Uj Szó, 1946. november (2. évfolyam, 248-272. szám)

1946-11-01 / 248. szám

új Szó ob. Mi történik az árak körül? EGY KISKERESKEDŐ keresett föl. Kétségbeesve mutatott számlákat nekem. »Nézze, az összeg harisnya­­gryárak: a Perlisz, a Hellas, a Colum­bia,­­a Blumenslial egyszerre, kartell­­szerűen­­ 40 százalékkal felemelték áraikat. Szeptemberben 48 forintért kaptam az őzből női kesztyűt, ma 60 forintért. Egy Bajcsy-Zsilinszky úti szabókelléküzlet kirakatában a múlt héten 98 forintos férfi öltönykellék ma 120 forintért van kitéve. A király­­uccai Havas fonalkereskedő a hiva­talos áron 20 forintos pamutfonalat ma feketén 60 forintért kínálta. Me­gint jelentkezett a dollárspekuláció is. Félek, hogy ismét infláció lesz« — mondatta. — »Nem lesz infláció — válaszoltam —, csak áremelésekkel támadják a forintot. De ezt a táma­dást hamarosan visszaverik.« A FORINT ELLEN megindult tá­madás oka kettős. Az egyik klitikai: »A szanálási tervet a kormány és a kommunista párt szakemberei készí­tették elő, míg a többi párt szakem­berei tartózkodóbbak voltak« — írja a Magyar Valutacsoda című füzeté­ben a kommunista barátsággal ép­pen nem vádolható dr. Varga István, az Árhivat­al elnöke. A nép is össze­fűzte a stabilizáció tényét a kommu­nista párt nevével: a forintot Rákosi pénzének nevezi. Tehát »ha a forin­tot támadjuk, a demokrácia balolda­lát gyengítjük« — gondolják a gyá­rosok és a kartellek, amelyeknek mé­lyen húsába vágnak a Baloldali Blokk pártjainak követelése. MI TETTE LEHETŐVÉ, hogy ez a támadás kifejlődjék? _Ennek­ megint két oka volt. Az egyik a pénzszűke bizonyos enyhülése. A kormány ugyanis lazított a hitelezési megszo­rításokon, hogy elősegítse a vasipar­nak a jóvátételről a belső szükség­letre való átállását. A vasipar termé­kei azonban nem kerültek rögtön a piacra, hanem — főként a magasan megállapított árak miatt — hetekne k­ell eltelniük, amíg a gépek és szez­­ámok bel- vagy külföldi vásárlása, megkezdődik. A forgalomban lévő­­ pénz értéke így még mindig nem érte el a forgalomban lévő árumennyiség értékét, de már lehetőséget adott arra, hogy egy gyenge ponton a spekulá­ció összpontosítsa erőit. Ez a gyenge pont a textilkereskedelem volt. Nyolc­­száz textilnagykereskedőnek •— túl­­­­nyomórészt a háború alatt iparenge­délyhez jutott konjunktúralovagok­nak — és 13.500 kiskereskedőnek van vásárlási igazolványa. Ekkora töme­get a textilforgalom normális kalku­láció mellett nem tud­ eltartani. A textilgyáraknak termelése ugyan ele­gendő, de egyrészt a melegárunak most van a szezonja, másrészt nálunk olcsóbb a textília, mint külföldön, így kifizetődik a csempészés. Ezt a helyzetet használják fel a jó össze­köttetésű textilesek arra, hogy meg­indítsák a láncolást, csempészést, ár­drágítást A gyárak össze­játszottak a nagykereskedők és ügynökségek tö­megével, az áru a feketézők csator­náiba jutott és onnan megdrágulva került ki. A textildrágulás más szak­mák inflációban termett rablólovag­j­aina­k tám­adását is magával vonta. Működésbe léphettek a rémhírterjesz­tők és a tömeg, amely hajlamos a megrettenésre, már-már­ elhiszi ne­kik, hogy inflációs veszély van. Pe­dig erről szó sincs ! A STABILIZÁCIÓ ÁRUALAPJA várakozásuntkat felülmúlóan nő. A termelés minden téren emelkedik. A napi szénfejtés az augusztusi 1900 va­­gonnal szemben, ma túl van­ a 2400 vagonon. Ez évben 140.000 vagon tűzi­fát termelnek ki, ez^ tetszés szerinti mennyiségben kapható. A ^bányák 3 hónapra el vannak látva bányafával. A bőrfronton javul a helyzet, míg februárban 56.000 kiló tal­bőrt készí­tettek, augusztusban már 146.000 et, szeptemberben pedig­ 208.000-et. Feb­ruárban 2500, augusztusban 13.000, szeptemberben 14..500 marhabőrt gyűj­töttek és szeptember óta már nem szárítj­ák, hanem sózzák a bőrt, ami 30 százal­ékos többletet jelent. A tex­­tilgyárakban havonta 5 millió méter áru készül belső fogyasztásra — ja­­nuár’ban már felesleg fog mutatkoz­ni. Eddig havi üveg ■ készült — 25.000 négyzetm­'éter most megindult Zagyvaválfalván és Csenden a tábla­­üveggyártás és naponta 10—■ [UNK]12.000 négyzetméter készül. Vas- és acél­­termelésünk ne, a kohók működnek. Mosószanpan szeptemberben 15, októ­berben 25 vagon készült és az olajos­­mingbeilakarítással kapcsolatban ez a szám ugrásszerűen nőni fog. A mező­­gazdaság újabb árumennyiségekkel gyarapítja a piacot. 19.000.000 méter­mázsa gabona termett az idén. A napraforgótermés a tavalyi 650.000 métermázsának háromszorosa, 1880 ezer métermázsa volt , így hatal­mas mennyiségű olaj kerül rövide­sen forgalomba, ugyanakkor a disz­nóölések után várhatjuk a zsírt is. A cukorfejadagot novembertől kezdve tízszeresére emelhetik. A Dohány­­­lövedék niacra dobhatja új cigaretta- és pinadohányfajtáit. Külföldről is komoly árukészletek érkeznek. Csak egy pár tételt sorolunk fel: a Szov­jetunió 1300 vagon sót ad. Svájc 670.000 dollár értékű nyersbőrt, 585 ezer dollár­­ értékű cukrot, 298 ezer dollár értékű gyapjút. Áru tehát van bőven, ezen a vonalon a stabilizáció szilárdan biztosítva van. _A PÉNZFORGALOM szűk keretek között mozog, összesen 750 millió fo­rinttal dolgozik a magyar gazdasági élet. Ennek az összegnek tekintélyes része is­­ 45 napos váltóhitel formájá­ban kerül forgalomba, így a kormány bármikor vissza tudja vonni és olyan pénzsz­űkét teremthet, amilyent akar. Az államháztartás helyzete felül­múlja a várakozást. Az állam kiadá­sainak máris 87 százalékát fedezik a bevételek, de októberben 200 millió forintos bevétel várható, ez pedig 100 száza­lékos fedezetet jelent. Ugyan­akkor komoly adókünnyevőségek is vannak még, így a Weiss Manfréd egyedül 10 millió forinttal tartozik, a Rima pedig csupán helyi adó fejében 800.000 forinttal adós, így nemhogy az állam szorul kölcsönre, hanem ahhoz az 500 millió forinthoz sem nyúl, amellyel neki a Nemzeti Bank tarto­zik. Nem túlzás tehát Antos állam­titkár kijelentése: »A forint szilár­dabb, mint az első két hónapban volt.« Inflációs ijedelemre jottányi ok sincs. A GAZDASÁGI FŐTANÁCS mind­azonáltal átlátta a forint ellen indí­tott első támadás lélektani veszé­lyeit­ és a legszigorúbb intézkedése­ket léptette életbe. November hónap­ban egyetlen fillér nem kerül kibo­csátásra. Hitelt csakis olyan keretek között nyújt az állam amilyen kere­tekben az eddig adott hitelek befoly­nak. A veszélyeztetett textilfronton gyors és mélyreható intézkedéseket léptettek életbe. A gyárak típusárut kötelesek készíteni, beleszőtt árakkal. A csempészést megakadályozzák. Az árut autókaravánok viszik szét vi­dékre és november közepén nem lesz hely az országban, ahol kielégítetle­nül hagynák a szükségletet. Buda­pesten nagyobb mennyiséget fognak kapni az áruházak, mert ott az üze­mi bizottság biztosítja annak a ren­delkezésnek betartását, hogy egy fo­gyasztó csak 3 méter árut kaphat. A textilkereskedők között is megindult a tisztogatás.­­ EZEK AZ INTÉZKEDÉSEK két­ségtelenül elegendők ahhoz, hogy a forint elleni támadást visszaverjék, a­z ártúllépéseket megszüntessék. Azonban ezen túlmenő álásfoglalásra is szükség van. Félreérthetetlenül ke­resztül kell hú­zni a nagytőkének azt a számítását, hogy a 25 százalékos árleszállítást a mai felemelt árak alapján hajt­sák végre. Bebizonyosodott, hogy a manipulá­ciókat a tőkésekkel szövetkezett nagy­kereskedelem és ügynökségi ipariga­­zolvánnyal rendelkező közvetítő ke­reskedelem hajtja végre, tehát gon­doskodni kell az áru útjának meg­rövidítéséről. Csupán kétféle ár le­gyen: gyári és fogy­asztói ár. A gyár és kiskereskedők közé csak akkor ékelődhessék közvetítő, ha olyan ki­csi haszna van, amelyet a kiskeres­kedő a nyújtott előnyökért szívesen fizet meg. Bebizonyosodott, hogy a bíróságok olyan magatartása, ami­lyent a Tószegi Freund-ügyben tanú­sítottak, felbátorítják a demokrácia gazdasági ellenségeit, —­a jövőben tehát szükség van arra, hogy a rendé­szeti és bírósági eljárások során a forint törvény rendelkezéseit kö­­nyörtelen szigorral alkalmazzák. Beigazolódott, hogy a tőke újabb inflációra spekulál, tehát az állami ellenőrzést fokozni kell a gazdasági életben. A FORINT ELLEN intézett tám­a­­­dásnak reális alapja nincs, a demo­krácia erői azt nem csupán vissza­verni képesek, hanem át tudják ala­kítani és át kell alakítaniuk a spe­kuláló nagytőke elleni támadássá. Ez a feladat és ezt a feladatot a magyar demokrácia haladó erőinek kell­ végrehajtani. GOMBÓ PÁL narosD tábori cscnüorczrcäcst 0 nťpbirOsdíl femcRicftc Furcsa, de sajnos nem szokatlan ügy­ről hallottunk a napokban. »Vi­téz« Marosy Dezső H. F. B. (tábori csendőr) ezredest a népügyészség szabadlábra helyezte. Érthetetlen ez az ítélet. Ha nem lett volna el­lene más terhelő adat, min­t a'A­hol a Hadfegyelem Biztosító Alakulat ezredese vo­lt — mely tudvalevőleg a legkegyetlenebb­ül járt el a nácik és nyilasok parancsait szabotálni akaró katonaszökevényekkel — ez is elég lenne fogvatartásához. Marosy ezredes bűneiről nem lehe csak úgy általánosságban beszélni, még akkor sem, ha a népbíróság felm­entő ítéletet hozott. Terhelő tanúként jelentkezett volt tisztilegény a legszörnyűbb bürökre derített világosságot. Vallomásá­ba­n előadta, hogy fejében, mikor a 1944 december első Vörös Hadsereg egységei több magyar alakulatot szétvertek és azok veszetten menekült, legénysége­ fe.s­­akkor Marosy Dezső parancsára tábori csendőrei (tényleges csendőrök voltak) Pilie­­csabán tíz embert elfogtak. Marosy hadbírót kért, aki a tíz embert ha­lálra í­télte. Marosy, mivel a had­bíró az ő parancsnoksága alá tarto­zott. dön­tött az ítélet helyben­hagyása felett, s az ítéletet hely­benhagyta. ket A csapattestüket kereső honvéde­n legk­egyetlenebbül bántal­­mazta. Tökéletesen együttműködött a fasiszták­kal. Kisbéren két parti­zánt agyonlövetett, s az elfogott szökésben lévő honvéd­eket botoz­tatta, majd az első vonalba irányí­totta őket. A végsőkig hitt a német csodafegyverekben. Ez nem is csoda, miutá­n Marosy ezredes a szegedi kémelhárító beosztottja volt. Még valamire­­ jó lesz felhívni a nép­­ügyészség figyelmét. Marosy De­ső ezredes részt vett az újvidéki »tisz­­­togatásban”. Ott kézigránáttól kön­­­nyebben megsebesült és haza ke­­rült. Saját szavait idézzük 1944-ből: »Jó hogy megsebesültem, különben nekem is bujkálnom kellene, ■miint Grassy­éknak.« Grasssyék most felelnek bűneikért a vajdasági legfelsőbb bíróság előtt, Marosy ezredes urat pedig most he­lyezte szabadlábra a magyar nép­­bíróság. Igaz, Marosynak előkelő mentő­­­tanúi vannak, mint például az egyik éppen letartóztatásban lévő altábornagy. Az altábornagy úr gal­­­ oTpácában kijelentette, hogy demo­­kratikusnak tartja Marosy múlt­­bel i ma­gas­ áriáját. A letartóztatott altábornagy úr úgy látszik ugyan­olyan demokratilkus volt, mi­­ it Ma­­roay ezredes ilr. Miért van még­ most is nagyobb hi­tele a magyar őn­nokráriában egy le­­ta­tóztatott altábornagy vallomárá­­nak, mint erv dolgozónak? M­ért te­het szabadlábon Krnrosy Dezső ezre­des, vaj­jon ki járt közbe érdekében és kinek az érdeke fűződik ahhoz, hag­y egy maosszta gyilkos nyugodtan éljen az ő általuk annyira nem ki­­vánt demokráciában? S. J. 1948 november 1. penfest Hírek és közlemények A bajai Móricz Zsigmond Népi Kollé­gium a szomszédos népek és nemzetek megismerése céljából diákcsereakciót szervez, első ilyen diákcserét Jug­o­szláviával fogják létrehozni. A kollé­gium felvette a kapcsolatokat az új­vidéki tanügyi hatóságokkal. Egyelőre kölcsönösen 20—20 diák cseréjéről van szó. * A munkanélküliség megszünetése ér­dekében Hódmezővásárhelyen a Körös- Tisza-Maros Ármentesítő Társulat több­ száz munkással közmunkákat indított. Egyidejűleg a szakszervez­­tek kiküldöt­teivel egyetértésben folytatott tárgyalá­­sok alapján a város is hozzákezd a köz­munkák megindításához. • Szerb Antalt, a kiváló tudóst és iro­dalomtörténészt nagy részvét mellett te­mették el a kerepesi úti temetőben. A gyászszertartáson a magyar kormány képviseletében megjelent a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a főváros és a magyar kiválósága. szellemi és kulturális élet sok . lí * j’ Az Irodalom-Barátok Szövetsége há. I­­rom pályadíjat tűz ki, egyenként tíz, I­­ ezer forintos jutalommal. Az első pálya­­díjat történelmi, a másodikat társa­so­dalmi regény, a harmadik pályadíjat­­ pedig Ko­ SSuth Lajosról írt legjobb élet­ig rajz kapja. A bér­üldési határidő 1947 I íi június 30. * 1 Dobos Arankát, ki több munkaszolgá­­­­latos nőt feljelentett, három és félévi kényszermunkára, Kell Géza vaskeres­­kedőt üldözöttek megzsarolásáért nyolc­évi kényszermunkára ítélte a népbíró­­ság. *­­ A főváros törvényhatóságának köz­gyűlésén Szakosíts Árpád elnöki meg­nyitója után Szerémi Boriska méltatta Katona János alpolgármester és Faze­kas tanácsnok akcióját, mellyel nagy mértékben enyhítették a fővárosi sze­­gény sorsú gyermekek nyomorát. Rotsch­lld Géza kérte a polgármestert, hasson oda a Boszkártnál, hogy a dolgozók hetijegyeikkel bármilyen irányban utazhassanak. Kóczián Emil erélyes intézkedéseket követelt a munkanélküliség leküzdésére és a közmunkák megindítására. Debrecenből jelentik: Románia­ felöl újabb hadifogolyszerelvény érkezett Debrecenbe 761 magyar hadifogollyal. Az október hóta kiadott petróleum­­jegyek beváltásának határidejét novem­ber 10-ig meghosszabbították. A polgármester közli, hogy november 1-től ismét csak a félévi tüzelőanyag- szükséglet szerezhető be. A­z említett időponttól csak az alacsonyabb számú szelvények, a szelvények a fele, a szagga­tott vonalig válthatók be. * November 1-től kezdve mentesítik a lófogatú járműveknek közmunkára való igénybevételét. Ezentúl csak tehergép­kocsikat fognak romeltakarításra igény­be venni. * A jövőben azok a közmunkások, akik­­nek órabére 56 fillér, ingyenes villamon hetibérlőt kapnak. November 6-án este 7 órakor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 29. év­fordulója Művelődési alkalmából a Magyar-Szovjet Társaság díszhangversenyt rendez az Operaházban. A Filharmóniai Társaság zenekarának­ hangversenye előtt Szent-Györgyi Albert, a Társaság díszelnöke, Nagy Ferenc minis­zterelnök, Rákosi Mátyás, Bán Antal és­­ Veres Pé­ter szólalnak fel. Bemutatásra kerül Hacsatarján I. szimfóniája, Ferencsik János vezényletével.

Next