Uj Nemzedék, 1942. július (24. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-20 / 162. szám

XXIV. évfolyam, 162. szám VASÚTI ŐR, MEZŐCSÁT. Tűz­­rendészeti rendelet intézkedik arról, hogy mezőgazdasági terményt a vasúttól legalább 100 méter távol­ságban kell elhelyezni, nagyobb pályaudvaroknál pedig az első vál­tóktól számított 400 méter sugarú körön kívül lehet csupán lerakni. A vonat kéményéből kipattanó szikra ugyanis felgyújthatja az igen köny­­nyen égő anyagot, amelynek pusz­tulása különösen a mai időkbert, érinti érzékenyen a közösséget. Ha különleges helyi viszonyok miatt a fenti távolságokat nem lehet meg­tartani, akkor kivételképpen a ható­ság engedélyt ad a közelebbi he­lyen való lerakásra is, de természe­tesen felelősséget nem vállalnak. Kényes kérdés, Balatonföldvár. A vonatkozó 151.000/1927. sz. bel­ügyminiszteri rendelet szó sze­rint a következőket mondja: „Ti­los nyilvános helyen tisztességes nőt (leányt vagy asszonyt) ismer­kedési célból, akarata ellenére megszólítani, annak bármi módon alkalmatlankodni, tolakodó mód­j SZERETEM A KÖNYVET, PÉCS. A legutolsó statisztika szerint 1931 és 1938 között Ma­gyarországon 25.596 könyv jelent meg, évente tehát átlagban 3199. Ez annyit jelent, hogy tízezer la­kosra minden évben csupán 3,4 könyv jutott. Bizony, ez szomorú, a­ statisztika azonban nem mond­ja meg azt, hogy régi könyvek is több kézen forognak és azokat is olvassa az ember. Azért Ameri­kánál sokkal jobban állunk, mert ott tízezer lakosonkint 0,8 új könyvet adnak ki. A nyolc év fenti könyvtermeléséből 95 szá­zalék magyar nyelvű volt, és csak 5 százalék jelent meg ide­gen nyelven. ♦ Műegyetemi hallgató: A Ber­lin—Bagdad vasutat 1889 decem­ber 23-án kezdték építeni. Célja az volt, hogy közvetlen összeköt­tetést teremtsen Németország és Közelkelet között. A vasútépítést német és francia tőke kezdte, de rövidesen német kézbe került az egész vállalkozás. 1917-ben már a Taurus-hegyláncon átvezető szakasz munkálatait is befejez­ték. A német tőke a vesztett há­ború után elvesztette kedvét a további építkezéstől és így félbe­maradt az Isztanbult Bagdaddal összekötő vasútvonal építése. Bagdad kapott ugyan vasutat, mert az 1914-ben az Indiai-óceán felől partraszállot­t angolok egy­méteres nyomtávú vasutat épí­tettek Basrától. Közel 20 év telt el, míg 1936-ban az iraki vasút­társaság tovább építette a vona­lat, amelynek hossza most már 3184 kilométer. Ebből 568 km (amit az angolok építettek) kes­keny nyomtávú. Ezt az utat a Taurus-express 84 óra alatt futja meg rendes körülmények között. LEÁNYOS ANYA, KOLOZS­VÁR. Fiatalembereknél szokás az, hogy a házi mulatságon való megjelenés után nyolc napon be­lül ism­ét látogatást tesznek. Hogy a leányoknak is vissza kell-e adni a vizitet, erről idáig nem hallottunk, de semmiesetre sem árt, ha kedves leánya el­megy, és megköszöni a szíves vendéglátást. Toldataiti autóidat tew&znek — íwzt&dts UecétityáUteme-hakem­ U­­katak&m&ákoH Uece&das Páris, július 20. (Az Új Nemzedék tudósítójától.) Párisban megint kisért egy város­­rendezési terv. Modernebb, na­­gyobb szabású és talán romantiku­sabb minden eddiginél. A föld­alatti Parist, mint egy testenki­­don terhére lenni, őt akarata el­lvüli ütőeret akarja beleoperálni lenére követni, vagy neki tisztes-e a város forgalmának vérkeringő-végtelen ajánlatot tenni. Mivel ilyenformán az „aszfaltbetyársá­got“ szigorúan büntetik, helyesen Térképek, keresztmetszeteket át tette, hogy a tolakodó fráterre felhívta a csendőr figyelmét. sebe. A városháza urai már hó­napok óta dolgoznak a terven, tázoló rajzok, építészeti, geoló­giai szak­jelentések sokasodnak az illetékes ügyosztály íróasztalain. Hogy a terv megvalósul, az biztos, csak az kérdés, hogy mikor. Egyelőre álomnak tűnik a Pá­ris alatt épített, a pályaudvaro­kat közvetlenül összekötő metró­­expressz és álomnak tűnik a vá­ros északi határától a déliig, a nyugatitól a keletiig föld alatt vezetett autóút. A szakemberek szerint az álom megvalósításának nincs semmi akadálya. Tudni kell, hogy Páris üregeken nyug­szik. Ha nem is cölöpökre épült, mint Velence, de van egy isme­retlen, titokzatos, második biro­dalom a város alatt. Évezredes kőbányák, sok ezer méter hosszú­ságú csatornák, sőt temetők van­nak Páris alatt. A földalatti kő­bányából évszázadokon keresztül vájták a követ, úgy hogy az óriási terület a katakombák sorozatává változott. A vásárcsarnok alatt elterülő temetőben például ötmillióra be­csülhető emberi csontváz van. A földalatti vasútnak vannak útvonalai, amelyek helyenként (­lyan mély szakadékok fölött ve­zetnek, hogy a metró számára hidakat kellett építeni. Az 5-ös számú metróvonalon magán a Pasteur és St. Marcel között 80 földalatti hídon halad át az utas anélkül, hogy sejtené. A Mont­parnasse alatt 7706 méter hosz­­szúságú alagutak kanyarognak a felület alatt­ A park Montsouris alatt több mint két kilométeres „folyosó“ van. Az Observatoire és a Val de Grace alatti pince­üregekbe végtelen kőlépcsőkön lehet lemenni. frászstookat elnézte a zéld Párisnak ez a különleges jel­lege bizonyos veszélyt is jelent. 1909 október 31-én például a Rue Toursaque alatt megnyílt a föld és pillanatok alatt 200 em­ber tűnt el a mélységben. A Bou­levard St. Michelen egész ház­sorok süllyedtek el annak idején. A városházán külön osztályt kel­lett létesíteni, amelynek az volt a feladata, hogy a beomló pincék és alagutak veszélyével szemben megfelelő védelmi intézkedést találjon. A Montmartre helyzete­­még ma is kritikus. Néhány év­tizeddel ezelőtt a földalatti pin­cék sok kőpillérét felrobbantot­ták, mert azt hitték, hogy a kő­tömeg biztosabb, veszélytelenebb alapot fog nyújtani. A kőtörme­lék azonban egyenlőtlenül he­lyezkedett el, halmazállapota vál­tozik és így az alap még bizony­talanabb lett, mint akkor volt, amikor szilárd pillérek tartották a felszínt. Meg kell gondolni azt is, hogy Páris alatt a gáz, a víz, a villamos- és telefonvezetékek tömege számára kellett folyosó­kat teremteni és hogy az alsó kővárosban törtek utat a metró­vonalak számára is. Páris „fizi­kai alvilága“ tehát ép olyan iz­galmas történelmen ment keresz­tül, mint a földfölötti metro­polis. A szakemberek szerint Párisnak épen ez az egyedülálló karaktere ad módot a nagyralátó tervek véghezvitelére. Az elgondolás lé­nyege az, hogy Páris csillag alak­ban fejlődött utca- és forgalmi rendszerét a földalatti üregekben létesített útvonalakkal kell mo­dernizálni, négyszögesíteni, mint a modern városok, például New­ York forgalmáét. Először is meg kell teremteni a közvetlen és ex­pressz forgalmat a különböző pá­lyaudvarok között. A földalatti üregek és folyosók egy része úgyis a szükséges irányban halad, a szabályozásnak és egyesítésnek nem volna semmi akadálya. Mint­hogy közbenső állomásokat nem létesítenének, ezek a földalatti expressz-metrók csakugyan a leg­nagyobb sebességgel haladhatná­nak és tehermentesítenék a föld­fölötti forgalmat, ami a statiszti­kai adatok szerint a pályaudvarok között a legerősebb. Ami a földalatti autóutat illeti, a Défense—Vincennes és a Bour­­get—Porte d’Orléans országutak vonalát kell követni. Ahogy ezek az országutak Páris határába tor­kolnak, le kell őket vinni a föld alá, hogy a túlsó oldalon megsza­kítatlan vonalban felbukkanva nyújtsanak alkalmat az országos forgalomba való belekapcsoló­­dásba. A földalatti üregek he­­lyenként 300 méter mélyek és ki­tűnő alkalmat adnak az ilyen földalatti sugárút építésére. Egyik terv szerint az autó­alagút egyik szintjén a gyors-, másik szintjén a lassúbb forgalmat le­hetne lebonyolítani. Az alagút fúrása annál könnyebben menne, mert a kérdéses irányban minde­nütt fúrásra alkalmas fehér kré­takőzet alkotja a földalatti biro­dalmat. További tervek szerint meg­felelő helyen és formában olyan garázsokat és javító üzemeket lehetne elhelyezni ugyancsak a föld alatt, amelyek az alsó és a felső forgalommal is kapcsolatot tarthatnának. Nos, ezek a tervek. A törté­nelmi Páris alatt a még törté­nelmibb kővilágban akarnak építeni egy új földalatti New- Yorkot. Álomnak szép, valóság­nak még szebb. SZÉTBOMBÁZOTT üteg a fekete-tenger PARTJÁN Árdrágításnak nyilvánították Németországban a színház- és mozi­jegyekkel való üzérkedést Berlin, július 20. (Saját tudósítónktól.) Az elmúlt idényben Budapesten is sokat bosszankodhattunk azon, hogy színházakba és mozikba a pénz­tárnál nem lehetett jegyet kapni, ugyanakkor azonban a bejáratot elárasztó suhancok bármilyen helyre kínáltak jegyet, természetesen a fel­árral. Ez a visszásság legutóbb Berlin­­ben is felütötte a fejét, itt azon­ban a hatóságok gyorsan beavat­koztak s minden bizonnyal elejét is fogják venni munkanélküli naplopók ilyen ártalmas üzelmei­­nek. Az egyik berlini varieté előtt a detektívek elfogtak két fiatalembert, akik az 5,60 márkás jegyeket 8 márkáért akarták to­vábbadni. Motozáskor a két alak­nál mintegy 20 darab jegyet ta­láltak. A két jegyüzér fölött most ítélkezett a moabiti bíróság. Mind a kettőt hathónapi bör­tönnel sújtotta. Mint az indokolásban nyíltan előadta a bíróság, a kemény íté­letnek egyenesen az a célja, hogy elriasztásul szolgáljon. — Éppen most, amikor nemze­tünk háborúban áll — hangzik az indokolás egyik érdekes része —, a művészi és kulturális tel­jesítményeknek különös fon­tosságuk van.­­ — Az a hivatásuk ugyanis, hogy a fokozott munkában kifá­radt társadalomnak megadják a szükséges idegpihentetést. Ter­mészetes jelenség, hogy a színhá­zak, mozik és egyéb megengedett szórakozási helyek a békebelinél nagyobb látogatottságnak örven­denek. Amikor tehát férőhelyek úgy sincsenek elégséges számban, nem szabad tűrni a jegy­üzérek ténykedését.­­ Míg ezt a cselekedetet azelőtt a törvény az iparrendelet egy­szerű áthágásának nyilvánította és pénzbüntetéssel sújtotta, most a bíróság álláspontja szerint árdrágításnak kell minősí­­teni, ami megfelelő büntetést kell, hogy hozzon magával. Fununur UU lAISZftNI? Fontos ^ felfede­zés BŐRÁPOLÁS n ti? m M, CÉLJAIRA 50 ÉVES ASSZONY SOKKAL IFJABBNAK LÁTSZIK A bőrsejtek újab­ban gyártott értéke* kivonata olyan ele­meket t­art a­lma*, mint a fiatal és egészséges leányok bőra. Kisér- Egy, az egész világ szak­­letezzék! köreiben ismert, orvos­tanár vonta ki ezt az anyagot fiatal állatok bőréből. E ki­vonat Biocel néven a rózsaszínű bőr­tápláló Tokaion krémben kerül for­galomba. Használja minden este le­fekvés előtt. Álma idején felszívód­nak bőrébe e krém értékes elemei. Heggel megállapíthatja, vájjon tisz­tább, üdébb, bársonyosabb-e a bőre. Nappal használjon fehér, nem zsiros Tokajon krémet. Ezzel az egyszerű kezeléssel gyakran évekkel fiatalabb látszatot kelthet és így majd gyö­nyörű arcbőrét sok fiatal leány irigyelheti. Visszakapja pénzét, ha az utasítás szerinti használat nem hoz­ná meg a joggal várható eredményt. E lap minden olvasójának, aki P 1.60 értékű használatlan bélyeget a budapesti gyártelepnek: Panacea Gyógyszervegyészeti Rt. 8/B. osz­­tály, Budapest XXII. Lehel­ utca 68., beküld, készséggel szolgálunk egy­­egy próbatubus fehér és rózsaszínű Tokaion krémet, valamint néhány próbaadag Tokaion púdert tartal­mazó, ízléses kivitelű mintadobozzal Harisnyacsempészeket fostak Makón Makó, július 20. Polgári ruhás rendőrök Makón elfogtak egy férfit és négy nőt, akik a bánsági Makón községből jöttek át a határon és Makón két zsidó kereskedőnél vásárlási könyv nélkül száz pár selyemha­risnyát vásároltak, azzal a céllal, hogy átcsempészik a határon és a Bánságban értékesítik. FERENC JÓZSEF :.... ..7 .. ■■ . . .1 ■ ■ ^ KESERŰVIZ — Virág Ferenc pécsi megyés­püspök Bauer József bonyhádi plébánost apáttá nevezte ki. (M. T. I.) — A Vasutasok Jótékonysági Or­szágos Egyesülete június 25-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a harctéren küzdő hős honvé­­djenknek 21.300 darab szimfóniát küld. E dohánymennyiséget a Vö­röskeresztnek be is szolgáltatta.­­ Tenczer Irma újpesti lakos beteg gyermekét kórházba akar­ta vinni, de nem volt pénze a szükséges kocsiköltségre. Elvitte kabátját és rókaprémjét Bras­­sányi Tivadar újpesti kereske­dőhöz, akitől az ingóságokra 10 pengő kölcsönt kért egy hétre. Brassányi egy hétre két pengő kamatot számított és ezért a tör­vényszék uzsora vétsége miatt tizenötnapi fogházra ítélte. Ezt az ítéletet a tábla és végső fokon a Kúria is helybenhagyta.­­ Munkásszerencsétlenség tör­tént. A Pápa közelében lévő Adász­­tevel községben Máté Károly 23 éves teveli lakos balkezét a mor­zsológép elkapta és ujjait tőből le­vágta.­­ Kiskanizsán ferencesek ve­zetik a plébániát, amelyet mintegy másfél éve állított fel dr. Czipik Gyula veszprémi magyéspüspök. A templomszentelés után mozgalom indult meg, hogy a ferencesek rendházat kapjanak.

Next