Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-16 / 214. szám
2022. szeptember 16. | www.ujszo.com 2 KÖZÉLET A hárompárti koalíció egyelőre a parlament működését sem képes biztosítani ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony A kormányválság az SaS távozását követően sem enyhült, épp ellenkezőleg, a kormánypártoknak a parlament őszi ülésének a megnyitásához sincs elegendő képviselőjük. Míg a kormánypártok az SaS-t szeretnék jobb meggyőződésre bírni, a többi ellenzéki párt előrehozott választásokat követel. A kisebbségbe szorult Heger-kormány az első főpróbáján megbukott, szerdán ugyanis második próbálkozásra sem sikerült megnyitni a parlament szeptemberi ülését. Az első próbálkozásnál csupán 64, a másodiknál 71 képviselő szavazott, ami nem volt elég az ülés megnyitásához. A szavazásnál sem az ellenzéki pártok, sem az SaS képviselői nem jelentkeztek be, ráadásul kormánypárti képviselők is hiányoztak. Boris Kollár (Smerodina) házelnök ezért jövő keddre (szeptember 20.) napolta el az ülést. A házbizottság ülésén az a megállapodás született, hogy a mai (szeptember 16.) ülésnap elmarad. Heger meglepődött Eduard Heger (CEaNO) kormányfőt meglepte, hogy a parlament szerdán nem volt határozatképes. Az ülés megnyitása során számított az SaS- es képviselők támogatására. Mint elmondta: megegyeztek. Szerinte olyan javaslatok vannak második olvasatban, amelyeket a koalíció még az SaS-szel együtt támogatott. „Megegyeztünk a koalíción belül, hogy ezek a javaslatok a kormányon és a parlamenten is átmennek” - hangsúlyozta a kormányfő. A parlamentnek például Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának támogatását kellene megvitatnia, továbbá a gázvezetékek megadóztatására vonatkozó javaslatot, valamint a Főügyészséggel és a Btk. 363-as paragrafusával kapcsolatos módosító javaslatokat. Jaroslav Nad’ (OFaNO) védelmi miniszter arra szólította fel a parlamenti képviselőket, hogy mielőbb kezdjenek el tárgyalni, és hagyják jóvá Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. „Az utolsó öt ország egyike vagyunk, amely ezt még nem ratifikálta. Ez már kezd nagyon rosszul kinézni. Rendkívül fontos, hogy ne csináljunk szégyent az országnak” - hangsúlyozta a miniszter. Az SaS „méricskél" „Az SaS képviselői nem segítettek megnyitni szerdán a parlament ülését, mert fel akarták mérni, hogyan képzeli el a koalíció a kormányzást” - jelentette ki Richard Sulik, az SaS elnöke, parlamenti képviselő. Ha jövő kedden (szeptember 20.) sem sikerül megnyitni az ülést, az SaS rendkívüli ülés összehívását fogja kezdeményezni, melyen a legfontosabb kérdések kerülnének terítékre, például Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának megvitatása és az energetikai válság. Sulik meglepőnek nevezte, hogy a kormánypártok közül senki nem akart velük tárgyalni. Feltette a kérdés, megéri-e mindez nekik csak azért, hogy Igor Matovic (OFaNO), aki „hozzánőtt a székéhez”, pénzügyminiszter maradjon. Hozzátette, ha nem sikerül megegyezni a rendkívüli ülés összehívásában, az SaS végül segít megnyitni a rendes parlamenti ülést, mert nem akarja huzamosan blokkolni a törvényhozás munkáját. Sulik elmondta, az SaS támogatni akarja a lakosság megsegítését célzó törvényeket, de ezekről tárgyalni kell. Felszólította az OEaNO-t és a kormánykoalíciót, hogy ha meg akarnak egyezni valamiről, az SaS készen áll a tárgyalásra. Az SaS megerősítette azt is, hogy Igor Matovic leváltását fogja kezdeményezni, néhány napon belül elkészül az erre vonatkozó javaslatuk. Sulik szerint bele kell foglalni az Alkotmányba a parlament feloszlatásának lehetőségét, hogy a képviselők lerövidíthessék a megbízatási ciklust. „Az OEaNO azonnal kész tárgyalni az SaS-szel”-jelentette ki Michal Sipos, a párt frakcióvezetője. Hozzátette, nem érti az SaS azzal kapcsolatos kijelentéseit, hogy nem igyekeztek tárgyalni vele. Azt állítja, kedden este (szeptember 13.) találkozót kért a párttól, amire Richard Sulik, az SaS elnöke azt válaszolta, hogy készek tárgyalni. Sipos bírálta az ellenzéket és az SaS-t, amiért szerdai obstrukciójukkal megbénították a parlamentet, holott jelen voltak az ülésteremben. Megengedhetetlennek nevezte, hogy „a lakosság az ellenzék túszává váljon ilyen helyzetben, amikor segítségre van szüksége”. A parlamenti obstrukciót Veronika Remisová miniszterelnök-helyettes, a Zal’udí elnöke is bírálta. „A parlamenti képviselők kiváló fizetést kapnak, és arra tettek esküt, hogy az embereket fogják szolgálni, az emberek érdekei szerint járnak el. Vajon milyen állampolgári érdek az, hogy a parlament képtelen legyen törvényeket elfogadni és segíteni az embereken csak ezért, mert egyes képviselők úgy döntöttek, nem fognak dolgozni, hanem politizálgatnak és obstrukcióhoz folyamodnak?” - tette fel a kérdést Remisová. Milan Krajniak (Smerodina) munkaügyi miniszter azt várja, hogy a parlament jövő héten már határozatképes lesz. Előrehozott választások? „A kormánykoalíció még a parlamenti ülés megnyitásához szükséges összes képviselőjét sem képes biztosítani. A megoldást az előrehozott választások jelentik” - állítja Peter Pellegrini független képviselő, az ellenzéki Hlas elnöke, arra szólítva fel a parlamenti pártokat, hogy támogassák a Smerodina által kidolgozott alkotmánymódosító javaslatot, amely lehetővé tenné az előrehozott választások kiírását. Ezt követően szerinte tárgyalóasztalhoz kellene hívni a politikai pártokat, hogy megegyezzenek az előrehozott választások időpontjában. Az emberek megsegítésével kapcsolatban megjegyezte: a kormányzás a kormány dolga. „Van kormányunk, hát kormányozzon. Ne zsaroljanak bennünket, hogy fenntartsuk Heger és Matovic kormányát. Ha a kormányfő nem tud kormányozni, akkor mondjon le” - vallja Heger. Pellegrini el tudja képzelni, hogy az SaS-szel tárgyaljon Igor Matovic pénzügyminiszter leváltásáról. „A Smer azt fogja javasolni, hogy szeptember 20-án a parlament ülésén első pontként az előrehozott választást lehetővé tevő alkotmánymódosításról tárgyaljanak” - jelentette ki Robert Fico pártelnök. Ha nem módosítják elvárásai szerint az ülés programját, ellenzéki obstrukciót helyezett kilátásba. A Smer ragaszkodik az előrehozott választás kihirdetéséhez, a jelenlegi helyzetben ezt tartja az egyetlen demokratikus megoldásnak. A parlamenten kívüli Szövetség szerint a parlament akadályoztatása megmutatta, hogy Heger kormánya képtelen kisebbségben kormányozni. „A kormányfő és a koalíció vezetőinek az egész nyár a rendelkezésükre állt arra, hogy kitalálják, mit kezdjenek az energiaválsággal, a magas rezsiköltségekkel és a csődbe jutott vállalatokkal. És arra is elég idejük volt, hogy a javaslataik elfogadásához elegendő szavazatot biztosítsanak a parlamentben” - közölte a párt, amely szerint Szlovákiának sürgősen meg kell találnia a választási ciklus lerövidítésének a törvényes módját, és ki kell írni az előrehozott választásokat. (TASR, mi) Boris Kollár házelnök már csak imádkozhat azért, hogy jövő keddig elegendő képviselőt sikerüljön rávenniük a parlament őszi ülésének a megnyitására (TASR-felvétel) Továbbra sem lehet tudni, meddig nőhetnek még az árak MOLNÁR IVÁN Szlovákiában már több mint másfél éve töretlenül nőnek az árak, és a drágulás üteme hónapról hónapra egyre gyorsabb. Idén augusztusban 14 százalékkal haladta meg az átlagos árszint az egy évvel korábbit, amire 22 éve nem volt példa Pozsony. „Augusztusban az összes, általunk vizsgált árucsoportban nőttek az árak, az árucsoportok több mint felében a drágulás üteme meghaladta a 10 százalékot” - mondta el lapunknak Jana Marhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője, aki szerint a dráguláshoz ezúttal is az élelmiszerek járultak hozzá a legnagyobb mértékben. „Márpedig a szlovákiai családok kiadásainak az egyik legnagyobb részét épp az élelmiszerek teszik ki, a fogyasztók ezért jóval érzékenyebben reagálnak ezek drágulására” - figyelmeztet Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Szédületes drágulás Mindezt figyelembe véve azon sem csodálkozhatunk, ha a vásárlók vérnyomása alaposan megugrik az élelmiszerüzletek árcédulái láttán. A Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint 2021 augusztusához képest az élelmiszerek csaknem 22 százalékkal drágultak. A vásárlók különösen az étolajért (54%-os átlagos drágulás), a kenyérért (24,5%), a tejtermékekért (23%), a húsért (22%) és a zöldségekért (16%) fizettek jóval többet. Az élelmiszerek látványos drágulásának több oka is van. „A mezőgazdasági termelők és élelmiszerfeldolgozók elsősorban a termeléshez szükséges energia drágulására hivatkoznak. Az élelmiszereket ráadásul el is kell juttatni az üzletekbe, márpedig az üzemanyagok ára is jelentősen megugrott. És akkor még nem beszéltünk a szárazság miatt eleve silányabb termésről, az egyre szigorúbb környezetvédelmi és higiéniai szabályok költségeiről, és a mindent felforgató ukrajnai konfliktus árfelhajtó hatásáról” - tette hozzá Sadovská. Növekvő rezsiköltségek A szlovákiai családok a legnagyobb összeget már eddig is a lakhatással kapcsolatos kiadásokra fordították, ez azonban az elmúlt időszakban tovább nőtt. A rezsiköltségek az egy évvel korábbihoz képest több mint 16 százalékkal emelkedtek. Idén többet fizettünk az üdülésért is, hiszen a szállodák éttermek is megemelték az áraikat. A családoknak jóval nagyobb terhet jelentett azonban az idei iskolakezdés is, a Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis csak az étkeztetés majd a felével drágult az egy évvel korábbihoz képest. Bizonytalan jövő „Az elmúlt hetek fejleményei miatt megváltoztattuk az inflációval kapcsolatos előrejelzéseinket. Arra számítunk, hogy az éves átlagos inflációs ráta - a tartós inflációs nyomás és a piacokon uralkodó bizonytalanság miatt - idén meghaladja a 12%-ot” - mondta el Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szerinte semmi jóra nem számíthatunk az elkövetkező években sem. Hornák jövőre is 10 százalékot meghaladó drágulást jósol, az infláció még 2024-ben és 2025-ben is a „normálisnál magasabb” lesz. Hasonló véleményen van Eudomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője is, aki szerint az árak továbbra is gyors ütemben nőnek majd. „Mindez az energiaárak tovagyűrűző hatásával magyarázható. A magasabb energiaárak ugyanis hosszabb ideig fennmaradnak, a fogyasztók így még sokáig megérzik őket” - állítja Hornák, hozzátéve azonban, hogy jelenleg rendkívül nehéz biztos előrejelzést készíteni, a geopolitikai tényezők ugyanis kiszámíthatatlanok, márpedig jelenleg ezek határozzák meg a jövőnket. Az árak látványos növekedése a politikusok figyelmét sem kerülte el. „Ha nő a villanyáram és a gáz ára, amelyek befolyásolják a gyártási költségeket, akkor természetes, hogy az infláció ezzel arányosan nő. Tehát amíg nem állapodik meg, és nem csökken a gáz és a villany ára, nem várhatjuk, hogy visszafogottabb lesz az infláció” - állítja Eduard Heger kormányfő. Igor Matovic pénzügyminiszter azonban úgy gondolja, hogy az infláció üteme már nem fog jelentősen emelkedni. „Én személy szerint úgy vélem, hogy már közel vagyunk az infláció csúcspontjához, és ez már nem lesz sokkal magasabb” - állítja Matovic, hozzátéve, hogy a 14%-os szlovákiai infláció ugyan történelmi rekordnak számít, az infláció azonban az egész világon rekordokat döntöget. A Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek több mint az ötödével drágultak (TASR/DPA-felvétel)