Uj Szó, 1947. november (3. évfolyam, 249-273. szám)
1947-11-13 / 258. szám
IMI november 13, csütörtök Uj Szó IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK Történelmi tapasztalatok Ezúttal• a Nagy Októberi Szocialista Forradalom néhány, a mai Magyarország szempontjából fontos tapasztalatára hívjuk fel a figyelmet A még nem egészen hároméves demokratikus Magyarországon sokan elégedetlenek az eredményekkel, sokan türelmetlenek, vannak, akik csüggednek, mert még sok a baj, sok a hiány, mert a magyar demokrácia számos feladatát még nem tudta megoldani és különösen az ellátás terén még nem tudott rendet teremteni. Tegye mindenki szívére kezét és kérdezze meg önmagától, várjon három év előtt remélte-e, hogy az ország ennyire talpraáll, mint ahogyan talpraállt? Kétségtelen: még csak remélni sem merte, hogy az ország nem egészen három év alatt eléri azt, amit ma már elért Az Októberi Szocialista Forrada A forradalom győzött, de Lenin utalt arra, hogy az ellenség sokáig még a forradalom győzelme után is erősebb a dolgozóknál, mert számos gazdasági állásban még tartja magát, mert vannak felhamozott kincsei, mert vannak bel- és külföldi összeköttetései, mert ért a kormányzáshoz, van szaktudása és sok más egyebe, ami a dolgozóknak nincsen meg, még akkor sem, ha a politikai hatalmat már átvették. Ezenkívül a szocialista demokráciát olyan emberek millióinak a kezével kell építeni, akik kapitalista világban, kapitalista viszonyok és erkölcsök között nőttek fel. Lenin hangsúlyozta, hogy »mi a három néhány nap előtti évfordulójaval kapcsolatban gondoljunk arra mennyivel nagyobb nehézségeket kellett a szovjet népnek lebírnia és pedig olyan körülmények között, amikor a nemzetközi proletariátus szolidaritásán kívül úgyszólván semilyen más támogatásra nem számíthatott! A cári uralom a tönk szélére juttatta az országot és igazi gazdája a külföldi tőke volt. Oroszország népeinek meg kellett mentenie hazájukat a végső romlástól és attól, hogy elveszítse állami függetlenségét. A szovjet népnek háború dúlta országban egy ríz társadalmi rendet kellett felépítenie, olyant, amilyen soha sehol nem volt, amelynek építésénél nem járhatott kitaposott nyomokon és aminél egyetlen iránytűje a marxismus—leninizmus tanítása volt-pitaizmustól nemcsak egy szétrombolt kultúrát, nemcsak szétrombolt gyárakat, nemcsak egy kétségbeesett értelmiséget örököltünk, hanem . . egy sötét tömeget is . . . amely nem tanulta meg a közös szolidáris munkát, nem szokott hozzá a közös szolidáris munkához és nem érti, hogy végleg le kell számolni a múlttal«. A szocializmus ellenségei nemcsak politikai eszközökkel, nemcsak fegyveres elenforradalommal, nemcsak fegyveres külföldi beavatkozással, nemcsak külföldi gazdasági blokáddal igyekeztek megfojtani a fiatal szovjet államot, hanem az országon belüli spekulációval, szabotázzsal, korrupcióval, megvesztegetéssel, a munkafegyelem megbontásával és számtalan más hasonló eszközzel is. le. De végül eldőlt a dolgozók javára, véglegesen eldőlt, mert a szovjet népet a marxizmus-leninizmus egyedül helyes tanítása alapján a bolsevikok pártja vezette és mert a bolsevikok pártja és a szovjet kormány rendületlenül hitt a nép erejében, napról napra szihogy gazdasági sikerek is csak akkor érhetők el, ha az egész államapparátus, ha az egész gazdasági gépezet, ha a szovjet ország egész bel- és külpolitikája következetesen minden cselekedetében kizárólag a nép érdekeit tartja szem előtt- Lenin és Sztálin nem győzték hangoztatni: résen kell lenni, emlékezni kell arra, hogy olyan emberek, osztályok és kormányok is vesznek körül, amelyek mélységesen gyűlölik a szocialista társadami rendszert és mindent elkövetnek, hogy a szocialista építést zavarják. Teszik ezt politikai és gazdasági eszközökkel, de nem riadnak vissza újabb fegyveres beavatkozástól sem. Ezért fektettek Lenin és Szitálin olyan nagy súlyt a szovjet hadsereg építésére és nevelésére. Ezért követelték a múlt embereinek és a dolgok tényleges végrehajtásának állandó és rendszeres ellenőrzését Azért mondották, hogy tervszerűen emelni kell a tömegek kultúrszínvonalát, de ugyanakkor tanulni kell a tömegektől is, meg kell hallgatni bírálatukat, figyelembe kell venni javaektaikait és jó javaslataikat, meg kell valósítani. A szovjet kormány és a szovjet nép ilyen eszközökkel ” és „ módszerekkel gyűrte le a lebírhatatlannak látszó nehézségeket is, a forradalom első hónapjaiban épúgy, mint a polgárháború és a hároméves intervenció alatt, az ötéves tervek idején, a második világháború alatt és a háború befejezése óta. Mennyivel isebbek azok a nehézségek, amelyekkel a magyar népnek kell még megbirkóznia! Amellett. a magyar demokrácia hatalmas belső erőin kívül támaszkodhat a harmincéves szocialista nagyhatalomra, az újfajta demokrácia országaira és a világszerte növekvő demokratikus erőkre! A szovjet nép más történelmi helyzetben küzdötte végig gigászi harcát, mint a magyar nép. De a szovjet tapasztalatok mérhetetlen kincset jelentenek minden nép számára, ha tud élni ezekkel a tapasztalatokkal. A magyar nép számára, kétségtelenül ez a legfontosabb tanulság: hinni kell saját erejében; acélfronttá kell kovácsolni minden magyar demokratikus erőt; nem szabad megengedni, hogy hajszálnyira is meglazuljon a munkások egysége; mindent meg kell tenni, hogy ez az egység napról napra nemcsak szavaikban, hanem tettekben szilárduljon és azt senki meg ne bonthassa, mert a munkásság egysége alappillére a magyar demokráciának és a további fejlődésnek. szo-A Szikra legújabb könyvei: Tttter»: fordította a munkások egységét» a munkások*parasztok és értelmiségiek baráti szövetségét és a Szovjetunió valamennyi népének a teljes egyenjogúság alapján való testvéri közösségét Lenin és Sztálin nem győzték hirdetni, hogy rosabbá kell tenni a munkások, a dolgozó parasztok és értelmiségiek szövetségét, mert ez a záloga annak, hogy a bel- és külföldi népellenségek minden mesterkedése ellenére a magyar nép is leküzd majd minden nehézséget; demokratikus együttműködést kell teremteni mindazokkal a népekkel és államokkal, amelyek a tartós békét kívánják és szembe kell szegülni mndazokkal a törekvésekkel, amelyek egy új háborúra spekulálnak és az emberiséget egy újabb katasztrófába akarják sodorni. És legyen kíméletlen a magyar demokrácia is minden ellenségével szemben, mert minél kíméletlenebb a reakció elleni híre, annál kisebb áldozattal jár a demokrácia győzelme KASSAI GÉZA Az ellenség nem nyugszik , a gazdasági sikerek előfeltétele a politikai stabilitás, (a csepeli dolgozók lapjában, a »Fogas kerék«-ben megjelent cikkéből) A főfeladat Ilyen körülmények között a főfeladat ez leht: a gazdaság helyreállítása, az ország gazdaságának a külföldtől való függetlenítése és olyan körülményeknek a megteremtése, hogy a régi rend hívei soha többé talpra ne állhassanak. Új, fejlett, technikai alapra kellett helyeznie a gazdaságot. Újjá kellett szervezni a termelést és a termelés elosztását,ami szükségessé tette az állam beavatkozását, az állandó állami ellenőrzést, e célból a nép legszélesebb rétegeinek a bevonását és kíméletlen harcot minden néven nevezendő, akármilyen bőrbe bújt ellenséggel szemben. Lenin azt hirdette, hogy a munka termelékenysége végeredményben a legfontosabb, leglényegesebb az új társadalmi rend győzelme szempontjából. Lenin és Sztálin igen nagy súlyt helyeztek a régi szakemberek megnyerésére és helyes kihasználására . De mindig hangsúlyozták, hogy el kell távolítani azokat a szakembereket, akik szaktudásukat a kormányintézkedések és a lennelés szabotálására használják fel. A szovjet kormány ugyanakkor gyors iramban megkezdte a dolgozó rétegekből származó kádereknek a kiképzését Vezess pontos és lelkiismeretes nyilvántartást, takarékoskodj, ne henyélj, ne lopj, tarts szigorú munkafegyelmet! — Enélkül — tanította Lenin — nem menthető meg az ország Az újjáépítés egyik központi kérdésének Lenin és Sztálin a munkához való új vszonyt, az öntudatos munkafegyelmet tekintette. A szovjet kormány a nagy élet-halálharcban nem riadt vissza a kényszer alkalmazásától azokkal szemben sem, akik a dolgozók soraiból kerültek ki, ha az osztály ellenség malmára hajtották a vizet. _ A meggyőzés és nevelés főeszközének a munkaversenyt tekintette. Ennek során mindenki bebizonyíthatja, kit szolgál, mennyire tudatos harcosa az új társadalmi rendnek. Minden nehézség leküzdhető így küzdött a szovjet nép és a bolsevikok pártjának a vezetése alatt így kezdte lerakni az új társadalmi rend alapjait már a polgárháború és a fegyveres beavatkozás előtt. Amikor pedig az ellenforradalom fegyveres bandái és tizennégy állam jól felszerelt hadseregei megtámadták a fiatal szovjetköztársaságot, a szovjet nép ma már szinte elképzelhetetlen nehéz körülmények között nemcsak védte hazáját és verte ősz* *zes ellenségeit, hanem a fegyveres harc közben folytatta "" .’’"^építést is. A polgárháború és intervenció után még nem ült el harci zaj, amikor Lenin 1920 januárjában előterjesztette az ország villamosításának a tervét, amely az ország újjáépítésének, iparosításának, mezőgazdasága gépesítésének az alapja lett. Ez az érv előde és kiindulópontja a sztálini ötéves tervnek A világ mindenfajta polgári szakemberei és tudósai nem győzték bizonygatni, hogy Lenin villamosítási terve, majd a sztálini ötéves tervek megvalósíthatatlanok. Valóban sokáig nem dőlt el a kérdés, ki kit győz A Szovjetunió gazdasági alapjai Hogyan biztosítja a szovjet tervgazdálkodás a dolgozók életszínvonalának emelkedésétis Miért nem ismeri a szocialista j \ j ’ társadalom a gazdasági válságot? Mi bizonyítja, hogy övé a jövőt — ezekre a kérdésekre válaszol Alter könyve. Ára 450 forint- j »Szikra« kiadás. j ———iMjvamw r ■ [UNK]m ■ 7 KÖNYVESPOLCI—II • IV - Magyar könyvek az októberi ünnepen A magyar társadalom nagy szovjet ünnepére közel száz oroszból fordított , szovjet vonatkozású eredeti magyar könyv jelent meg. Nagy eredménye ez a magyar haladó könyvkiadásnak. A demokratikus Magyarországon — mondta Puskin szovjet követ a 30 éves Szovjetuniónak szentelt díszkésen — most egy hónap alatt több szovjet szerző műve jelent meg, mint a Hortty-rendszer 25 éve alatt. Fj .kiadványok közül ki kell emelnünk az Athenaeum kiadásában, Trócsányi Zoltán szerkesztésében megjelent, »Az orosz irodalom kincse a háza« című könyvet. A Fővárosi Könyvkiadó Csehov néhány elbeszélését és Kurganov kitűnő japán tudósításait (Amerikaiak Japánban) adta ki. A Hungária Kiadó Ilf és Petrov ^Földszintes Ameriká«-jával szerepel. A Magyar Téka a nemrég elhunyt Siskov szovjet író remek elbeszélését (A csavargó) adta ki. Misztótfalusi Gorkij :Elment, emberek* című könyvével gazdagította a magyarnyelvű Gorkij-irodalmat. Az OfScina Gogoly néhány kitűnő elbeszéléseit gyűjtötte egybe-A Pantheon Panfjorov szovjet író »Ég a Volga” című könyvét adta ki, a Káldár Kiadó pedig Kuprin orosz író Mély szerelmeke című művét. 80 A Színháztudományi Intézet kezdeményezésére a kritikusok és rendezők, közös problémáik rendezésére ankétot rendeztek. NE" ; FELEJTSE EL osztálysorjegyet befizetni ! Húzás már november H-en kezdődik