Uj Nemzedék, 1921. november (3. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-03 / 246. szám

1921 november 3. UJ Nemzedék — (Villamoskesergő.) Mit, hogy szenem nincs és fám nincs és télikabátom,nincs* és tü­dőcsucshurutom van és három gye­rekem van, mi ez az egész!... Remé­lem és azt hiszem, te is aláirod, hogy ez­t . csak,nem olyan, nagy baj! Legalább is ,nem olyan nagy baj, mire teszem fel, ./ minden reggel nyolc culfor villamosra ■/ szállni. Ö — t. I. a yiUCmos — az egyet­­­­len zavaró körü­p((m­y az életemben)" j Hiszen, ha csak^mgy nézhetném messzj / . ről, de nekmnk­fel is kell rá szállamon^ nekem i^áíybe kell vennem, mert fele­­ségemÉfjelM nevelte azt a meggyőző- Rést), h hogy rajta, a modern technika, színt sárga, , részint barna vívmányán hamarabb jutok a hivatalba. Neki — t. i. a villamosnak — nem az a célja, ami nékem: gyorsabban célhoz érni. Fenét! A villamosnak nem­ olyan sietős. "A villamosnak s főleg­ annak a lénynek, aki elöl olyan szervesen hozzátartozik a csöngettyűhöz, egyetlen célja van: a forgalmi akadály. Ha azt elérte, nyu­godtan rákönyököl az erre a célra előre odakészített, úgynevezett „áramszolgál­­tató“-ra s kijelenti,, hogy — Hála Isten­nek!. Le,­fogok késni, egy fordulóval... Naiv vagyok. Megkérdeztem az egyik végállomáson (gyalog mentem, mert sietnem kellett), mit jelent ez az üdv. sivalgás. ..Hála Isten, lekéstem egy for­/ dulóval. ’ * . .— Hát, ha forgalmi akadály jön köz­be, akkor az időveszteség miatt a kocsik nem teszik meg az utolsó ’fordulót. .. _ Ja úgy! —vettem tudomásul a rö­vid, elé pontos magyarázatot — Szóval ít "az időveszteség,­­melyet a forgalmi akadály okoz­ a csengettyűhöz szervesen hozzátartozónak, hogy :úgy mondjam.. .effektív nyereség! . . . így már értem. Amit ék vesztek, azt ő nyeri.­­ Csakhogy : hiba van, gondoltam, mert az a másik ur, aki az ötkoronás hely­­pénzt beszedi (a villamos ugyanis inkább hely ma már, mintsem itt), a másik ur tud­tommal percentre dolgozik. Azért csön­geti el a kocsit hamarabb a­ kelleténél, mert neki kell az a forduló, ami a má­siknak nem. Egy­ forduló — egy­ egész kocsira való hiszékenynek az öt koro­nájába kerül. Szóval ezek az eltérő am­bi­­­piák okoznak annyi bajt. . . Ma reggel megpróbáltam erről a bo­nyolult- -kérdésről véleményt nyilváníta­ni­ a villamosban. Rossz szokásból ugya­nis még­­mindig elhelyezkedem belnne..... Nem­­utazom, csak elhelyezkedem .... No, mint akasztott­­ember házában a kötélről kérdő, úgy jártam-----„Kuss, Pofonvágom . . . Ledobom“.* Ezt nem én mondtam. Istenem, mi vagyok én?.... Közönség! .... Ezt­ ő mondta:­­ a hely­­pénzszedő. Szédülten keresni kezdtem azt a rámába foglalt okmányt, mely az­előtt minden villamoson ott fityegett a következő, szöveggel:­ " „Amennyiben a kalauz gorombán vi­selkednék, kérjük a közönséget, szíves­kedjék öt udvarias kötelességeire figyel­meztetni s a végállomáson panaszt emelni“. Nos, ez a tábla nem­­ volt sehol. Nem mutathattam rá végső­ megaláztatásom­ban, örültem, hogy n®r adtak át a rend­őrnek. De megígért« a legközelebbi al­kalomra. . / . . . (A szesz ára/270 korona.) A pénz-, figyminisztériumban. a mezőgazdasági, és­ ipari szeszérdekeltség­ bevonásával érte­kezletet tartottak, amelyen megállapítot­ták a most fogó üzemévben termelt szesz árát. szeszkartel­­közhasznú e­űl­ödéséne­y m­egfelelően a mai piaci árra il drágább ár megállapítását kérte és a ta­valy egyikt 201 korona 60 fillérért akarta árusítani a szesz literjét. A pénz­ügyminisztérium a közvélemény és­ a sajtó nyomása alatt nem tett eleget a kartel kívánságának és a szesz árát vál­­tozatlanul 270 koronában állapította meg. A denaturált szesz ára 40 korona, ami­hez még termelési költség is járul. Már a legelső alkalommal is kitűnt, hogy a nagyközönség érdekeit a kartel nem te­kinti és mennyire­ felesleges­ volt ennek az árdrágító, szervezetnek­­életre hívása. ■ — (Egy erdővétel bonyodalmai.) Szé­chenyi Miklós gróf még a­ Károlyi-forra­dalom idején hatszázezer korona köl­csönt adott Ambrózy-Migazzi István grófnak. Migazzi gróf a kölcsönről sza­bályszerű adóslevelet adott azzaL-jlgy amennyiben a kölcsönvett összegfv 1919 augustu­s 18-ig vissza neim^íretné, Szé^i elmifyi .grófnak, joga­­dreladni .egyjr téhiHsm­egyei erdeji^FEs a vételárljfo! ^visszatartani küjmSését, A diktatur*. alatt MigazzD^frofot letartóztatták. Szé­­chem­i goruira novemberében az erdőt eladtam az . és­ félmillió koronáért a viketmi Fatermelő Részvénytársaságnak, a­­ társaság azonban a vételárat mind­máig nem fizette meg. Ebből most több­féle per­ keletkezett. Migazzi gróf tilta­kozott az erdő eladása ellen, viszont Széchenyi, gróf is, vitatja, hogy az erdőt eladta volna és épp ezért kérkedési pert indított a részvénytársaság ellen. "Idő­közben Migazzi gróf tartozását meg­fizette, a megindult perben pedig­ a Fa­­termelő azt­ állította, hogy volt­aképen nem Széchenyi gróftól, hanem, Migazzi­­tól vásárolta meg az erdőt. Ezzel a kér­kedési per véget is ért. Most azonban "már­ a Hazai­­Fatermelő sem hagyta annyiban igazát és­­ bonoftlte Migazzi grófot, szerződésszegés apait. Az ügyet m­a tárgyalják a törvényszéken.­­ (Meghívták a­ magyarokat a lyoni vásárra.) A lvosti híres tavaszi­ vásárra, melyet, elsejétől 15-ig tartanak, ryrendezőbizottság meghívta a magyaro- Jfat­­is.^RQk a gyárosok, iparosok és rtermeRtR, akik a vásáron r­észtvenni óhaj­­t-AnytC november 15-éig jelentkezhetnek ■ Imi Kamara Y Jenő-utca 12-ig. Ig és Fried­­iá beszéde.) kező nyilat­­székelyek és Á ron Szöv­et- Szé­na na­il hiir. hogy k helyiségék volna, néps­zö­vetségünk i ember, a ki személyesen ismerné Friedrich Istvánt, helyiségeink pedig nem alkalmasak na­gyobb tömeg befogadására, igy nálunk toborzóbeszédeket nem is tarthatott. — (Magyar­­műsor Indiában.) . Két óan­­gol nyelvü műsort hozott, ’á­­póttá Janid­ból, India egyik nagyobb vár­ából. A mű­sorokom melyek a simlaijilméty-szin­­ház és a Cecil-szálloda Ima versenyér­ől tudógijanak, egész seider magyar nevet találjunk. A szerzők folmött Liszt Feren­­cés L*­ kivül ,Kun Lágifo é,I. Kuru­cz János szerepel, az között­ angolnevű művészek közül L. Kecskeméti/, Mrs­­ííjb és ea//F* másik magyar származású énekessé, aki Sher-Gil művésznevet használja, vesz részt. A hangversenyek fénypontja Liszt Fe­renc IT. i rhapsodiája, mellyel kapcsola­tosan következőket mondja az indiai program: „Liszt Ferenc tizenöt rhapso­­diát­ itt. Nagy hűséggel, de mégis esz­ményítve mutatja be ezekben a magyar zene ékítményeinek, ritmusának és kife­jezésének ellentéteit“. A magyar zenéről írva megemlíti Biharit, a híres cigányprí­mást is, „akit az osztrák császár Zsid­ben, a kongresszus idejére Bécsbe szer­ződtetett, hogy külföldi vendégeit szóra­koztassa. Bihariéknak akkora sikerük volt, hogy egész Európában híresek let­tek a cigányzenekarok. Liszt akkor egé­szen kisgyermek volt még, de hallotta Biharit, aki mély benyomást tett rá mes­teri játékával, mint azt a magyar, vagy cigányzenéről írt könyvében meg is ír­ta.“ Azután igy folytatja az indiai esz­tétikus: „Liszt" Ferenc Bihari előadási stílusát követte, mikor rhapsódiáiban magyar népdalokat dolgozott fel“.­­ Kecskeméthy klarinét-szólója után Kurucz János „Reggelig“ és Kun László „So Sem“ (Így Írva) című dala követke­zik. Mrs. Kis egy „Dal”-t énekel. Leg­­miulatságosabb pontja a hangversenynek E. W. Dann őrnagy énekszáma, mely ma­gyar népdalokat tartalmaz Korban az angol fordításában. ..Roses in the gar­den knowing . . .“ az elsőnek­­címe, mély kerti rózsákról szól, de ’énekel az őrnagy ur a­ szép kislányról és a galam­bomról is. . A nemzetközi programban Manón és Tosca áriáival szerepelnek még a ma­gyar művészek, kiknek felléptét csupa magyar vonatkozású szám köríti. Csaj­­kovszky orosz­ szvitjének harmadik té­­ tele a „Oardas“. s a „Scene Bohemed­ ben is cigányok és a híres csárdás­­vi­szik a főszerepet. A hangverseny végén természetesen a „God save the King“ következik, művészeink pedig értesülé­sünk szerint szépszámú rúpiákkal térnek haza Magyarországbó­..­­. — (Miről tárgyal a portorosei konfe­rencia?) Portoroseból jelentik. A delegá­tusok ma a közös vasúti egyezményről, a közvett^rrai-ifákról és a behozatali és kivitelíző tilalmak megszüntetéséről tár­gyaltak. A program terjedelme tekinte- Jrben még nem alakult ki egy­sáfes ál­láspont. Az értekezletujasilmagi bizott- ^ ságában SmtTA jgjiflSra^aki elsőnek vp-' tette fel a^i^wffimoséi értekezlet ötletét, Wanderlipnek azt a ter­vet, hogy nemzetközi, aranyfedezetű ban­kot létesítsenek a valutabajok enyhíté­sére. A pénzügyi képviselők hiányában a tervet, az elhangzott felvilágosítások­kal együtt­­az egyes kormányoknak ad­ják át.­­ Amint a fentiekből látható, a portorosei konferencia elvi­ megállapí­tásoknál nem jut tovább, és­­ a tanács­kozásnak alkalmasint­ édes-kevés lesz , a gyakorlati eredménye.­­ (Brahms Requiemje.) A Budapesti Ének- és­­ Zenekar­ Egyesület a Zene­akadémiában tartott főpróbáján ismét végighallgathattuk. A Bach után követ­kezett protestáns zeneirodalom ideg­­hatalmasabib , alkotását: Brahms Német. Requiam­jét, Míg a bachi filozófia min­dig a legtisztább vallásból indult ki, addig Brahimsnak a­ felvilágosodás­­ for­­radalm alatt kiábrándult lelke a filozó­fiáig ke­sztül jutott a valláshoz, mint az­­egyedüli vigaszhoz. Ezért Brahmse művében Bach meggyőző, ősi vallásos ereje helyett a világnézetért vergődő lélek emberfeletti küzdelme tárul­­elénk. Lichtenberg ezúttal is lelkesen vezette a nehéz művet. A szoprán magánszóla­mot Mertek Anna kissé indiszponáltan énekelte. Pusztai túlságosan lírai elő­adásában a baritonszóló súlyos dalla­­mai elmosódtak. A műsor első száma Bach egyik kanta­tej­a volt, melyben Bazilidesz Mária és Székely lady párat­lan művészete egészen kivételes mű­élvezetet szerzett a termet zsúfolásig megtöltő közönségnek. (T­t­.)­­ Figyelmeztetés! Mindenki behozha­tatlan kárt okoz magának, ha hangzatos hirdetéseknek engedve, brilliánst,­­ ara­nyat, ezüstöt, platinát, gyöngyöt, ék­szert­­felad és asnyfordul Fischer Testvé­rek céghez, Budapest, Baross utca 75. ) Szőrmekabfitok, rókaboák és muffok szolid árbak­''kaphatók Evetovics szűcs. Erzsébee-tér 8., I. em. s „Tüzes" kályha Haidekkor,Lüllői-út 48., a Túl a Dunán Baranyában című gra­mofon-lemez' kapható Stemberg-han­gszer­­gyárban (Rákóczi-ut, 60., sz.)­az eredeti „Angyal“ védjegyű gramof­onlemezek m­agyarországi, vezérképviselete. * (Auto rohan) meredek háztetőkön, mintha­ csak­ széles úttesteken járna és az összecsődült tömeg­ bámulja Harry Fiel vakmerőségét. A Kam­ara előadásai: %5, %7­ és 9 órakor kezdődnek. (A Beleyn Anna cím az Urániában,) példátlan sikere dacára is, már csak né­hány napig lesz m­űsorm. A film hatá­sát jellemzi ezt­k­­es ezrek­­ érdeklődése, igen, sokan w­b ízben is megnézik ezt a páratlan/szép látványosságot, hogy gyönyörbrajenék a megelevenedett his­­tória­­salágban, Henry Porten a sze­rencsétlen szép Boleyn Anna szerepében nagy művészetének tökéletességét nyújt­ja, a VHT, Henriket Ábrázoló Jannings pedig szinte utolérhetetlen. " Az Uránia igazgatóságát a közönség az­ elismerés és a hála szavaival halmozza el a remek műsorért. Az előadások 5, 7 és 9 órakor '­ezdődnek. . . (Az ördög kétszázadik , előadása.) lesz csütörtökön a Vigszinhajbum. Olyan jubileum A.i, amilyet magajor vígjáték még. nem e­rt még. Mqlncor Ferenc dia­­dalmay művét a világJtamden kultur­­nyeHir­ és a világ m^den táján játsz­mák/ A Vigszinhá^1907 április l0-én ront/tta be, _ a c^ifiszerepben Hegedűs Gyifiával, akinej^ ez a leghíresebb ala­kítása. L'tánmA világ legkiválóbb színé­­sze­: Zaccmi, K­assermann, Kramer, az an­CTi Harding, az amerikai Arliss és Stevens, a­ hollandi Weerkade, a ro­mán Licu sikert sikerre halmozott ezzel a parádés szereppel. Majdnem mind a kétszáz előadáson játszotta Jolánt­,­ az ördög gyönyörűen megrajzolt hősnőjét Varsányi Irén mély emberi művészettel. Szemtelen Elza szerepét Gombaszögi Ella játssza. János festőt Kertész Dezső, Selyem Cinka finoman rajzolt modell­jét Herjodüsné kreálta, és ő játssza , most is, valamint Szerémy is, a premier óta kitűnő­ személyesítője Lászlónak. A ju­bileum alkalmából a második felvonás epizódszerepeit újra kiosztották és­­a legapróbb szerepet is jónevű­ színész adja, hogy­ az ■ előadásnak ez­ a része is minél tökéletesebb legyen * (A világ legbájosabb csókja) csattan el a Pygmalion-házi, mikor Spence, az író magához­ ragadja Védencét, Elisát A Kamara előadásai: Vső, %7. és 9 órakor, * fPiccaver) kamaraénekes áriaestja novemben 6. Jegyek Rózsavölgyinél. — (Előkelő társaságba) visz a­ Vigszín­ház 'szombati újdonsága, j^Naplemente, Pierre Wolff méltó­­uraiflS, azoknak a színpadi ir0kn^tef^*akiknek műveiből szerettük tanultuk nagyrabecsü­l­ni aJjU#«~Ti''in-i'i szalondarabokat.Finom, elegáns hang vonul régi a Naplementén, amelynek izgalmas főcselekményét ked­ves, mulatságos epizódok tarkítják. — Pierre Wolff kitűnően ismeri a színpadi, hatások titkát és jobbnál jobb szerepe­ket irt ezúttal is. Paris­­ egyik legkivá­­­lóbb művésze, Francon, játszotta Fahren­­gest, a Naplemente hősét­, akinek rend­kívül érdekes, sokszínű alakját Hegedűs Gyula fogja nálunk kreálni. Rémen Jacqueline szerepét a szerző az ünnepelt Prevost Jeanne számára.. -irta, -nálunk Gombassági- Fiida játssza a hősnőt. Ked­ves jaftos jelenete van Rlaktay Margitnak Szerfmy Zoltánnál..'jdri’ezúttal mint rendi dezg is szerepel^i^ö/'ósa Géza egy nyolc­­van­yos hgscőg­­figuráját' viszi a Szín­padra:'■‘Először lép fel Bejczy Géza, aki egy szerelmes­­ fiatalembert játszik. Elő­ször lép fel még Har­n­os Ilona és Lázár Mária, is­ -és először játszit új­. szerepet a­ Vígszínházban Füzes "A­nna." Két kis bal-a lárma" kedves alakját személyesíti Ko­t­rányi Mária­­és Takács Klári és Bárdi­ Ödön rokonszenves illásalakot ad. A 1., Naplemente főpróbáját pénteken pont­­ban fél tizenegy órakor, tartják meg. — (A népmondákról és népmesékről) tart előadást Solymossy­­Sándor dr., a Néprajzi­­ Társaság­ allelnöke, pénteken­­délután fél 4 órakor az Urániában. — (Végtelenül bájos és érdekfaszító) a Royal Apollo e heti­ műsora. Két gyö­nyörű amerikai film: A . milliomos soff­er és Beatrice házassága , a, legnagyobb ■ si­kerre]­ kerültek .bemutatásra. Előadások ’5, 7 és 9 órakor.­­ * (Dr. Gáspár Ferenc) A Rajkáltól a Csendes óceánig címen szombat d. u, fél 4 órakor előadást tart az Urániában. * (A Boleyn Anna filmje az Urániában), ma 5,­7 és 9 órakor kerül bemutatásra. * (Mozgókép Otthon.) Két hét óta telei van a főváros Amerika legnagyobb szen­­zációjának ,­a „Szambuli szűz“-nek a hi­­revei­­ar.páratlan . Priscilla, Dean nagy­szerű­­alakításában. Ez a pompás filmmű­ ma gé holnap . megy ,utoljára,, épugy Zi­­gott a legkitűnőbb, burigszkie . „A kőbá­­nyában.“. A szegedi egyesíti avatásáról és ?a­­legújabb vilásre^ínérnyékről ké­­sztlt filmek egészitik^U, a nagyszerű mü-1 soyt- (5, % 9.f • ■•jr- \ * (A hazatéres) gyönyörködteti ma, szerdán az AFigszínház közönségét. Fő­­­szernyilék: Varsányi Irén, Gazsi Mariska, Csortos, Tandy, Kertész,, Szerémy, Zá­tony. * (Fél nyolc órakort) kezdődik­ a páratlan jó, új műsor a népszerű Intim Kabaréi­ban., Jegyek egész hétre előre­­válthatók. * (Mit játszanak ma este a színházak?) Opera: Tosca (7). Nemzeti:. A. falu rossza (7). Városi: Hegyek-alján'(7­).'.Vig: Haza­térés (fél_8). Magyar: Színház (fél 8). Ki­rály: A hollandi, menyecske (fél 8). Belvá­ros'): A . gazdag leány­(fél 8).’ Andrássy­­úti: Egy félóra stb.. (S). Blaha Lujza Színház: Délibáb herceg (fél 8). Renais­sance: Kék egér (9). Várszínház: Mátyás szerelme (7). ^ Csütörtök 7 ^ Sl­ógytünnőm egész télen át nyitva. 9. ker., Tácsnyi-út 12—16. sx. ^ T a fo gőzfűtéssel, villanyvilágitás­­ú JSf WJjű m­­ás­sal, mindenkor kaphatók. Hónapos szobák mérsékelt áron. Pi­rrföö­­lohol 10 ó rát­ 1­0 óráig. November I­UIUCSlUUlCl­­S-tól kezdve kedden, csütör­­tökön, szombaton, vasárnap io­ttfí 4-ig. Villamos közlekedés a kelenföldi kocsikkal a kapuig. Telefon: József 81—75. Ke nam el terét mis mes Fárahn? ékszerüzletében, IUöi­nt 3 Calvin-sír mellett. . JillUül Aon­at. njst M. fíniségi Legmagasabb­­drbsn veszet, 'IHIJEUIN­ ©r. AKOVA I. PÁ&, . egyetemi tanár, Jogtudom­ányi folyóirata. Ara egy évre .... . 500 K Negyedévre . . .. . . . 140 K ÉVENTE 20 FŐSÉT. Kiadja a Központi Sajtó­vállalat R.-T. Budapest, V., Honvéd­ utca 10. szám

Next