Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-08 / 260. szám

2 RÖVIDEN A Pátria kassai frekvenciát akarna Pozsony. A szlovák közmédia (RTVS) magyar rádióadója, a Pátria rádió is versenybe száll annak a 34 szabad hullámhossz­nak az egyikéért, amelyet most versenypályázatra bocsátott a Frekvenciatanács. A magyar adó számára kulcsfontosságú lenne, hogy Kassán FM frekvenciát szerezzen. Az RTVS a mostani versenypályázatban csak a kas­sai és eperjesi frekvenciát igényli a tanácstól. Ezek ugyanis csak közösen ítélhetők oda a nyertes pályázónak. A két frek­vencia használatára a közmédián kívül még ketten jelentkeztek. Az egyik a POWER DEVEL­OPMENT s.r.o., a másik jelent­kező pedig az FM media s.r.o., amely siker esetén egy új rádió­adót, a Rádió Goldiest indítaná el a megszerzett frekvencián. (Ú) Hétfőn aláírják a meg­nem támadást Pozsony. A Progresszív Szlo­vákia (PS) és a Spolu koalíciója hétfőn délelőtt megnemtámadási szerződést köt a korábbi államfő, Andrej Kiska vezette Za­l’udí párttal. A megállapodás aláírását már többször elhalasztották, egyszer pedig a PS/Spolu koalí­ció gyorsfutár közvetítésével szerette volna azt megkötni. Ezt a lehetőséget azonban Kiska visszautasította. Szerinte egy ilyen dokumentum aláírását sze­mélyesen kell megoldani. Végül a szerződést, amelyhez még nyáron a KDH is csatlakozott, a felek hétfőn a sajtó képviselői­nek jelenlétében írják alá. (czg) Négy év börtön Mosnárnak Pozsony. A Pozsonyi Kerületi Bíróság négy év letöltendő bör­tönbüntetésre ítélte Vladimír Mosnárt testi sértés előkészíté­sében való bűnrészesség miatt. A vád szerint Mosnár azzal kereste meg az ismerősét, Denis D.-t, hogy egy teleszkópos gumibottal verjen meg egy orvost, és ha ez nem használna, gyújtsa fel az autóját. Fizetségként 1500 eurót ígért neki. Az ügyben összesen négy személy érintett. Molnár­nak a legenyhébb végrehajtási fokozatú büntetés-végrehajtási intézetben kell letöltenie a bün­tetését. A vádlott január óta le­tartóztatásban van a Bastemnák­­gyilkosság miatt is. (TASR) Tegnaptól Vivo! lett a Pólus plázából Pozsony. 25 millió euró ráfor­dítás árán alaposan megújult, és tegnap újra megnyitotta kapuit Szlovákia első korszerű üzlet­­központja, a pozsonyi Pólus City Center, amely immár Vivo! néven működik tovább. Az Im­­mofinanz ingatlanfejlesztő a felújítás során arra is ügyelt, hogy új boltokkal gazdagodjon a pláza: a korábbihoz képest 35 új üzlet nyitott, 10 pedig megújult a 36 ezer négyzetméter eladóte­rületen, emellett helyet kapott a Lidl élelmiszerbolt is. (jó) 2019. november 8.1 www.ujszo.com KOZELET SZALAY HAJNALKA Pozsony: Határok megnyitása, szólásszabadság és jobb munkalehetőségek - ezekben is javult a helyzet a bársonyos forradalom óta egy felmérés szerint. Az ezerfős mintán alapuló Go4insight felmérése szerint a meg­kérdezettek 45%-a gondolja, hogy az 1989-es rendszerváltás előtti idő­szakhoz képest javulás, hogy meg­nyitották a határokat, amellyel lehe­tőség nyílt a korlátlan utazásra, va­lamint a külföldi tanulmányokra. Ez a leginkább értékelt pozitív változás az előző rezsimhez képest, amelyet főleg a 40 év körüliek értékelnek nagyra, akik maguk is átélték a rend­szerváltást. Elégedett középkorúak A megkérdezettek több mint ne­gyede szerint az elmúlt 30 évben je­lentősen javult az életszínvonal, amely az emberek számára főleg az üzletekben lévő áruhoz való jobb hozzáférést, a magasabb fizetéseket, és a háztartások jobb gazdasági hely­zetét jelenti. Kiemelik azonban a fi­atalok számára elérhetővé vált lehe­tőségeket is. Ezeket főleg a közép­korú válaszadók, a 40 és 59 év kö­zöttiek tekintik pozitív változásnak. A 40 év alattiak számára főleg a szólás- és vallásszabadság, vala­mint a több információhoz való hozzáférés terén jelentett előrelé­pést a rendszerváltás. A válaszadók továbbá kiemelték a jobb munkalehetőségeket, a sza­bad piacot és a társadalom demok­ratikus berendezkedését. Az idősek fanyalognak A megkérdezettek egy jelentős része szerint azonban nem volt ennyire rózsás az elmúlt 30 év. A válaszadók majdnem 30%-a véli úgy, hogy az életszínvonal maga­sabb volt a szocialista (Cseh)Szlo­­vákiában, mint jelenleg. Ez alatt fő­leg a gazdasági helyzetüket, a je­lenlegi alacsony fizetéseket és nyugdíjat, a lakhatáshoz való rosszabb hozzáférést és az élelmi­szerek gyengébb minőségét értik, így legfőképp a 60 év felettiek, kö­zülük is az alacsonyabb végzett­séggel rendelkezők gondolkoznak. Ugyanezen korosztály magasabb végzettséggel bíró tagjai úgy vélik, 1989 óta az emberek közötti kap­csolat lett rosszabb. A középkorúak szerint rosszab­bodott a helyzet a munkahelyek te­rén, azaz növekedett a munkanélkü­liség. Ismételten igaz az, hogy a 60 év fölöttiek negatívabbak, szerintük rosszabb lett a szociális ügyi és az egészségügyi ellátás, az iskolarend­szer, és nőtt a bűncselekmények száma is. A magasabb társadalmi osztá­lyokba tartozók a jogállamiság hi­ányosságaira tekintenek negatívan, viszont ők a bársonyos forradalmat általánosságban pozitívként érté­kelik. Ambivalens válaszok A felmérés készítői rámutatnak arra, hogy a rendszerváltás megíté­lése számos esetben nem teljesen fekete vagy fehér. Még azok is, akik úgy gondolják, hogy az 1989 előtti időszakban az átlagemberek jobban éltek, találnak pozitívumokat a bár­sonyos forradalom utáni években, mint például a határok megnyitását és az ezzel járó utazás lehetőségét. Ennek ellenpéldája, hogy azok is, akik pozitívan viszonyulnak 1989 utáni évekhez megjegyzik, hogy az emberek közötti kapcsolatok terén romlott a helyzet, valamint azt is, hogy nőtt a bűncselekmények szá­ma. Ők érzékenyebbek a jogállami­ság hiányosságaira is. Nem egyértelmű '89 megítélése A határok megnyitását a többség pozitívumnak tekinti (TASR-felvétel) Háttérbe kerül a készpénz ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában ugyan még mindig a készpénz dominál, egyre népszerűbb azonban a kártyás fizetés. A Szlovák Bankkártyaszövetség (ZBK) tegnap, az általa kezdeménye­zett készpénzmentes napon tette közzé az ezzel kapcsolatos legfrissebb elemzését. Pozsony: Manapság az összes fi­zetés nagyjából 40 százalékánál használjuk a kártyánkat, míg a fennmaradó 60 százalék készpén­zes fizetés, elsősorban vidéki kör­nyezetben, a kisebb városokban dominál még mindig a készpénz - derül ki a Szlovák Bankkártyaszö­vetség friss adataiból. A szakmai szervezet a kártyás fizetés népszerűsítése érdekében tartotta meg idén is a készpénzmentes na­pot, amely ezúttal november 7-ére esett, és amelynek a célja, hogy fel­hívja a figyelmet a kártyás fizetés előnyeire". Milan Bednár, a ZBK el­nöke szerint a 60 százalékos arány a készpénzfizetések esetében ma­gasnak tűnhet, az európai átlag azonban ennél magasabb, nagyjá­ból 80 százalék körül mozog, vagy­is Szlovákia még mindig a jobban teljesítők közé tartozik. „A kártyás fizetés minél szélesebb körű elter­jedése az állam számára is fontos, hiszen ezzel sikerül kifehéríteni a gazdaságot, növelve az adóbevéte­leket” - tette hozzá Ladislav Kamenicky pénzügyminiszter, aki szerint az újítások bevezetése szempontjából Szlovákia az euró­pai élvonalba tartozik, megemlítve az érintésmentes fizetés népszerűségének a töretlen növe­kedését is. A készpénzmentes nap­ról - amely idén már a harmadik év­folyamába lépett - bővebben egyébként a www.dendezhotovos­­ti.sk honlapon tájékozódhatnak. A kártyás fizetés terjedése mel­lett Szlovákiában egyre többen él­nek azonban az internetes banki szolgáltatások nyújtotta lehetősé­gekkel is. Az IMAS International piackutató társaság legfrissebb fel­mérése szerint a lakosság 78 szá­zaléka a számítógépén vagy a mo­biltelefonján keresztül intézi a ban­ki ügyeit. Régiónkból ezzel csak a cseheknek sikerült megelőzniük bennünket, nyugati szomszédunk­nál a lakosság 80 százaléka állítja, hogy a pénzintézetek ügyfeleiként is élnek a modern technika adta le­hetőségekkel. Magyarországon ugyanakkor ezt a megkérdezettek csupán 49, Romániában pedig a 33 százaléka ismerte el. „Szlovákiában az előző évhez képest 10 százalékkal nőtt az inter­netes bankolást igénybe vevők ará­nya, ami a leggyorsabb növekedés az egész régiónkban” - nyilatkozta Lenka Buchláková, a Szlovák Ta­karékpénztár elemzője. Az inter­netes banki szolgáltatásokat hasz­nálók között azonban Szlovákián belül is látványos különbségek vannak. A 15 és 29 év közötti kor­osztálynak például a 92 százaléka él ezzel a lehetőséggel, míg az ötve­­nen felülieknek nem egész kéthar­mada. A felmérés szerint a férfiak (82%) nyitottabbak az új technoló­giákra, mint a nők (74%). A banki ügyintézés mellett azon­ban látványosan nő azok száma is, akik otthonról, a számítógép mellől vásárolnak. Az online üzletekben az IMAS International által megkér­dezettek 61 százaléka vásárol ruhá­zatot, cipőket, táblagépeket, televí­ziókat, okostelefonokat és egyéb elektronikai eszközöket. Minden második ember már a repülőjegyet és a szállodai szobát is interneten foglalja le, az élelmiszer-vásárlást ezzel szemben a lakosság alig ötö­de intézi online. (mi, TASR) A nagyobb városokban előtérbe került a kártyás fizetés (TASR-felvétel) Szlovákia fékez, Magyarország nem Brü­sszel/Pozsony. Látvá­nyos fékezés vár a szlovák gaz­daságra idén és az elkövetkező években is - derül ki az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcFin) csü­törtökön közzétett előrejelzésé­ből. Míg tavaly 4%-os növeke­dést produkált a szlovák gazda­ság, az ország bruttó hazai ter­méke (GDP) az EcFin szerint idén már csak 2,7, jövőre 2,6, 2021-ben pedig 2,7%-kal nőhet. A brüsszeli testület szerint Szlo­vákia legjelentősebb kereske­delmi partnereinek gyengélke­dése miatt a jövőben az eddigi­ekhez képest is nagyobb ütem­ben eshet vissza a kivitelünk, a gazdaság motorja így - a tovább­ra is növekvő béreknek és a csú­csokat döntögető foglalkozta­tottságnak köszönhetően - a ha­zai kereslet lesz. A munkanélkü­liség látványosabb csökkenésére azonban már nem számíthatunk, az állástalanok aránya idén tör­ténelmi mélypontra, 5,9%-ra esik vissza. Az árak idén 2,7, jövőre 2,5, 2021-ben pedig 2,2%-kal nőhetnek, miközben a legna­gyobb árvágtát az elkövetkező években is az élelmiszerek ese­tében jósolják, tovább nőnek azonban a rezsiköltségek és a szolgáltatások is drágulnak. A brüsszeli elemzők szerint a kor­mány jövőre még felelőtlenebbül gazdálkodik majd, mint idén: az államháztartási hiány idén vár­hatóan a GDP 0,9%-a lesz Szlo­vákiában, ami 2020-ban 1,2 szá­zalékra nőhet. Javította a magyar bruttó hazai termék (GDP) nö­vekedésére vonatkozó prognó­zisát az Európai Bizottság, az előzőleg becsült 3,7%-kal szem­ben idén 4,6%-os gazdasági bő­vülés várható, ami a 3. legmaga­sabb érték az EU-ban. (mi, TASR)

Next