Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-06 / 30. szám, péntek
> 6Külföld RÖVIDEN Afganisztán nem biztonságos Washington. Az afganiszáni kormányellenes erők külföldi segélyszervezeteket és más nem kormányzati szervezeteket vehetnek célba a közeljövőben - figyelmeztetett az amerikai külügyminisztérium. A dokumentum óva inti az amerikai állampolgárokat attól, hogy a háborúból éppen kilábaló közép-ázsiai országba utazzanak, mivel „fennáll a veszélye annak, hogy elrabolják és meggyilkolják” e szervezetek dolgozóit. (MTI) Lehetőség a megoldásra New York. A jövő keddre tűzte ki a Ciprus újraegyesítéséről folytatandó tárgyalások időpontját az ENSZ főtitkára. Kofi Annan levélben hívta meg a megosztott földközitengeri szigetország görög és török vezetőit a New Yorkban folytatandó, döntő fontosságú megbeszélésekre. Egyúttal felkérte Görögország, Törökország és az egykori gyarmattartó Nagy-Britannia miniszterelnökeit, hogy képviselőik szintén legyenek New Yorkban. Az újraegyesítésére vonatkozó megállapodásról áprilisban népszavazást tarthatnának Cipruson, május elsején pedig az egész ország egységesen az Európai Unió tagjává válhatna. (MTI) Kihallgatták Arie Saront Jeruzsálem. Az izraeli rendőrség kihallgatta Ariel Saront a személyét is érintő korrupciós botránnyal kapcsolatban. A kormányfőt a rendőrség súlyos bűneseteket vizsgáló osztályának vezetője faggatta. A rendőrök nem nyilatkoztak, egyikük azonban elmondta, hogy Saron nem tagadta meg a válaszadást a kérdéseikre. A kihallgatás összefüggésben van azzal, hogy David Appel üzletember ellen vádat emeltek a múlt hónapban Saron fiának megvesztegetéséért, amiről a kormányfő is tudhatott. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy vádat emelnek-e a kormányfő ellen. Ha ez megtörténne, Saronnak távoznia kellene tisztségéből. Az igazságügyi tárca több magas beosztású munkatársa támogatná a vádemelést. Egyes politikai elemzők úgy vélik, hogy a korrupciós botrányt elhomályosíthatja Saronnak az a minapi bejelentése, hogy felszámolja az összes zsidó települést a Gázai övezetben. Szerintük e bejelentéssel a kormányfőnek éppen ez volt a célja. (MTI) Saron korábban kizárta lemondásának lehetőségét (Képarchívum) Nehezen hihető, hogy a pakisztáni kormány vagy a hadsereg ne tudott volna az atomtitkok eladásáról Hán kegyelmet kapott MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád. Pervez Musarraf pakisztáni elnök megkegyelmez az ország vezető atomtudósának, aki bevallotta, hogy atomtitkokat adott át Iránnak, Líbiának és Észak-Koreának. Az államfő tegnap maga jelentette be, hogy elfogadja Abdul Kádír Hánnak, a pakisztáni atombomba atyjának kegyelmi kérvényét. Musarraf cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint hivatalos kormánykörök vagy katonai vezetők belekeveredtek volna az ügybe. Az elemzők szerint ugyanis Hán nyilvános vallomása, töredelmes bűnbánata és kegyelmi kérvénye mind azt a célt szolgálja, hogy lezárják ezt a dossziét. Bár Hán azt mondta vallomásában, hogy nem kapott felhatalmazást a kormánytól az ország atomtitkainak továbbadására, nehezen hihető, hogy megtehette volna ezt legalább a hadsereg nélkül, hallgatólagos jóváhagyása amelynek hatáskörébe tartozik a nukleáris tevékenység felügyelete. A Pakisztáni Néppárt (Benazir Bhutto volt kormányfő pártja) szóvivője is úgy vélekedett, hogy ha kizárólag Abdul Kádír Hán exportálta a nukleáris technológiát, akkor mit csinált addig a biztonsági szolgálat és a hírszerzés, amelynek minden ilyen ügyletet szemmel kellett volna tartania. Musarraf egyúttal közölte: Pakisztán nem engedélyezi nukleáris programjának nemzetközi (ENSZ általi) ellenőrzését, nem ad át semmiféle dokumentumot a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) és nem egyezik bele országon belüli független vizsgálatba sem, de kész tárgyalni a NAÜ- vel az atomfegyverek terjesztésével kapcsolatos kérdésekről. Musarraf a kegyelemmel gesztust tett az ország politikai és vallási ellenzéke felé, amely élesen ellenezte a nemzeti hősnek tekintett Abdul Kádír Hán megbüntetését. Hán 1976 és 2001 között volt a pakisztáni atomprogram vezetője. Ugyanakkor tegnap letartóztatási parancsot adtak ki Hán egykori intézetének öt vezetője ellen. Mohamed el-Baradei, a NAÜ főigazgatója csütörtökön Bécsben bejelentette, hogy folytatják a nyomozást a nukleáris feketepiac ügyében. Pakisztán több városában szerveztek az atombomba atyja melletti szimpátiatüntetéseket (ŰTK/AP-felvétel) Már a francia vezetés sem zárja ki a katonai szövetség szerepvállalását Irakban NATO-parancsnokság a lengyel helyett? Brüsszel: Lehetséges, hogy a NATO még az idén átveszi a jelenleg lengyel vezetésű nemzetközi hadosztály irányítását Irakban, de még nem született semmiféle határozat. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ezt tegnap közölte egy magas rangú NATO-diplomata Brüsszelben. Az illető szerint több NATO- tagország is felvetette ezt a javaslatot a szövetségen belül, de döntés csak tavasszal, vagy a nyár elején várható. Megfigyelők úgy látják, ez utóbbi időpontnak van nagyobb valószínűsége: a NATO ugyanis június végén tartja Isztambulban következő csúcsértekezletét, amelynek fő eseménye az új tagországok felvétele lesz, de nyilván Irak is szóba kerül. Annál is inkább, mert a június végi időpont nagyjából egybeesik azzal, amikor az amerikaiak vezette koalíció az ország feletti szuverenitást át akarja adni az átmeneti iraki kormánynak. „Egyre többen gondolják úgy, hogy a NATO-nak fokozottabb szerepet kell játszania ebben az országban” - állította a diplomata. Lengyelország jelenleg egy 9 ezer fős, Bagdadtól délre állomásozó nemzetközi hadosztályt irányít. A NATO már most is logisztikai támogatást ad ehhez a lengyeleknek - lényegében ez az egyetlen feladat, amelyet Irakban végez. Ennek a visszafogottságnak az a legfőbb oka, hogy a NATO-n belül a tavalyi konfliktus megosztottsághoz vezetett, mindenekelőtt Párizs és Berlin ellenezte az amerikai-brit hadjáratot. Az elmúlt hónapokban azonban már Párizs is kezdte módosítani álláspontját: szerdán például, miután Jacques Chirac köztársasági elnök megbeszélést folytatott az új NATO-főtitkárral, Jaap de Hoop Schefferrel, a francia vezetés bejelentette, hogy nem zárják ki a NATO iraki szerepvállalását az irakiaknak való hatalomátadás után, ha ezt maguk az irakiak kérik, s ehhez az ENSZ is beleegyezését adja. Jaap de Hoop Scheffer a múlt hét elején, egy sajtóbeszélgetésen közölte: reméli, hogy július elseje, azaz az iraki kormányzatnak való tervezett hatalomátadás után Franciaország és Németország nem csupán engedélyezne egy NATO-akciót, de maga is bekapcsolódna abba. Moszkva úgy tekint a FÁK térségére, mint kizárólagos befolyási övezetére Bizonytalan az amerikai bázisépítés ÖSSZEFOGLALÓ London/Moszkva. A Financial Times NATO-körökből származó értesülése szerint az USA esetleg mégsem létesít új katonai támaszpontokat Közép- és Kelet-Európában. A hír, ha igaznak bizonyul, váratlan fordulatot jelent. Eddig ugyanis arról volt szó, hogy Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában bizonyosan, Magyarországon és valamelyik balti országban pedig esetleg lesz állandó amerikai támaszpont. A Pentagon egyelőre senkinek, a tekintélyes brit lapnak sem nyilatkozott a konkrét tervekről. Az egyeztetések állítólag jelenleg is folynak. Az biztos, hogy a napjainkban Európában állomásozó csaknem 120 ezer amerikai katona egyharmadát hazatelepítik, és megszűnik több nagy bázis, amelyek kiszolgálására a fogadó országokban valóságos iparág alapult. Az új támaszpontokat, ha lesznek, eleve kisebbre, rugalmasabbra tervezik, ahol állandó jelleggel csak csekély személyzet állomásozna. Az amerikai főerők csak a hadgyakorlatok vagy az éles bevetések idejére érkeznének. A Financial Times szerint az új NATO-tagok még ennek is örülnének, Oroszország viszont aggódik. Colin Powell amerikai külügyminiszter a múlt héten arról biztosította orosz kollégáját, Igor Ivanovot, hogy nem akarják új támaszpontokkal körülvenni Oroszországot. Az orosz védelmi minisztérium egy magas rangú tisztségviselője tegnap hangsúlyozta: Moszkva kategorikusan ellenzi, hogy amerikai vagy NATO-támaszpontok létesüljenek a Független Államok Közössége (FÁK) területén, amely térségre Moszkva úgy tekint, mint kizárólagos befolyási övezetére. „Moszkva értetlenül áll az előtt is, hogy miért kell támaszpontokat létesíteni Lengyelországban, Szlovákiában és a balti államokban” - jelentette ki a névtelenségéhez ragaszkodó tisztségviselő. „Oroszország megérti a NATO-támaszpontok létrejöttét Bulgáriában és Romániában, de ilyen létesítmények létrehozásának a nemzetközi terrorizmus elleni harc szempontjából nincs értelme Lengyelországban, Szlovákiában vagy a Baltikumban.” Az USA nemrég jelentette be azt a szándékát is, hogy át kívánja csoportosítani Európában állomásozó erőit, amelyek jelenleg Nyugat-Európára, azon belül is Németországra koncentrálódnak. A Pentagon a volt szovjet tömb támaszpontjait ugródeszkaként kívánja használni azon hadműveleti területek felé, amelyek az egykori Szovjetuniótól délre fekszenek. (MTI, NOL) ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 6. Madárinfluenza Tömeges védőoltást Róma: Körültekintő és célratörő stratégia kialakítására van szükség a madárinfluenza-járvány megfékezése érdekében, s az intézkedések keretében a szárnyasok tömeges védőoltására is szükség lenne. Ezt hangoztatták a járvány okozta problémákat vizsgáló nemzetközi szakértők, akik háromnapos, zárt ajtók mögötti tanácskozást tartottak Rómában, a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete székhelyén. A válságfórumon az Egészségügyi és az Állategészségügyi Világszervezet képviselői és a járványtól sújtott országok más szakértői és hivatalnokai is képviseltették magukat. Az állategészségügyi szakértők is a tömeges védőoltásokat tartják szükségesnek a járvány megállításához, s ahhoz, hogy az esetleges mutációknak elejét vegyék, vagyis: a madárinfluenza emberről emberre ne terjedhessen. Az oltások emellett lehetővé tennék a gazdasági károk mérséklését is, lehetőséget adnának a piac ellenőrzésére, s annak megakadályozására is, hogy a járvány évek múlva ismét felüsse a fejét valahol. (MTI) Zsarolással vádolják Washingtont a palesztinok Amerikai vérdíj MTI-HÍR Rámalláh/Washington Ötmillió dollár jutalmat helyezett kilátásba az USA annak, aki információval szolgál a Gázai övezetben tavaly megölt amerikai állampolgárok gyilkosairól. A megtámadott amerikai járműoszlop diplomatákat vitt a térségbe, hogy a Fulbright-ösztöndíjra pályázó palesztinokkal találkozzék. A konvoj ellen a erezi átkelő közelében elkövetett robbantás kioltotta az USA tel-avivi nagykövetségén szolgáló három biztonsági tiszt életét. Ezzel összefüggésben Jasszer Arafat tanácsadója azzal vádolta Washingtont, hogy a merénylet óta zsarolja a palesztin vezetést. Václav Klaus júniusra írta ki az uniós választásokat A csehek már tudják KOKES JÁNOS Prága: Csehországban június 11- én és 12-én - pénteken és szombaton - lesznek az európai parlamenti választások. A voksolás időpontját tegnap hirdette ki Václav Klaus államfő. A választások időpontjának meghatározása az ő jogkörébe tartozik, bevett szokás azonban, hogy az elnök egyeztet a kormánnyal. Minden parlamenti párt már januárban megválasztotta listavezetőjét és a legfőbb jelölteket. A legerősebb kormánypárt, a Cseh Szociáldemokrata Párt választási listáját Libor Roucek volt kormányszóvivő vezeti. Az ellenzéki kommunisták listájának 2. helyén Vladimír Remek, az egyetlen csehszlovák űrhajós áll. A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Polgári Demokratikus Párt listájának élén Jan Zahradil pártelnökhelyettes található. A parlamenten kívüli Független Kezdeményezés pedig Dolly Bustert, a cseh származású német pornósztárt indítja. Csehországnak 24 mandátuma lesz az Európai Parlamentben. A választáson a cseh állampolgárok mellett az európai uniós tagországok állampolgárai is részt vehetnek. EP-képviselő lehet minden 21 éven felüli cseh, illetve uniós állampolgár, akinek minimum 45 nappal a választás előtt tartózkodási engedélye volt Csehország területén. A legutóbbi felmérés szerint a megkérdezettek mintegy 60 százaléka elmegy szavazni. Szakértők mintegy 40-50 százalékos részvételre számítanak. Létfontosságú a magyar reformátusság összefogása Tőkés a nemzetpolitikáról MTI-HÍR Budapest. A határok feletti nemzetegyesítés az a nemzetpolitikai ügy, amely különösképpen fontossá teszi a magyar reformátusság összefogását - foglalt állást Tőkés László királyhágó-melléki püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. „Az MRVSZ nem engedheti meg magának a kegyes tétlenség fényűzését, hiszen a határon túli nemzetrészek és egyháztestek végveszélybe kerültek.” Tőkés tájékoztatása szerint egyházkerületében, a Királyhágó-melléken a református népesség mintegy 50 ezerrel fogyatkozott tíz év alatt. Leszögezte: a nemzet határokon átívelő újraegyesítése határmódosítás nélküli integrációt, nem területi revíziót jelent. A püspök hangsúlyozta, hogy a Magyar Reformátusok Világszövetsége 1989-es létrejötte óta élenjár az összmagyar összefogás előmozdításában. Az MRVSZ visszautasítja a volt kommunista államokban érvényesülő vallásellenességet és nacionalizmust; elítéli a magyar társadalomban tapasztalható keresztyénellenességet és a „környező országok legtöbbikére” jellemző magyarellenességet.