Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-22 / 18. szám, szombat

arjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA AZ ÉLELMISZER-TERMELŐK FELELŐSSÉGE Világszerte egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az élelmiszernek, ezért minden állam fokozott figyelmet szentel az élelmiszeriparnak, melynek anyagi-műszaki bázisa döntő mér­tékben hat az élelmezési önellátás mértékének alakulására. Más szóval: mire szolgálna a hektárhozamok, az állatok termelőké­pességének növelése, ha ezzel együtt nem gyarapítanánk az élelmiszeripari feldolgozó kapacitásokat. Ezeket a megfontolá­sokat tartalmazza az 1983-as évi terv is, amely azon kívül, hogy az élelmiszeripari termelés 2,4 százalékos s az árualapokba való szállítás 3 százalékos növelését tűzi ki célul, az ágazatnak feladatul adja a termelés korszerűsítését is. Erre a célra a terv a tavalyinál 100 millió koronával többet irányoz elő. A feladatot nem is az teszi nehézzé, hogy növelni kell a termelést, hanem az, hogy ezt - akárcsak a népgazdaság többi ágazatában - kisebb nyersanyag- és energiaforrásokból kell biztosítani. A tapasztalatok bizonyítják, hogy az extenzív fejlő­désről az intenzívre való áttérés nem lehetséges minőségi változások nélkül. Ebben az értelemben az élelmiszer-terme­lőkre is nagy erőpróba vár. Néhány szakágazatban már sokat tettek e téren, és az irányítás, a kádermunka, valamint az önálló elszámolás alkalmazásának és a kezdeményezésnek a színvo­nala magasabb, mint más termelési-gazdasági egységben, illetve konszernben. Most tehát a különbségek felszámolására, az irányítás tökéletesítésére van szükség az egész élelmiszer­­iparban és arra, hogy célszerű mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumot létesítsünk a nagyobb hatékonyság eléréséért. Kedvező, hogy élelmiszeriparunk az 1983-as évet jobb feltéte­lek közepette kezdi, mint a tavalyit. Ez többek között a jó gyümölcs- és zöldségtermésnek, az ugyancsak jó gabona-, cukorrépa és kukoricatermésnek köszönhető. A tömeg- és szemestakarmány-készletek is megfelelőek. Persze, ez még nem lenne elegendő ahhoz, hogy a termelés­ben és a kereskedelemben minden rendben legyen. A folyama­tos élelmezés biztosítása nagyon felelősségteljes feladat. Nem árt, ha ismét felülvizsgálják azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az esetleges nagyobb gyümölcs- vagy zöldségtermés esetében is legyen elegendő cukor, ecet stb. Ezek csak látszatra kicsiségek, a valóságban jelentősen hatnak az emberek megelégedettségére, gondolkodására. Nem hagy­hatjuk figyelmen kívül ezeket, és nem elégedhetünk meg a fel­adatok egészében vett teljesítéséről szóló jelentésekkel és hasonló érvelésekkel. Az, hogy helyenként hiányzik néhány áru akár a termelés, akár a bel-, illetve külkereskedelem hibájából, indokolatlan és fölösleges vásárlási lázhoz vezethet, ami senki­nek sem használ. Tavaly például a lakosonkénti átlagos cukorfo­gyasztás mintegy 5 kilogrammal növekedett más európai orszá­gokhoz viszonyítva, és - ellentétben az egészséges táplálkozás alapelveivel - 42 kilogrammos rekordmagasságot ért el. Tehát nemcsak az élelmiszeripari nyersanyagot szállítók részéről van­nak ingadozások - többnyire az időjárás következményeként,­­ melyekkel az élelmiszeriparnak is számolnia kell, hanem a piaci keresletben is. A folyamatos ellátás végett, pedig a kereskedelemnek és a szállítónak a lehető legszorosabb együttműködésre kell törekednie. Kiválóan együttműködnek például a mélyhűtő vállalatok és a baromfifeldolgozó vállalatok. Az eddig szerzett tapasztalatok alapján bevezetik az integrációs alapot, melynek célja, hogy a földművesszövetkezeteket jó minőségű és a szükséges nyers­anyag termelésére ösztönözzék, vagyis, hogy vegyék figye­lembe gyakorlatilag minden szakágazatban az élelmiszer-terme­lők igényeit. Ez pozitív jelenség. Fontos azonban annak a tuda­tosítása, hogy egyetlen integrációs alap sem old meg önmagá­ban semmit, ha kihasználása nem párosul a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés minőségileg magasabb színvonalú irányításával. A „felülről“ - a minisztériumokból - jövő admi­nisztrációs módszerek is fölöslegesnek bizonyulnának az integ­rációs törekvések érvényesítésekor, ha a vállalatoknál nem értenék meg, miért van erre szükség. Nem csupán valamilyen irányvonal vagy elmélet gyakorlati érvényesítéséről van szó, hanem arról, hogy csökkentsük a költségeket, a veszteségeket, s ezzel növeljük a termelést, illetve a vállalati nyereséget. A legfontosabb feladat tehát, hogy megtaláljuk az élelmiszer­­ipari áruk iránti kereslet szabályozásának módját, összhangban az emberi táplálkozás valódi szükségleteivel. Ez nagyon fontos és sürgető feladat, örvendetes, hogy tavaly növekedett a tejter­mékek iránti kereslet. Sajtból például 7 százalékkal több volt a hazai piacon, mint az előző évben. Az élelmiszeripar alapvető feladata azonban továbbra is az, hogy a rendelkezésére álló nyersanyagot hatékonyabban dol­gozza fel, jó minőségű áru gyártására, az áruválaszték bővíté­sére törekedjen. Ez az igyekezet már a húsiparban s részben a tej-, valamint a baromfifeldolgozó iparban jó eredményeket hozott. A világviszonylatban csúcsszínvonalon termelőkhöz képest azonban élelmiszeripari vállalatainknak van mit pótolniuk. Min­den kezdeményezést örömmel fogadunk. Kár, hogy a jó ötleteket és tapasztalatokat nem sikerül eredményesen népszerűsíteni más vállalatoknál is. Ily módon a kezdeményezés haszna még nagyobb lehetne. És éppen az élelmiszeripar az, amelyben sok múlik az emberek akaratán, áldozatkészségén, hiszen ebben az ágazatban még nagyon sok az elavult részleg. Még mindig keletkeznek fölösleges vesztesé­gek. Nagyon gyorsan korszerűsíteni kell tehát az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisát. És ehhez a kivitelezők, főleg a gépi beruházások kivitelezői részéről nagyobb segítségre van szük­ség, hiszen az élelmiszeripari technológia gyártói tartják kezük­ben a leghatékonyabb intenzifikációs tényezőt. (Bp) A múlt évben a Csehszlovák Tudományos Akadémia vegyi technika elméleti alapjaival foglalkozó prágai intézetének két munkatársa, Jan Čermák kandidátus, az intézet igazgatója és Jan Kratochvíl mérnök, valamint dr. Kurt Winkler és Freimut Storz okleveles vegyész, az NDK Tudományos Akadémiája Központi Fizikai Kémiai Intézetének munka­társai elnyerték a két tudományos akadémia közös díját,,Az anyagok és a hő folyékony közegen való áthaladásának modellezése“ című munká­jukért. A kutatómunka eredményeit számos folyóirat közzé tette A képen: Jan Kratochvíl mérnök egy horizontális reaktor rendszerét állítja be. (Jan Vrabec felvétele - ČTK) Zárójegyzőkönyv a csehszlovák-mongol együttműködésről (ČSTK)­­ Zárójegyzőkönyv alá­írásával tegnap Prágában befeje­ződött a csehszlovák-mongol tu­dományos-műszaki együttműkö­dési albizottság 10. ülése. A doku­mentumot František Šrámek cseh fejlesztési és műszaki mi­niszter, az albizottság csehszlo­vák tagozatának elnöke és Menh­­dorzsij­ Das, a Mongol Népköz­­társaság tudományügyi és műsza­ki állami bizottságának első alel­­nöke, a mongol tagozat elnöke írta alá. 1983. január 22. XXXVI. évfolyam 18. szám SZOMBAT Ára 50 fillér Baráti találkozó (ČSTK)­­ Moszkvában pénte­ken baráti találkozóra került sor a SZISZ KB Jaroslav Jenerál elnök vezette küldöttsége és a Le­nini Komszomol központi bizottsá­gának munkatársai között. A Kom­szomol küldöttségét Viktor Misin, a KB első titkára vezette. A cseh­szlovák ifjúsági szervezet küldött­sége kedd óta tartózkodik a Szov­jetunióban. Jaroslav Jenerál tájékoztatta a találkozó résztvevőit a SZISZ időszerű feladatairól, és jellemez­te a csehszlovák ifjúsági szervezet fő célkitűzéseit. A SZISZ KB kül­döttsége a következő napokban a bajkál-amuri vasútvonal építőit látogatja meg. Közös közlemény a KGST végrehajtó bizottságának ■ [UNK]I / / n a üléséről (ČSTK)­­ Moszkvában közös közleményt hoztak nyilvánosságra a KGST végrehajtó bizottságának 105. üléséről, melyet az alábbiak­ban közlünk: Moszkvában 1983. január 18-20 között megtartották a KGST végrehajtó bizottságá­nak 105. ülését. A tanácskozá­son a tagországok végrehajtó bizottsági képviselői, miniszter­elnök-helyettesek vettek részt: Andrej Lukanov, a Bolgár Nép­­köztársaság, Rudolf Rohlíček, a CSSZSZK képviseletében, továbbá Ernesto Alvarez, a Ku­bai Köztársaság állandó KGST- képviselőjének helyettese, vala­mint Marjai József, a Magyar Népköztársaság, Mjatavin Peld­­zse, a Mongol Népköztársaság, Gerhard Weiss, az NDK, Zbigni­ew Madej, a Lengyel Népköztár­saság, Ioan Totu, a Román Szo­cialista Köztársaság, Nyikolaj Talizin, a Szovjetunió és Trahn Guynh, a VSZK miniszterelnök­helyettese. A KGST és a jugoszláv kor­mány között érvényben levő megállapodás értelmében az ülésen részt vett Mito Pejovsz­­ki, a JSZSZK Szövetségi Végre­hajtó Tanácsának tagja, Ju­goszlávia állandó KGST-képvi­­selője. A tanácskozáson jelen volt Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, és a tanácskozást Ger­hard Weiss, az NDK állandó végrehajtó bizottsági képviselő­je vezette. A végrehajtó bizottság meg­vitatta korábbi határozatainak és a tanács határozatainak telje­sítését, melyek az anyagi terme­lés terén megvalósuló együtt­működéssel és az erre vonatko­zó szerződések teljesítésével kapcsolatosak. Egyebek között áttekintették a nagy teljesítmé­nyű gépek és berendezések, elektronikai berendezések koo­perációs együttműködés útján történő gyártásának megszer­vezésével, valamint a korszerű technológiák és új alapanyagok közös kifejlesztésével össze­függő kérdéseket. A KGST-tag­államok megállapodtak abban, hogy az említett területen a progresszív műszaki berende­zések kölcsönös, gyorsabb üte­mű szállításainak biztosítására megfelelő intézkedéseket foga­natosítanak. (Folytatás a 3. oldalon) (ČSTK)­­ Elutazott tegnap Prá­gából a Svéd Munkáspárt­ Kom­munisták Központi Bizottságának küldöttsége Ingmar Löövnek, a párt KB politikai bizottsága tag­jának, a KB titkárának vezetésé­vel. A Ruzynéi repülőtéren a ven­dégeket Radoslav Klein, a CSKP KB nemzetközi politikai osztályá­nak vezetőhelyettese búcsúztatta. A látogatás végén közleményt adtak ki, amely egyebek között megállapítja: A hagyományos barátság és az elvtársi kapcsolatok jegyében le­zajlott megbeszélésen a két párt képviselői tájékoztatták egy­mást országuk helyzetéről és pártjuk tevékenységéről. Eszme­cserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A CSKP küldöttsége szolidaritásá­ról biztosította a Svéd Munkás­párt-Kommunisták harcát a mo­nopóliumok­­ politikája ellen, a munkanélküliség felszámolásá­ért, a dolgozók demokratikus és szociális jogaiért. Különösen nagyra értékelte azt a szerepet, amelyet a Svéd Munkáspárt -Kommunisták a háborús veszély ellen, a békéért, a leszerelésért és az észak-európai atommentes övezet létrehozásáért folytatott küzdelemben betölt. A svéd kül­döttség megismerkedett a fejlett (Folytatás a 2. oldalon) Elutazott hazánkból a Svéd Munkáspárt-Kommunisták küldöttsége A TÁRGYALÁSOKRÓL KÖZÖS KÖZLEMÉNYT ADTAK KI , A felajánlási mozgalomról tanácskoztak (ČSTK)­­ Találkozót tartottak tegnap Bratislavában a nyugat­szlovákiai kerület tisztségviselői az anyagi termelés élenjáró dolgo­zóival. A felajánlási mozgalom idei fejlesztésével foglalkoztak. A talál­kozón részt vett Ignác Janák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbi­zottság vezető titkára. A hetedik ötéves tervidőszak harmadik évében a kerület dolgo­zóira igényes feladatok hárulnak, az ipari termelést 4,8 százalékkal kell növelni. Továbbra is nagy gondot kell fordítani az energia- és a fűtőanyagipar fejlesztésére. Ezen kívül az elektrotechnikai ipar ter­melését csaknem 13, a nehézgép­iparét 9,5 százalékkal növelik. A beruházások területén nagy gondot fordítanak a Jaslovské Bo­­hunice-i V-2 atomerőmű, a mo­­chovcei atomerőmű, a dunai víz­lépcsőrendszer és más létesítmé­nyek építésére. Ebben az évben a kerületben 11 000 új lakást ad­nak át. AZ ELKÖTELEZETT GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGÉRT (ČSTK)­­ Juraj Reptának, a Brezová pod Bradlom-i Rugó és Gépgyár igazgatójának 60. szüle­tésnapja alkalmából sokéves elkö­telezett gazdasági és politikai te­vékenységéért a köztársasági el­nök a Munka Érdemrendet adomá­nyozta. A kitüntetést tegnap Prá­gában Eduard Saul kohó- és ne­hézgépipari miniszter adta át a ju­bilánsnak.

Next