Uj-Somogy, 1919. szeptember (1. évfolyam, 8-31. szám)
1919-09-11 / 15. szám
2 A Magyar Nemzeti Szövetség alakuló közgyűlése. Budapest, szeptember 10. Vasárnap délután páratlan lelkesedés közepette tartotta meg alakuló közgyűlését a Magyar Nemzeti Szövetség, Gerlóci utca 14. szám alatt levő helyiségében. Írók, művészek, katonák, tisztviselők, egyetemi tanárok és népiskolai tanítók, földmivesek, gyári munkások, előkelő dámák, egyszerű polgárasszonyok, munkásnők nagy tömege töltötte meg a Szövetségnek egybenyíló termeit. [Perényi Zsigmond báró nyitotta meg az ülést. Nagyhatású megnyitó beszéde után ‘Illain Ferencr. ismertette a szövetség céljait és törekvését. — A Magyar Nemzeti Szövetség meg akarja valósítani Széchenyi István nagy gondolatát: egy nemzettel ajándékozni meg a világot. Ráeszmélteti a magyart bűneire, sok-sok mulasztására és tanya gondatlanságára. A nemzet újjáépítése érdekében testvéri munkára serkent és fog be minden magyar erőt. A nemzeti gondolat, a nemzeti érzés, a magyar kultúra és a magyar gazdasági élet kifejlesztése a Szövetség célja. A keresztény világnézet alapját új Magyarországot, egységes, erős, dolgos nemzetet készül felépíteni. Evégből kezébe ragadja a sajtót melynek Magyarország romlásában a legnagyobb bűne van. Faluról falura, ha kell, emberről-emberre haladva fogunk apostolkodni, hogy megértessük mindenkivel, mi a kötelesség, mi a tennivaló. A nagyhatású beszédért Perényi Zsigmond báró köszönetet mondott Ulain doktornak. Ezután felszólaltak Szövései József,Pogány Frigyes, majd az összes résztvevő csoportoknak a vezetői. [Pekár Gyula a keresztény Nemzeti Párt nevében üdvözölte a Szövetséget és elnökét, Perényi Zsigmond bárót. A Hymnus és Szózat hangjai mellett rekesztették be a gyűlést. Budapesten megalakult a „Tanítók Országos Szövetsége Budapest, szept. 10. A régi Országház üléstermében megalakult a „Tanítók Országos Szövetsége.“ Az ülést Száva János elnök nyitotta meg, aki megnyitó beszédében kijelentette, hogy a tanítóságnak tömörülnie kell a magyar nemzeti és keresztény erkölcsi alap védelmére. Azután üdvözölte Huszár Károlyt, a vallás- és közoktatásügyi minisztert, majd a főváros képviselőjét, Városy Gyula tanácsost és Mozsdósi Imre főtanfelügyelőt. Huszár Károly miniszter, akit nagy ovációval fogadtak, beszédében hivatkozott arra, hogy ő az ország első tanítóminisztere és kijelentette, hogy meg akar tanítónak maradni, mint miniszter is. Rámutatott arra, hogy ismeri a tanítók súlyos anyagi helyzetét és segíteni kíván rajtuk, de türelemre intette a tanítóságot, mert most első kérdés a haza megmentése. Majd a bukott proletárdiktatúra szörnyű bűneiről beszélt. Kifejtette, hogy a magyarság csak úgy teheti ezeket a bűnöket jóvá, ha féltékenyen megőrzi nemzeti jellegét, mindenképpen lehetővé teszi a tiszta erkölcsi felfogás érvényesülését. Majd a jövő népoktatásra vonatkozó terveit fejtette ki. Az iskolákban — úgymond — csak pedagógiai szempontokat enged érvényesülni. Cserny József dr. foglalta össze ezután a szövetség programmját. Ezután megválasztották a tisztikart. Készül a bolgár békeszerződés Saint-Germain, szeptember 10. A „Petit Párisien“ jelenti: A bolgár békeszerződés már nyomdában van és a bolgároknak néhány nap múlva át fogják nyújtani. A békeszerződés főbb pontjai a következők: Szerbia határkiigazítást kap északkelet felé, Szófia irányában és a Strumica hajlásánál új területhez jut. Thraciát Görögország kapja meg. Meg kell találni a módját, hogy Bulgária gazdasági utat kapjon az Aegei tengerhez. Dél-Dobrudzsa kérdését nem érinti a szerződés, mivel az a vélemény alakult ki, hogy Romániát, mint szövetséges államot, nem lehet arra kényszeríteni, hogy területekről lemondjon. WJ-SOMOGY 1919. szeptember 11. Fiume, Zira, Istria és Dalmácia sorsa Spalato, szeptember 10. A laibachi távirati iroda Rómából keltezett hiteles jelentést közöl, mely szerint az antanthatalmak hármas szövetsége a következő megállapodásra jutott: Nagy-Istria Itáliáé lesz, Fiumét pedig kerületével együtt szabadkikötővé nyilvánítják. Dalmáciát a délszláv államok-hoz csatolják, Lissát Olaszországnak adják, Zára pedig autonómiát kap. Pasicsék az osztrák békeszerződés ellen. Saint-Germain, szeptember 10. A „Temps“ jelenti:Pastes és Vesnics jugoszláv delegátusok tegnap adták át J Vicsson külügyminiszternek az osztrák békeszerződés elleni kifogásaikat. A jugoszláv delegátusok a szerződéshez , kisebbségek védelmére vonatkozó — új záradék szövegezését javasolták. A románok soroznak. Nagybecskerek, szeptember 10. S A románok elrendelték a 33ánál megszállott területen a sorozást. Nemzetiségre való tekintet nélkül minden férfinak szemlére kell mennie. A román hadbíróság halálra ítélt egy magyar kommunistát. Budapest, szeptember 10. A „Reggeli Hírek“ írja: A román katonai hatóság a napokban letartóztatta Kecskeméten 3 Mlészáros János volt aradi vasmunkást, aki a kommunista uralom alatt a Kecskemét mellett levő községekben állomásparancsnok volt és e minőségében hetven ártatlan embert végeztetett ki. Mészárost a román hadbíróság halálra ítélte s az ítéletet Kecskeméten végre is hajtották. Román terror a Bánátban. Nagybecskerek, szeptember 10. A román haditörvényszék tömegesen hozza az ítéleteket azok ellen, akiket feljelentettek a román nép, katonaság megsértése miatt . Azokat is szigorúan megbüntették, akik a román okkupáció ellen nyilatkoztak, így Aradon egy törvényszéki ülésen öt magyart ítéltek el 1—20 hónapig terjedő börtönnel és 100 lei pénzbüntetéssel. Temes vármegye román prefektusa felszólította az összes bírákat, ügyészeket, törvényszéki írnokokat és hivatalnokokat, hogy tegyék le a hűségesküt a román kormányra. Hadifoglyaink sorsa. Bern, szeptember 10. A nemzeti Vöröskereszt memorandumot adott át az antanthatalmak legfőbb tanácsának, amelyben hadifoglyaink ügyének minél gyorsabb elintézését kéri. Az ügynek sikeres megoldását abban látná a Vöröskereszt, ha az antant azonnal külön bizottságot alakítana ilyen célra. Kommunista mozgalmak Jugoszláviában. Budapest, szeptember 10. Eszéki jelentés szerint néhány nappal ezelőtt nagy kommunista összeesküvést fedeztek fel. Az összeesküvésben körülbelül hatvanan részesek, akiknek részére gépfegyvereket és több mint félmillió korona agitációs pénzt csempésztek be. Az összeesküvőket mind letartóztatták. Kommunista magyarokat fogott a bécsi rendőrség. Budapest, szeptember 10. Bécsi lapok jelentése szerint egyik bécsi fogadóban igazolásra szólítottak fel két idegent, kik közül az egyik azt mondta, hogy [Priedel Miksának hívják és soffőr, a másik pedigPucsiev Antal magánhivatalnoknak állította magát. A rendőrség megállapította, hogy az állítólagos Friedel tulajdonképpen Dukács György dr., a magyar tanácsköztársaság körözésben levő volt közoktatási helyettes népbiztosa, az állítólagos Pucher pedig Seidler Ernő kereskedelmi alkalmazott, aki a tanácskormány idején a budapesti vörös gárda parancsnoka volt. Mindkettőt internálni fogják. Vörös rablóbandák garázdálkod*' ' nak a Dunántúlon. Budapest, szeptember 10. A „Reggeli Hírek“ Írja: ADunántúlon bujkáló kommunisták és volt vörös katonák rablóbandákká szervezkedve folytatják fosztogatásaikat és állandó izgalomban tartják a falvak népességét. A banda tagjai a fehér hadsereg jelvényeivel jelennek meg, azt a téves hitet akarván kelteni, mintha a fehér nemzeti hadsereg emberei követnék el az atrocitásokat. A nemzeti hadseregnek természetesen semmi köze sincs a vörösök gaztetteihez, amelyeknek éppen a fehérgárdák a legkíméletlenebb üldözői. Újabban kapott jelentések ismét beszámolnak egy 30 vörös katonából és 3 vörös parancsnokból alakult ilyen banda garázdálkodásáról. Ez a társaság magát fehér osztagnak kiadva rabol, gyilkol és fosztogat a Dunántúl számos községében. A külföldi sajtó azután úgy regisztrálja a híreket, mintha a fehér hadsereg emberei volnának a garázdálkodók. Ami a Dunántól