Uj Világ, 1952. december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1952-07-03 / 27. szám

2 A legelső parancsolat „A betakarítás idénymunka és nem szeret várni — tanítja Sztálin elv­­társ. — Ha idejében betakarítottál — nyertél, ha elkéstél a betakarítással — vesztettél." Dolgozó parasztsá­gunk tudja, hogy Sztálin elvtárs sza­vai hozzá is szólnak. A gabona, az élet, ahogyan a magyar paraszt ne­vezi, hazánk gazdasági erejének és a dolgozók anyagi jóléte, emelésének egyik fontos forrása. Idei aratásunk könnyebb, mint a tavalyi volt. Termelőszövetkezeteink­ben 43 százalékban gépek aratnak. Az idei gabona különösen alkalmas gépi munkára. Az aratást a kalászok és a szemek kitűnő fejlettsége miatt a lehető leggyorsabban kelll elvégezni, mindenekelőtt azért, hogy a legjobb minőségű termést takaríthassuk be és legkisebb legyen a szemveszteség. De azért is, hogy mennél hamarabb tel­jesíthessük az állammal szemben hazafias kötelességünket, a beadást! A szabadpiac­ jogát is csak az a köz­ség nyeri vissza, amely becsülettel elszámolt az állammal, teljesítette a gabonabeadást! Mivel gyorsíthatjuk meg­­a betaka­rítást és ezzel a begyűjtést? Azzal, hogy új, fejlettebb módszereket, új­­technikát alkalmazunk, jobban szer­vezzük meg a munkát, harcolunk a szemveszteség ellen. Vegyünk példát a szovjet kolhozparasztoktól! A kol­hozok gabonaföldjeinek azon a 10 százalékán, ahol még nem kombáj­nok, hanem csak egyszerű­­aratógé­pek aratnak, a­­betakarítást a gyors kévekötéssel gyorsítják. Alekszandra Alekszejenko, az ukrajnai „Vörös Zászló” kolhoz tagja, aki továbbfej­lesztette Szerpuh gyors­ kévekötési eredményét, ha­rmadmagával 2 nap alatt végezte el rá kévekötést és ke­­resztberakást egy 250. holdas­­táb­lán. A kolhoz tagjai ezért 10 nappal korábban tudták osztalba rakni a gabonát, a csépléshez 8, a beadás­hoz pedig 5 nappal hamarabb­­tudtak hozzáfogni és­­kolhozuk a körzetben elsőként vihette a gabonát a begyűj­tési­­központba! A gyors­ kévekötés közelebb hozza a cséplést. A cséplést­­pedig meg­gyorsítja a Bregyuk-módszer. Az idén a­­miniszter­tanácsi határozat szerint már 1350 cséplőgépünk végez gyors­­cséplést. A gyorscséplésnek­­is a jó munkaszervezés a lényege! Itt­­k­ét műszakban dolgoznak az emberek, mindig egyszerre ketten végzik az etetést, ezért a­­gép két oldaláról 2—2 asztagról adogatják­­a­­kévéket az etetőknek, így a legnagyobb do­log időben­­a cséplőgép kerek 24 órát van üzemben. Bregyuk naponta 1400 mázsa gabonát csépel ezzel a gyors­­módszerrel. Mennyi munkaerő szaba­dul fel ezáltal a tar­ló­hántásra és a növényápolásra! A leggyorsabban -persze -a kombájn végzi el a­­betakarítást. Ez a hatal­mas, „nagy­ bendőjű”­­gép — amelyet a kolhozparasztok a „sztyeppe hajó­jának” neveznek és amelyből a Szov­jetunió önzetlen segítsége révén idén már többszáz „úszik" a magyar ga­bonaföldeken — v­a­lóságos iga­bon­a­­gyár! Méltóságteljesen „úszik” a kom­bájn a kubányi Bugyonnij-kolhoz búzatengerében. Vele párhuzamo­san teherautó­­halad a tarlón. A kom­bájn ürítőcsövéből arany­folyamként zuhog a kocsiba­­a kicsépelt gabona. A gép­­alacsonyan vágja a­­gabonát, hogy ezzel is csökkentse a szemvesz­­­teséget! A kombájn­­mögötti szalma­­gyűjtőszekrény két oldalán egy-egy leány­­egyengeti a szalmát. A hatal­mas „gla­bon­agy­ár”-ban csak ez a szalmát egyengető két leány végez kézimunkát. Két ember ott, ahol az­előtt százak hajlongtak kaszával, sarlóval és cséphadaróva­l! És amint végighaladnak ezek a mozgó „gabona-gyárak” Kubány dúsan termő kolhozföldjein, színültig­­telnek gabonával a már szinte felhő­karcoló magasságú magtárak, a bő­ség szovjet tornyai. Nemsokára pe­dig vasúti szerelvények húz­n­ak el a magtárak mellett, rajtuk ponyvával letakart kombájnok. Hová, merre mennek? Befejezték a munkájukat délen és északra húznak. Nyugatról meg keletre, hogy Szibériában foly­tassák a betakarítást. A kombájnoktól­­a szérükre kerül a kicsépelt gabona. A szovjet­­kor­mány határozata szerint Kubány kolhozaiban és szovhozaiban 1952— 1954-ben­­be kell fejezni a­­gabona-, napraforgó- és kukorica betakarít­ás minden folyamatának teljes gépesí­tését. A szovjet mezőgazdaságban ezzel­­bekövetkezett a második techni­kai fordulat. Az elsőt a kombájn je­lentette, a másodikat a gépesített szérű! A szovjet kolhozparaszt meg­szabadult a lapátolás, a berakás és a kirakás nehéz­­testi munkájától. A Bugyonnij- és még néhány más kolhozban már működnek­­a teljesen gépesített­­szérűk. A­­teherautóból önműködően gödörbe ömlik­­a gabona, onnan serleges magfelhordók viszik a­­tisztító-, majd a­­szárítógépbe. A száraz gabona aztán, ha vetőmagnak szánják, újból tisztítógépbe kerül, ha nem,­­akkor önmagától ömlik a szérv -másik oldalán -a gépkocsiba. A gabonához emberi kéz nem nyúl hozzá. A­­reggel kombájnnal leara­tott és kicsépelt ga­bonát még aznap délelőtt viszik a begyűjtési köz­pontba! A gépesítés, a kombájn megjelenése a magyar­­zónákon is lehetővé teszi, hogy az­­aratással egyidőben végez­zük el a­­tar­lóshántást és­­a másod­vetést. A szovjet kolhozok pártszerveze­teit,­­a szovjet falvak­­tanácsait, a mezőgazdasági és társadalmi szer­vezeteket­­a nagy­­dologidőben, a­­be­takarítás­­lázas napjaiban Sztálin elvtársnak tanítása vezeti: „... Ne feledkezzetek meg a fő feladatról, mindjárt a betakarítás első napjaitól kezdve fejlesszétek ki és sürgessétek a gabonabeadást, mert a legelső pa­rancsolat — a gabonabeadási terv teljesítése.­­ A­ kolhozparasztok a legelső pa­rancsolatnak­­tartják­ az első gabo­nát az államnak! Tartsák annak a magyar dolgozó parasztok is! Most, amikor lázas ütemben folyik a betakarítás és a begyűjtés, fokoz­nunk kel­l az éberséget, egyetlen pil­lanatra sem szabad megfeledkez­nünk a kulákok kártevő­­munkájáról! Ne hagyjuk megszédíteni magunkat a „szétvert ellenség”­­meghunyász­kodó, hízelgő képmutatása által. Gondoljuk el, mit­­tenne a kulák a dolgozó paraszttal, ha hatalmában állna. Nem kímélné a mi fiainkat. Ne sajnálkozzunk tehát, hanem a törvény teljes szigorával sújtsunk­­le a feketevágó, adócsaló, a beadást szabotáló, rémhírterjesztő,­­a szövet­kezetbe csalárd módon befurakodó kulákra! A falusi tömegszervezetek — köz­tük elsősorban az MSzT falusi, já­rási, megyei szervezetei — támogas­sák fáradhatatlan mozgósító munká­val a pártot és a tanácsokat a gyors­­begyűjtésért folyó nagy munkában, neveljenek éberségre a kulákok el­leni kíméletlen harcban. Népszerűsít­sék a szovjet módszereket, az új technika­­elsajátítását és azt a jel­szavunkat, hogy vigyük­­a gabonát a géptől egyenesen a begyűjtő­­helyre! Ez dolgozó parasztságunk első­rendű hazafias kötelessége! Sárközi Gyula Büntessék meg a hanyag gazdákat Kedves Új Világ!­­Nálunk, a m­ező­­csátl­i járásban mindenki emlékszik rá, milyen pusztítást vitt véghez az ősszel gyümölcstermésünkben az a­merika­i szö­vőlepke hernyója. Most­­megint komoly a veszély. Mezőgazdasági bizottságunk minden eszközzel­­mozgósítja a lakos­ságot a hernyó irtására. Most még kéz­zel is le lehet szedni­­a fészkeket, hogy a helyszínen elégessük a kártevőt. Akadnak azonban hanyag gazdák, főképp kulákok, aki­k semmibe veszik a felszólítást. Ezeket a­­községi tanács feljelentette a járási tanács mezőgazda­­sági osztályán. Az elsőfokú büntetőbíró, dr. Jeles Péter azonban máig sem bün­tetett­­meg egyet sem közülük, azzal a megokol­ással, hogy ,,nem talál rá bün­tető rendelkezést, mivel az amerikai szövőlepke hernyójának irtása állami feladat." Úgy látszik,­­ az államot, nemzetgazdaságunkat bünteti azzal, hogy nincs szíve elmarasztalni a kirlá­­kot, amiért szabotálja a növényvédel­met. Pedig nagyon jól tudja­, ha a fel­jelentett 34 gazdálkodó közül csa­k pá­rat is keményen megbüntetne, másnapra mindenki letisztogatná a gyümölcsfáit. Gulyás Béla Mezőcsát ★ A Földművelésügyi Minisztérium nö­vényvédelmi osztályán érdeklődésünkre közölték, hogy a 171/1951/IX. 15. MT rendelet tartalmaz büntetőrendelkezése­ket azok ellen, akik nem végzik el a kártevők irtását. Azt is meg­jegyezzük, hogy nemcsak a mezőcsáti járásról van szó, hanem az egész or­szágról. Bármerre járunk, mindenütt a szövőlepke fantasztikus méretű pusztí­tásaival­­találkozunk. Ideje, hogy az il­letékesek érvényt szerezzenek a kor­mányrendeletnek. A Szerk. ÚJVILÁG Sztálinváros gyors ütemben szépül, gyarapodik, terebélyesedik. A város hétről-hétre egyre inkább magára ölti a modern nagyváros képét. Tíz hónappal ezelőtt jártam itt. Akkor mindössze há­rom üzlet és két vendéglő volt. Azóta az épülő Sztálin-úton, — amely a vá­ros főútvonala lesz — az üzletek egész sorát nyitották meg. Háztartási bolt, sport- és játék-, könyv-, papír-, írószer-, villamossági, bútor- és virágüzlet, gyógyszertár, italbolt és cukrászda so­rakoznak egymás mellett. A Beloian­­nisz-utcai üzletházban fűszer- és cse­mege-, divatáru-, ruházati bolt. De kell is a sok üzlet. Sztálinváros építői és a Vasmű dolgozói egyre job­ban élnek. Csupán az utóbbi néhány hét alatt kilenc motorkerékpárt, 36 ke­rékpárt és 37 rádiót vásároltak Sztálin­város dolgozói. Fett Mátyás és Nádasdi Ferenc Gépgyári dolgozók ízléses bú­tort vettek. Naigy a kereslet a könyvek iránt is, íme, néhány jellemző szám­adat: január óta közel 500 példányban adták el Tolsztoj: Háború és béke című regényét, az utóbbi öt nap alatt 49 pél­dányban fogyott el a Csendes Don, egy hét alatt pedig 50 példányban Howard Fast Spartacus­ a. Az új város fejlődésében jelentős sze­repet visz az egy évvel ezelőtt alakult városi tanács. Az egymással verseny­ben álló bizottságok aktívái egyre szorosabban fűzik a kapcsolatot a la­kossággal. A versenyben most az egész­ségügyi bizottság vezet. Sztálinváros egészségügyi intézményei valóban min­taszerűek. Most szegezik fel az utcatáblákat az újonnan bevakolt házakra, amelyek kö­zött, sajnos, nem egy stílustalanságával tüntet. Milyen utcák lesznek? Sztálin­­ist, Lenin-tér, Ady Endre-utca, ■ Gorkij­­tér, József Attila-utca, Ságvári-tér, Tán­csics Mihédy-utca, Dózsa György-út, Bartók Béla-utca, Kossuth Lajos-utca, Petőfi-liget. És sorolhatnám mind a 21 utca nevét. A Beloiannisz-utca már par­kosítva van. De a többire is rákerülhet­ne a sor, ha elvitetnék onnan a sok fe­lesleges kupacot, hulladékot, szemetet. A klinika épülete még fel sem épült, de benne már működik a korszerűen felszerelt orvosi rendelő. A szűrőállo­máson minden Sztálinvárosba érkező új dolgozót megvizsgálnak. A városban két bölcsőde van — ez bizony kevés. Viszont a Gépgyárban dolgozó nők számára berendezték szovjet mintára az „Anya és gyermeke" üdülőt. Itt az anyák kellemes környezetben újszülött­jükkel együtt tölthetik a szülési szabad­ságukat. Az építőipari dolgozók gyerme­keiről a szomszédos rácalmási gyer­mekotthon bölcsődéjében, óvodájában és napközi otthonában gondoskodnak. A városépítés kérdéseinek előterébe ma az eszmei tartalom került. Számos építőművészünk adta be tervpályázatát Sztálinváros főterére, amelyeket a na­pokban vitattak meg Budapesten a ter­vek kiállításának színhelyén, a Köz­­épülettervező Intézet székházában. A pályázatra beérkezett tervek ötleteinek felhasználásával állította össze Weiner Tibor tanulmányi tervét. Javaslata az, hogy a Sztálin-szobrot a Dunaparton állítsák fel. A szobor elhelyezése körül élénk vita alakult ki: több építőművész javasolta, hogy a Sztálin-szobrot Sztá­linváros főterén helyezzék el. A sztálinvárosi ember szereti az éle­tet, az örömet, a vidámságot, a szép je­lent, amely minden nap gazdagabbá teszi életét. Sokoldalú itt az élet: mun­ka, kultúra, sport, szórakozás. Sok mű­vészi esemény szolgálja kulturális fej­lődésüket. A múlt napokban Svéd Sán­dor lépett fel Sztálinvárosban. Az Ope­ra és a fővárosi színházak művészei hetenkint adnak műsort. Június 22-én a kiskőrösi MSzT szervezet színjátszó csoportja a János vitézt mutatta be. A Dózsa György filmszínházban a leg­kitűnőbb filmeket vetítik. Néhány hét­tel ezelőtt 4000 dolgozó nézte végig a Kiskereskedelmi Vállalat műsorral egy­bekötött divatbemutatóját, amelyen a legújabb női- és férfiruh­a modelleket mutatták be. Bőven vannak sportlehetőségek is. Délutánonként 60—80-as csoportok vesznek részt az MHK edzéseken. Az úszók és az ideiglenes vízilabdacsapat az Erőmű víztároló-medencéjében tadja az edzéseket. A város labdarúgó ban­­nokságában 8, az üzemi bajnokságban 18 csapat vesz részt. Nagy az érdek­lődés a röplabda iránt is: 8 férfi és 3 női röplabdacsapat van. A rendszeres bajnoki küzdelemben — a különböző sportágakban — 269 igazolt verseny­ző vesz részt és legalább ennyire te­hető a minősített versenyzők száma. Nagyszerű ajándékokat kaptak itt a sportolók: atlétikai, labdarúgó-, röp­labda-, kosárlabda-, tenisz-, kézilabda­­pályákat, csónakházat és két tornater­met. Zongora hangjának foszlányait so­dorja felém a szél. A Béke-étteremből szűrődnek ki a hangok. Délután 3 óra, szokatlan idő a muzsikához. A munka ezerhangú orchestere zúg, csattog, sü­völt és kalapál most Sztálinvárosban — elnyomva minden más hangot. Az étteremben alig egy-két vendég. A pó­diumon, a zongoránál fehér köpenyben, fehér, tornyos sapkában egy férfi ül. Ujjai végigfutnak a billentyűkön és egy­más után csendülnek fel az ismerős dallamok: Liszt, Chopin, Rimszkij,Kor­­szakov... Megszólítom. Horváth Gézának, az étterem szakácsának még kissé gya­korlatlan ujjai feszegetik a muzsika gyönyörűségének titkát. Itt Sztálinvá­rosban minden felnagyítva jelentkezik. A művészettől, a könyvektől évszázado­kig mesterségesen elzárt kultúrszomj spontán felbuggyanásában könyvet vé­tet kézbe a hortobágyi birkapásztorral, tanyaközpontokba hívja a vándormozit és a zongora mellé ülteti az ínyenc mártások mesterét, így hódít meg a nép minden talpa­latnyi földet széles e hazában.n c Épül Sztálinváros főutcája, a Sztálin-út Sztálinváros főterének megépítéséhez több terv készült, amelyek jelenleg megvitatás alatt állanak. Fent: két terv vázlata A Május 1 -utca Sztálin városban Dud­os szabad A párizsi vádtanács a nép követe­lésére kénytelen volt szabadlábra he­lyezni Jaques Duclos elvtársat. A koholt vád összeomlott — a kommu­nisták vezette nép újra győzött! Csütörtök, 1952 július 3. Az MSzT margitszigeti „Majakovszkij" színpadának műsora Július 5. Fél 8 óra: Nagy színes műsor. A Vasas Központi Ének-Zene-Táncegyüt­­tesének műsora. Július 6. d. u. 4 óra: Vidám szigeti dél­után Fővárosi művészek felléptével. Fél 8 óra: Farkas Ferenc: „Csínom Pal­kó” című daljátéka a Kecskeméti Állami „Katona József” színház előadásában. Július 9. 8 óra: A „Déryné” című játék­film. Július 10. fél 8 óra. Donizetti: „Sze­relmi bájital” című operája a Kecske­méti Állami „Katona József" színház előadásában. Szovjet könyvek — magyarul Uj kiadványok J. Sztálin Művei 9. kötet. 1926 de­cember — 1927 Július. 15.— Ft. (Szikra.) Gagarin: Az amerikai burzsoá filozófia és szociológia az Imperializmus szolgála­­tában. 3.50 Ft. (Szikra). Ignatyev: Az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt VIII. kongresszusa. 2.50 Ft. (Szikra).

Next