Ujság, 1925. december (1. évfolyam, 119-142. szám)
1925-12-01 / 119. szám
KEDD, 1925 DECEMBER 1 ÚJSÁG Wilhelm Kakl, Németország legnagyobb jogásza nyilatkozik az Újságnak a locarnói szerződésről és annak hatásáról. Miért szavazta meg a bajor néppárt a szerződést ? — Németország belépése a népszövetségbe. A megszállott területeket ki kell üríteni. — Nem tart valószínűnek belpolitikai krízist. A szerződés hatása a német belpolitikára. Berlin, november 28. Az Ujs áj alkalmi tudósítójától.) A locarnói egyezmény törvénybeiktatásának másnapján felkerestem Geheimrat Wilhelm Kahl német néppárti képviselőt és egyetemi tanárt, aki elnöke a német jogászgyűlésnek és a Reichstag jogi bizottságának, egyházjogtudós és ma Németország legnagyobb jogi szaktekintélye. Az évek hosszú sora óta tagja a birodalmi gyűlésnél, s az utóbbi években mint a Reichstag által a háborús felelősség kérdésének felülvizsgálására kiküldött bizottság egyik tagja fejtett ki munkásságot. Kohl, mint a birodalmi gyűlés jogügyi bizottságának elnöke, pártokon felül áll és a gyakori politikai viharoktól távoltartotta magát, mikor azonban a locarnói egyezmény elfogadásáról vagy el nem fogadásáról volt szó, meglepetésszerűen Locarno mellett foglalt állást. A német néppárt tekintélyére és befolyására számítva küldte ki Münchenbe, hogy szerezze meg a bajor néppárt szavazatait a locarnói kérdésben. Kohl Münchenben a bajor néppárt előtt előadást tartott Locarnóról és az ő szavai hatásának tudhatjuk be, hogy a bajor néppárt pénteken három szavazat kivételével Lovarné mellett döntött. Az egyetem folyosóján fordultam hozzá azzal a kéréssel, nyilatkozzék az Újság számára Locarno jelentőségéről. Kérdésemre, hogy milyen fontossága van a locarnói szerződésnek, a következőket mondja: .— A locarnói szerződés várható politikai fejleményeit illetőleg megoszlanak a vélemények azok között, akik szkeptikusan vagy teljes bizalommal nézik az eseményeket. Én a magam részéről még akkor is teljes bizalommal nézek az elfogadott törvények következményei felé, ha a sokat emlegetett „locarnói szellem“ nem is fog csodákat művelni a nemzetközi megértés terén, mint ezt sokan hiszik. Locarnóval azonban biztosítva látom Németország restaurációjának feltételeit: ezek a feltételek ugyanis meg fogják kímélni a birodalmat a szankciók további alkalmazásától és egyéb megszorításoktól. Ha vitás kérdések merülnek fel, a versaillesi szerződés, vagy a rajnai egyezmény körül, úgy ezek a jövőben független választott bíróság útján intézhetők el. Azonban egy államnak sem szabad többé — és ebben látom Locarno nagy jelentőségét — egyoldalúan, erőszak alkalmazásával megsérteni az állam területi fenhatóságát. — Milyen eredményeket vár elnök úr a locarnói szellemtől? — Kétségtelenül már a locarnói szellem hatásának tulajdoníthatjuk azokat a könnyítéseket is, amelyek a Rajnavidék ententekormányozásában részben már beállottak, részben várhatók. De Németország egyéb könnyítéseket is várhat a locarnói szellem eredményeképpen. Ha a szerződő felek megegyeztek abban, hogy Németország mint egyenrangú és egyenlő jogú fél belépjen a népszövetségbe, akkor a megszállott vidékek további megszállva tartásának egyáltalában semmi értelme nincs, mivel Németország belépése által Franciaország megkapja azt a biztonságot, amellyel az eddigi megszállást indokolták. — Németország belépését a népszövetségbe mindenképpen szükségesnek tartom, mivel a birodalom létérdekeit — s ennél a kérdésnél csupán az jön számításba — sokkal jobban biztosítva látom a népszövetségen belül, mint kívül. Ezek között, a német birodalom létét érintő nagyfontosságú kérdések között a német kisebbségek védelme a külföldön áll előtérben. Ha viszont Németországnem lép be a népszövetségbe, úgy ezentúl épp úgy mint eddig, puszta eszközévé lesz a világpolitikának. Csak a népszövetségbe való belépése útján töltheti be ismét mint világhatalom az őt megillető szerepet. Ami egyébként a német nemzetiek és fajvédők által felvetett azt az ellenvetést illetét, hogy a Locarno-törvény elfogadására és a népszövetségbe való belépésre a birodalmi gyűlés kétharmad többségének határozata lett volna szükséges — ez az ellenvetés a birodalmi alkotmány értelmében semmi körülmények között sem tartható fenn. Arra a kérdésemre, hogy milyen belpolitikai fejlemények várhatók a Locarno miatt kitört válság kapcsán, Kohl így válaszolt: — Hogy milyen koalíció fogja átvenni a kormányt, hogy a szociáldemokraták is részt fognak-e venni ebben a koalícióban, azt csupán a német delegáció Londonból való visszatérése után fog tisztázódni. Nagyobb belpolitikai krízist azonban, amely esetleg a birodalmi gyűlés feloszlatásával is járna, valószínűtlennek tartok. Káldor Miklós. Elutaztak a locarnói delegátusok Londonba. Paris, november 30. (Az Újság tudósítójának távirata.) Briand miniszterelök ma délelőtt 11 óra 35 perckor Berthelot főtitkár kíséretében Londonba utazott. Ugyanevvel a vonattal utazott Benes cseh miniszter is a feleségével. Briand előreláthatólag szerdán délután tér vissza. Vandervelde belga külügyminiszter Káláin kabinetfőnök kíséretében ma reggel 8 órakor Londonba utazott. Ugyanevvel a hajóval utazott Luther német birodalmi kancellár és Stresemarin külügyminiszter is. Az egyezmény aláírásának előkészületei Londonban már befejeződtek. A nagy konferenciateremben, ahol az aláírás meg fog történni, mozioperatőrök nagyszámú felvevőgépet és három fényszórót állítottak fel Az aláírásnál használandó aranytell már az asztalon fekszik. Csütörtökön kezeljük a nyerők névsorát! A YANKEE ÉS NÉGER FAJ ÚJ ÖSSZECSAPÁSA EGY SZENZÁCIÓS VÁLÓPÖRÖN KERESZTÜL NÉGY NAPON ÁT CSAK AZ ASSZONY SZERELMES LEVELEIT OLVASTÁK FEL, —EGY ASSZONY, AKIT A FEHÉREK ÉS A NÉGEREK IS MEGTAGADTAK White Plains N. Y. 1925 november 15-én. (Az Újság alkalmi tudósítójától.) White Plains — a Rhinelander-család ősi birtokaié egy szenzációs válópör színhelye. Előkelő francia eredetű a Rhinelander-család, a hugenották üldözése idején menekült Amerikába. Roppant gazdag s az arisztokrata családok közt is a legelső. Most másról sem beszél egész Amerika, mint a legelőkelőbb család utolsó férfisarjáról, a soksok millió dollár várományosáról. 1924 novemberében nemcsak az előkelő köröket, de az egész közvéleményt hetekig foglalkoztatta, hogy Leonard Kip, a legifjabb Rhinelander titokban feleségül vette egy New-Rochelle-i szegény taxisoftor leányát. (New-Rochelle városát is Rhineander-férnak alapították valaha és kultiválták ősvadonból gyönyörű várossá.) Már a mesalliance maga is elég volt hozzá, hogy a lapok egyébről se írjanak, mint erről a házasságról, de valóságos társadalmi háború lett az ügyből, amikor a lapok szellőztetni kezdték, hogy az újdonsült Rhinelandemé ereiben néger vér folyik. Amerika kétségkívül demokrata és proklamálta a négerek egyenlő jogait, de az ilyen vegyes házasság mégis lehetetlen s maga után vonja a Ku-Klux-Klan drasztikus fellépését. Leonard Kip, bármennyire szerette is feleségét, a társadalmi kényszer alatt megindította a válópert, azon az alapon, hogy felesége félrevezette faját illetőleg. Elhitette ugyanis vele, hogy tiszta fehér származású, holott a valóságban apja félvér volt. Leonard Kip megindította a válópert, de ugyanakkor levelet irt feleségének, kérve, hogy fogadja fel a legkitűnőbb ügyvédeket és bizonyítsa be fehérfajúságát. Hihetetlen érdeklődést kelt a per, amely az itteni törvényszéken folyik Mr. Marschhauser-nek, a Supreme Court elnökének vezetésével. Az első héten zsúfolásig megtelt a terem s fantasztikusan vegyes közönség szorongott lélekzetét visszafojtva. Társaságbeli hölgyek és urak néger kiváncsiakkal vegyest, mindkét nemből és minden korosztályból — noha az elnök a fiatal leányokat kitiltotta, tekintettel az ügy kényes voltára. Négy tárgyalási napot töltöttek el azzal, hogy Rhinelander százszámra olvasta fel az aszszony leveleit. A nyers erotika még az öreg jogásznak is az arcába kergette a vért, idősebb nők és férfiak kényelmetlenül feszengtek helyükön, olykor eltakarva arcukat —, csak a modern, fiatal hölgyek tartottak ki helyükön rendületlenül. Nem ügyvéddel, de egész jogtanácsosi karral vonult fel a nagy csatára mind a két fél. A férj ügyvédei vagyont költöttek bizonyítékok megszerzésére. Angliába, Indiába s a nyugati Indiákig terjedtek kutatásaik s az összehordott bizonyítékokból kétségtelenül megállapították, hogy Jones asszony — igy hivják a nőt — a nyugati Indiákon oly nagyszámú vegyesfaju családok leszármazottja s legalább negyedrészben néger. De rájött az ifjú Rhinelander arra is, hogy a nála négy évvel idősebb leány, aki saját levelei szerint nem volt már egészen tapasztalatlan a szerelem terén, szándékosan és megfontoltan behálózta őt, amikor 17 éves korában a kezébe került. Egy húszéves, tapasztalt, sőt raffuxált nő és egy 17 éves ártatlan ifjú... Judge Mills, veterán jogi lángész, az utolsó négy év két legnagyobb perének győztes képviselője, Mr. Leonard Kip Rhinelander ügyészi karának vezetője nyitotta meg a tárgyalást november 9-én s 73 évét meghazudtoló tűzzel ismertette ennek a szegény gazdag fiúnak ily korán tönkretett életét. Anyját 15 éves korában vesztette el tragikus körülmények között — robbanás áldozata volt — s egyetlen fivére a háborúban elesett. Ez a két tragédia nagyon súlyosbította idegbaját, amelyben nyolcéves kora óta szenvedett s amely nyelvbénasággal párosult, úgy hogy csak kínnal s küzködéssel tud beszélni. Idegbetegsége folytán 17 éves korában egy ideggyógyász internátusába helyezték el s mialatt ott élt, ismerkedett meg Alice Jones-sal, akivel ismeretsége később szerelemmé fejlődött. «Egy fiatal fiú, akire még nő nem mosolygott soha, így jellemezte őt Mills. A fiúnak apja autót ajándékozott, ami lehetővé tette a fiataloknak, hogy esténként egyedül kiránduljanak. Három hónappal később a lány bejelentette a fiúnak, hogy Newyorkba megy s rövid tanácskozás után beleegyezett, hogy a fiú elmenjen vele. Egy hétig laktak együtt mint férj és feleség, de idősb Rhinelander rájuk akadt s felpakkolta fiát, kísérővel kétéves utazásra küldötte. A fiatalok azonban állandóan leveleztek s ezek a levelek, telve színesen ecsetelt emlékekkel, most nyílt teremben kerülnek felolvasásra. Alice Jones Rhinelander leveleit, melyek felolvasása ezt az első hetet csaknem teljesen loggiába, Jedge Mills négy csoportba osztva mutatta be. Ezzel a csoportosításokkal bizonyítani akarta, hogy: 1. A leány üldözte a fiút szerelmével s tulajdonképpen ő udvarolt. 2. Alogy előbb csak arra törekedett, hogy a fiúnak eltartott szeretője lehessen. 3. Hogy számtalan valótlan udvarlóval felébresztve féltékenységét, kérésekkel és fenyegetésekkel rávette a fiút, hogy eljegyezze, majd elvegye s végül. 4. Hogy a fiúnak két évig tartó távolléte alatt erotikus emlékekkel nyüzsgő levelekkel fokozta s tüzelte a fiú szerelmi képzeletét Alice Jones Rhinelander leveleinek legnagyobb része nem bírja a nyomdafestéket, de _a primitív stíluson s a rengeteg grammatikai hibán át is a férfi pszichológiájának bánni-----í latos ismerete ütközik keresztül. Naiv modorban a férfiak egész hadserege vonul keresztül sorain, köztük híres színész, zeneszerző stb., akik mindbuktak rá.» Irt csábító ajándékokról, amiket a «dear Len* kedvéért nem fogadott el, irt egy férfiről, akinek a házassági ajánlatát utasította vissza, ugyancsak a S dear Lete kedvéért. Tragikomikus volt, amikor ez a férfi a levelek minden sorát hazugságnak bélyegezte. Miatta szegény Len-nek nem kellett volna annyi álmatlan éjjelt eltöltenie. A jövő héten végez Judge Mills a fiatal Rhinelander kihallgatásával s akkor Mr. Davisnek, a felség ügyvédjének adja át, aki fiatalsága dacára reputációt szerzett, mint a kriminalista s ismert arról, hogy kérlelhetetlen, mindent átható, dermesztő kegyetlenséggel árasztja a keresztkérdések tüzét áldozatára. Valószínű, hogy a keresztkérdések során Mr. Rhinelander levelei is nyilvánosságra kerülnek majd. Frappáns volt, amikor Mrs. Jones ügyvédje mindenkit meglepő drámai váratlansággal nyíltan beismerte, hogy ügyfele igenis vc- Az Ön fogai még egészségesek, de ha nem ápolja rendesen száját és fogait / csakhamar mutatkozni fognak a külörrüdöző betegségek jelei * melyek kínos órákat fognak Önnek okozni . Előzze meg ezt* Nem kell hozzá egyéb / csak egy pohár meleg víz 5 néhány csepp Odoh Öblítse ki ezzel alaposan a száját/ azután dörzsölje meg a fogait jól fogkefével - legcélszerűbben minden étkezés után *, ez a legjobb és legolcsóbb módja a száj és a fogak ápolásának, mert az Odol gazdaságosabb mint bármely fogkrém vagy fogpor. Az Odol kulturfogalom. Az Odol az egész világéi i SzijjLaijia-cj Ljiwi'i „.i,j/...,a£.aBggr~'l'-'i. ,u w * 3