Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-05 / 103. szám

2 Már javában zajlanak a fejlesztések a hamarosan nyíló Bory Kórházban NAGY ROLAND Pozsony: Jövőre nyitja meg ka­puit a fővárosi Bory Kórház, amely a tulajdonosok szerint az egyik legmodernebb egész­ségügyi létesítmény lesz a fő­városban. Az új felszerelést és a készülő szobákat a hely­színen tekintettük meg. Ha minden a tervek szerint ha­lad, a Penta befektetési csoport tu­lajdonába tartozó Bory Kórház már 2023-ban fogadhatja a betegeket. Korábban ugyan felmerült, hogy az állam felvásárolja a készülő in­tézményt, de Vladimír Lengvarsky (OEANO) egészségügyi miniszter szerint erre nem kerül sor. Pozsony­ban épül egy államilag finanszíro­zott intézmény, a Rorsod­y Kórház is, de ha a minisztérium az uniós helyreállítási alap forrásait használ­ja fel, jó esetben akkor is csak 2026- ra fejezik be. Hogy pontosan mi lesz a készülő állami kórház sorsa, to­vábbra is kérdéses. Egyágyas szobák A Bory Kórház vezetése modern, 21. századi technológiát és kényel­mes elszállásolást ígér a betegek számára. A tegnapi sajtótájékoz­tatójukon a nyilvánosság számára is megmutatták, hogyan néznek ki majd a szobák, és milyen berende­zésekkel fogják gyógyítani a páci­enseket. Az előzetes tervek alapján a kórház mintegy 400 beteg befo­gadására lesz képes. Mindenkinek egyágyas, külön szoba jut majd, amelyhez saját fürdőszoba is tar­tozik. A szülészeti szobák is úgy lesznek kialakítva, hogy a leendő anyák végig egyedül lehessenek, és­ ne kelljen őket átszállítani egy má­sik szobába a teljes kórházi ellátá­suk alatt. A Penta csoport azt ígéri, az el­látás költségét - csakúgy, mint más kórházakban - az egészségbiztosí­tók fogják finanszírozni, így a páci­enseknek nem lesz szüksége másra, csak a biztosítókártyájukra. Modern felszerelés Ami a felszerelést illeti, a veze­tőség tegnap írt alá egy stratégiai együttműködésről szóló, 30 millió euró értékű szerződést a Siemens Healthineers nevű céggel, amely a következő 15 évben biztosítja majd a berendezések karbantartását. Mar­tin Hrezo, a Penta Hospitals Inter­national vezérigazgatója elmondta, már régóta együtt dolgoznak a cég­gel, és az eddigi pozitív tapasztala­tok miatt döntöttek úgy, hogy egy szinttel emelik az együttműködést. Sonja Wehsely, a Siemens közép-ke­­let-európai és törökországi régiójá­nak vezetője a páciensek elégedett­sége mellett a digitalizáció fontos­ságát emelte ki. Zajlik a toborzás A szobák kialakítása és a techni­kai felszerelés beszerzése mellett az alkalmazottak felvétele is zajlik. Mint kiderült, szinte már az összes kulcspozíciót betöltötték, így a kórház most a nővéreket toborozza. Összesen 440 nővért terveznek felvenni. A to­borzás egészen a kórház megnyitásá­ig zajlik majd, sőt, azután is, hiszen fokozatosan tervezik megnyitni az egyes osztályokat. Alena Kendrick, a kórház ápolási igazgatója hangsú­lyozta, elsősorban azért jelentkeznek hozzájuk, mert a nővérek valóban nő­vérként szeretnének dolgozni. „Nem a szakképzett ápolók feladata, hogy a tiszta ágynemű hiányával és a ros­­­szul kitakarított szobákkal foglalkoz­zanak, mi mentesítjük őket ezen fel­adatok alól” - magyarázta Kendrick. Az egészségügyi alkalmazottak toborzásával kapcsolatban felme­rül a probléma, hogy Szlovákiában a gazdaságilag elmaradottabb régi­ókban gyakran nehéz időben hozzá­jutni az ellátáshoz, az új intézmény pedig csak mélyítheti a minőségbeli különbségeket. Kendrick úgy véli, sok olyan egészségügyi dolgozó van, aki elégedetlen a munkakörülménye­ivel és a bérezésével, ezért inkább külföldre szeretne utazni. Elmondá­sa szerint ezeket a dolgozókat szeret­nék marasztalni. Az Új Szó kiadója, a DUEL-PRESS Kft. a Penta befektetési csoport tulaj­donában van. A kórház vezetése tegnap bemutatta a jövőre vonatkozó terveit Az új kórházban egyágyas szobák lesznek (A szerző felvételei) Júliusban fizetik ki a 13. nyugdíjat Pozsony. A szlovákiai nyug­díjasok már júliusban megkap­ják a 13. nyugdíj teljes össze­gét. A parlament által szerdán elfogadott módosítás indoklása szerint a cél a magas infláció miatt egyre emelkedő megél­hetési költségek ellensúlyozása. A 13. nyugdíj összege ugyanak­kor nem változik, legfeljebb 300 euró lehet azoknak, akiknek a havi nyugdíja a legalacsonyab­bak közé tartozik. A havi nyug­díj nagyságának függvényében csökken a 13. nyugdíj összege, a legalacsonyabb összegű 13. ha­vi nyugdíj-kiegészítés 50 euró. A törvénymódosítás június 1-jén lép életbe. „Ahhoz, hogy a 13. nyugdíj korábbi kifizetése valódi segítsé­get jelentsen, karácsony előtt is meg kell kapniuk a nyugdíjasok­nak, 14. nyugdíjként”-jelentette ki Peter Pellegrini, az ellenzéki Hlas elnöke. Milan Krajniak munkaügyi miniszter nem zárja ki, hogy a nyugdíjasok decemberben meg­kaphatják a 14. nyugdíjat is, ha az infláció még mindig magas lesz. „Minden attól függ, mi vár­ható ősszel, sikerül-e csökken­teni az inflációs nyomást vagy sem” - tette hozzá a tárcavezető, aki szerint, ha ősszel sem javul a helyzet, olyan javaslatot fog előterjeszteni, amely legalább egyszeri támogatással segítené az idősek legkiszolgáltatottabb csoportjait. Krajniak szerint a lehetséges támogatás­ összegét augusztus vége felé tudják majd pontosítani. (tasz. mi) KÖZÉLET 2022. május 5. | www.ujszo.com Nőhet a Kárpátalja elleni orosz támadások kockázata A Kárpátaljára kilőtt orosz cirkálórakétát a szlovákiai radarok is befogták. A szlo­vák határtól légvonalban ke­vesebb mint hatvan kilomé­terre történt támadás me­nekülthullámot is okozhat. Egyre nagyobb a kockázata, hogy az orosz agressziónak további kárpátaljai célok es­nek áldozatul. Pozsony: Kedden kora este Kár­pátalja egyik hegyvidéki járásában fekvő Volóc kisvárosban csapódott be egy orosz cirkálórakéta, amely megrongálta az ottani transzformá­torállomást, egy gázelosztó vezeték megsérült, és sok lakóház, autó is megrongálódott. Áldozatokról, sérül­tekről nem érkezett hír. Ez volt az első eset, hogy Kárpátalját érte támadás. A csapásra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is reagált, szerinte az ilyen mű­veleteknek az oroszok szempontjából sincs semmi értelme. „Megpróbálják kiélni a tehetetlenségüket” - mondta. Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció (CVA) veze­tője szerint nincs arra garancia, hogy ne ismétlődjön meg egy újabb légi­csapás a megye ellen. „Az ellenség szándéka az, hogy megbénítsa a vas­úti infrastruktúrát” - jelentette ki, és cinikusnak nevezte a támadást. Mint mondta, Kárpátalja humanitárius ré­gió, a vasúti csomópontokat az em­berek evakuálására és a humanitári­us segély célba juttatására használják. Kárpátalján közel 400 ezer menekült tartózkodik. Ez csak ez első volt Zubánics László, az Ukrajnai Ma­gyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke a Kárpátalját ért rakétatáma­dással kapcsolatban elmondta, ez az orosz katonai műveletek bővülését jelenti, eddig ugyanis a Csernyivei régió mellett Kárpátalja volt az, ame­lyet nem támadtak meg. „Ez azonban várható volt” - tette hozzá azzal, hogy az oroszok számára valóban a kár­pátaljai vasúti infrastruktúra megron­gálása lehet a cél. „Három fontosabb vasútvonal van a régióban, ezek az Ung, a Latorca és a Tisza völgyében haladnak és a Kárpátok északkeleti részén mennek keresztül” - mond­ta, és hozzátette, a szakaszokon sok a híd, a viadukt és az alagút. Ezek lehetnek egy esetleges támadás cél­pontjai. Arról is beszélt, hogy a kár­pátaljai kormányzat igyekszik tuda­tosítani a lakosságban, hogy a mosta­nihoz hasonló támadásokra még sor kerülhet. „Naponta két-három légiri­adó is van” - mondta, és kijelentette, Ukrajnában nincs biztonságos régió. Zubánics arra figyelmeztet, hogy az orosz katonai műveletek Kárpátaljára való kiterjedése újabb menekülthullá­mot indíthat el. A rederok látták „A Kárpátalját ért orosz támadást a szlovákiai légelhárítás radarjai is észlelték, a légvédelem minden ele­me készenlétben áll” - jelentette ki Jaroslav Nad’ (OEaNO) védelmi mi­niszter. Nad’ aggodalmát fejezte ki az orosz rakétacsapás miatt. Figyel­meztette Vlagyimir Putyin orosz el­nököt, amennyiben támadás éri Szlo­vákia területét, a NATO is kénytelen lesz megvédeni magát. Ekkor ugyan­is életbe lépne az Észak-atlanti Szer­ződés 5. cikke, amely értelmében egy ilyen lépést minden tagállam a saját területe ellen intézett támadás­nak tekintene. Nada szerint a támadás célja az ottani vasúti közlekedés el­lehetetlenítése volt, ami azonban tel­jességében nem sikerült. A miniszter arra is utalt, olyan titkosszolgálati in­formációkkal rendelkeznek, amelyek szerint az oroszok a szlovák határ kö­zelében lévő vasútállomások és repü­lőterek ellen is támadást indíthatnak. Roman Mikulec (CEaNO) belügy­miniszter a Kárpátalját ért támadást követően még az éjszaka rendkívü­li értekezletet hívott össze. Vendelín Leitner, a belügyminisztérium ál­lamtitkárának tájékoztatása szerint az ülésen bizonyos intézkedéseket fogadtak el, így például készenlét­be helyezték a rendőrséget, valamint az idegenrendészetet is. Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár pedig arról beszélt, nincsenek információi arról, hogy a támadás veszélyeztette volna Szlovákia lakosságát. Figyelmeztette azonban az ukrán állampolgárokat, ne ingázzanak az ukrán-szlovák ha­táron. Klus szerint is fennáll a ve­szélye annak, hogy a támadás miatt újabb menekülthullám indul el Szlo­vákia irányába. Elemzői aggályok Feledy Botond biztonságpolitikai elemző, lapunk kommentátora a tá­madással kapcsolatban elmondta, az elmúlt hetekben radikálisan erősödtek a vasúti infrastruktúra elleni támadá­sok. Ez ugyanis, a kikötői kapacitások jelentős kiesésével, alapjaiban tudja veszélyeztetni az ukrajnai ellátás biz­tonságát. Ugyanakkor arra is rámu­tatott, Kárpátalja, éppen a Kárpátok hegy­vonulat miatt, jóval kevésbé je­lentős tranzitfolyosó, mint a lengyel határzóna, ezért katonai jelentősége is kisebb, így mostanra juthattak el oda az orosz katonai stratégák, hogy ebben a régióban is erőforrásokat kössenek le. Feledy szerint a Kárpát­alja elleni orosz támadások kocká­zata növekedni fog. „Az orosz után­pótlás-kapacitásokon múlhat, hogy ez a növekedés mennyire lesz gyors, tehát hogy precíziós rakétákból mi­lyen mennyiség fog még a következő hetekben és hónapokban rendelkezé­sükre állni” - mondta, és hozzátette, még a szakértők véleménye sem egy­séges abban, hogy Oroszországnak mennyi ilyen rakétája lehet. A szak­értő szerint ezzel együtt is igaz, nem Kárpátalja a nyugati fegyverszállí­tások fő iránya, de ennek ellenére a NATO számára is fontos, hogy az út­vonalak diverzifikálásával meg tudja osztani az oroszok figyelmét. További részletek a 8. oldalon. (czg)

Next