Uj-Somogy, 1920. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-25 / 45. szám

t találnának, de a megélhetésük is alig kerülne valamibe. A városi háztulajdonosok is részvéttel vannak a menekültek iránt és testvéri köte­lességük segítségükre lenni, de hiába a jó­indulat, a testvéri érzés, ha nincs anyagi erő, sőt a lakásínség miatt, aki a saját házába be nem költözködhetik, rosszabb a helyzete, mint a menekülté, mert azokat van, aki némileg segélyezi, de a háztulajdonost senki. A menekültektől adót sem kér­ senki, de a háztulajdonost végrehajtják, ha nem fizet, azt nem is kérdezik, hogy van e miből fizetni, vagy nincs. A menekültek kitelepítésénél igénybe kell venni a nagybirtokosok 20—30 szobás kastélyait is a kisgazdákon kívül, ők is gya­koroljanak jótékonyságot, ne csak a kapos­vári háztulajdonosok. Király József: LEGÚJABB. A nemzetgyűlésből. Budapest, február 24. Rakovszky István elnök délelőtt 11 óra előtt nyitotta meg az ülést A jegyzőkönyv felolvasása és hitele­sítése után az elnök bemutatta Kecskemét feliratát Pest P. S. K. K. vm. kettéosztása iránt és Győr vármegye feliratát a királyság visszaállítása tárgyában. Az elnök bejelenti a bizottságok megalakulását, majd pedig a miniszterelnök benyújtja az alkotmányos élet helyreállításáról és az államfői hatalom ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavas­latot és kéri annak kinyomtatását és a közjogi bizottsághoz való átküldését. Rakovszky elnök ezután bejelenti, hogy Szmrecsányi György óhajt felszólalni. Szmre­­csányi a többek között a következőket mon­dotta : „A megalakulás formáin túlesvén fel­szólalásomnak az a célja, hogy felhívjam a kormányt, hogy lépjen az alkotó munka terére! Az elnök személye a tanácskozás rendjének biztosítéka. Keresztény radikális politikára van szükség. Fel kell segíteni a tisztviselőket, akik a legnagyobb nyomorral küzdenek, le kell törni az áru uzsorát, meg kell akadályozni az áru uzsorások rettentő munkáját.“ Beszélt a földbérleti szerződések revíziójáról és beszédét azzal végezte, hogy becsüljük meg egymást és fontolják meg amit az egyesülésről mondott. Huszár Károly miniszterelnök meg­nyugtatja a közvéleményt, hogy valamennyi minisztérium minden osztályában lázas munka folyik az ország újjáépítésének és közgazdaságunk helyreállításának érdekében. „Nem beszédet, hanem munkát vár tőlünk a nemzet; — mondotta — a produktív mun­kának semmi akadálya.“ Szmrecsányi György szavaihoz csatla­kozik a miniszterelnök. „A kortesbeszédek­nek legyen vége ; — úgymond — a képvi­selők csak annyit beszéljenek, amennyire nem a pártnak, hanem a nemzetnek van szüksége.“ (Helyeslés.) Nagyatádi Szabó István emelkedett ezután szólásra. Évtizedek óta — mondotta — hirdette pártja a keresztény pro­grammot, e tekintetben tehát Szmrecsányi politikájá­val teljes az egyetértés. Másik célja a föld­birtokreform, amely miatt régen „földosztás­nak nevezték, ma már ennek szükségessé­gét is átlátták. A földbirtok ma már nem lehet az a szentség, amelyet a magán­tulajdon elvével lehetne megvédeni. Utána Szmrecsányi személyes kérdés­ben, majd Zákány Gyula szólalt fel. Szmre­csányi és Nagyatádi felszólalásaira reflektál. Megállapítja, hogy ellentét nincs a két párt között. Kívánja, hogy a formaságokon átes­sen, tartson a nemzetgyűlés folytatólagos üléseket. Budaváry László az áruuzsora letöré­séről beszél. „Az áruuzsora nem egyéb, — mondotta — mint a politikától vissza­maradt zsidóságnak gazdasági téren való hadüzenete a keresztény Magyarország ellen“. UJ -SOMOGY 1920. február 25. Weisz Konrád az állami alkalmazottak érdekében szólal fel. Az állami alkalmazottak végképpen le vannak rongyolódva A leg­szükségesebb rongyaikat eladják a Teleky téren. Ezeknek érdekében nem történik semmiféle intézkedés. A keresztény kurzus­nak gondoskodnia kell ezekről is. Az elnök javasolja ezután, hogy a Ház legközelebbi ülését szerdán, 25-én délután tartsa. Napirendre a jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után az indítványok és inter­pellációk tárgyalását és a további teendők iránt való intézkedések megbeszélését tűzik ki. Ezzel az ülés délután 1 órakor véget ért. A kormányzói törvény­­javaslat, Budapest, február 24. A Huszár Ká­roly miniszterelnök által az alkotmányos élet helyreállításáról és az államfői hatalom ideiglenes rendezéséről benyújtott törvény­­javaslat főbb pontjai a következők: 1. Helyreállítja a jogfolytonosságot. 2. Jogilag megsemmisíti a népköztársaságot és a ta­nácsköztársaságot. 3. Likvidálja az Ausztriá­val való összes viszonyunkat. 4. Az állam­­szuverenitás megfelelő kiegészítése és a fe­lelős magyar minisztérium. 5. Gondoskodik a nemzetgyűlés jogi védelméről. 6. Megál­lapítja a kormányzó államfő alkotmányos jogait. A törvényjavaslat szövege általános­ságban a következő: A királyi hatalom gyakorlása 1918 évi november 13. napja óta szünetel. Az 1910 évi június 21 ére összehívott országgyűlés képviselőháza 1918 nov. 18 án hozott határozatában önmagát feloszlottnak nyilvánította. A törvényjavaslat három fejezetből, illetőleg 20 §-ból áll. Az I. fejezet áll 11 § ból. 2. § a kimondja, hogy a nemzetgyűlés a magyar állam törvényhozási szerve. 3. §. A nemzet­gyűlés menetelmi joga. 5. §. Felelős minisz­térium 6. §. A király személye körüli mi­nisztérium megszűnik. 8. §. A nemzeti had­szereg felállítása. II. fejezet (tart 12. § tól 18. § ig) 12 §-a a kormányzó hatalmáról szól A kormányzót titkos szavazással vá­lasztja a nemzetgyűlés. A kormánzó a nemzet­gyűlést nem napolhatja el és a királyi ha­talomban foglalt országgyűlés felosztási jo­gát a nemzetgyűlést illetőleg csak akkor gyakorolhatja, ha a nemzetgyűlés teljesen munkaképtelenné válnék és a nemzetgyűlés elnöke a házszabályok biztosította jogával a munkaképességet helyreállítani nem tudná. Ebben az esetben az új nemzetgyűlés össze­hívásának 3 hónapon belül meg kell tör­ténnie. 13. §: A kormányzó képviseli Ma­gyarországot a külföldön és nemzetközi vi­szonylatokban ; követeket küldhet és fogad­hat; szövetséget és egyéb szerződéseket köthet a külhatalmakkal, de amennyiben a törvényhozás tárgyára vonatkozik, csak a nemzetgyűlés hozzájárulásával. — Hadüzenethez, a hadseregnek az ország hatá­rán kívül való felhasználásához és béke­kötéshez a nemzetgyűlés előzetes hozzájáru­lása szükséges. A végrehajtó hatalom a felelős minisztérium által gyakoroltatik. Minden rendelet, így a fegyveres erőről, csak úgy érvényes, ha az illető felelős miniszter ellenjegyzi. Nemességet nem ado­mányozhat, főkegyúri jogot nem gyakorolhat és kegyelmet csak törvény adhat. 14. §: A kormányzó személye sérthetetlen, a nemzet­­gyűlés egyébként felelősségre vonhatja. A III. fejezet 19. § től 20. § ig tart. Ebben vannak a zárórendelkezések és a legvégén, hogy a törvény kihirdetése napján azonnal életbe lép. A közjogi bizottság ülése: Budapest, február 24. A nemzetgyűlés­­ közjogi bizottsága ma délelőtt 11 órakor az­­ 5. számú ülésteremben gyűlést tartott, me­­l­­yen a miniszterelnök által az alkotmányos­ság helyreállításáról és az államfői hatalom ideiglenes rendezéséről szóló javaslat került tárgyalás alá. A megszállott részek képviselete: Budapest, február 24. Az Egyesült Kisgazda és Földmívespárt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjá­nak 6­0 tagból álló bizottsága az elszakított részek küldött­ségeivel a parlament üléstermében együttes ülést tartottak, amelyen Simonyi Semadara és Pekár Gyula elnököltek. Arról tanács­koztak, hogy az elszakított részek mi módon vegyenek részt a nemzetgyűlésen ? A nemzet­gyűlés egy adott napon felfüggeszti üléseit, a képviselők a kupolaterembe vonulnak az elszakított részek kiküldötteivel egyetemben tiltakozó ülésre. Itt 3—3 tagú tiltakozó kül­döttséget fognak választani, amely memoran­dum keretében, — mely panaszaikat és sérelmeiket tartalmazza, — illetékes helyen tiltakozni fog az elszakítás ellen. A tanács­kozásokról a plénumokban jelentést fognak tenni és el fognak járni, hogy tiltakozásuk minél nagyobb eredménnyel járjon. Károlyi és Berinkey kor­mányait vád alá helyezik. Budapest, február 24. Tekintettel arra, hogy a nemzetgyűlésnek nincsen két háza, s csak az 1848 IV. tc., mely a vád alá helyezésről intézkedik, ez a törvénycikk jelenleg nem alkalmazható. Huszár Károly miniszterelnök kijelentette, hogy az igazságügyminisztérium­ban foglalkoznak olyan javaslat készítésével, amely a volt miniszterek vád alá helyezését és az ezzel összefüggő eljárást szabályozza. E javaslat alapján fogják felelősségre vonni a volt Károlyi- és a Berinkey-kormányt is. Az első interpellációk: Budapest, február 24. A szerdai inter­­pellációs napra a következő interpellációkat jegyezték be a nemzetgyűlés interpellációs könyvébe: 1. Hegyeshalmy Lajos interpellál a pénzügyminiszterhez a közalkalmazottak ügyében. 2 Schandl Károly a Tisza—Duna közti belvizek szabályozása ügyében. 3. Kerekes Mihály a választás alatt elfogottak szabadonbocsájtása ügyében. 4. Frühwirth Mátyás a drágaságról és a pénzkérdésről. Franciaország dunai tö­rekvései. Bécs, február 24. Párisból távirato­­zik: a „Jornal des Debats“ írja, hogy Troubridge admirálist kormánya legköze­lebb visszahívja Budapestről. Troubridge visszarendelése után Franciaország igye­kezni fog a Duna-mentén a fősúlyt önma­­gának biztosítani és az egész Duna mentét francia ellenőrzés alá helyezni. — A „Rendőrnap“ gyűjtése: Tőky Lajos zenekarvezető 370 K, Simicz Sári gyűjteivén 30 K, Mezőgazdasági iparrész­vénytársaság kaposvári cukorgyára 5000 K, Kladding Alajos 500 K, Mezőgazdasági ipar részvénytársaság kaposvári bérlete 5000 K, Kovách Lajosné gyüjtőivén 452 K, Bauer Mancika gyűjtőivén 60 K, Gazdák biztosító szövetkezete 100 K, Szczerbovszky Gizi gyüjtőivén 60 K, Kühne mezőgazdasági gép gyár kaposvári fiókja 200 K, Ipartestület árus szakosztálya 400 K, Katonai körletpa­rancsnokság védelmi osztálya 329 K, Takács Sárika gyüjtőivén 240 K, Magistrics Irma gyüjtőivén 300 K, Molnár György gyüjtő­ivén 900 K, Rákos Lipót 200 K, Wein Jó­zsef 200 K, Mácsovics Lajos 300 K, Kurucz I Ferenc és Boldizsár Mihály 230 K. Eddig elé­­ begyült 92.602 korona. Fogadják a gyűjtés­nél közreműködő urhölgyek, nemkülönben a­­ nem­eslelkű adakozók hálás köszön­etünket.­­ A rendőrnapot rendező bizottság.

Next