Uj Nemzedék, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-01 / 274. szám
2 Péntek 1922 december L U| Nemzedék Az akadémiátvédik a nemzetgyűlésen _ Az Új Nemzedék tudósítójától: — "A nemzetgyűlés mai ülése még rottabban indul, mint az eddigiek. képviselők közül már csak azok jönnek be, akiknek valami dolguk akad, vagy felszólalni akarnak,vagy valami elmés közbeszólás fészkelődik a torkukban. A nemzetgyűlés mai napirendjén elsősorban azAkadémia állami támogatásárólszóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása, azután a tisztességtelen verseny letöréséről szólótörvényjavaslat és egy pénzügyi törvényjavaslat szerepel. A kormánypárt közgazdasági ésföldművelésügyi bizottsága ma délután 4 órakor ülésezik. Utána a Budapesten tartózkodó olaszokat látják vendégül a pártban. Ezután pedig a kormánypárt teljes értekezletet tart, amelyen az egyes parlamenti bizottságokban letárgyalt törvényjavaslatokat fogadják el. A parlament külügyi bizottsága összehívásának időpontját még mindig nem határozták meg, remélhető azonban, hogy még ezen a héten határoznak róla. A bizottságban Teleki Pál gróf helyett, aki legutóbb lemondott az elnökségről, KorányiFrigyest emlegetik elnöknek. A kormánypárt azonban ebben az ügyben még nem foglalt állást. A nemzetgyűlés mai ülésén a legkorábban azok a miniszterek jelentek meg, akiknek törvényjavaslata ma a napirenden szerepel, így Rié- Ibelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, Petry Pál államtitkárral együtt, valamint Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter már pont 10 órakor bent ült a teremben. Büntessék meg a forradalmi ■ajtót ! Az ülést fél 11 óra előtt néhány perccel nyitotta meg Scitovszkyéla elnök. Bejelenti, hogy Nógrád,vármegye a fon odalmi sajtó megrendszabályozása ügyében átírt a nemzetgyűléshez s a Tapolcavidéki Gazdakör a bor értékesítésének megkönnyítését kérte. Napirend szerint a Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása következik A javaslathoz elsőnek Szakáts Andor szól hozzá. Történelmi viszszapillantást vet az Akadémia múltjára, támadja a Habsburgokat, hogy évszázadok óta megakasztották a magyar kultúra kifejlődését. Nagy Ernő: A világ legkülönb népe vagyunk, mégis hátul kullogunk. Szakáts Andor ezután Ferenc császár koráról beszél, amikor az egész állami élet a címadományozáson és a megvesztegetésen nyugodott. Szilágyi Lajos: Mintha ma történnék! Horváth Zoltán: Kormány-főtanácsosokat neveztek ki. Szakáts Andor: Ilyen légkörben természetesen a magyar tudományosság nem tudott kifejlődni. Felkiáltások a kormánypárton:Ez mind a Habsburgok bűne! Nagy Ernő (a kezét rázza az egységes párt felé): Kezet foghatunk a hazaszeretetben. Akadémia és választójog ? Szakács Andor: Az Akadémia nem tett jó szolgálatot annak bizonyításával, hogy a magyarok bejövetele előtt már virágzó szláv kultúra volt Magyarországon. Ennek azéppem az ellenkezője áll fenn. Ahonfoglaló magyarok oly magas kultúrát hoztak magukkal, hogy nem szorultak rá a szlávok és más népek alacsonyabb kultúrájára. Az Akadémia azonban ennek bizonyítására vállalkozó művek kiadatását nem vállalta. Erdélyi Aladár: Ilyet újságcikkeiben lehet állítani, de tudományos alapon nem. Nem lehet így diszkreseditálni az Akadémiát. ■ ’ Szakács: A mai válságos időben az Akadémia is csak úgy teljesítheti a hivatását, ha az ország belső rendjét biztosítjuk. (Helyeslés a szociáldemokrtáknál.) Nem szabad elnyomni a szegény népet és nem szabad kizárni a választójogból a dolgozók millióit Kiss Menyhért: Nemzeti demokráciát kell csinálni. Szakács Andor: A javaslat csak úgy érheti el célját hogy ha a szegény néposztály elnyomásának megszűntével véget ér az általános elégedetlenség és türelmetlenség. A javaslatot ebben a reményben elfogadja. Következő szónok Jánosy Zoltán. Az akadémia segítését kétszeresére kell emelni Jánossy Zoltán. Mivel a javaslat értelmében az Akadémiának nyújtandó szubvenciót a pénz mai vásárlóereje mellett nagyon csekélynek tartom, megtenném azt az indítványt hogy az összeget legalább kétszeresére emelje fel a kormány, ha ennek az elfogadására a jelen pártviszonyok mellett nem számíthatnék... Felkiáltások az egységes párton. Próbálja meg! Jánossy: Ha a túloldalról bátorítanak és a Magyar Tudományos Akadémia működésével szemben érzett elismeréstől indíttatva megteszem az indítványt, hogy ezt az öszszeget kétszeresére méltóztassék felemelni. — Szeretném ebben a javaslatban új magyar politikának, nemzetépítő politikának első fecskéjét üdvözölni . A háború előtti Magyarország irtózatos katonai terheket viselt. Horváth Zoltán: Csatahajókat építettek! Jánossy Zoltán: Ha kulturális kívánságaink voltak, azt válaszolták, ezeknek nem tehetnek eleget Most legalább annyi haszna legyen az országnak, hogy a nagyobb tehertől megszabadulva, a kultúra terjesztésére gondot fordíthasson. Örömmel üdvözölnék és teljes lelkesedéssel támogatnék olyan politikát, amelyet a szó szoros értelmében a magyar nemzeti kulturális politikának lehet nevezni. — A Magyar Tudományos Akadémia működése előtt tisztelettel hajtom meg szerény elismerésem zászlaját Értékes munkákat és a világirodalom termékeinek fordítását kapta a magyar közönség és a magyar nemzeti kultúra fejlesztésében óriási munkát végeztek. — Csak azt kívánom, hogy az Akadémiát működésében ne feszéélyezze semmiféle politikai áramlat , és emelkedjék fel az igazi tudományosság objektivitására, ahonnan igazán nyugodtan, elfogulatlanul lehet foglalkozni a tudományos kérdésekkel. — Nem osztom azt a felfogást sem, hogy az Akadémia nem érzi a korszellem hatását A Magyar Tudományos Akadémia nem zárkózott el a kor elöl. A kor hullámverései becsaptak az Akadémia kapuján és a világosság behatolt oda is. A Simonyi-eset azt bizonyítja, hogy az Akadémia tagjai nem zárkóztak el a kor befolyása elől. Ezt bizonyítja továbbá a népköztársaság idejében az az ülés, amidőn Beöthy Zsolt Heinrich Gusztáv és Berzeviczi Albert engedelmesen fogadalmat tett a nemzeti tanácsnak A november 25-i ülésen határozatilag kimondotta az Akadémia, hogy magát a jelen viszonyok között az ország kormányzására vállalkozó nemzeti tanácsnak készségesen alárendeli. — (Zaj.) — Ezt a szellemet, mely ilyen gyakorlati úton nyilatkozott meg, bele lehet vinni a tudományba is. Szép feladat volna például az Akadémia részéről népszerű Petőfi kiadás rendezése és olcsó áron való forgalombahozatala. — Kiss Menyhért képviselőtársam úgy állította be Petőfit, mint nacionalista költőt. Vagyok bátor rámutatni arra, hogy ez az igazságnak csak egyik oldala. Bizonyos, hogy Petőfi a más-vár szabadságért lelkesedett, azért ontotta vérét, azért halt meg. — De az is bizonyos, hogy ez a nagy szív az egyetemes emberi szeretet számára is megnyílt És bizonyos az is, hogy Petőfi nem volt olyan túlzó értelemben vett nacionalista, hogy a krisztusi értelemben vett nemes internacionalizmus szivében meg nem fért volna. (Zaj.) Bűnös, aki a hazát megtagadja . „Egy gondolat bánt engemet“ című költeményében azt mondja, hogy ott akar elesni, ahol a világszabadság lobogója alatt küzdenek a népek. Petőfi szívében együtt volt az igazi hazafiasság és az igazi nemzetköziség. Általában nem helyes ennek a két irányzatnak az egymással szembeállítása és nem helyes az, amilyen módon ezt a két irányzatot kezelik és egymással szöges ellentétbe állítják. A hazafiság nem bizonyos előjogok, osztályérdekek gyűjtőneve, a hazafiság még nem is tisztán a haza földjéhez való ragaszkodás, hanem etikai alapon véve nem egyéb, mint a magunk népének, a magunk fajtájának szeretete. Ez az igazi hazafiság és ez a hazafiság nem állhat ellentétben az igazi nemzetköziséggel, amely viszont az egyetemes emberszeretetet jelenti. Aki a hazát, a világot megtagadja, az bűnös, de bűnös az is, aki az embervilágot megtagadja. A szociáldemokrata képviselők, akik Jánossy Zoltánt körülveszik, feszélyezve érzik magukat és szavait sik csendben hallgatják. Jánossy beszéde végén reflektál a kultuszminiszter beszédének a renaissance kor művelődéséről szóló részére. A XVI. század kultúrája — úgymond — amely tényleg a reformáció forrásaiból táplálkozott, nemzeti kultúrát teremtett Magyarországon. E nemzeti kultúra virágai között nemcsak a protestáns írók műveit említem fel, hanem a Pázmány Péter műveit is, amelyeket én, a kálvinista pap is, nagy örömmel olvasok, mert Pázmány szigvérig magyar nyelven írott műveiben a magyar nép bölcsessége nyilvánul meg. A mohácsi vész népe teremtett keresztény magyar nemzeti kultúrát ebben az országban. Beszéde végén bejelenti, hogy a javaslatot azzal a módosítással fogadja el, hogy ne tizenkét, hanem huszonnégy millió koronát adjanak az Akadémiának. Az elnök figyelmezteti Jánossy Zoltánt, hogy a házszabályok értelmében módosítását írásban is terjessze be. Utána Klebelsberg Kuno gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter emelkedik szólásra. A renaissance és a német kultúra — Jánossy azt mondta, mintha én úgy nyilatkoztam volna, hogy a renaissance-kultúra eltűnését sajnálom. Én az említett beszédemben azt mondtam, hogy az Anjoukkal együtt bejött Olaszországból Magyarországra a renaissance kultúra is s a mohácsi vész után összeomlott. Ezután bekövetkezett a magyar ifjaktól a német egyetemekről behozott újabb áradat, amelynek egyik főzászlóvivője a protestantizmus volt Eszem ágában sem volt azt mondani, hogy én ezt a második, új fejlődést kevésbbé méltányolnám, mint a renaissanceot. Én jó katolikus vagyok, de ekkora méltánytalanságra képtelennek tartom magam. Köszönetet mond ezután a pénzügyminiszternek ama megértéséért, hogy a csonka ország teljesítőképességeihez mérten kulturális célokra összegeket engedélyezett, például százmilliót az egyetemi klinikák számára, húszmilliót a könyvtárak rendbehozására, tizenhatmilliót pedig a tudományos célokra szolgáló kedvezményes papír beszerzésére. Kijelenti még, gondoskodni fog róla, hogy a legközelebbi költségvetésben már ne csak az Akadémia, hanem a többi tudományos intézmények is kapjanak támogatást. Megemlíti az ifjúságnak a Nemzeti Színházban tanúsított viselkedését és hangoztatja, hogy gondoskodni fog róla, hogy az illető ifjak az érettségi vizsgálaton is olyan vígak lehessenek, (derültség) mint a Nemzeti Színházban. A javaslatot általánosságban elfogadja. Elnök: Az előadó úr nem kíván szólni, következik a szavazás. A nemzetgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia támogatásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban elfogadja a részletes tárgyalás alapjául. A cím ellen senki sem emel kifogást. Az első szakasznál Várnai Dániel ajánl módosítást. * A nemzetgyűlés folytatását a Nemzeti Újság holnap reggeli száma közli. Az angol kincstári kancellár Amerikába utazik az angol adósság ügyében — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — London, november 30. Baldwin angol kincstári kancellár december 29-én Amerikába utazik, hogy az Egyesült Államok kormányával az angol háborús tartozások ügyéről tárgyaljon. . Csak pénzügyi diktatúra mentheti meg Ausztriát — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Bécs, november 29. A népszövetségnek az a bizottsága, amelyet Ausztria pénzügyi helyzetének megvizsgálásával megbíztak, részletes jelentésben számol be tapasztalásairól és egyúttal javaslatot is tesz Ausztria megmentésére. A jelentés fontosabb tartadma ez. Ha Ausztria megfelelő pénzügyi politikát fogad el és valósít meg, az ország közgazdasági helyzete a tér-emelés növelésével és a népesség nagy,, részének a közgazdasági munkálatokban való részvételével helyreállhat, ellenkező esetben a helyzet nagy kivándorlásra fogja kényszeríteni, vagy teljes nyomorba taszítja Ausztria népességét. Ha a mostani pénzügyi helyzet fennmarad, a teljes felfordulás és a városi lakosság nagy, tömegének teljes elszegényedése okvetlen elkövetkezik. Ausztria három év óta nagyobbára olyan kölcsönökből él, amelyek szándékosan vagy, akaratlanul adományokká alakultak át Három év óta magánkönyörületességből él és az idegen üzéreknek a koronaüzletekből eredő veszteségeiből. Ilyen forrásokra a jövőben számítani nem lehet Ausztria sokkal többet fogyasztott, mint amenynyit termelt most már csak annyit, szabad fogyasztania, amennyit termel. A reform megvalósítása nagy megpróbáltatás lesz, de minél később látnak hozzá, annál nagyobb lesz. A helyzetet legkedvezőbben beállítva, Ausztriában súlyosabbak lesznek az életviszonyok a jövő esztendőben, amikor fáradságosan helyreállítja közgazdasági helyzetét, mint tavaly, amikor a közgazdasági talpraállításra adott kölcsönösszegeket minden reform mellőzésével a napi fogyasztás céljaira használta fel. Ausztriának választani kell a között, hogy átélje a nehézségeknek oly korszakát, amelynek megpróbáltatásai nagyobbak lesznek, mint mindaz, amit 1919 óta átélt, de előkészíti a jövő számára a tényleges javulást, vagy oly sötét nyomorúságba és kaotikus kétségbeesésbe sülyed, aminek párját Oroszországon kívül a modern világban nem találunk. Ausztriának helyzete teljesen reménytelen, ha csak önszántából alá nem veti magát oly tekintélynek, amelynek feladata lesz oly reformokat keresztülvinni, amelyek következménye a jelenleginél súlyosabb helyzet lesz. Ez az egyetlen módja annak, hogy Ausztria elkerülhesse a még sokkal borzasztóbb sorsot. A bevezetés után részletesen megokolja a bizottság jelentésének sötét állításait.