Uj Szó, 1947. november (3. évfolyam, 249-273. szám)

1947-11-13 / 258. szám

IMI november 13, csütörtök Uj Szó IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK Történelmi tapasztalatok Ezúttal• a Nagy Októberi Szocia­­lista Forradalom néhány, a mai Ma­­gyarország szempontjából fontos tapasztalatára hívjuk fel a figyel­met A még nem egészen hároméves de­mokratikus Magyarországon sokan elégedetlenek az eredményekkel, so­kan türelmetlenek, vannak, akik csüggednek, mert még sok a baj, sok a hiány, mert a magyar demo­krácia számos feladatát még nem tudta megoldani és különösen az el­látás terén még nem tudott rendet teremteni. Tegye mindenki szívére kezét és­­ kérdezze meg önmagától, várjon három év előtt remélte-e, hogy az ország ennyire talpraáll, mint ahogyan talpraállt? Kétségte­len: még csak remélni sem merte, hogy az ország nem egészen három év alatt eléri azt, amit ma­ már el­ért­ Az Októberi Szocialista Forrada­ A forradalom győzött, de Lenin utalt arra, hogy az ellenség sokáig még a forradalom győzelme után is erősebb a dolgozóknál, mert számos gazdasági állásban még tartja ma­gát, mert vannak felhamozott kin­csei, mert vannak bel- és külföldi összeköttetései, mert ért a kormány­záshoz, van szaktudása és sok más egyebe, ami a dolgozóknak nincsen meg, még akkor sem, ha a politikai hatalmat már átvették. Ezenkívül a szocialista demokráciát olyan emberek millióinak a kezével kell építeni, akik kapitalista­ világ­ban, kapitalista viszonyok és er­kölcsök között nőttek fel. Lenin hangsúlyozta, hogy »mi a há­rom néhány nap előtti évfordulója­v­al kapcsolatban gondoljunk arra mennyivel nagyobb nehézségeket kellett a szovjet népnek lebírnia és pedig olyan körülmények között, amikor a nemzetközi proletariátus szolidaritásán kívül úgyszólván se­­milyen más támogatásra nem szá­míthatott! A cári uralom a tönk szélére jut­tatta az országot és igazi gazdája a külföldi tőke volt. Oroszország népeinek meg kellett mentenie ha­zájukat a végső romlástól és attól, hogy elveszítse állami független­ségét. A szovjet népnek háború dúlta or­szágban egy ríz társadalmi rendet kellett felépítenie, olyant, amilyen soha sehol nem volt, amelynek építésénél nem járhatott kitaposott nyomokon és aminél egyetlen irány­tűje a marxi­sm­us—len­i­n­izmus taní­tása volt-pitaizmustól nemcsak egy szétrom­bolt kultúrát, nemcsak szétrombolt gyárakat, nemcsak egy kétségbeesett értelmiséget örököltünk, hanem .­­ . egy sötét tömeget is . . . amely nem tanulta meg a közös szolidáris mun­kát, nem szokott hozzá a közös szo­lidáris munkához és nem érti, hogy végleg le kell számolni a múlttal«. A szocializmus ellenségei nemcsak politikai eszközökkel, nemcsak fegy­veres­ elenforradalommal, nemcsak fegyveres külföldi beavatkozással, nemcsak külföldi gazdasági blokád­dal igyekeztek megfojtani a fiatal szovjet államot, hanem az országon belüli spekulációval, szabotázzsal, kor­rupcióval, megvesztegetéssel, a mun­kafegyelem megbontásával és szám­talan más hasonló eszközzel is. le. De végül eldőlt a dolgozók javá­ra, véglegesen eldőlt, mert a szovjet népet a marxizmus-leninizmus egye­dül helyes tanítása alapján a bolse­vikok pártja vezette és mert a bolsevikok pártja és a szov­jet kormány rendületlenül hitt a­ nép erejében, napról napra szi­hogy gazdasági sikerek is csak akkor érhetők el, ha az egész államapparátus, ha az egész gazdasági gépezet, ha a szovjet ország egész bel- és külpolitikája következetesen minden cselekedeté­ben kizárólag a nép érdekeit tartja szem előtt- Lenin és Sztá­lin nem győzték hangoztatni: résen kell lenni, emlékezni kell arra, hogy olyan emberek, osztá­lyok és kormányok is vesznek körül, amelyek mélységesen gyű­lölik a szocialista társadami rendszert és mindent elkövetnek, hogy a szocialista építést zavar­ják. Teszik ezt politikai és gazdasági­ esz­közökkel, de nem riadnak vissza újabb fegyveres beavatkozástól sem. Ezért fektettek Lenin és Szitálin olyan nagy súlyt a szovjet hadsereg építésére és nevelésére. Ezért követel­ték a múlt embereinek és a dolgok tényleges végrehajtásának állan­dó és rendszeres ellenőrzését Azért mondották, hogy tervszerűen emelni kell a tömegek kultúrszínvo­nalát, de ugyanakkor tanulni kell a tömegektől is, meg kell hallgatni bí­rálatukat, figyelembe kell venni ja­­vaektaikait és jó javaslataikat, meg kell valósítani. A szovjet kormány és­ a szovjet nép ilyen eszközökkel ” és „ módsze­rekkel gyűrte le a lebírhatatl­annak látszó nehézségeket is, a forradalom első hónapjaiban épúgy,­­ min­t a polgárháború és a hároméves in­tervenció alatt, az ötéves tervek idején, a második világháború alatt és a háború befejezése óta. Mennyivel is­­ebbek azok a nehéz­ségek, amelyekkel a magyar nép­nek kell még megbirkóznia! Amel­lett. a magyar demokrácia hatalmas belső erőin kívül támaszkodhat a harmincéves szocialista nagyha­talomra, az újfajta demokrácia országaira és a világszerte nö­vekvő demokratikus erőkre! A szovjet nép más­­ történelmi helyzetben küzdötte végig gigászi harcát, mint a magyar nép. De a szovjet tapasztalatok mérhetetlen kincset jelentenek minden nép szá­mára, ha tud élni ezekkel a tapasz­talatokkal. A magyar nép számára, kétségtelenül ez a legfontosabb ta­nulság: hinni kell saját erejében; acélfronttá kell kovácsolni­ minden magyar demokratikus erőt; nem szabad megengedni, hogy hajszál­nyira is meglazuljon a munkások egysége; mindent meg kell tenni, hogy ez az egység napról napra nem­csak szavaikban, hanem tettekben szilárduljon és azt senki meg ne bonthassa, mert a munkásság egy­sége alappillére a magyar demokrá­ciának és a további fejlődésnek. szo-A Szikra legújabb könyvei: Tttter»: fordította a munkások egységét» a munkások*parasztok és értelmi­ségiek baráti szövetségét és a Szovjetunió valamennyi népének a­ teljes egyenjogúság alapján való testvéri közösségét Lenin és Sztálin nem győzték hir­detni, hogy rosabbá kell tenni­­ a munkások, a dolgozó parasztok és értelmiségiek szövetségét, mert ez a záloga annak, hogy a bel- és külföldi népellensé­­gek minden mesterkedése ellenére a magyar nép is leküzd majd minden nehézséget; demokratikus együttmű­ködést kell teremteni mindazokkal a népekkel és államokkal, amelyek a­ tartós békét kívánják és szembe kell szegülni mndazokkal a törekvé­sekkel, amelyek egy új háborúra spekulálnak és az emberiséget egy újabb katasztrófába akarják sodorni. És legyen kíméletlen a magyar de­mokrácia­ is minden ellenségével szemben, mert minél kíméletlenebb a reakció elleni híre, annál kisebb áldozattal jár a demokrácia győ­zelme KASSAI GÉZA Az ellenség nem nyugszik , a gazdasági sikerek előfeltétele a politikai stabilitás, (a csepeli dolgozók lapjá­ban, a »Fogas kerék«-ben megjelent cikkéből) A főfeladat Ilyen körülmények között a fő­­feladat ez leht: a gazdaság helyreállítása, az or­szág gazdaságának a külföldtől való függ­etlenítése és olyan kö­rülményeknek a megteremtése, hogy a régi rend hívei soha többé talpra ne állhassanak. Új, fejlett, technikai alapra kellett helyeznie a­ gazdaságot. Újjá kellett szervezni a termelést és a­ termelés elosztását,­­ami szükségessé tette az állam beavatkozását, az állandó ál­lami­ ellenőrzést, e célból a nép legszélesebb rétegeinek a bevonását és kíméletlen harcot minden néven nevezendő, akár­milyen bőrbe bújt ellenséggel szemben. Lenin azt hirdette, hogy a munka termelékenysége végeredményben a legfontosabb, leglényegesebb az új társadalmi rend győzelme szempont­jából. Lenin és Sztálin igen nagy súlyt helyeztek a régi szakemberek meg­nyerésére és helyes kihasználására­ . De mindig hangsúlyozták, hogy el­­ kell távolítani azokat a szakembere­ket, akik szaktudásukat a kormány­intézkedések és a lenn­el­és szabotá­­lására használják fel. A szovjet kor­mány ugyanakkor gyors iramban megkezdte a dolgozó rétegekből szár­mazó kádereknek a kiképzését Vezess pontos és lelkiismeretes nyilvántartást, takarékoskodj, ne henyélj, ne lopj, tarts szigorú mun­kafegyelmet! — Enélkül — tanította Lenin — nem menthető meg az or­szág­ Az újjáépítés egyik központi kérdésének Lenin és Sztálin a munkához való új vszonyt, az öntudatos munkafegyelmet te­kintette. A szovjet kormány a nagy élet-ha­­lálharcban nem riadt vissza a kény­szer alkalmazásától azokkal szem­ben sem, akik a dolgozók soraiból ke­rültek ki, ha az osztály ellenség mal­mára hajtották a vizet. _ A meggyő­zés és nevelés főeszközének a mun­kaversenyt tekintette. Ennek során mindenki bebizonyíthatja, kit szol­gál, mennyire tudatos harcosa az új társadalmi rendnek. Minden nehézség leküzdhető így küzdött a szovjet nép és a bolsevikok pártjának a vezetése alatt így kezdte lerakni az új társadalmi rend alapjait már a polgárháború és a fegyveres beavatkozás előtt. Am­ikor pedig az ellenforradalom fegyveres bandái és tizennégy állam jól felszerelt hadseregei megtámad­­ták a fiatal szovjetköztársaságot, a szovjet nép ma már szinte elképzel­hetetlen nehéz körülmények között nemcsak védte hazáját és verte ősz* *zes ellenségeit, hanem a fegyveres harc közben folytatta "" .’’"^épí­tést is. A polgárháború és intervenció után még nem ült el harci zaj, ami­kor Lenin 1920 januárjában előter­jesztette az ország villamosításának a tervét, amely az ország újjáépíté­sének, iparosításának, mezőgazda­sága gépesítésének az alapja lett. Ez a­z érv előde és kiindulópontja a sztálini ötéves tervnek­ A világ mindenfajta polgári szak­emberei és tudósai nem győzték bi­zonygatni, hogy Lenin villamosítási terve, majd a sztálini ötéves tervek megvalósíthatatlanok. Valóban so­káig nem dőlt el a kérdés, ki kit győz A Szovjetunió gazdasági alapjai Hogyan biztosítja a szovjet tervgazdálkodás a dolgozók élet­­­színvonalának emelkedéséti­s Miért nem ismeri a szocialista j \ j ’ társadalom a gazdasági válsá­­­­got? Mi bizonyítja, hogy övé a­­ jövőt — ezekre a kérdésekre vá­laszol Alter könyve. Ára 450 forint- j »Szikra« kiadás. j ­ ———iMjvamw r ■ [UNK]m ■ 7 KÖNYVESPOLC­­­­­I—I­­­I • I­V - Magyar könyvek az októberi ünnepen A magyar társadalom nagy szovjet ün­nepére közel száz oroszból fordított , szovjet vonatkozású eredeti magyar könyv jelent meg. Nagy eredménye ez a ma­gyar haladó könyvkiadásnak. A demo­kratikus Magyarországon — mondta Puskin szovjet követ a 30 éves Szovjet­uniónak szentelt díszk­ésen — most egy hónap alatt több szovjet­ szerző műve je­lent meg, mint a Hor­tt­y-rendszer 25 éve alatt. Fj .kiadványok közül ki kell emelnünk az Athenaeum kiadásában, Trócsányi Zoltán szerkesztésében megjelent, »Az orosz irodalom kincse a háza« című köny­vet. A Fővárosi Könyvkiadó Csehov né­hány elbeszélését és Kurganov kitűnő japán tudósításait (Amerikaiak Japán­ban) adta ki. A Hungária Kiadó Ilf és Petrov ^Földszintes Ameriká«-jával szerepel. A Magyar Téka a nemrég elhunyt Siskov szovjet író remek elbeszélését (A csavargó) adta ki. Misztótfalusi Gorkij :Elment, emberek* című könyvével gazdagította a magyar­­nyelvű Gorkij-irodalmat. Az OfScina Gogoly néhány kitűnő el­beszéléseit gyűjtötte egybe-A Pantheon Panfjorov szovjet író »Ég a Volga” című könyvét adta ki, a Kál­­dár Kiadó pedig Kuprin orosz író­­ Mély szerelm­eke című művét. 80 A Szí­n­h­áz­tu­d­om­án­y­i Intézet kez­deményezésére a kritikusok és ren­dezők, közös problémáik rendezésére ankétot rendeztek. NE" ; FELEJTSE EL osztálysorjegyet befizetni ! Húzás már november H-en kezdődik

Next