Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1980-02-28 / 50. szám, csütörtök
VI tA 9 PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA TNOMAHY ES GYAKORLAT A CSKP KB 14. ülésén elhangzott elnökségi beszámoló A népgazdaság ez évi fejlesztési feladataival összefüggésben többek között azt is megállapította, hogy habárg a Központi Bizottság 1974-es májusi ülése óta sikerült elérni bizonyos részeredményeket a gyártmányok fejlesztésében, s a kutatófejlesztő munkaerői a legfontosabb feladatokra összpontosultak, mégsem lehetünk elégedettek a tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati érvényesülésével. Ebből a tényből kiindulva a beszámoló részletesen foglalkozott azokkal a tervezési ás szervezési kérdésekkel, amelyek meggyorsíthatják a tudományos-műszaki haladás ütemét a csehszlovák népgazdaságban. Elsősorban arra van szükség, hogy a tudományos intézmények tevékenysége következetesebben szolgálja a népgazdaság fejlesztésének konkrét szükségleteit, ezért az illetékes felelős szervek részéről nagyobb figyelmet kell szentelni a tudományos kutatás és a termelés összehangolt, szervesen egybekapcsolódó tervezésének. A tudományos-műszaki haladás ütemének gyorsításához azonban a népgazdaság egész szerkezetében meg kell teremteni a feltételeket, a minisztériumoktól és a vezérigazgatóságoktól kezdve egészen az üzemekig és az egyes munkahelyekig. A tudományos ismeretekből merítő ésszerűsítéseknek ugyanis nagyon széles a skálája, hiszen éppúgy ide tartoznak az új, korszakalkotó technológiai eljárások, mint az apróbb újítások, tökéletesítések. Ezek együttesen hozzák meg azt az eredményt, amely a termékek használati értékének és világpiaci versenyképességének növekedésében, a népgazdaság hatékonyságának növekedésében, s végső fokon az életszínvonal emelkedésében tükröződik vissza Nem véletlen, hogy pártunk a jelenlegi időszakban, különösen a 7. ötéves tervidőszak feladatai, s távolabbi céljaink elérése szempontjából a tudományos műszaki haladást alapvető stratégiai kérdésnek tekinti Tudatában vagyunk annak, hogy az emberiség további fejlődésének alapvető problémáit, főleg az energia-, a nyersanyag- és az élelmiszerellátás kérdéseit kizárólag csak a tudományok intenzív fejlesztésével lehet megoldani. Ám az is világos, hogy az alapkutatások területén nélkülözhetetlen a szoros nemzetközi együttműködés, s számunkra rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy a szocialista közösség többi országával együtt a problémák megoldásában a Szovjetunió hatalmas tudományos-kutatási potenciáljára támaszkodhatunk. A tudományos kutatás a jelenlegi időszakban rendkívül sokoldalú szerepet tölt be a gazdaság és a társadalom fejlődésében. Miközben az alapkutatás az elemi részecskék meglepetéseket ígérő világában a távolabbi jövő nagy kérdéseire keresi a választ, ugyanakkor az alkalmazott kutatás eredményei az elektronikában, a kibernetikában, a kémia és a biológia területén közvetlenül hatnak a termelőerők gyorsuló ütemű fejlődésére A tudományos-technikai forradalom korszakában élünk, melyben a tudomány maga is termelőerő. A tudománynak ez a szerepe, s a termeléssel való egybekapcsolásának szükségessége különösen akkor válik világossá, ha e kapcsolat történelmi fejlődését is figyelembe vesszük. Az elmúlt évszázadok során a tudomány ugyanis nem volt olyan kapcsolatban a termeléssel, mint manapság. Ennek egyszerű a magyarázata: a régi osztálytársadalmakban az uralkodó rétegek a tudományok művelését rangjukhoz méltó időtöltésnek tekintették, a termelőmunkát azonban lenézték, alantas foglalkozásnak tartották. Ez a szemlélet hosszú időre elválasztotta egymástól a tudományt és a termelést. A hatalom birtokosai még a pedagógiai munkát, gyermekeik iktatását és nevelését is — mivel az is fárasztó foglalkozás volt — inkább a tehetségesebb rabszolgákra, jobbágyokra bízták. Az ókor számos tudományos felfedezése éppen az ilyen rabszolgasorsból kiemelkedő pedagógusoknak köszönhető, eredményeiket azonban csak a késői utókor kezdte hasznosítani a termelési gyakorlatban, főleg az ipari forradalom korszakában. A felvilágosodás és a társadalmi reformok idején a tudomány és a termelés már közelebb, kölcsönös összefüggésbe került egymáshoz, de még ekkor is elég hosszú idő telt el, amíg egy-egy tudományos felismerés a gyakorlatban is hasznosult. A tudomány és a gyakorlat kölcsönhatásának számos példáját említhetnénk ebből az időszakból. A nagyítóüvegek készítése például lehetővé tette a mikroszkópok és a teleszkópok kifejlesztését, s ezzel a mikrovilág és a naprendszer közelebbi megismerését. Az ipari forradalom hőskorában így követték egymást az újabb és újabb találmányok: a gőzgépek, a robbanómotorok, az elektromosság és a kémia területén, amelyek mögött mindig ott volt egy-egy tudományos ismeret vagy feltételezés, vagy pedig megfordítva, a gyakorlati találmányok segítették elő a tudomány fejlődését. E kölcsönhatás eredményeként azonban még az ipari forradalom idején is csak ösztönösen fejlődött a tudomány. A forradalmasítóan ható felfedezések elismerése és bevezetése a maradiság szövevényes akadályaiba ütközött. Az államhatalom konzervatív szervei, a tudományos intézményeket is beleértve, nem lelkesedtek az új dolgokért, a változásokért. Az államhatalom és a koncentrált nagytőke csak akkor kezdte felkarolni a tudományos kutatást, amikor felismerték, hogy eredményeit nagyszerűen lehet hasznosítani a hadviselésben és a profit növelésében. Lényegében ma is ez a helyzet, az imperialista körök a tudományos kutatás eredményeit először a fegyverkezési hajszában érvényesítik, s csak másodlagosan kerülnek át azok a békés célú termelés gyakorlatába. Ezzel szemben a szocialista társadalom mindenekelőtt az emberiség anyagi, szociális és kulturális szükségletei kielégítésének szolgálatába állítja a tudományt, ahogy azt a Csehszlovák Tudományos Akadémia 38. közgyűlésének résztvevői hangsúlyozták a tőkés országok tudósaihoz intézett felhívásukban. Új energia- és nyersanyagforrásokat kell találni, gondoskodni kell az élelmiszer- és az egészségügyi ellátás fejlesztéséről, a környezet védelméről, amihez békés munkára, együttműködésre és megértésre van szükség. MAKRAI MIKLÓS A Mi*« HETEK SZELES KŰRlí AUALMAZASÁVAL Szlovákiai aktívaértekezlet a mezőgazdaság és az élelmiszeripar feladatainak teljesítéséről (ČSTK) — Szlovákia mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatainak a 6. ötéves tervidőszak utolsó évében fennállásuk történetében a legnagyobb árutermelési tervet kell teljesítenie. A bruttó mezőgazdasági termelésnek a tavalyi évhez viszonyítva 8,6 százalékkal, a piaci termelésnek 4,0 százalékkal kell emelkednie. Ezekkel a feladatokkal foglalkozik a mezőgazdasági ágazat politikai és gazdasági dolgozóinak kétnapos aktívaértekezlete, amely tegnap ült össze a trenslíni járásban levő Krainéban. A tanácskozáson részt vesz Milos Jakes, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára, Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Rudolf Vajio, az SZLKP KB osztályvezetője, Karol Martinka és Ján Gregor, a szlovák kormány alelnökei, Ján Sábák, a szövetségi mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter helyettese, Ján Janovic szlovák mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter és más vendégek. A főbeszámolót Ján Janik elvtárs tartotta. Megállapította, hogy mezőgazdasági termelésünk központjában továbbra is gabonatermesztési program áll, külön súlyt helyezünk a tömegtakarmányok termesztésére és ésszerű felhasználására.A 3 850 000 tonna gabona megtermesztése (tavaly 3 162 000 tonnát termesztettek), csak a termelés intenzív fokozásával és a kukorica hektárhozamainak növelésével lehetséges. Ki kell küszöbölni az agrotechnikában felmerült hibákat, így a búza búza utáni termesztését. Tavaly például búzát a vetésterület 42 százalékán termesztettek búza után 4 Farkasdi (VIčany) efsz-ben, s ez megmutatkozott a terméshozamokban is, amikor 4,01 tonnás hektárhozamot értek el. Nádszegen (Trstice), ahol ilyen eset nem fordult elő, búzából 5,08 tonna volt az átlagos hektárhozam. A CSKP KB 13. és 14. ülése és az SZLKP KB ezt követő ülései rámutattak a földalap kihasználásának jelentőségére, ami az alapvető termelőeszközt jelenti. Kihasználásában nagy tartalékok vannak a kelet-szlovákiai síkságon. Az eddiginél sokkal több burgonyát, cukor-, répát, gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyes- és olajos növényeket kell ültetni. Nem egyenlő az állattenyésztés, elsősorban a marhatenyésztés fejlesztésének dinamikája. Nagy tartalékok vannak a téjhozamban is, a súlygyarapodásban és az ágazat fejlesztését megalapozó egyéb mutatókban. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda ) járásban tavaly a marhatenyésztésben az átlag Fölutazás a 2. oldalon! A Vajáni (Varany) Erőmű dolgozói hazánk felszabadításának 35 évfordulója tiszteletére 6,5 millió korona értékű kötelezettség vállalást tettek. Elhatározták, hogy egy százalékkal csökkentik az üzemzavarok arányszámát. Ez a népgazdaságnak csaknem két millió korona hasznot jelent. Ésszerűsítésekkel 1500 tonna üzemanyagot takarítanak meg Felvételünkön Ladislav Hudák lakatos munka közben- (A. Haščák felvétele — ČSTK] BRATISLAVA 9 XXXIII ÉVFOLYAM 50, számára 50 fillér 1980. február 28. CSÜTÖRTÖK ÜDVÖZLŐ LEVELEK (CSTK) ) Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke üdvözlő levelet küldött Ladislav Vychodil nemzeti művésznek 60. születésnapja alkalmából. Gustáv Husák elvtárs a levélben köszönetet mondott a jubilánsnak jelentős hozzájárulásáért (tiszteséhez színművészetünk fel) méltatta alkotómunkásságát, amellyel megalapozta a modern szlovák díszlettervezést. Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök is levélben üdvözölte a jubiláló művészt. BÁNYÁSZREKORD (CSTK) - Az ostrava-karvinái szénmedence stenavai déli üzemében, a CSISZ Bányában az Alois Priesník vezette lejtőbrigád 31 munkanap alatt több mint 60 300 tonna szenet jövesztett, 60 vonatszerelvénynek felel meg. A szénmedence karvinái részlege legfiatalabb bányájának eddig ez a legjobb eredménye. A bányászok rekordidő alatt, január 21-től tegnapig, naponta 210 centiméter mélységben 718 négyzetméter területen végeztek fejtést. Az egy műszakban egy főre eső teljesítmény 48,7 tonna. A Priesnitz vezette bányászok hazánk felszabadításának 35. évfordulója tiszteletére négy nap alatt további 8000 tonna szenet akarnak bányászni. Ezzel teljesítik azt a szocialista vállalásukat, amelyet a brigád a „mindenki terven felül a hatodik öt éves tervben" című mozgalom keretében tett. A csehszlovák kultúra napjai a Szovjetunióban A KÉT ORSZÁG KULTURÁLIS KAPCSOLATAINAK TOVÁBBI ELMÉLYÍTÉSÉÉRT A két írószövetség együtttrműködési jegyzőkönyvet írt alá . Fogadás a Kremlben (CSTK) — Moszkvában tegnap jegyzőkönyvet írtak alá a csehszlovák és a szovjet írószövetség 1980. évi együttműködéséről. A dokumentumot Jan Kozák, a Csehszlovákiai Írók Szövetségének elnöke és Georgij Markov, a Szovjet Írók Szövetségének első titkára írta alá. Az aláírásnál jelen voltak a Csehszlovákiai Írók Szövetsége küldöttségének tagjai, akik a szovjet fővárosban részt vesznek a csehszlovák kultúra napjai eseménysorozatán. A jegyzőkönyvet, amelynek célja a két ország kulturális kapcsolatainak további elmélyítése, az 1976—1980-as évekre szóló csehszlovák—szovjet kulturális és tudományos együttműködési terv alapján írták alá. Az együttműködési jegyzőkönyv aláírása szorosan összekapcsolódik a fasizmus fölött aratott történelmi győzelem 35 évfordulójával, amelyet ebben az évben ünneplünk — hangsúlyozta a Csehszlovák Sajtóiroda moszkvai tudósítójának adott interjújában Georgij Markov, a Szovjet Írók Szövetségének első titkára. Mint mondotta, a két ország kiterjedt kulturális együttműködését igazolják a csehszlovák kultúra napjai, amelyek most folynak a Szovjetunióban, és a szovjet nép élénk érdeklődésével találkoznak. A csehszlovák kultúra napjai keddi gazdag programja a Cseh Filharmonikus Zenekar moszkvai hangversenyével tetőzött. A zenekart Václav Neumann nemzeti művész vezényelte. A hangversenyen jelen volt Josef Havlín, a CSKP KB titkára, a küldöttség vezetője, Georgij Ivanov, a Szovjetunió kulturális miniszterhelyettese és más vendégek. A cseh és szlovák könyvek kiállításával együtt kedden Moszkvában egy további kiállítás is megnyílt, amelyen megismerkedhetnek a látogatók a jelenlegi csehszlovákiai képző-, zene- és színművészettel. Csehszlovák és szovjet műépítészek részvételével kedden tanácskozás kezdődött Moszkvában a jelenlegi urbanisztika problémáiról és a legközelebbi években tervezett alkotó tevékenységükről. A találkozó része a csehszlovák műépítészet hetének, amelyet Moszkva után Belorusszia fővárosában, Minszkben is megrendeznek. A Szovjetunió kulturális minisztériuma kedden fogadást adott a Kreml Kongresszusi Palotájában a csehszlovák vendégek tiszteletére. A részt vevő csehszlovák küldöttséget Josef Havlín, a CSKP KB titkára, a szovjet küldöttséget Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió kulturális minisztere vezette,