Uj-Somogy, 1920. augusztus (2. évfolyam, 174-198. szám)
1920-08-01 / 174. szám
ff. évfolyam. Kaposvár, 1920. augusztus 1, vasárnap. 174. (280.) szám. Szerkesztési m ás kiadóhivatal» KAPOSVÁR, KONTKASSY UTCA 8. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP Fateifis szerkesztő Dr. THURY ZSIGMOND. Előusztusi árak: Égési évra . - - 180 K 1 Megyed éne - - - 13 K Fél évre.....................00 K Egy hőre.........................17 K Egyes szám ára 1 korona. Az erős állam. Irta: Geiszler István. Évezredek hosszú sora óta az emberi kultúra fejlődésének egyik legértékesebb produktuma s az emberi társadalom legszilárdabb kerete az állam volt. Benne és általa testesült meg minden alkotó munkának, minden haladásnak és tökéletesedésnek alapja és lelke: a rend. Az ősi barbár vadságból fokozatosan kulturlénnyé szelídülő ember fejlődésének irányát és kereteit, a vallás mellett, az első igazi földi tekintély és hatalom , az állam adta meg. Az állam tulajdonképpen az emberiség belső, ösztönszerű fejlődni akarásának és tökéletesedési vágyának érzékelhető megtestesülését jelenti. Az állam a társadalom energiáinak az a hatalmas akkumulátora, mely az egyes emberekben elszórva levő erőket önmagában összegyűjti s azokat az összesség érdekében célszerű irányokba vezeti és a köz javára felhasználja. Az állami hatalom s az államok belső szilárdsága s akcióképessége volt minden korszakban az emberiség külső és belső békéjének, valamint nyugodt haladásának legbiztosabb fokmérője. Ha az atavisztikus emberi gonoszságok és romboló indulatok belső nyomása és az államhatalom rendtartó ereje közötti egyensúly megbomlott, akkor az emberiség életében mindig nagy megrázkódtatások ideje érkezett el s a népek évszázados munkájának gyümölcsei s az emberi kultúra erkölcsi és anyagi vívmányai veszedelembe kerültek. Az államhatalom gyengesége minden korban az emberiség haladásának megbénulását s a kultúra pusztulását jelentette. * Az egyes emberek, valamint a társadalom különböző osztályainak s egész népeknek élete is csak szilárd államalakulatok védelme alatt volt lehetséges. A gyenge állam gyenge törvényt, rossz közbiztonságot, belső fejetlenséget, az élet és a vagyon bizonytalanná válását jelenti, aminek természetszerű következménye minden fejlődés és haladás alapjának, az alkotó emberi munkának megbénulása, minthogy bizonytalan közállapotok mellett az embereknek nincs kedvük a jövő számára dolgozni s nagyobbszabású munkák és alkotások kockázatát és felelősségét vállalni. A magyar nemzetnek talán még sohasem volt alkalma az államhatalom szétzüllésének szomorú következményeit a saját testén olyan közvetlenül és intenzíven érezni és tapasztalni, mint az elmúlott két szomorú esztendőben. A Károlyi féle kalandor forradalom, s ennek logikus folytatása, a bolsevizmus undok csőcselék uralma, a kiáltó és sajgó példák és intelmek légióit szolgáltatta, annak dokumentálására, hogy hova jut egy nép, ha az államhatalom belső összetartó ereje megrendül. Anarchia és pusztulás, a legocsmányabb állati tömegösztönök uralma, szellemi és erkölcsi eldurvulás, s teljes gazdasági, társadalmi és kulturális csőd jelzik azt az utat, melyre az államhatalom erejének megrendülése után a népeket a balsors elkerülhetetlenül sodorja. A társadalmi erők hasonlók a fűtött gőzmozdonyhoz, mely hasznos munkát végez, amíg a vassínek korlátai között szalad, de pusztító veszedelemmé válik, ha azok meglazulnak és a lokomotív kisiklik. A társadalmi erők hatalmas gőzmasinája is csak akkor végezhet az egyes népek, s az egész emberiség számára is üdvös munkát, ha állandóan a szilárd államhatalom vassíneinek korlátai között mozog, de katasztrófa és pusztulás jelzik útját, ha anarchisztikus erők ezen természetes pályájából való kisiklásra kényszerítik. Az erős állam tehát a jövő fejlődés alapfeltétele. Fokozott mértékben áll ez a tétel a magyar nemzet számára, melyet tragikus sorsa a közeljövőben óriási feladatok elé fog állítani. Az elvesztett ezeréves hazának visszaszerzése lesz a jövőben a magyar nép legfőbb célja és rendeltetése, s ezen cél elérésére erős magyar államra lesz szükség. A magyar államhatalom, s ennek erkölcsi alapját képező rend, tekintély és fegyelem teljes helyreállításának kell tehát minden magyar ember számára a közeljövő egyik legfontosabb céljának lenni, mert csak ezen az úton haladva valósíthatjuk meg a reánk váró nagy feladatokat, ami azt jelenti, hogy csak az erős magyar állam segítségével építhetjük fel újra az ezeréves Magyarországot! A Ház pénteki ülése. Az ülést Rakovszky István elnök fél 11 órakor nyitotta meg. Wagner Károly az állandó igazoló bizottság jelentését terjeszti be több újonnan igazolt képviselőről. Csizmadia Sándor személyes kérdésben szólal,fel és tiltakozik Drozdy Győzőnek ama kijelentése ellen, hogy ő becsapta a szociáldemokrata pártot. Magyarországon szociáldemokrata párt nincs, mert ez a párt március 21 én kivégeztetett. Sajnálom, hogy a kormány tárgyal Miákits és Vanczák barátaimmal. Az elnök figyelmezteti Csizmadiát, hogy ne térjen el a tárgytól. Csizmadia engedélyt kér, hogy eltérhessen. Az engedélyt nem kapja meg. Ezután Drozdy Győző válaszolt neki: A szociáldemokrata pártot becsapta. Ezt a „Népszava“ nem egyszer megírta. Giesswein Sándor szól elsőnek a napirendhez. Beszél az integritás kérdéséről és kijelenti, hogy a nemzetiségi kérdés nem magyar, hanem európai kérdés. Alaptévedés az, ami az antant alaptévedése is, hogy a politikai határoknak egybe kell esniök az etnográfiai határokkal. Példának idézi Elzász- Lotharingia esetét. A kulturális fejlődés terén a legteljesebb szabadságot kell megadni. Erre nézve intézkedést várt a kormánytól, amit azonban nem lát a programmban. Nagyon örvend, hogy a szociális gondolat is kezd tért hódítani a parlamentben és kívánatosnak tartaná, ha a sajtó is ebben az irányban dolgoznék. Fontos a sajtószabadság kérdése. Én a sajtószabadság fanatikusa vagyok, állítom, hogy a sajtó 1914. óta nem volt szabad, bennünket nem engedtek szabadon gondolkodni, sem az államfők, sem a kormányok nem tudtak tájékozódni a nép gondolkozásáról, ez az oka a pusztulásnak. Dinics Vidor: Csak a keresztény sajtót! Wagner Károly: A becsületes sajtót, a tisztességes sajtót, a magyar sajtót! A kormány és a nemzet érdekében követelem, hogy töröljék el a cenzúrát. De tovább megyek. Nemcsak az újságot cenzúrázzák, hanem a leveleket is. Én Magyarországból felbontott leveleket kapok. A programmbeszéd egy másik hiánya az internálási rendelet. Az összes internáltak ügyét helyezzék a független magyar bíróság hatáskörébe. A munkások felé közeledni kell. Tegyenek ők is egy lépést és mi is teszünk egyet. Most, hogy elűzték a nemzetközi destruktív vezéreket, magunkhoz kell a munkásokat szoktatni. Hiszem, hogy találkozunk és eljön az idő, mikor nemcsak a nemzetiségek vágyódnak vissza Magyarországba, hanem Magyarországon minden társadalmi osztály jól fogja érezni magát. (Taps a kisgazdapárton.) Méser Ernő: A lengyel-magyar viszony történelmi múltjáról szól. A lengyel-magyar barátságot a jövőben is ápolni kell. Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint a magyar nemzetgyűlés üdvözli Lengyelországot. Kovács Emil üdvözli Hollandiát, amely kimondotta, hogy semmi köze a bojkotot rendező kölykökhez. Fangler Béla : A területi integritásról le nem mondunk. A munkáskérdés terén tetteket sürget. Ezután az elnök öt perc szünetet rendel el. Szünet után Temesvári Imre felhívja a nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy szerezzen lakást a vagonlakóknak. Lovász János kéri a nemzetgyűlést, hogy a vitát zárják be és hagyják a kormányt dolgozni. Ezután a Ház elhatározza, hogy legközelebbi ülését szombat délelőtt tartja. Most zsúfolásig megtelt padsorok között Bottlik József emelkedett szólásra. Bottlik József: Tisztelt nemzetgyűlés ! E hó 27-én a főváros egyik legforgalmasabb helyén nyilvános erőszakoskodás történt, amelynek két emberélet esett áldozatul. Elmondja az egész Club kávéházi esetet. Majd tovább folytatja : Az egész eset 10 percig tartott. A támadókat autó várta arra az esetre, ha közülük is megsérülne valaki. A rendőrség elkésve érkezett. (Felkiáltások: Mondjon le a rendőrfőkapitány !) Bottlik József: Itt szervezett bűncselekménnyel állunk szemben, melynek célja a közrend felforgatása. Nem titokban, hanem általános személyek ellen a legnagyobb nyíltsággal. Ez a bűncselekmény óva inti a kormányt, hogy más eszközökkel és más felfogással kezelje ezt. (Gazság !) Lottlik: Ez nemcsak közönséges gyilkosság, hanem az állam rendje elleni merénylet, lázadás a nemzet érdeke ellen, hogy végre megkezdődött a munka. Ez a támadás megakadályozza azt, hogy a külföldi tőke ide jöjjön, mert jogbiztonság nélkül nem jöhet ide. Ezeknek a bűnösöknek azért is felelni kell, hogy a nemzet fejlődését megakadályozzák. Ez a bűncselekmény a tömegek, a szegény tömegek ellen irányul. Ha a bűncselekmény okait vizsgálom, három okot találok: 1. hogy az eddigi hasonló bűncselekmények büntetlenül maradtak, 2. a rendőrség helyzete, 3. pszichológiai kifolyása annak az izgatásnak, amely ebben az országban folyik. Ha a bűncselekményt nem követi bűnhődés, akkor a bűn szaporodik. Az eddigi bűncselekmények kinyomozás és megtorlás nélkül maradtak. Ez a nemzetgyűlés a törvény uralmát hozza vissza, tehát az igazság pallosának le kell sújtani, akár jobbról, akár balról jön ellene támadás. (Hosszantartó zajos taps és éljenzés.) Bottlik József: A rendőrség nem tudta kideríteni. Szijj Bálint: Nem is akarta. Felkiáltások: Ne mondjon ilyet. Az elnök: Ki mondta ezt? Szijj Bálint feláll és beszélni akar.