Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-15 / 164. szám, péntek
KÖZELET BŐDTITANILLA Két év múlva csaknem ötmillió euró juthat a magyar kisebbség kulturális támogatására, az összes kisebbség nyolcmillió euróból gazdálkodhat, ha a parlament elfogadja a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényt - mondta a Gombaszögi Nyári Tábor Új Szó stúdiójában Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos. A törvény augusztus végén, szeptember elején kerülhet tárcaközi egyeztetésbe. A kisebbségi kulturális támogatásokra jelenleg 3,87 milliós keret van, a kormánybiztos a jövő évre 4,5 milliós igényt nyújtott be. „Hogy végül milyen politikai döntés születik, az már nem az én hatásköröm” - tette hozzá Bukovszky. A támogatások eloszlása kulcsfontosságú kérdés, jelenleg az összeg körülbelül 50%-a jut a magyar kisebbségnek, miközben a 13 Szlovákiában elismert kisebbség között a magyarok számaránya a legnagyobb, nyolcvan százalék. „A törvénytervezetben 61%-ot tesz ki a magyar kisebbségre fordítható összeg, összesen pedig 8 millió euróval számolunk. Vagyis a magyar kisebbségi kultúrára 4,88 millió euró jutna” - hangsúlyozta Bukovszky. Az alap keretösszegének meghatározásánál azt vette alapul a kisebbségi kormánybiztosi hivatal, hogy mekkora összeget szán az állam a szlovák kultúra támogatására, és azt arányosították az anyanyelv szerinti kisebbségekhez. Ha a tervezetet elfogadják, nemcsak a támogatás összege, hanem a döntési mechanizmusok is változni fognak. „Háromlépcsős rendszert akarunk létrehozni. Lennének szakmai bizottságok, amelyek értékelnék a pályázatokat, az ő javaslataik kerülnének a szakmai tanácsok elé, amelyek határozata kötelező érvényű lenne az igazgató számára” —magyarázta Bukovszky. A kormánybiztos arra is rámutatott, a jelenlegi pályázati rendszer sokszor megkeseríti a pályázók életét: „Azt is el akarjuk érni, hogy bizonyos mellékleteket, kivonatokat elég legyen csak a már nyertes pályázóknak csatolniuk.” A vasúti kétnyelvűség kapcsán a kormánybiztos érzékeltette, nem biztos, hogy jelenleg ez a legfontosabb kérdés a számára. Konkrétumokkal nem tudott szolgálni, csak annyit mondott, a kormány idei legiszlatív tervében nem szerepel ez az ügy, a rendezésére jövőre kerülhet sor, az első lépések már megtörténtek. Bukovszky László első számú prioritása, hogy sikerüljön elfogadni a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényt, de tervei között szerepel például a jó kapcsolat kiépítése az oktatási minisztériummal, rendezni az ügyfélkapuk kapcsán felmerülő hiányt (itt ugyanis megfeledkeztek a kétnyelvűségről), valamint kialakítani egy olyan mintaintézményt az országban, amely a kétnyelvűség alkalmazása tekintetében inspiráció lehetne a többi hivatal számára is. Szó esett arról is, hogy a kisebb létszámú kisebbségek is hasonló problémákkal küzdenek, mint a szlovákiai magyarság, nagy a megosztottság a csak pár száz fős közösségekben is. Ötmillió a magyar kisebbségre Bukovszky László (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Felmentették a gyermekorvost Pozsony. Fél évig gyermekpornó tartásával vádolták Marcel Brennert, az Egyetemi Gyermekkórház sürgősségi osztályának főorvosát, a bíróság viszont felmentette, s ő a héten visszaállt munkába. Mint kiderült, az orvos lejáratása elkerülhető lett volna, ha a rendőrök megértik a nyomozás során elkészült szakértői véleményt. Ebben ugyanis az állt, hogy az orvos számítógépébe egy vírus töltötte fel a pornográf tartalmat, Brenner tudomása nélkül. Az ügyész megfellebbezte a járásbíróság döntését, így a tárgyalás a kerületi instancia előtt folytatódik. (SITA) Košecký megúszta, már nem vizsgálják Pozsonyt A héten leállították Ladislav Košecký, az MH Development állami cég ügyvivője ellen indított eljárást-tájékoztatott tegnap Miroslav Beblavý független képviselő. Beblavý most kérvényezni fogja a főügyésznél, hogy törölje az eljárás leállításáról szóló határozatot. Košeckýt a gyanú szerint az állam nevében a saját cégével üzletelt. Mivel nem adta le vagyonbevallását, az összeférhetetlenségi bizottság 12 785 eurós pénzbüntetést szabott ki rá. Košecký az összeget az MH Development számlájáról térítette. Berlavý szerint az ellene indított eljárás leállítása a mintapéldája a „káderi védelemnek”, amelyben a kormányhoz közel álló emberek részesülnek, s így bármilyen ügyet megúszhatnak. (dp, TASR) VILLÁMINTERJÚ Sipos Zoltán az Átlátszó Erdély portál munkatársa Több jel utal arra, hogy a Magyar Közösség Pártja egy polgári társulás révén részesül támogatásban Magyarország részéről. Erdélyben is van hasonló tapasztalatuk? Igen, sőt, nem kizárt, hogy ezt a burkolt pártfinanszírozási rendszert konkrétan Erdélyben ültették gyakorlatba először. Néhány éve, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megjelenésekor merült fel a gyanúja, hogy magyarországi pénzből finanszírozták a pártot, amit az EMNP folyamatosan tagadott. Én azonban utánanéztem az ügynek, s nagyon hasonló dolgokat találtam: egyszer csak létrejött 4-5 új civilszervezet. A szervezeteknek furcsamód területi eloszlásuk is volt, tehát Erdély-szerte megjelentek, s vezetőik néppárti politikusok voltak. S bár e szervezetek korábban ismeretlenek voltak, kampányidőszakban meglehetősen magas összegeket kaptak magyar állami vállalatoktól. Ez mostanáig így működik? Azóta nem foglalkoztam a témával, azonban megjelent egy másik pártfinanszírozási pillér, az úgynevezett könnyített honosítás. Ez mit jelent? Ez egy irodahálózat Erdély-szerte, ahol az emberek kérhetik a kettős állampolgárság felvételét, ami nálunk, Szlovákiával ellentétben legális. Ezt az EMNP mellett működő civilszervezet, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács működteti magyarországi forrásokból, s elmondható, hogy bőséges források érkeztek ide. Ugyanakkor, ha megnézzük az alkalmazottakat, azt látjuk, hogy ismét a néppárti politikusoknak biztosít ez a hálózat megélhetést. Ezen kívül, nagyon szolid jelek mutatnak az irányba, hogy választások előtt ezek az irodák „félállásban” az EMNP-nak kampányolnak. Gyakorlatilag tehát ezek az irodák a párt területi szervezeteiként működnek. Amióta azonban a Fidesz kiegyezett az RMDSZ-szel, az utóbbi is „beszállt” a honosításba, s megnyíltak az RMDSZ-es honosítási központok is, amelyek természetesen az RMDSZ területi irodáiban működnek. Feltételezhető, hogy az irodák működtetésére kapott „többletpénzt” a párt saját céljaira használja fel. Hogyan reagál erre az erdélyi magyar közösség? Bár az első erről szóló anyagunknak nagy visszhangja volt, igazából nem változott semmi. Erdélyben rendkívül hatékonyan működik a rendszer olyan értelemben, hogy mindenkit valamilyen szinten érdekeltté tesz abban, hogy együttműködjön. Éppen ezért nem volt semmiféle hallható tiltakozás a közösség részéről. (czk) Sipos Zoltán nem tartja kizártnak, hogy a burkolt pártfinanszírozási rendszert Erdélyben ültették a gyakorlatba először (Forrás: Facebook) 2016. július 15. I www.ujszo.com A rendőrségen van Danko aláírása Pozsony Büntetőfeljelentést tesz a Főügyészségen Andrej Danko (SNS) házelnök aláírásának meghamisítása ügyében az OEaNO-NOVA. „Közokirathamisítás miatt egyelőre ismeretlen tettes ellen teszünk feljelentést” - közölte Daniel Lipšic, a NOVA elnöke. Az ellenzék azt szeretné a bűnüldöző szervektől, hogy vizsgálják meg Danko aláírásának hitelességét azon a meghatalmazáson, amellyel Andrej Hrnčiar múlt csütörtökön igazolni akarta, hogy egyedül ő jogosult a parlament rendkívüli ülését levezényelni. Lipšic szerint a hatóságoknak könnyű dolguk van, hiszen rengeteg olyan dokumentum áll rendelkezésre, melyeket garantáltan a házelnök írt alá. „Azt is tudni szeretnénk, hogy ki vett részt ebben a bűncselekményben” - mondta Lipšic, hozzátéve: a közokirat hamisításáért négytől tíz évig terjedő szabadságvesztés jár. „Ha az aláírás hamis, Danko úrnak le kell vonnia a konzekvenciákat” — véli Veronika Remišová (OĽaNO) a képviselő, aki ismét felszólította házelnököt, hogy adjon egyértelmű választ az aláírással kapcsolatban, és bocsássa rendelkezésre a felhatalmazást. Az ellenzék szerint nagyon fontos, hogy kiderüljön, valóban meghamisították-e a házelnök aláírását, ahogyan az is, vajon Andrej Danko fedezi-e ezt a csalást. Korábban azt feltételezték, hogy a házelnök kézjegyét Hrnčiar hamisíthatta meg, Daniel Lipšic szerint viszont már azt sem lehet kizárni, hogy a házelnök hivatalának munkatársai is belekeveredhettek az ügybe. Danko tudomásul vette az ellenzék lépését. „Semmilyen módon nem kívánok részt venni ebben a kitalált botrányban és az ellenzéki színjátékban” - reagált a házelnök. Danko a botrány kirobbanása óta egyetlenegy alkalommal sem volt hajlandó egyértelműen kijelenteni, hogy övé vagy sem a meghatalmazáson szereplő aláírás. (ie) Harabin bekeresett Pozsony. Bár Štefan Harabint már megfosztották minden befolyásos bírói posztjától, még így is többet keres, mint az igazságszolgáltatás vezető képviselői. A tegnap nyilvánosságra hozott tavalyi vagyonbevallásokból kiderül, hogy Jana Bajánková, a Bírói Tanács elnöke bírói tisztségéből bruttó 50 058 eurót keresett tavaly, előadásaiért és publikációiért — ezt a mellékkereseti lehetőséget engedélyezi a bíróknak a törvény - további 4733 eurót. A Legfelsőbb Bíróság főnöke, Daniela Švecová bruttó fizetése tavaly elérte az 53 611 eurót. Harabin vagy önbevallásában nem bruttó, hanem nettó összeget határozott meg, így kiderül, hogy 2015-ben 50 881 eurót keresett,ami több,mint Švecová és Bajánková keresete. Harabin korábban többször eltúlzottnak nevezte Švecová és Bajánková bérét. (SITA, dp)