Uj Nemzedék, 1921. május (3. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-08 / 99. szám
Állam és mimkásbiztosítás A munkásbiztosító végleges szervécéjének megállapítása döntő stádiumba jutott- Bernolák Nándor az eddig kiszivárgott .Mrek szerint elejti az államosítás, tervet s a,,tisztviselők választását akként kívánja címétől ölte túl, hogy a választók egyharmadres^H'én munkaadók, egyharmadrészben munkáik és egyharmadrészben az állam által kiküldött szakemberek legyenek. A minister nézete .eddig az, hogy _ a. munkaadók ott'az állami kiküldöttek a munkásválasztók^esetleges veszélyes irányzatát ellen. sulyos fefuják, de megmarad mellette az önkorrrrályzat és ezen a réren biztosítjuk a munkásság érdeklődését a munkásbiztosító iránt. , Bernolák Nándor álláspontjával — eleve kijelentjük — nem értünk egyet s ha mélyebben tekint a való életbe, remélhetőleg ő maga sem fog ahhoz tovább ragaszkodni. A magyar munkásbiztosítási törvény, eltérően az angol és az amerikai szabad biztosítási rendszertől, német mintára a kötelező biztosítás alapelvén épült fel s onnan vette át Szterényi hírhedt törvénye azt a rendelkezést is, hogy a tisztviselők választása az önkormányzat hatáskörébe tartozik. A vita sarkpontja tehát német eredetű tétel körül forog, ami még nem elég ok arra, hogy ne próbáljunk meg a magunk lábán járni és a be nem vált német rendelkezés helyébe jobbat és magyarabbat tenni. Az eddigi híreik szerint a Bernolák által tervezett megoldási mód semmi biztosítékot sem nyújt abban a tekintetben, hogy a munkáspénztár a jövőben nem lesz forradalmi tűzfészek; ennek elhárítására az állami egyharmadrész befolyás nem elégséges. Ha a munkaadók teljesen át voltak volna hatva a nemzeti gondolattól és érzéktől, akkor a minkásfiztosítónál már ezelőtt sem foglalhattak volna teret olyan megdöbbentő nagy számmal a destruktív elemek. A munkaadók nagy része azonban bűnös kényelemszeretetből vagy még bűnösebb okokból eddig nem viselkedett gerincesen és szemet hunyt a nemzetbontó elemek térfoglalása előtt. Ma a helyzet valamennyire javult a fővárosban. Itt vannak a Baross-szövetség a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége mint a munkaadók megbízható szervezetei, de a többség kétes a fővárosban is, a vidék számos helyén pedig egészen bizonyos, hogy a nemzeti szempontból megbízható elemek még az állami egyharmadrész érdekeltség mellett is kisebbségben maradnának a megbízhatatlan elemekkel szemben. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tisztviselők választása az önkormányzatnak csak kicsiny része s ha az adminisztrációt államosítjuk, még mindig marad az önkormányzatnak nagy kiterjedésű hatásköre, pl. a segélyek és az önadóztatás mértékének megállapítása, a balesetek elhárítására szükséges kötelező szabályok megalkotása, a segélyezési és kártalanítási perekben befolyás a bíróságok összeállítására stb. Mindez éppen elég arra, hogy a munkásság továbbra is fokozottan érdeklődjék a munkásbiztosító iránt, nem alapos tehát az az aggodalom, hogy a tisztviselők államosítása esetén az önkormányzat és vele a munkásság érdeklődése megszűnik. Ne feledjük azt sem, hogy a munkás csak a betegsegélyezési járuléknak fizeti a felét, míg e járulékok másik felét és azonfelül az összes balesetbiztosítási járulékokat a munkaadó, az országos pénztár kiadásait pedig az állam fizeti. A tisztviselők állami kinevezése mellett is megmarad tehát a munkásságnak az önkormányzatban annyi joga, amennyi anyagi érdekeltségével arányos, mindössze a szociáldemokrata pártdiktatúra bukik meg a munkáspénztáraknál örökre. Ez pedig közérdek. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a minkásbiztosi díj kérdése nm a munkások és munkaadók egyszerű magánügye, hanem elsőrangú országos érdek. Ma minden intézményünket nemzeti szempontból teljesen megbízható alapokon akarjuk kiépíteni, ma még a legfüggetlenebb szervezetben, a sajtóban is az eddigi visszaélések megtorlását sürgetjük és a jövőben fokozott biztosítékokat követelünk; olyan általános érdekű szociális intézményben tehát, mint a munkásbiztosító, egy percig sem lehet gondolni a régi bűnök forrásainak megtörésére. Azt akarjuk, hogy munkásbiztosítónk teljesítse kötelességét a munkásokkal szemben, de teljesítse a hazával szemben is. Talán arról lehetne szó mindössze, hogy az államosítást egyelőre próbaidőre hozzuk be, addig, míg a munkásság többségében győzni fog a jobb belátás. Mi is bízunk a keresztényszocialista és az ébredő munkásságban, d® nem bízunk a szociáldemokráciában, mely május elsején olyan dacosan megtagadott minden közösséget az új Magyarországgal. Míg a munkások nagy tömege még mindig Marxnál és Bokányinál tart, míg nem tanul és nem halad, addig pozíciókat ismét átengedni nekik: halálos bűn volna a magyar jövővel szemben. A munkásbiztosító kérdése nem szürke elmélet, hanem hasnnkba vágó életkérdés. Aki ezt a gyakorlati oldalt nem veszi észre, az lehet nemesszivü emberbarát, lehet nagyszerű tudós, de nem eléggé előrelátó politikus. n NI I MU»1 x^jrwrnV' Előfizetési árak: Szerkesztőségi V., Honvéd-u. 10. Kiadóhivatal: ÍV. Egész évre . 440 K — f. Negyedévre. . 110 K — f. DOT ITTIK’ AT KI A DTT A D Gerlóczy-u. 11. sz. A szerkesztőség telefonszámait Félévre ... 220 K — f. Egy hóra. . . 48 K — f. * v/Til A 1AA1 ll/Tkl iLifli Felelős szerkesztő: 75*88. Közgazdasági rovatvezetői : Egyes számára helyben, vidéken és pályaudvaron Felelős szerkesztő : Krüger Aladár dr. 75-31. Szerkesztőség 110-55, 7-20, 7-21. A kiadó-2 kor. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint hivatal telefonszámai: 5-67,5-68. Reklamáció:19 25 liiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiuiiiimiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiintimiiiiiiiiuiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiH Budapest, 1921. ill. évfolyam, 99. (484.) szám. Vasárnap, május 8. iiniiiiiiiiiiiiiiiuijjjjiHHiiiiijiiiiiijiHMiiiiiiin A német monarchisták szakítani akarnak a berlini kormánnyal Elég volt a pártok gazdálkodásából *— Személyében felelős államfőre van szükség — Bothmer gróf véleménye szerint a bajor belpolitika egy éjszaka alatt megváltozhatik — ’Az Új Nemzeték tudósítójától — München, május 5. A német .A birodalom valamennyi állama közül Bajaforszánban a legfeltettebb 66 leg-rowebb^IT monarchista mozgalom. A bajor momarchisták egy része Bothmer Károly gróf vezetésével külön pártban, a bajor királypártban tömörül. A monarchisták felfogásáról és a párt céljáról Bothmer gróf a következőt mondotta az Uj Nemzedék részére: — A bajor királypárt állandóan az érdeklődés előterében van és nem egyszer támadják is, ami elegendő bizonyíték arra, hogy Bajorországban és azon túl is a falvak és városok népének széles rétegeiben tovább él a vány a monarchia restaurálása után. A németországi monarchista mozgalom nincs egységesen megszervezve és nem alapszik a kölcsönös megegyezésen. Ennek oka éppen az, hogy a monarchikus államforma utáni vágy különféle okra vezethető vissza és egészen ellentétes érdekek fűzik hozzá reményeiket. Közös kívánságuk csak egy van: szakítás a jelenteni a berlini birodalmi kormánnyal és annak kudarcokkal teli politikájával. — A monarchikus eszme legaktívabban Bajorországban nyilvánul meg, mert csak itt van egész Németországban a gyakorlati föderalizmus politikáját programoiként valló párt. Ennek a pártnak ellenfelei Bajorországon kívül levő érdekcsoportokra támaszkodnak. Egyrészt, a régi német tisztikar jön itt számításba újonnan alakult testületeivel, másrészt a nagyporosz irányzat a maga vallási ellentétével a protestánsok és Délnémetország katolikusai között. Ezek a körök porosz-német császári birodalom helyreállítására gondolnak, azaz az u.i monarchiát katonai és politikai időbirodalom formájában képzelik el. Ennek a propagandának hatása alatt a régi bajor tisztikar körében nagyon meggyengült a Wittelsbachokhoz való hagyományos ragaszkodás. , . Általában meg kell állapítani, hogy ellentétben a régi dunai monarchia területén mutatkozó monarchikus mozgalommal. Németországban ez a mozgalom alapjában politikai és álamjogi jelentőségű, amelynél az u. n. legitimisták csak alárendelt szerepet játszanak. Az emberek megelégelték a pártok gazdálkodását és személyében felelős államfőt akarnak, aki alkotmányos ellensúlya a ma mindenható parlamenti pártoknak. Világos, hogy egy ilyen államformának nem okve tétlenül szükséges dinasztiákhoz kapcsolódnia. A bajor királypártot azzal vádolják, hogy franciabarát politikát űz, mert ez a jelszó ígér legtöbb sikert Németországban egy politikai irányzat ellen való harcban, amely irányzatban a berlini kormány legveszedelmesebb ellenfelét látja. A bajor királypárt a német nemzeti politika egyik feladatának tartja, hogy Európa érdekközösségének állandó hangoztatásával a béke és megértés atmoszféráját előkészítse. Ha a párt nem tartja a poroszokat egyedül jogosultaknak arra, hogy a német érdekekről ítéletet mondjanak, ezt a történelmi tények és politikai tapasztalatok alapján teszik, amelyeket tulajdonképen Bajorországon kívül is ismerni illene. — Pillanatnyilán csekély a monarchia helyreállításának reménye Bajorországban. Ám azok a meglepetések, amelyek a mai vi-szonyok között mindennap várhatók, Bajorország belpolitikájának képét egy éjszaka alatt teljesen megváltoztathatják. A bajor királypárt működése jelenleg csak abból áll, hogy készen van egy időpontra, amelyben egész erejével felléphet olyan monarchia érdekében, amely nemzeti királyság lesz. A S©s?gjy©S csapatok felvonultak a porosz határra .— Az Uj Nemzedék tudósítóitól. — Bécs, május 7. jelentés szerint a lengyel csapatok csafotosulása, a keletporoszországi Jiatáron JijlUffn befejeződött. A lengyel csapatok mIBB&ffiatt lövészárkokat ástak és hadállásokat építettek. A lengyel korridorban szintén nagyobb csapatösszevonások észlelhetők. Bizonyosra veszik, hogy a lengyelek a korridoron keresztül haladó, német vasúti forgalmat legközelebb elzárják. Az ántánt tárgyal Korfantyval, a németek megverik Boroszló, május 7. Az ántánt telepsziléziai bizottsága tárgyalni akar Korfantyval, aki önkérnyesen diktátorrá kiáltotta ki magát. A német Védöörség viszont nagyobb területet visszafoglalt a lengyelektől és Korfanty csapatait több helyütt megsérte és elkergette. Korfanty a nyugati lxatgimakhoz intézett, kiáltványában a dcmarkáciö® R'ound megállapítását követeli. i. —r— »tp-M ............ . . ....... A munkásbiztosító államosítását követelik vasárnap fél 11 órakor a Petőfitéren a keresztény munkások és az Ébredők. Mindenki ott legyen! A szövetségesek Ószendében értekezletet tartanak —Az Új Nemzedék tudósítóidtól. — , Bács, május 7. A Deutsche Allgemeine Zeitung jelentése ezeként Sforza gróf kijelentette, hogy a szövetséges hatalmak legközelebb. íij extte IsaUIta io0nk m*& Qstmdeken* ^