Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-12-07 / 49. szám
Vasárnap 1990. december 9. A NAP kél - Kelet-Szlovákia: 07.17, nyugszik 15.45 Közép-Szlovákia: 07.24, nyugszik 15.52 Nyugat- Szlovákia: 07.30, nyugszik 15.58 órakor A HOLD kél - Kelet-Szlovákia: nyugszik 11.47 Közép-Szlovákia: nyugszik 11.54 Nyugat-Szlovákia: nyugszik 12.00 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük NATÁLIA IZABELA nevű kedves olvasóinkat A VASÁRNAP következő számának tartalmából AZ ÉN SZÁMOMRA HÁY GYULA AZ ELSŐ Szénássy Edit beszélgetése Háyné Majoros Évával PÁRIZS AZ PÁRIZS Urban Gabriella írása FÜR ANIKÓ ÖRÖMEI Szabó G. László írása TARTS MEG ENGEM ÖRÖMÖMBEN Michel Tournier novellája Állandó rovataink ÖTLETPARÁDÉ GYERMEKVILÁG HOGY MIK VANNAK KERESZTREJTVÉNY HÁZUNK TÁJA HELYREIGAZÍTÁS A Vasárnap múlt heti számában a Szakmunkásképzők ma és holnap(?) című cikkben a 3. oldalon a „Van saját vállalkozási programunk“ bekezdés alól kimaradt az iskola neve: a Jednota Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének Somorjai Szakmunkásképző Intézete. ENGEDJÉK MEG, HOGY BEMUTATKOZZUNK: X ÉS Y VAGYUNK... Könözsi István felvétele Levelek Pflp7-W‘13 Vélemények Városok és falvak egyesülése Sajógömörön tartották a Rimaszombati és a Rozsnyói járás városainak és községeinek vezetői, valamint a központi szervek munkatársai Gömör városai és falvai egyesülésének alakuló gyűlését. Bevezetőként Schwartz Árpád tartott előadást a régi Gömör vármegye területi egységéről, annak történelmi, archeológiai, kulturális, gazdasági és néprajzi múltjáról. A Városok és Falvak Szlovákiai Egyesülésének márciusban Zsolnán tartott alakuló konferenciája óta fokozatosan bekerültek a köztudatba, s megőrizték függetlenségüket. Céljuk a polgárok életének javítása. Az új önkormányzatnak lesznek nehézségei, esetleg hibái is. Ezért közösen kell megtanulniuk az irányítást, a szervezést, a gazdálkodást és a választókkal való humánus bánásmódot. Nagy munka vár az egyesülésre. Segíteni kívánja a városok és falvak önkormányzatát, azonnal a helyhatósági választások után. A jövő év elejétől megjelenő hetilapokban módszertani tanácsokkal akarják ellátni az induló városi és községi önkormányzatokat. Támogatni fogják a kisprivatizációt. Céljuk, hogy az újjáéledő magánvállalkozás méltó konkurense legyen a monopolvállalatoknak, s a lakosság jobb ellátását is szolgálja. Azon fáradoznak, hogy a városok és a községek kapják vissza ingó és ingatlan vagyonukat, hiszen ezek képezik majd az új önkormányzatok költségvetésének jelentős részét. Szlovákia közel 2700 községének csak összefogással és jól szervezett képviselettel tudnak segíteni regionális és közös gondjaik megoldásában. Külön-külön a falvak vezetői nem képesek a kitűzött feladatokat megvalósítani, ezért nagyobb tájegységekbe szerveződve segítik terveik valóra váltását. A Városok és Falvak Szlovákiai Egyesülése irányítja, egyezteti az eddig megalakult 13 területi egyesülés érdekeit, tanácsokkal látja el és minden téren segíti a problémák megoldását. Gömör városai és falvai egyesülésének megválasztott ideiglenes vezetősége feladatul kapta, hogy körlevélben tájékoztassa a távol maradt városi és községi vezetőket, s a jövő év elején tartsák meg első vezetőségi ülésüket, melyen kidolgozzák az időszerű tennivalókat és a távlati terveket. Tehát lerakták azt az alapot, melyre továbbépíthetnek az új önkormányzatok. Ugyanakkor bizalmat előlegeztek annak az egyesülésnek, mely felméri és értékeli a regionális helyzetet, megállapítja a szükségleteket, s annak alapján összefogja az igényeket, s eredményesen képviseli majd az állami szerveknél és a kormánynál a városok és falvak érdekeit. Gömöri Kovács István Együttélni, de kivel? Nem a politikai mozgalomról akarok szólni, hanem e szó értelmét szeretném elemezni. Tisztségemből kifolyólag alkalmam nyílik megismerni az embereket. Szomorúan tapasztalom, hogy minél többet hangoztatjuk az együttélés fogalmát, a valóságban annál inkább sziszegünk egymásra a gyűlölettől. Nem a nemzetiségi gyűlöletről akarok szólni. Falunk 70 százaléka magyar nemzetiségű, de hál’istennek, itt ilyen jellegű ellentétek nincsenek. Vannak azonban köztünk, akik egy nyelven beszélünk. Az utcán széles mosollyal üdvözlünk valakit, majd amikor továbblép az illető, nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illetjük. Majd utána beülünk a templomba, hallgatjuk az Isten igéjét, de úgy gondoljuk, az nem nekünk, hanem a többieknek szól. Máshol lebontják a szögesdrótokat, falakat döntenek, melyek elválasztották az embereket egymástól. Nálunk sajnos most emelünk falakat, kirekesztjük azt, aki nem úgy gondolkodik, ahogy azt mi elvárnánk, aki más nézetet vall. Nem vesszük figyelembe tehetségét, akaraterejét, tenniakarását a faluért, a népért, egyszerűen mindennek elmondjuk. Még azt is a rovására írjuk, ha nem idevaló, nem itt született. Természetesen legtöbb esetben a kocsmában, sör mellett. Jó lenne, ha megtanulnánk a tízparancsolatot, s aszerint is cselekednénk. A vagyonhajszolásban megfeledkezünk a tisztességről, szeretetről, embertársaink megbecsüléséről. Szerintem csak az segítene, ha Salamon bölcsességét, Mátyás király igazságát és nem utolsósorban Krisztus szeretetét sajátítanánk el, minden embert úgy szeretnénk, mint saját magunkat. Senkinek nem kívánnánk rosszat és igyekeznénk megbékélni mindenkivel. Ez lenne az igazi együttélés... Mácaj Júlia, Oroszka ELEKTRO SHOP ELITE GROUP Adamaszek & Co. Ges. m. b. H. A-1020 Wien, Schmelzg. 2 telefon: 216 1420 Most vásároljon, most érdemes! Karácsonyi árleszállítás! 1000,- osztrák schilling felett 20 százalékos engedmény 500,- osztrák schilling felett órát kap ingyen, ha ezt a hirdetést magával hozza! Kínálatunk: - mikrohullámú sütő - fritőz - elektromos kés - kávéfőző, daráló - orgonák - autórádió - TV, videók - Walkman - kétkazettás magnetofon - musikcenter - COMM 64 tiail tábor STR “T-------RUHA BOUT - kávé, fonal - satelit antenna - órák, kvarcjáték Győződjenek meg róla, nálunk olcsón, jót kap! Nyitvatartást hétfő - péntek: 8.30 -18.00 óráig, szombaton: 13.00 óráig. Különleges nyitvatartás: december 15-én, 22-én - hosszú nyitvatartás. December 8-án ünnep miatt zárva! Szeretettel várjuk önöket! ÚP-557 REJTVÉNYKEDVELŐK, FIGYELEM! Következő számunkban nagy karácsonyi rejtvénypályázatot közlünk, értékes nyereményekkel. Már most biztosítja újságárusánál a Vasárnap 51. számát. fOO-ddí az emberségről Az idén annyi dokumentum, írás, vallomás látott napvilágot az elmúlt negyven évben elkövetett embertelenségekről, törvénysértésekről, vallási, nemzetiségi, etnikai, eltérő világnézetű csoportok üldözéséről, diszkriminálásáról, lehetetlenné tételéről, hogy a demokratizálástól mindenki a méltánytalanságok lehető leggyorsabb rendezését várta. Azt hittük, az emberség visszanyeri méltóságát és a közösségi, társadalmi kapcsolatok természetes velejárójává válik. Aztán kirobbantak az ország államjogi rendezéséről a viták, amelyek felkorbácsolták a nacionalista szenvedélyeket és csaknem válságba sodorták a demokratikusan választott kormányt. Az ellentétek fő ütközőpontja a szlovák-cseh viszony. S miközben folyik a gazdasági és „illetékességi“ kötélhúzás, a szélsőséges erők megpróbálják meglovagolni a hazafias érzelmeket és az önálló szlovák állam eszményképével szédítik a tömegeket. Olyan magabiztosan idealizálnak mindent, mintha az ötmilliós Szlovákia Európa egyik oszlopa lenne, amelynek nincs szüksége a szomszédos és távoli országok barátságára, együttműködésére. A nyelvtörvény körüli tűzijáték, tüntetések, éhségsztrájk, aláírásgyűjtés, népszavazás a szeparatisták kelléktára, amellyel felkorbácsolhatják a szenvedélyeket és háttérbe szoríthatják a józan ész követelményeit. A lényeg az, hogy a cseheket lehetőleg minden szinten kiszorítsák Szlovákiából, ezért attól sem riadnak vissza, hogy tőlük is megköveteljék a szlovák nyelv használatát. Ez aztán az összeférhetetlenség netovábbja! Két ennyire közeli nemzet közé éket verni, a barbársággal határos. Mit várhat akkor a csehszlovákiai magyarság? Pedig mi sohasem veszélyeztettük a szlovákok gazdasági és politikai pozícióit. A magyarok többsége a ranglétrákon csak az alsó fokig jutott el. Igen sokan még oda sem. Elég végigjárni Pozsonyban azokat a helyeket, ahol nehéz és piszkos fizikai munkát végeznek, a munkások többsége magyarul beszél. Miközben tovább folyik a Matica-nyelvtörvényjavaslatának élesztgetése, végre megszólalt a szlovák értelmiség lelkiismeretes, emberséges része, a hallgató becsületes többség. Már nem tudom, melyik szlovák politikustól hallottam először azt a bölcs megállapítást, hogy először emberek vagyunk, csak azután szlovákok és állampolgárok. Végre eljutottunk a legmeggyőzőbb érvhez, az emberséghez. Számomra az utóbbi napokban ez a legnagyszerűbb felismerés. Sokáig nem tudtam megérteni, hogy a gyalázkodó jelszavak hirdetőivel, az összeférhetetlenség mételyének terjesztőivel miért nem szállnak szembe a szlovák nemzet lelkiismeretének igazi letéteményesei. Hiszen azok a szlovák barátaim, akikkel a főiskolán tanultam, akikkel „száműzetésemben“ két évtizeden át együtt dolgoztam, egyáltalán nem hasonlítottak azokra, akik a gyűlölködést szítják. Jó érzés mostanában a szlovák értelmiségi lapokat olvasni. A szlovák nép igazi fiai első helyre állítják az emberséget. Oldalakat lehetne idézni azokból az érvelésekből, amelyekből kicseng az együvétartozás érzése, a szélsőségek kérlelhetetlen elítélése. Az igazságkeresés egyik példája a Kultúrny zivatban megjelent írás, amely a Matica szemére veti, hogy meg akarja őrizni Sládkovitovo, Hurbanovo, Hamuliakovo, Stúrovo, Bemolákovo, Safárikovo jelenlegi nevét, pedig ily módon még Hitler sem keresztelte el az egyes helységeket. Súlyos szavak, vihart keltő felismerések. Ezek a becsületes szlovák értelmiségiek vállalják azokat a támadásokat, amelyeket véleményük a szélsőséges körökben kiváltanak. A Júdásnak, árulónak bélyegzés sem tántorítja el őket. Szeretném még idézni a Slobodné slovo Ids hírét. Ivan Carnogursky a Szlovák Nemzeti Tanácsban kijelentette: sokszor nem is tudjuk, mennyire egymásra vagyunk utalva. A bősi vízi erőmű építkezésén egy teherautó belezuhant az üres vízkamrába. A gépkocsi kabinjában két szlovák és egy magyar dolgozó lelte halálát. A roncsokat cseh baggeresek emelték ki darukkal. Közben szlovákul, csehül, magyarul beszélgettek. Senkinek sem jutott eszébe, melyik a hivatalos nyelv. Emberséges felismerés. Reméljük, nemcsak tragédiák idején. Szűcs Béla , 1990. XII. 7.