Uj-Somogy, 1921. május (3. évfolyam, 99-121. szám)
1921-05-05 / 102. szám
III. évfolyam. Kaposvár, 1921. május 5., csütörtök. 102. ,505.) szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KOMTRÁSSY UTCA 6. SZÁM TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési ára Egész évre - - - • 360 K 1 Negyed évre - - - 90 K Fél évre.....................ISO K | Egy hóra ----- SC K Egyes számára 1 K 50 f., pályaudvarokon 2 K. Magyar közöny. Országos szerencsétlenségeink, nemzeti nagy csapásaink, katasztrófánk helyzetünk olyan aggasztókká tette napjainkat, hogy a bajok, betegségek igazi okát kutatni és megtalálni is alig jutott eszünkbe. Pedig gyógyuásunk a bajforrás felfedezése nélkül szinte elképzelhetetlen. Szomorúvá teszi állapotunkat, hogy azok a doktoraink, akik eddig próbálkoztak gyógykezelésükkel, eljárásukat nem oknyomozó diagnosztikai alapon végezték, hanem tüneti jelenségek és a lázbeteg félrebeszélő szavai után indultak receptjeik és kúráik összeállításánál így azután nem csoda, ha a beteg csak tengődik, de bajait még mindig magában hordja, gyógyulása még sokáig reménytelen. Pedig a betegség olyan karakterisztikus, annyira félre nem ismerhető, hogy játszva állapíthatja meg akárki. Nem rejtett, bujkáló itt a baj, ami lappangva, titkon szedi gyanútlan áldozatait, hanem szemünk láttára, megdöbbenésünk kitörő vagy visszafojtott feljajdulásai közepett veszítjük szinte napról-napra azokat, akikre pedig olyan jól esett számítani, mert bíztunk abban, hogy ezek egészséges gondolkozások, ezek hibátlan érzésűek, hiszen ezek magyarok ! Hirdettük és hittük a nagy társadalmi összefogást, hangos kiabálásokkal szervezkedtünk, intézményeink szálaival akartuk összeabroncsozni, egymáshoz fűzni maradék magyarságunk reprezentánsait, kerestük magunk között a hibásokat, a kéteseket, a szalmalánglelkű hamar elhamvadókat, ostoroztuk a nem magyar lakótársak vélt bűneit, dicsglóriákat fontunk a, saját faji erényeink, dicső múltúnk fényes tényei köré, fogadalmakat tettünk, esküvéseket rebegtünk, hogy méltó utódok és példaadó nemzedék leszünk a jövő generáció előtt, és ime! Nyissátok ki ma a szemeiteket, önmagatokkal elfoglalt, a magatok kicsinyességében elvakult magyarok! Ti, itt lakók, kaposváriak ! Kupa vezér leszármazottai ! Romlatlan vérű, büszke, nyakas magyarok ! De nyissátok ki szemeiteket úgy, hogy ne csak mást lássatok, hanem önmagatokat is szemlélhessétek ! Lehetetlen, hogy észre ne vegyétek legnagyobb betegségünket, amely sohasem lehetett annyira veszélyes, mint ma : a közönyt, a nemtörődömséget, az érdeklődés teljes hiányát, az apathiába sülyedő visszahúzódást. Hát annyira idomítva lenne itt az egyesek lelkülete, hogy csak személyi vagy pártpolitikai természetű rugók tudják mozgásba hozni, érdeklődésre serkenteni az embereket ? Hát elhalványult volna itt már csaknem mindenkinél az egyéniség sajátos színe, amely külső tényezőktől függetlenül, belső elemekből tevődik össze, mint az egyén belső tartalmának kijegecesedett kristálya? Hát itt az egyéni elhatározás csak másokon keresztül befolyásolva érlelődik tette? Szóval itt csak úgy van megmozdulása az egyes embernek, ha nem a saját lelki ereje ad lökést az indulásra, hanem kívülről irányzott nyomás készteti, hogy ezt vagy azt tegye? Fájdalmas, aggasztó jelenség! De úgy látszik, így van, mert különben mindenki egyénenként tudná, sőt teljesítené kötelességét, ami jóformán alig több annál, hogy érdeklődjék és ne mutasson közönyt már csak azért sem, mert a saját közönyösségünk szülőoka lehet a másokénak is. Hogy az általános fejtegetés után közelebbi tényekre is rámutassak, el kell mondanom a következőket. Nem megyek igen messze Tegnap volt. Eljött egy közgazdasági kiválóság a Tiszántúlról Dunántúlra s éppen ide Kaposvárra, mert tudta, hogy alig van még egy városa a csonka országnak, ahol, mint itt, majd 200 százalékos községi pótadó nehezednek a lakosok vállaira. Magával hozta ide önzetlen magyar lelkesedését a nemzeti feltámadás cselekvő megvalósítása iránt; óriási ismereteit, egy újjáépíteni alkalmas eszme teljesen kidolgozott szép tervét. Ingyen, kedvező időpontban, hozzáférhető központi helyen előadást hirdetett a községi takarékpénztárról, amely a pótadót hamarosan lecsökkenti és szédületes lehetőségeit nyitja meg a mezőgazdasági, ipari, városi és kulturális fejlődésnek. S mit láttunk, akik meghallgatására elmentünk: 25 érdeklődö. Igaz, hogy azokat lebilincselte a tetszetős előadás, a felsorakoztatott adatok beszédes tanúságtétele az állítások igaza mellett. De hányan lehettünk volna, ha minden hazafiasan gondolkodó ezt mondta volna önmagának és a vele érintkező magyar testvérének: Menjünk el meghallgatni dr. Varga Lajos előadását . Ugyancsak tegnap volt. Esti 8 órai kezdettel előadást hirdetett a színház. Lelket feltüzelő, érzéseinkbe markoló irredenta darab tűzetett műsorra, amely az undok ruméng megszállás borzalmait tárja elénk és a kitartó nemzeti gondolat megtestesítőit vonultatja fel szemeink előtt, az öreg magyar urat, az erdélyi székely falu lelkes magyar népét, a nemzeti kultúra gyérül fizetett napszámosát, a soviniszta tanítót, a hűséges érzelmű magyar cselédet, a tisztaszívű magyar honleányt, no, meg a renegát, az oláhvá vedlett hazaáruló Önemésztő tragédiáját. Megjelentünk alig százan akkor, mikor ezreknek kellett volna a színház falait szétfeszíteni, hogy legalább színpadról tanulják megismerni az itt át nem élt rettenetességeket. Még ma is volna alkalom és szeretnék, ha nem hiába hangoztatnék. Nézze meg, aki csak teheti, ezt a szívbemarkoló irredenta darabot, a Sylvia kapitányt ! Ma este még egy alkalom kínálkozik a hazafias érzésekben való testvéries összemelegedésre. Az Erdélyiek Somogy megyei Társasága műsoros estélyt tart a Nemzeti Kaszinóban. Áldozó csütörtök előestéjén, amikor eszetekbe kell jusson az, aki érettünk, emberekért meghozta az isteni megváltás legnagyobb áldozatát, próbáljatok ti is némi áldozatot hozni, félretéve a közönyt : jelenjetek meg az Erdélyiek kaszinói összejövetelén, ti nem közönyös magyarok! Dr. Thúry Zsigmond. — Katonai Jóléti Szövetkezet a Nemzeti Hitelintézettel. A tegnap délután fontos eseményei közé kell sorolnunk azt a 4 órai ülést, melyen mintegy 30 részvényes jelenlétében a katonai társadalom egyik fontos gazdasági intézménye alakult meg. A Katonai Jóléti Szövetkezet. A kidolgozott alapszabályok elfogadásával három évre választottak igazgatóságot. A tisztikar névsorában ott látjuk a helyőrség katonai előkelőségeit, Létay tábornokot, Markóczy ezredest, de az egyik pénzintézet vezetőségét is, Koháry Dezsőt és dr. Vincze József ügyédet is. A Szövetkezet ugyanis belső összeköttetésben áll a Nemzeti Hitelintézet helyi fiókjával. A szövetkezeten belől tiszti takarékpénztárt és könyvtárt is alakítanak. A Ház mai ülése. A Ház mai ülését háromnegyed 12-kor nyitotta meg Rakovszky elnök. Iklódi Szabó János és Karaffiáth Jenő a pénzügyi bizottság jelentését terjesztették be. A költségvetési vitához elsőnek Egri Nagy János szólalt fel. Hosszasan, mindamellett tárgyilagosan bírálja a keresztény kurzust. Megállapítja hibáit. Kifogásolja, hogy nem következett be a tisztultabb keresztény erkölcsi felfogás következményeként a panamák és korrupciók kiirtása. A vezetőket inkább konjunkturásoknak tartja, mint keresztényeknek. A tekintély tiszteletét sem sikerült helyreállítani. Szerinte háttérbe kell szorulniuk a személyi érdekeknek, nehogy ellenségeink a szakadékokat kihasználhassák. Elítéli a királykérdés exponenseit mindkét oldalon. A haza sírját ássák azok, akik a Habsburg puccsokat intézik, de azok is, akik a szerb vagy román felé orientálódnak. Nekünk most állig be kell gondolkoznunk és hallgatva kell dolgoznunk. Erőt kell gyűjtenünk akkorra, mikor magunk dönthetünk sorsunk felett. Beszél még a felekezetek közötti béke szükségéről. A mai ülésre egyébként 10 interpelláció van bejegyezve, melyek közül különös érdeklődésre tarthat számot a Rassay Károlyé, aki a kegyúri jognak a veszprémi püspök által való gyakorlását teszi szóvá; továbbá andaházi Kasnya Béláé, aki az amnesztiarendelet végrehajtását fogja sürgetni. Ez utóbbinak másik két interpellációjáról is sokat beszélnek, melyek közül az egyiket a numerus clausus megszüntetéséről, a másikat pedig a botbüntetés eltörléséről jegyezte be. ___ Disszidensek a két párban. Pallavicini György őrgróf és Reischl Richárd nemzetgyűlési képviselő, a disszidens csoport két vezető tagja levélben jelentették be Andrásszy Gyula grófnak, a keresztény párthoz való csatlakozásukat. A trianoni békeszerződés az angol felsőházban, Londonból táviratozzék . A felsőház a trianoni békeszerződés tárgyalását május 5-ére halasztotta, mert Curzon a legfelsőbb tanácsban van elfoglalva. A Tisza bünpör főtárgyalásának tizenhetedik napja. A Tisza pör tegnapi tárgyalásán Almássy Denise grófnő szemtanú beszélte el a Roheim-villában 1918. október 31-én lefolyt borzalmas esemény tragikus részleteit. A mai tárgyalást fél 10 óra után nyitja meg az elnök. Konstatálja, hogy több védő hiányzik. Elsőnek kihallgatják Hazslinszky rendőrorvos tanút, aki elmondta, hogy a bizottsággal ment a helyszínre, 10 órakor ment ki a Roheim-villába. A holttestet ágyban, levetkőzve találta. A sérülések közül egyik feltétlenül halálos, belső elvérzés volt. Almássy Denise sérülése 8 nap után gyógyult. Kihallgatták még dr. Lux Sándort és a törvényszéki orvosszakértőket, úgymint Minnich Károly egyetemi magántanárt és Kenyeres Béla rendes tanárt. Egyértelműen azt vélelmezték, hogy Tisza István gróf halálát a mellkasát átjáró egyetlen golyó okozta. A tárgyalás folyik.