Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-06 / 30. szám, péntek

> 6Külföld RÖVIDEN Afganisztán nem biztonságos Washington. Az afganisz­­­­­áni kormányellenes erők kül­földi segélyszervezeteket és más nem kormányzati szerve­zeteket vehetnek célba a kö­zeljövőben - figyelmeztetett az amerikai külügyminisztéri­um. A dokumentum óva inti az amerikai állampolgárokat attól, hogy a háborúból éppen kilábaló közép-ázsiai ország­ba utazzanak, mivel „fennáll a veszélye annak, hogy elra­bolják és meggyilkolják” e szervezetek dolgozóit. (MTI) Lehetőség a megoldásra New York. A jövő keddre tűzte ki a Ciprus újraegyesíté­séről folytatandó tárgyalások időpontját az ENSZ főtitkára. Kofi Annan levélben hívta meg a megosztott földközi­tengeri szigetország görög és török vezetőit a New Yorkban folytatandó, döntő fontossá­gú megbeszélésekre. Egyút­tal felkérte Görögország, Tö­rökország és az egykori gyar­mattartó Nagy-Britannia mi­niszterelnökeit, hogy képvi­selőik szintén legyenek New Yorkban. Az újraegyesítésére vonatkozó megállapodásról áprilisban népszavazást tart­hatnának Cipruson, május el­sején pedig az egész ország egységesen az Európai Unió tagjává válhatna. (MTI) Kihallgatták Arie Saront Jeruzsálem. Az izraeli rendőrség kihallgatta Ariel Saront a személyét is érintő korrupciós botránnyal kap­csolatban. A kormányfőt a rendőrség súlyos bűneseteket vizsgáló osztályának vezetője faggatta. A rendőrök nem nyi­latkoztak, egyikük azonban elmondta, hogy Saron nem tagadta meg a válaszadást a kérdéseikre. A kihallgatás összefüggésben van azzal, hogy David Appel üzletember ellen vádat emeltek a múlt hónapban Saron fiának meg­vesztegetéséért, amiről a kor­mányfő is tudhatott. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy vá­dat emelnek-e a kormányfő ellen. Ha ez megtörténne, Sa­ron­nak távoznia kellene tiszt­ségéből. Az igazságügyi tárca több magas beosztású mun­katársa támogatná a vádeme­lést. Egyes politikai elemzők úgy vélik, hogy a korrupciós botrányt elhomályosíthatja Saronnak az a minapi beje­lentése, hogy felszámolja az összes zsidó települést a Gá­zai övezetben. Szerintük e be­jelentéssel a kormányfőnek éppen ez volt a célja. (MTI) Saron korábban kizárta le­mondásának lehetőségét (Képarchívum) Nehezen hihető, hogy a pakisztáni kormány vagy a hadsereg ne tudott volna az atomtitkok eladásáról Hán kegyelmet kapott MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád. Pervez Musarraf pakisztáni elnök megkegyelmez az ország vezető atomtudósának, aki bevallotta, hogy atomtitkokat adott át Iránnak, Líbiának és Észak-Koreának. Az államfő teg­nap maga jelentette be, hogy elfo­gadja Abdul Kádír Hánnak, a pa­kisztáni atombomba atyjának ke­gyelmi kérvényét. Musarraf cáfol­ta azokat a híreket, amelyek sze­rint hivatalos kormánykörök vagy katonai vezetők belekeveredtek volna az ügybe. Az elemzők sze­rint ugyanis Hán nyilvános vallo­mása, töredelmes bűnbánata és kegyelmi kérvénye mind azt a célt szolgálja, hogy lezárják ezt a dossziét. Bár Hán azt mondta val­lomásában, hogy nem kapott fel­hatalmazást a kormánytól az or­szág atomtitkainak továbbadásá­ra, nehezen hihető, hogy megte­hette volna ezt legalább a hadse­reg nélkül, hallgatólagos jóváhagyása amelynek hatáskörébe tartozik a nukleáris tevékenység felügyelete. A Pakisztáni Néppárt (Benazir Bhutto volt kormányfő pártja) szóvivője is úgy véleke­dett, hogy ha kizárólag Abdul Kádír Hán exportálta a nukleáris technológiát, akkor mit csinált ad­dig a biztonsági szolgálat és a hír­szerzés, amelynek minden ilyen ügyletet szemmel kellett volna tartania. Musarraf egyúttal közölte: Pa­kisztán nem engedélyezi nukleáris programjának nemzetközi (ENSZ általi) ellenőrzését, nem ad át semmiféle dokumentumot a Nem­zetközi Atomenergia-ügynökség­nek (NAÜ) és nem egyezik bele or­szágon belüli független vizsgálat­ba sem, de kész tárgyalni a NAÜ- vel az atomfegyverek terjesztésé­vel kapcsolatos kérdésekről. Mu­sarraf a kegyelemmel gesztust tett az ország politikai és vallási ellen­zéke felé, amely élesen ellenezte a nemzeti hősnek tekintett Abdul Kádír Hán megbüntetését. Hán 1976 és 2001 között volt a pakisz­táni atomprogram vezetője. Ugyanakkor tegnap letartóztatási parancsot adtak ki Hán egykori in­tézetének öt vezetője ellen. Moha­med­ el-Baradei, a NAÜ főigazga­tója csütörtökön Bécsben bejelen­tette, hogy folytatják a nyomozást a nukleáris feketepiac ügyében. Pakisztán több városában szerveztek az atombomba atyja mel­letti szimpátiatüntetéseket (ŰTK/AP-felvétel) Már a francia vezetés sem zárja ki a katonai szövetség szerepvállalását Irakban NATO-parancsnokság a lengyel helyett? Brüsszel: Lehetséges, hogy a NATO még az idén átve­szi a jelenleg lengyel veze­tésű nemzetközi hadosz­tály irányítását Irakban, de még nem született semmi­féle határozat. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ezt tegnap közölte egy magas rangú NATO-diplomata Brüsszel­ben. Az illető szerint több NATO- tagország is felvetette ezt a javasla­tot a szövetségen belül, de döntés csak tavasszal, vagy a nyár elején várható. Megfigyelők úgy látják, ez utóbbi időpontnak van nagyobb valószínűsége: a NATO ugyanis jú­nius végén tartja Isztambulban kö­vetkező csúcsértekezletét, amely­nek fő eseménye az új tagországok felvétele lesz, de nyilván Irak is szó­ba kerül. Annál is inkább, mert a jú­nius végi időpont nagyjából egybe­esik azzal, amikor az amerikaiak vezette koalíció az ország feletti szuverenitást át akarja adni az át­meneti iraki kormánynak. „Egyre többen gondolják úgy, hogy a NA­­TO-nak fokozottabb szerepet kell játszania ebben az országban” - ál­lította a diplomata. Lengyelország jelenleg egy 9 ezer fős, Bagdadtól délre állomásozó nemzetközi had­osztályt irányít. A NATO már most is logisztikai támogatást ad ehhez a lengyeleknek - lényegében ez az egyetlen feladat, amelyet Irakban végez. Ennek a visszafogottságnak az a legfőbb oka, hogy a NATO-n belül a tavalyi konfliktus megosz­tottsághoz vezetett, mindenekelőtt Párizs és Berlin ellenezte az ameri­kai-brit hadjáratot. Az elmúlt hó­napokban azonban már Párizs is kezdte módosítani álláspontját: szerdán például, miután Jacques Chirac köztársasági elnök megbe­szélést folytatott az új NATO-főtit­­kárral, Jaap de Hoop Schefferrel, a francia vezetés bejelentette, hogy nem zárják ki a NATO iraki szerep­­vállalását az irakiaknak való hata­lomátadás után, ha ezt maguk az irakiak kérik, s ehhez az ENSZ is beleegyezését adja. Jaap de Hoop Scheffer a múlt hét elején, egy saj­tóbeszélgetésen közölte: reméli, hogy július elseje, azaz az iraki kor­mányzatnak való tervezett hata­lomátadás után Franciaország és Németország nem csupán enge­délyezne egy NATO-akciót, de ma­ga is bekapcsolódna abba. Moszkva úgy tekint a FÁK térségére, mint kizárólagos befolyási övezetére Bizonytalan az amerikai bázisépítés ÖSSZEFOGLALÓ London/Moszkva. A Financial Times NATO-körökből származó értesülése szerint az USA esetleg mégsem létesít új katonai támasz­pontokat Közép- és Kelet-Európá­­ban. A hír, ha igaznak bizonyul, váratlan fordulatot jelent. Eddig ugyanis arról volt szó, hogy Len­gyelországban, Romániában és Bulgáriában bizonyosan, Magyar­­országon és valamelyik balti or­szágban pedig esetleg lesz állan­dó amerikai támaszpont. A Penta­gon egyelőre senkinek, a tekinté­lyes brit lapnak sem nyilatkozott a konkrét tervekről. Az egyezteté­sek állítólag jelenleg is folynak. Az biztos, hogy a napjainkban Eu­rópában állomásozó csaknem 120 ezer amerikai katona egyharma­­dát hazatelepítik, és megszűnik több nagy bázis, amelyek kiszol­gálására a fogadó országokban valóságos iparág alapult. Az új tá­maszpontokat, ha lesznek, eleve kisebbre, rugalmasabbra terve­zik, ahol állandó jelleggel csak csekély személyzet állomásozna. Az amerikai főerők csak a hadgya­korlatok vagy az éles bevetések idejére érkeznének. A Financial Times szerint az új NATO-tagok még ennek is örülnének, Oroszor­szág viszont aggódik. Colin Po­well amerikai külügyminiszter a múlt héten arról biztosította orosz kollégáját, Igor Ivanovot, hogy nem akarják új támaszpontokkal körülvenni Oroszországot. Az orosz védelmi minisztérium egy magas rangú tisztségviselője tegnap hangsúlyozta: Moszkva kategorikusan ellenzi, hogy ame­rikai vagy NATO-támaszpontok létesüljenek a Független Államok Közössége (FÁK) területén, amely térségre Moszkva úgy tekint, mint kizárólagos befolyási övezetére. „Moszkva értetlenül áll az előtt is, hogy miért kell támaszpontokat létesíteni Lengyelországban, Szlovákiában és a balti államok­ban” - jelentette ki a névtelensé­géhez ragaszkodó tisztségviselő. „Oroszország megérti a NATO-tá­­maszpontok létrejöttét Bulgáriá­ban és Romániában, de ilyen léte­sítmények létrehozásának a nem­zetközi terrorizmus elleni harc szempontjából nincs értelme Len­gyelországban, Szlovákiában vagy a Baltikumban.” Az USA nemrég jelentette be azt a szándé­kát is, hogy át kívánja csoportosí­tani Európában állomásozó erőit, amelyek jelenleg Nyugat-Európá­­ra, azon belül is Németországra koncentrálódnak. A Pentagon a volt szovjet tömb támaszpontjait ugródeszkaként kívánja használni azon hadműveleti területek felé, amelyek az egykori Szovjetunió­tól délre fekszenek. (MTI, NOL) ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 6. Madárinfluenza Tömeges védőoltást Róma: Körültekintő és célratörő stratégia kialakítására van szükség a madárinfluenza-járvány megfé­kezése érdekében, s az intézkedé­sek keretében a szárnyasok töme­ges védőoltására is szükség lenne. Ezt hangoztatták a járvány okozta problémákat vizsgáló nemzetközi szakértők, akik háromnapos, zárt ajtók mögötti tanácskozást tartot­tak Rómában, a FAO, az ENSZ Élel­mezési és Mezőgazdasági Szerve­zete székhelyén. A válságfórumon az Egészségügyi és az Állategész­ségügyi Világszervezet képviselői és a járványtól sújtott országok más szakértői és hivatalnokai is képviseltették magukat. Az állat­egészségügyi szakértők is a töme­ges védőoltásokat tartják szüksé­gesnek a járvány megállításához, s ahhoz, hogy az esetleges mutáci­óknak elejét vegyék, vagyis: a ma­dárinfluenza emberről emberre ne terjedhessen. Az oltások emellett lehetővé tennék a gazdasági károk mérséklését is, lehetőséget adná­nak a piac ellenőrzésére, s annak megakadályozására is, hogy a jár­vány évek múlva ismét felüsse a fe­jét valahol. (MTI) Zsarolással vádolják Washingtont a palesztinok Amerikai vérdíj MTI-HÍR Rámalláh/Washington­ Ötmil­­lió dollár jutalmat helyezett kilá­tásba az USA annak, aki informáci­óval szolgál a Gázai övezetben ta­valy megölt amerikai állampolgá­rok gyilkosairól. A megtámadott amerikai járműoszlop diplomatá­kat vitt a térségbe, hogy a Ful­bright-ösztöndíjra pályázó palesz­tinokkal találkozzék. A konvoj el­len a erezi átkelő közelében elkö­vetett robbantás kioltotta az USA tel-avivi nagykövetségén szolgáló három biztonsági tiszt életét. Ezzel összefüggésben Jasszer Arafat ta­nácsadója azzal vádolta Washing­tont, hogy a merénylet óta zsarolja a palesztin vezetést. Václav Klaus júniusra írta ki az uniós választásokat A csehek már tudják KOKES JÁNOS Prága: Csehországban június 11- én és 12-én - pénteken és szomba­ton - lesznek az európai parlamen­ti választások. A voksolás időpont­ját tegnap hirdette ki Václav Klaus államfő. A választások időpontjá­nak meghatározása az ő jogkörébe tartozik, bevett szokás azonban, hogy az elnök egyeztet a kormán­­nyal. Minden parlamenti párt már januárban megválasztotta listave­zetőjét és a legfőbb jelölteket. A legerősebb kormánypárt, a Cseh Szociáldemokrata Párt választási listáját Libor Roucek volt kormány­­szóvivő vezeti. Az ellenzéki kom­munisták listájának 2. helyén Vla­dimír Remek, az egyetlen csehszlo­vák űrhajós áll. A legnagyobb ellen­zéki tömörülés, a Polgári Demokra­tikus Párt listájának élén Jan Zahradil pártelnökhelyettes talál­ható. A parlamenten kívüli Függet­len Kezdeményezés pedig Dolly Bustert, a cseh származású német pornósztárt indítja. Csehországnak 24 mandátuma lesz az Európai Par­lamentben. A választáson a cseh ál­lampolgárok mellett az európai uniós tagországok állampolgárai is részt vehetnek. EP-képviselő lehet minden 21 éven felüli cseh, illetve uniós állampolgár, akinek mini­mum 45 nappal a választás előtt tartózkodási engedélye volt Cseh­ország területén. A legutóbbi fel­mérés szerint a megkérdezettek mintegy 60 százaléka elmegy sza­vazni. Szakértők mintegy 40-50 százalékos részvételre számítanak. Létfontosságú a magyar reformátusság összefogása Tőkés a nemzetpolitikáról MTI-HÍR Budapest. A határok feletti nem­zetegyesítés az a nemzetpolitikai ügy, amely különösképpen fontos­sá teszi a magyar reformátusság összefogását - foglalt állást Tőkés László királyhágó-melléki püspök, a Magyar Reformátusok Világszö­vetségének elnöke tegnapi sajtótá­jékoztatóján. „Az MRVSZ nem en­gedheti meg magának a kegyes tét­lenség fényűzését, hiszen a határon túli nemzetrészek és egyháztestek végveszélybe kerültek.” Tőkés tájé­koztatása szerint egyházkerületé­ben, a Királyhágó-melléken a refor­mátus népesség mintegy 50 ezerrel fogyatkozott tíz év alatt. Leszögez­te: a nemzet határokon átívelő új­raegyesítése határmódosítás nél­küli integrációt, nem területi revízi­ót jelent. A püspök hangsúlyozta, hogy a Magyar Reformátusok Vi­lágszövetsége 1989-es létrejötte óta élenjár az összmagyar összefogás előmozdításában. Az MRVSZ visszautasítja a volt kommunista államokban érvényesülő valláselle­­nességet és nacionalizmust; elítéli a magyar társadalomban tapasztal­ható keresztyénellenességet és a „környező országok legtöbbikére” jellemző magyarellenességet.

Next