Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-15 / 164. szám, péntek

KÖZELET BŐDTITANILLA Két év múlva csaknem ötmillió euró juthat a magyar kisebbség kulturális támogatására, az összes kisebbség nyolcmillió euróból gazdálkodhat, ha a parlament elfogadja a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényt - mondta a Gombaszögi Nyári Tábor Új Szó stúdiójában Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos. A törvény augusztus végén, szep­tember elején kerülhet tárcaközi egyeztetésbe. A kisebbségi kulturális támogatá­sokra jelenleg 3,87 milliós keret van, a kormánybiztos a jövő évre 4,5 mil­liós igényt nyújtott be. „Hogy végül milyen politikai döntés születik, az már nem az én hatásköröm” - tette hozzá Bukovszky. A támogatások eloszlása kulcs­­fontosságú kérdés, jelenleg az összeg körülbelül 50%-a jut a ma­gyar kisebbségnek, miközben a 13 Szlovákiában elismert kisebbség között a magyarok számaránya a legnagyobb, nyolcvan százalék. „A törvénytervezetben 61%-ot tesz ki a magyar kisebbségre fordít­ható összeg, összesen pedig 8 millió euróval számolunk. Vagyis a ma­gyar kisebbségi kultúrára 4,88 mil­lió euró jutna” - hangsúlyozta Bu­kovszky. Az alap keretösszegének megha­tározásánál azt vette alapul a kisebb­ségi kormánybiztosi hivatal, hogy mekkora összeget szán az állam a szlovák kultúra támogatására, és azt arányosították az anyanyelv szerinti kisebbségekhez. Ha a tervezetet elfogadják, nem­csak a támogatás összege, hanem a döntési mechanizmusok is változni fognak. „Háromlépcsős rendszert akarunk létrehozni. Lennének szak­mai bizottságok, amelyek értékel­nék a pályázatokat, az ő javaslataik kerülnének a szakmai tanácsok elé, amelyek határozata kötelező érvényű lenne az igazgató számára” —magyarázta Bukovszky. A kormánybiztos arra is rámuta­tott, a jelenlegi pályázati rendszer sokszor megkeseríti a pályázók életét: „Azt is el akarjuk érni, hogy bizonyos mellékleteket, kivonato­kat elég legyen csak a már nyertes pályázóknak csatolniuk.” A vasúti kétnyelvűség kapcsán a kormánybiztos érzékeltette, nem biztos, hogy jelenleg ez a legfon­tosabb kérdés a számára. Konkré­tumokkal nem tudott szolgálni, csak annyit mondott, a kormány idei legiszlatív tervében nem szerepel ez az ügy, a rendezésére jövőre kerül­het sor, az első lépések már meg­történtek. Bukovszky László első számú prioritása, hogy sikerüljön elfogad­ni a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényt, de tervei között sze­repel például a jó kapcsolat kiépí­tése az oktatási minisztériummal, rendezni az ügyfélkapuk kapcsán felmerülő hiányt (itt ugyanis meg­feledkeztek a kétnyelvűségről), va­lamint kialakítani egy olyan minta­­intézményt az országban, amely a kétnyelvűség alkalmazása tekinte­tében inspiráció lehetne a többi hi­vatal számára is.­­ Szó esett arról is, hogy a kisebb létszámú kisebbségek is hasonló problémákkal küzdenek, mint a szlovákiai magyarság, nagy a meg­osztottság a csak pár száz fős kö­zösségekben is. Ötmillió a magyar kisebbségre Bukovszky László (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Felmentették a gyermekorvost Pozsony. Fél évig gyermekpor­nó tartásával vádolták Marcel Brennert, az Egyetemi Gyer­mekkórház sürgősségi osztá­lyának főorvosát, a bíróság vi­szont felmentette, s ő a héten visszaállt munkába. Mint kide­rült, az orvos lejáratása elkerül­hető lett volna, ha a rendőrök megértik a nyomozás során el­készült szakértői véleményt. Ebben ugyanis az állt, hogy az orvos számítógépébe egy vírus töltötte fel a pornográf tartalmat, Brenner tudomása nélkül. Az ügyész megfellebbezte a járás­­bíróság döntését, így a tárgyalás a kerületi instancia előtt folyta­tódik. (SITA) Košecký megúszta, már nem vizsgálják Pozsonyt A héten leállították Ladislav Košecký, az MH De­velopment állami cég ügyvivője ellen indított eljárást-tájékoz­­tatott tegnap Miroslav Beblavý független képviselő. Beblavý most kérvényezni fogja a fő­ügyésznél, hogy törölje az eljárás leállításáról szóló határozatot. Košeckýt a gyanú szerint az ál­lam nevében a saját cégével üz­letelt. Mivel nem adta le va­­gyonbevallását, az összeférhe­tetlenségi bizottság 12 785 eurós pénzbüntetést szabott ki rá. Košecký az összeget az MH De­velopment számlájáról térítette. Berlavý szerint az ellene indított eljárás leállítása a mintapéldája a „káderi védelemnek”, amelyben a kormányhoz közel álló embe­rek részesülnek, s így bármilyen ügyet megúszhatnak. (dp, TASR) VILLÁMINTERJÚ Sipos Zoltán az Átlátszó Erdély portál munkatársa Több jel utal arra, hogy a Ma­gyar Közösség Pártj­a egy polgári társulás révén részesül támoga­tásban Magyarország részéről. Erdélyben is van hasonló tapasz­talatuk? Igen, sőt, nem kizárt, hogy ezt a burkolt pártfinanszírozási rend­szert konkrétan Erdélyben ültették gyakorlatba először. Néhány éve, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megjelenésekor merült fel a gyanúja, hogy magyarországi pénzből finanszírozták a pártot, amit az EMNP folyamatosan taga­dott. Én azonban utánanéztem az ügynek, s nagyon hasonló dolgokat találtam: egyszer csak létrejött 4-5 új civilszervezet. A szervezeteknek furcsamód területi eloszlásuk is volt, tehát Erdély-szerte megjelen­tek, s vezetőik néppárti politikusok voltak. S bár e szervezetek koráb­ban ismeretlenek voltak, kam­pányidőszakban meglehetősen magas összegeket kaptak magyar állami vállalatoktól. Ez mostanáig így működik? Azóta nem foglalkoztam a témával, azonban megjelent egy másik párt­finanszírozási pillér, az úgynevezett könnyített honosítás. Ez mit jelent? Ez egy irodahálózat Erdély-szerte, ahol az emberek kérhetik a kettős állampolgárság felvételét, ami ná­lunk, Szlovákiával ellentétben le­gális. Ezt az EMNP mellett működő civilszervezet, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács működteti magyarországi forrásokból, s el­mondható, hogy bőséges források érkeztek ide. Ugyanakkor, ha megnézzük az alkalmazottakat, azt látjuk, hogy ismét a néppárti poli­tikusoknak biztosít ez a hálózat megélhetést. Ezen kívül, nagyon szolid jelek mutatnak az irányba, hogy választások előtt ezek az iro­dák „félállásban” az EMNP-nak kampányolnak. Gyakorlatilag tehát ezek az irodák a párt területi szer­vezeteiként működnek. Amióta azonban a Fidesz kiegyezett az RMDSZ-szel, az utóbbi is „be­szállt” a honosításba, s megnyíltak az RMDSZ-es honosítási közpon­tok is, amelyek természetesen az RMDSZ területi irodáiban működnek. Feltételezhető, hogy az irodák működtetésére kapott „többletpénzt” a párt saját céljaira használja fel. Hogyan reagál erre az erdélyi magyar közösség? Bár az első erről szóló anyagunk­nak nagy visszhangja volt, igazából nem változott semmi. Erdélyben rendkívül hatékonyan működik a rendszer olyan értelemben, hogy mindenkit valamilyen szinten ér­dekeltté tesz abban, hogy együttműködjön. Éppen ezért nem volt semmiféle hallható tiltakozás a közösség részéről. (czk) Sipos Zoltán nem tartja kizártnak, hogy a burkolt pártfinanszírozási rend­szert Erdélyben ültették a gyakorlatba először (Forrás: Facebook) 2016. július 15. I www.ujszo.com A rendőrségen van Danko aláírása Pozsony­ Büntetőfeljelentést tesz a Főügyészségen Andrej Danko (SNS) házelnök aláírásá­nak meghamisítása ügyében az OEaNO-NOVA. „Közokirat­hamisítás miatt egyelőre isme­retlen tettes ellen teszünk felje­lentést” - közölte Daniel Lipšic, a NOVA elnöke. Az ellenzék azt szeretné a bűnüldöző szervektől, hogy vizsgálják meg Danko alá­írásának hitelességét azon a meghatalmazáson, amellyel Andrej Hrnčiar múlt csütörtö­kön igazolni akarta, hogy egye­dül ő jogosult a parlament rend­kívüli ülését levezényelni. Lipšic szerint a hatóságoknak könnyű dolguk van, hiszen ren­geteg olyan dokumentum áll rendelkezésre, melyeket garan­táltan a házelnök írt alá. „Azt is tudni szeretnénk, hogy ki vett részt ebben a bűncse­lekmény­­ben” - mondta Lipšic, hozzáté­ve: a közokirat hamisításáért négytől tíz évig terjedő szabad­ságvesztés jár. „Ha az aláírás ha­mis, Danko úrnak le kell vonnia a konzekvenciákat” — véli Ve­ronika Remišová (OĽaNO) a képviselő, aki ismét felszólította házelnököt, hogy adjon egyértelmű választ az aláírással kapcsolatban, és bocsássa ren­delkezésre a felhatalmazást. Az ellenzék szerint nagyon fontos, hogy kiderüljön, valóban meghamisították-e a házelnök aláírását, ahogyan az is, vajon Andrej Danko fedezi-e ezt a csa­lást. Korábban azt feltételezték, hogy a házelnök kézjegyét Hrnčiar hamisíthatta meg, Da­niel Lipšic szerint viszont már azt sem lehet kizárni, hogy a házel­nök hivatalának munkatársai is belekeveredhettek az ügybe. Danko tudomásul vette az ellen­zék lépését. „Semmilyen módon nem kívánok részt venni ebben a kitalált botrányban és az ellen­zéki színjátékban” - reagált a házelnök. Danko a botrány kirobbanása óta egyetlenegy alkalommal sem volt hajlandó egyértelműen ki­jelenteni, hogy övé vagy sem a meghatalmazáson szereplő alá­írás. (ie) Harabin bekeresett Pozsony. Bár Štefan Harabint már megfosztották minden be­folyásos bírói posztjától, még így is többet keres, mint az igazság­szolgáltatás vezető képviselői. A tegnap nyilvánosságra hozott tavalyi vagyonbevallásokból kiderül, hogy Jana Bajánková, a Bírói Tanács elnöke bírói tiszt­ségéből bruttó 50 058 eurót ke­resett tavaly, előadásaiért és publikációiért — ezt a mellékke­reseti lehetőséget engedélyezi a bíróknak a törvény - további 4733 eurót. A Legfelsőbb Bíró­ság főnöke, Daniela Švecová bruttó fizetése tavaly elérte az 53 611 eurót. Harabin vagy önbe­vallásában nem bruttó, hanem nettó összeget határozott meg, így kiderül, hogy 2015-ben 50 881 eurót keresett,ami több,mint Švecová és Bajánková keresete. Harabin korábban többször el­túlzottnak nevezte Švecová és Bajánková bérét. (SITA, dp)

Next