Uj Nemzedék, 1940. június (22. évfolyam, 123-146. szám)

1940-06-13 / 132. szám

IDŐJÁRÁS 1940 JÚNIUS 13 ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN: GYENGÉBB LÉGÁRAMLÁS, DÉLUTÁN MÉG EGY-KÉT HELYEN ZIVATAR ERŐSEBB FELMELEGEDÉS, AZ ÉJSZAKA HŰVÖSSÉGE IS ENYHÜL XXII. ÉVFOLYAM 132. szám BUDAPEST, 1940 június 12 .. M­TI Ma az osztálysorsjáték húzási listája 1A ---------------------------------------------------------------------------------------------—— ----------------------------------­­­ BERLIN JELENTI: a PARISSAL SZEMBEN 60 KILOMÉTER SZÉLES FRONTON TÁMADNAK A NÉMET CSAPATOK ZÜRICH, JÚNIUS 12. (Az Új Nemzedék zürichi szerkesztőségének telefon jelentése.) Berlinből jelentik. Illetékes hely nyilatkozata szerint a f­r­a­n­c­i­a f­ő­v­á­r­o­s­s­a­l s­z­e­mp­­ben 60 kilométer szélességben támadnak a német csapatok. Két francia hadsereget vertek meg, az egyiket Reimstől nyugatra, a másikat Rouen közelében. Ebből a két irányból is folytatják a támadást Páris felé. A további hadműveletek már nem is annyira csata, mint innkább az üldözés jellegét öltötték fel — írja a Völkischer Beobachter a nyugati front­ról szóló jelentésben. A német hadseregfőparancsnokság keddi hadijelentésében a többi közt megemlíti, hogy Le Havre francia kikötő bombázásában részt vett egyik re­pülő jelentése szerint Rouen és a tengerpart közt a Seine északi partja láng­­tengerben áll. Óriási füstfellegek emelkednek az ég felé, valószínűleg felgyúj­tott petróleumtartályok ezek, amelyeket maguk a franciák lobbantottak lángra. Egy harmadik francia hadsereget a németek előrehatolásuk közben bekerítettek, ezeket a csapatokat most a megsemmisülés veszélye fenyegeti éppen úgy, mint a szövetségesek flandriai seregeit. Arról nem érkezett jelentés, hogy ez a bekerítés hol történt. A Völkischer Beobachter azt írja, hogy Páris helyzete re­ménytelen és így a közeljövőben jelentős győzelmek várhatók. Az olasz had­műveletekről délen a német sajtó híreket közöl, ki­jelentik hogy Itália beavatkozásával a szövetségesek gazdasági éle­tét óriási károk érték. Dánia, Norvégia, Hollandia és Belgium elvesztésével az angolok külkereskedelmük 45 százalékát veszítették el, az olasz hadüzenettel most megszűnt Anglia kivitele a balkáni államok felé is. Ezenkívül az Indiával és a Távolkelettel folytatott angol kereskedelem is kénytelen Afrikát megkerülni, a szállítások csak a Jóreménység Fokának megkerülésével bonyolíthatók le. Ez természetesen nagy mértékben megdrá­gítja ezeket az árucikkeket. Berlinben most összefoglalják a szövetségesek veszteségét a norvég vizeken megvívott ütközetekben. A szövetségesek két­­ repülőgép-anyahajót, két cirkálót, kilenc torpedórombolót, egy tengeralattjárórombolót, hárony ten­­geralattjárót, tizenkét csapatszállító ha­jót és több repülőgépet veszítettek. Olasz összefoglalás az északfranciaországi „könyörtelen csatáról“ A német véderőfőparancsnok­­ság tegnap kiadott utolsó jelen­tése közli, hogy a La Manche­­csatorna partja és a Maas kö­zötti nagy csata még mindig teljes erővel tombol. A jobb­­szárnyon és a középen a néme­tek pihenés nélkül folytatják a megvert francia seregek üldö­zését. Reims és az Argeonneok között még elkeseredett, de si­keres küzdelem folyik. Több helyütt nagy ellenséges erőket leválasztottunk és bekerítet­tünk — mondja a jelentés — s ezek megsemmisítése küszöbön áll. „A súlyos és véres veszte­ségek, valamint foglyok és min­dennemű hadianyag nagyará­nyú elvesztése következtében észrevehetőig csökken az ellen­ség ellenálló ereje­. A Német Távirati Iroda illetékes katonai helyre hivatkozva, azt a tájé­koztatást nyújtja, hogy német kötelékek tegnap már kereken 60 kilométernyire álltak Paris­tól északnyugatra és északke­letre. A tengerpart és Cham­pagne között két francia hadse­reget a német csapatok már szétvertek. A római Tribuna berlini tu­dósítója a következő részleteket közli a nyugati hadszíntérről: A német csapatok Dieppe és Fecamp között elérték a tenger­partot és a Bethnne-nel partra tett angol csapatmegerősítése­­ket körülkerítették. Rosentól délkeletre a német csapatok Gasny közelében átlépték a Szajna folyót, majd Vergon-nál széles hídfőállást szállottak meg. Az Oise-folyó mentén a né­met csapatok elfoglalták Creil városát, amely légvonalban alig 35 kilométernyire van Pá­ristól. Chateau-Thierrynél a né­metek elérték a Marne folyót. E hadműveletek során — írja az olasz lap — két teljes fran­cia hadseregcsoport megsemmi­sült. Dieppenél egy francia hadosztályt körülfogtak. Egye­dül a tegnapi napon a német csapatok több mint 50.000 fran­cia foglyot ejtettek és több mint 100 harckocsit pusztítot­tak el. A római lapok harctéri tudó­sítóinak jelentése szerint a né­met páncélos előőrsök Páris körzetébe érkeztek. Egyelőre csak elszigetelt csapatokról van­ szó, de maga az arcvonal is már csak 35 mérföldnyire van Páristól. A Stefani-iroda kü­­­löntudósítója jelenti, hogy sem a német, sem a francia vezér­kar nem ad tájékoztatást az öt nap óta dúló csatáról, mert a német hadvezetőség nem váro­sok és területek elfoglalására, hanem a francia hadsereg leve­résére törekszik. A német sike­rek — végzi a Stefani-iroda tá­jékoztatója — jelentősek és bi­zonyos szakaszon döntőkké válnak. A tegnap éjjel nyilvánosság­ra hozott­ francia hivatalos je­lentést, amely csak most, reg­gel futott be hozzánk, lapunk más helyén közöljük. A Havas­­iroda magyarázó közleménye szerint az Aisne és az Ourcq között a támadó német csapa­tok északi és déli irányban nyomulnak előre. Az egyik hadsereg, amely a Vesle völ­gyén át Fismes irányában tá­mad, elsősorban Reimset tűzte ki célpontjául. „Általában a németeken — mondja a közle­mény — némi fáradság észlel­hető. Francia résziről lépésről lépésre harcolnak és nem tör­nek meg az ellenség nyomása alatt. Az ellenség jelentékeny veszteségeket szenved és a francia csapatok, ha néhány kilométerre vissza is vonulnak, újból felveszik a harcot.“ A Havas - jelentés megállapítja, hogy meglehetősen sok német páncélos osztagnak sikerült előre jutnia Rouen és Vernon, között a Szajna alsó folyásáig. „Egyes osztagoknak sikerült megvetniök lábukat a Szajna másik oldalán is, de­ a franciák­ ellentámadást indítottak elle­nük.“ Zürichi szerkesztőségünk is heves harcokról tudósít Vernon vidékén, ahol francia harckocsi csapatok angol és francia repü­lőrajok támogatásával ellentá­­madást indítottak az előretört német tankoszlopok ellen. A többi frontszakaszon — mondja a jelentés — a brit csapatokkal megerősített francia seregek szívós ellenállást fejtenek ki és ahol visszavonultak,­ az Wey­gand utasítására rendezett­­ történt. A champagnei síkon minden képzeletet felülmúló ádáz harcok folynak. A beszá­moló úgy végződik, hogy a franciák az Ourcq és a Marne folyónál új és mély védelmi ál­lásokat készítettek elő.­­ A német véder­őfőparancsnok­­ság jelenti, hogy vasárnap az Északi-tengeren egy cirkálót és négy szállítóhajót bombákkal olyan súlyosan eltaláltak, hogy­ a hajók nagyobb része kigyul­ladt. Illetékes német katonai helyről közölték, hogy német gyorsnaszádok hétfőre hajló éj­szaka heves harcot vívtak an­gol cirkálókkal. Az angol ten­ger­nagyi hivatal szerint a hajó­­kíséret, amelyet a német gyors­naszádok megtámadtak, sértet­lenül folytatta útját. A német véderőfőparancsnok­ság a szövetségesek vasárnapi RÓMA, JÚNIUS 12. (Az Új Nemzedék római munkatársának telefonjelentése.) A Stefani-iroda jelentése sze­rint az északfranciaországi csata könyörtelenül halad tovább a maga útján. Az igen erős és elkeseredett francia ellenállás ellenére a stratégiai helyzet mindinkább a néme­tek javára változik, ami a taktikai helyzetre is kihatással van. A németek jobbszár­nya elérte a Szajnát és elfoglalták Rouen városát. Megerősíti a Stefa­ni-jelentés Compiegne és Creil elfoglalását is. A balszárnyon egyes helyeken a franciák az utolsó emberig küzde­nek. Itt a németek elérték a Mar­net. Rethel vidékén a német hadve­zetőség újabb nagy gyalogsági és tüzérségi erőket dobott a küzdelembe. A legutóbbi har­cokban a franciák több, mint százezer embert hagytak a csatatéren és 80.000 hadifoglyot vesz­tettek — mondja a Stefani-jelentés —, de hozzáteszi, hogy ez a megállapítás nem hivatalos és nincs­ is megerősítve. A harc tehát — állapítja meg az olasz távirati iroda — valóban az utolsó vérig megy. A németeknek meg kell semmisíteniük a franciák hatalmas ágyú- és gépfegyvertöme­geit, amelyeket húsz évig gyűjtöttek. Bár ezek között nagyon sok technikailag meghaladott van, különösen, ha a németek fegyverével hasonlítják össze, de mégis csak ezer és ezer tű­zokádó szájról van szó, amelyet előbb meg kell semmisíteni. A francia csapatok nagy­­értékkel küzdenek — mondja az olasz jelentés. Sokszor kerül sor közelharcra s igy lehetővé válik a francia katonáknak, hogy meggyőződjenek­ arról, hogy a német gyalogság is méltó katonai hagyományaihoz. A Popolo di Roma katonai tudósítója szerint, ha Weygand nem védte volna Pá­rist, hanem a Rhone és a Loire, később pedig a Saronne vonalánál állott volna meg, háta mögött a Pyräneusokkal, akkor talán a francia hadsereg ellen tudott volna állni. Most azonban úgy is mint erő, úgyis mint energia, arra van ítélve, hogy elvesszen. Az ítéletet a Tyrreni tenger­től Svájcig húzódó új fronton fogják fölötte kimondani. A Földközi-tenger lesz a demo­kráciák sírja.

Next