Új Művészet, 1997 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1997-03-01 / 3. szám

MATT A MŰVÉSZETNEK? Van megoldás A sakkozó Duchamp •................................................................ G­Ö­R­G­É­N­Y­I FRIGYES 1. Problémaszerzők és problémafejtők Harminchat éves korában, 1923-ban Marcel Duchamp, a kiváló, s ekkorra már jelentős sikert magáénak mondható mű­vész kijelentette, hogy ezután sakkozó lesz, ígéretét megtartotta, hosszú időre eltűnt a művészek porondjáról, s megje­lent a sakkjátékosok arénájában. Itt is tekintélyt szerzett magának, francia hazá­jának legjobb játékosai közt tartották szá­mon, s négy ízben olimpiai csapattag is volt. Kiváló sakkozói képességei és jó­kora ambíciója ellenére sem vált azon­ban igazi, nagymesteri szintű játékossá. Dr. Vajda Árpád magyar sakkmester 1931-ben Nizzában nemzetközi verse­nyen találkozott Duchamp-mal, s éles szemmel figyelte játékát. Megállapította, hogy Duchamp „igazi művész”: szépen felépít egy sakkjátszmát, majd „idegek­kel nem bírja”, hamar összeomlik és­­ veszít (12). Vajda Árpád még nem tud­hatta, hogy Marcel Duchamp is felismeri majd néhány év múlva önnön viszonyla­gos gyengeségét a „tábla melletti” sakkjá­tékban, és áttér a levelezési sakkozásra, ahol bőségesen lesz ideje elmélkedésre, játszmaelemzésre. A sakkozásnak ebben a „műfajában” aztán Duchamp kiváló eredményeket ért el. (A francia levelezési sakkválogatott tagjaként minden játszmá­jában veretlen maradt, egyéni csúcsát pedig az 1933—1935 között zajló levele­zési Európa-bajnokságon nagy fölénnyel megszerzett aranyéremmel érte el.) Duchamp a sakkozásnak egy további területén, a végjáték feladványszerzésben is kiváló alkotással van jelen. Az angol nyelv a sakk-feladványszerzőt „proble­­mist”nak nevezi. A sakkfeladvány ugyan­is­­ probléma. A sakk rajongói között számos feladvány­fej­tő is található, ha szá­muk nem is éri el a gyakorlati játékoso­két. A feladványnak ugyanis, lehet, hogy már első rápillantásra, lehet hogy csak igen hosszú fejtörés után — de VAN meg­oldása. Ha tehát van probléma — van megoldás is. Marcel Duchamp a Baltikumból szár­mazó, Párizsban élő Vitalij Halberstadt sakkmesterrel közösen 1932-ben kiadott könyvükben egyetlen végjátéki témát jár­nak körül, sajátos tanulmány formájában (6). 2. Megfelelő mezők A könyv egy, a gyakorlati sakkjátékban nagyon ritkán előforduló végjátéki hely­zetet, a világos és sötét király rögzített, tehát mozgásképtelen gyalogjaik köré­ben folytatott harcát elemzi részletesen. A sakkozó Duchamp 13 MÁRCIUS

Next