Ujság, 1932. június (8. évfolyam, 119-143. szám)

1932-06-11 / 128. szám

SZOMBAT, 1932 JÚNIUS ÍT ÚJSÁG Kamatkérdés Kamatcsökkentés vagy kamatsegély? Politikai és gazdasági körökben hosszú idő óta egyre hevesebbé válik az a követelés, hogy a kamatterheken enyhíteni kell. A rendkívül lecsökkent árak mellett a termelési költségek drágasága, é­s ebben a magas kamattételeknek elég jelentékeny szerepük van, s kétségtelenné teszi, hogy a követelés egészen jogosult. Minden adós érzi, hogy a megélhetésért való mind nehe­zebb küzdelemben valami igazságtalanság törté­nik vele s igy aztán érthető, ha minden illetékes tényező kénytelen fontolóra venni a kamatter­hek komoly leszállításának szükségét. Tulajdon­képen ez a belátás indította a Nemzeti Bank ve­zetőségét arra, hogy április közepén 6%-ra szál­lítsa le a hivatalos kamatlábat, ami mellett a hi­telügyi tanács ennél lényegesebben szűkebb ke­retben állapította meg a bankok által szedhető kamatokat. A rátacsökkentés azonban nem nyug­tatta meg a kedélyeket, s különösen a mezőgaz­daság körében további és nagymértékű hitelol­csóbbodást követelnek. Nyomatékosan ismétel­jük, hogy ez a kívánság egészen jogos, viszont meglepetéssel figyeljük, hogy egyetlen hivatott tényező sem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen következményei lehetnek a kamattételek további csökkentésének. A helyzet nevezetesen az, hogy a betétek a legjobb esetben is csak stagnálnak, sőt több­nyire csökkennek és a természetes szaporodás hiányát, vagy éppenséggel az apadást nem egyenlíti ki a régi tartozások visszafizetése akár pénz-, akár pedig áruhitelekről van szó, s így természetszerűen folyton kevesebb lesz a gaz­dasági élet rendelkezésére bocsátható tőke. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy a hitelkamatok csökkentésével együtt a betétka­matot is alacsonyabban kell megszabni s a szó szoros értelmében a hiteligénylők egész tömege vadászik az olyan nagyobb betevőkre, akik haj­landók kivenni betéteiket s komoly biztosítékok ellenében akár 8—10% ellenében is kölcsönadni. Ha azt kérdezi valaki, hogy az így kivett beté­teket miért nem adják kölcsön az illető pénzin­tézetek a hitelügyi tanács által megállapított fel­tételek mellett, akkor azt lehet felelni, hogy­­ennek nem is lenne semmi akadálya, minden pénzintézet szívesen adna kellő biztosíték mel­lett hiteleket, de hosszú lejáratra betétekből nem adhat kölcsönt , rövid lejáratra pedig nem mer adni, mert nem tudja, hogy lejáratkor visszakapja-e a pénzét. Ebből a helyzetből ön­ként következik, hogy minél alacsonyabbra szál­lítják le a hitelkamatot, aránylagosan annál ki­sebb lehet a betétkamat is, ami aztán a betevő­ket fokozott mértékben sarkalja arra, hogy be­téteiket kivegyék és a saját maguk felelősségére jóval drágább kamatok mellett hitelezzék ki Ez a folyamat persze megfelelő mértékben apasztja a pénz centrális gyűjtésének lehetőségét s tehát azt, hogy a pénzintézetek a felmerülő hiteligé­nyeket kielégítsék. Ilyen körülmények között a legkomolyabb formában fontolóra kell venni a kamatcsökken­tésből származó veszélyeket s a legsürgősebben meg kellene vitatni egyéb módokat és eszközö­ket, melyek az anglra szükséges hitelolcsóbbo­dást biztosíthatják. Eltekintve a már régebbi német példától, a szomszédos államok is fog­lalkozzanak e probléma célszerű megoldásával. Újabban a csehszlovák kormány törvényjavasla­tot dolgozott ki az eladósodott mezőgazdák hi­­telsegélyezéséről. Nem lesz érdektelen, ha rámu­tatunk arra, hogy a csehszlovák javaslat a kis­gazdák felsegítésé­re fekteti a fősúlyt, de a ka­matleszállítás elvét elejti és ehelyett a kamat­fizetésekre segélyeket ad. A javaslat szerint ugyanis a csehszlovák kormány azoknak a föld­műveseknek ad kamatsegélyt. Ez a kamatsegély legfeljebb 2,5 százalék lehet. A hozzájárulást mindig csak két évre lehet engedélyezni, azon­ban ez meghosszabbítható. A csehszlovák föld­művelésügyi minisztérium felhatalmazást kap a javaslat szerint arra is, hogy a pénzügyminisz­tériummal egyetérve, állami kezességet vállaljon kétszázötvenmillió cseh korona összegig, legfel­­jeb tizenötévi időtartamra azzal a feltétellel, hogy a mezőgazda nem képes megszerezni a me­zőgazdasági üzemének fentartásához nélkülöz­hetetlenül szükséges hitelt. A csehszlovák kor­mány a mezőgazdasági hitelek olcsóbbá tevésére nyolc éven át évenként legfeljebb százmillió cseh koronát fordít. Ennek az összegnek legalább ötven százalékát a kis földművesek számára kell fentartani. * A búza és a rozs határidős forgalma június 11-én kezdődik A tőzsdetanács a spekuláció ellen. A tőzsdetanács ma tartott ülésében elhatá­rozta, hogy az áruhatáridő üzleti forgalmat és árjegyzést folyó hó 11-én megnyitja oly idei ter­mésű búzában és rozsban kötendő ügyletek te­kintetében, melyek szállítási ideje búzában: folyó évi szeptember, október, november és december hónapja, rozsban pedig: folyó évi augusztus, szeptember, október, november és december hó­napja. Megállapította egyben a tőzsdetanács, hogy az 1930. évben 2643. szám alatt hozott ha­tározatának megfelelően a határidős forgalom és árjegyzés folyó évi július hó 1-ével fogja kez­detét venni idei termésű búzában és rozsban kö­tött oly ügyletek tekintetében, melyeknek szállí­tási ideje 1933. évi március, április, május és június hónapja. A tanácskozások során kifejezésre jutott az a felfogás, hogy miután illetékes tényezők nyilat­kozatai szerint a kormány olyan intézkedéseket kíván tenni, amelyek a mezőgazdasági termények árának feljavítására irányulnak, mindazoknak, akik a jelen körülmények között határidőüzlete­ket kötnek, számolniuk kell azzal, hogy a ke­nyérmagvak árának alakulásában, a normális ártényezők mellett, esetleg a fentebb érintett kor­mányintézkedések megvalósulása vagy netáni el­maradása is érvényesítheti hatását. Ellentétek ■■ OTI létszámának leépítése közttL A kormány — amint ismeretes — el­határozta az OTI nagy adminisztrációjának csökkentését. Az OTI autonómiája 604 állást nyilvánított feleslegesnek. A miniszter azonban ezt a javaslatot nem hagyta jóvá és csak 480 állást akar beszüntetni. Az OTI elnöksége ebben az ügyben csütörtökön ülést tartott, amelyen bemutatták a miniszternek azt a leiratát, amely­ben a tisztviselők elbocsátására és az elbocsá­­tandók névsorának összeállítására vonatkozó intézkedés jogát magának tartotta fenn. Az ön­­kormányzat elnöksége tehát elhatározta, hogy ezért a felelősséget magától elhárítja. A GyOSz harmincadik közgyűlése. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége június hó 11-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja ren­des évi közgyűlését, amely jubiláris összejöve­tel, a harmincadik a szövetség fennállása óta. A napirend első pontja az elnöki megnyitó, azután Fenyő Miksa dr. ügyvezető igazgató fog beszámolni a szövetség működéséről, majd a választások és az esetleges indítványok követ­keznek. A közgyűlés jubiláris jellege ellenére az igazgatóság úgy határozott, hogy a szokásos közgyűlési lakomát a kedvezőtlen gazdasági vi­szonyokra való tekintettel nem tartja meg. Állat kiviztünk Franciaországba. A francia kormány Magyarországnak újabb 3100 darab élő subkontingenst engedélyezett június végéig való kiszállításra. Ugyan­csak ebben a hónapban 650 darab vágólovat szállítha­tunk Franciaországba. Mindkét esetben a Magyar Mező­gazdasági Kiviteli Intézet állítja ki a kontingens-bizo­­nyítványokat. 8000­­ P-t fizetek haszonrészesedés címén annak, aki 20.000 P-vel árverés előtt álló 250.000 P-s vagyonon! feloldá­sát elősegíti. Ajánlat és cím „Jó üzlet" jeligére BLOCKNE.­ J. hirdetőjébe, VI.. ANDRASSY UT 1. küldendő. ,___1. Budapesti értéktőzsde az értékpiacon említésreméltó forgalom ma sem fejlődött ki. Az árfolyamok általában a tegnapi nivón mozogtak, csupán a fővárosi kölcsönkötvényben mutatkozott kisebb árjavu­lás. Zárlat: hadikölcsön 6%-os I­V. 0.06, VI., VII. 0.04, magyar királyság 1925. évi kölcsön­­kötvény 18 áru, 1914. évi fővárosi kölcsön 24,75, 1932. évi állami pénztárjegy 100. A Belvárosi Takarék tőkeleszállításának meg­semmisítése. A Belvárosi Takarékpénztár — amint annak idején jelentettük — alaptőkéjét négy­millióval leszállította. A cégbíróság első fokon hozzá is járult az alaptőkeleszállításhoz, da­cára annak, hogy az ellen egy hitelező kifo­gást emelt. A hitelező felfolyamodására azon­ban a tábla a Belvárosi tőkeredukcióját meg­semmisítette. Ez a bírói döntés pénzügyi kö­rökben nagy feltűnést keltett és azt a követ­kezőkkel kommentálták:­­— A mi felfogásunk és a külföldi vélemény között az a különbség, hogy például Cseh­szlovákiában és Ausztriában külön törvényt hoztak a tőkeleszállítások ügyében. Ezekben a külföldi államokban az új törvény megadta a pénzintézeteknek az alaptőkeleszállítás lehető­ségét. Tették ezt abból a meggondolásból, hogy az intézeteknek ne kelljen olyan nagy alaptő­kével dolgozniuk, mint amilyen tőkét ma az összezsugorodott üzleti lehetőségek mellett nem tudnak kellőképpen felhasználni, így a legtöbb nagy csehszlovák és osztrák pénzintézet leszál­lította alaptőkéjét. Legutóbb az osztrák Wiener Bankverein vitt véghez ilyen tőkeredukciót. Né­metországban a fennálló szükségrendelet alap­ján a Deutsche Bank és több nagy pénzintézet szintén hasonló lépésre határozta el magát.­­ A mai változott viszonyok mellett tehát nálunk is meg kellene könnyíteni ezt a folya­matot. Valószínűnek tartják tehát, hogy a Cu­­ria meg fogja változtatni a Belvárosi Takarék tőkeleszállításának megsemmisítésére vonatkozó táblai döntést. Nyilvánosságra hozzák, hogy kik kaptak állatszállítási igazolványokat. Az érdekelt gaz­dák és kereskedők körében régóta panaszkod­nak az állatszállítás­ igazolványok kiadásának módja miatt. Erre való tekintettel az állatkivi­­tel ellenőrzésére alakult Állatkiviteli Egyesülés végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy a bécsi sz.-ih­arxi vásárokra az elosztóbizottság által kiadott szállítási igazolványok jegyzékét hét­­ről-hétre közzéteszi. Az engedélyezést eszerint mindenki ellenőrizheti. Most még csak arról lenne szó, hogy oly irányban is ellenőrzést gyakoroljanak, hogy amidőn a jobb árak el­érése szempontjából nagy jelentőségű volna tel­jesen hízott marhák kiszállítása, az ilyen állat­birtokosoknak adjanak előnyt azokkal szem­ben, akiknek érett marháik nincsenek. A jövő heti bécsi vásárokra egyébként a kontingen­seknek megfelelően 110 darab szarvasmarhára és 1710 darab zsirzsertésre utaltak ki szállí­tási igazolványokat. Az állatexportőrök azzal fenyegetőznek, hogy beszüntetik működésüket, sőt némelyek Romá­niába helyezik át üzleti tevékenységüket, ha a devizakérdést a kívánt módon nem rendezik. Az erre vonatkozólag kiadott közleménynek, melyet hozzánk is eljuttattak, nincsen gazdája és így nem lehet tudni, hogy a fenyegetőzés­nek hol és merre kell keresni a gazdáit Fizetési zavarok Az OHB-nél ma nem jelentettek be fizetésképtelen­ségi esetet. A Magyar Hitelezői Védegyletnél sem jelentettek be a mai napon újabb fizetésképtelenségi esetet. Csőd Budapesten. A budapesti törvényszék csődöt nyitott néhai Szekeres Annia volt budapesti lakos örö­kösei. Szekeres Imre Loránd (Harmat­ u. 2780 hrsz.) és ismeretlen helyen tartózkodó Szekeres István ellen. Csődbiztos Darkó Lajos dr. Tömeggondnok Spur Endre dr. Követelések bejelentése augusztus 30-ig. felszámolási tárgyalás szeptember 30-án délelőtt 9 órakor, csődvá­lasztmány megválasztása október 3-án délelőtt 9 órakor. HALMOS GÉZA DR.­MISKOLCI BANKÁR FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ÜGYE E bankcég ügyében, amelyben Miskolcról és környé­kéről többszáz betevő van érdekelve, tegnap Miskolcon megtartott újabb tárgyaláson, amelyet az OHB részé­ről György Ernő dr. igazgató vezetett, adós újabb egyez­ségi ajánlatot terjesztett elő, amelynek során az ere­deti 50 százalékos ajánlatot felemelte 60 százalékra, fel­ajánlotta fiának ingatlanbiztosítékkal alátámasztott do­logi kezességét, valamint az OHB ellenőrzési és nem­­teljesítés esetére likvidációs jogát. A hitelezők egy része a bankcég azonnali likvidációjához ragaszkodott. Töb­bek felszólalása után azonban adós által beterjesztett egyezségi ajánlatot bocsátotta az OHB szavazásra. Nem csőd, hanem kényszeregyezség egy egri szesz­­cégnél. Az egri törvényszék Preszler Márton cég és tagjai, Preszler Zsigmond és Tarján Endre szeszkeres­­kedők ellen megindította a csődönkívüli kényszeregyez­ségi eljárást. Ezt a hírt lapunk június 9-i számában „Csőd a vidéken44 címmel közöltük, ami sajnálatos elírás, mert csupán kényszeregyezségről van szó, s nevezett cég és taga­i ellen sem csőd nem nyittatott, sem csőd­eljárás nincs folyamatban. A Délivasút július 1-én beolvad a MÁV-ba A vasúti tarifabizottság pénteken­ délelőtt megtartott ülésén Lenn Ottó, a MÁV elnök­­helyettese, bejelentette azt, hogy a Délivasút július 1-én beleolvad a MÁV-ba. A tarifa­bizottság tagjai között ez a bejelentés nem keltett meglepetést, miután Kenéz Béla keres­kedelemügyi miniszter éppen az utóbbi napok­ban nyilatkozott hasonló értelemben a Délivasút további sorsáról. . Egyébként a Délivasútnak a MÁV-ba való be­olvasztása már régebben elhatározott dolog volt. Amint ismeretes, a múlt esztendőben indultak meg a tárgyalások ebben az ügyben. A kormány­ak az volt a terve, hogy a tört-tarifák megszün­tetésével és a magánvasutaknak a MÁV-ba való beolvasztásával egyidejűleg már január 1-én létrehozza ezt a tranzakciót, amikor is a Déli­vasút önállósága megszűnik. A gazdasági körök természetesen meglehetős türelmetlenül várják ez­t a lépést, mert a Délivasut megtartotta ön­állóságát s így a tört-tarifák ezen a vonalon to­vábbra is érvényben maradtak. Most azonban, hogy július 1-én megtörténik a Délivasut beolvadása a MÁV-ba, a tört-tarifák ezen a vonalon szintén meg fognak szűnni. A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma a jú­nius 7-iki kimutatás szerint a május 31-iki for­galommal szemben 8.8 millió pengővel csök­kent, az érckészlet 2 millió pengővel apadt, a váltóesedékességek összege a váltóbenyújtások összegét 1.4 millió pengővel haladta meg és­ a girószámlákra 2.5 millió pengő befizetés tör­tént, amelyből 1.8 millió pengő az állami szám­lákra, 0.7 millió pengő pedig egyéb számlákra került. Az „Egyéb tartozások" 3.2 millió pen­gővel gyarapodtak.­­ Követelések: érckészlet 96,413.791.41, devizák és valuták 13,483.807.61, váltópénz 11,367.407.33, össze­sen 121,265.006.35 (az előző héttel szemben mínusz 2.033.909.53) leszámított váltók, közraktári zálogjegyek és értékpapírok 403,680.576.45 (mínusz 1.440.724.26), kézi­zálogra adott kölcsönök 3,445.000 (változatlan), az állam adóssága 54,136.869.53 (mínusz 22.566.43). épületek és felszerelések 6.075.425.64 (változatlan). egyéb követelések 19.266.490 80 (plusz 380.682.88), összes követelések 607 millió 869 368.77­5.­­ Tartozások: részvénytőke 34.756.095, tartalékalap 8.970.525.49 (mindkét tétel válto­zatlan), bankjegyforgalom 361.254.440 (mínusz 8,891.215), girókövetelések, letétek és azonnal lejáró más tartozá­sok: államiak 26,716.104.90, egyebek 49,606.582.76, össze­sen 76,322.687.66 (plusz 2,544.820.50), egyéb tartozások 126.565.620.62 (plusz 3,229.877.16, összes tartozások 607 millió 869.368.77 pengő.­­ Bankkamatláb április 18-tól 6 százalék. Kecskeméten hitelbe akarnak dolgozni a kő­­mívesek és ácsok a városnak, csakhogy valami­kép munkához jussanak. A munkadijnak egé­szen kis részét kérik most s a többivel várnak őszig, amikor a városnak lesz pénze. Znaim­ban a r ubrikakivitelre szindikátust akarnak létesíteni. Az érdekelt termelők, kereskedők és konzerv­­gyárosok az előkészítésre hattagú bizottságot választot­tak. A csehszlovák gyü­mölcskivitelnél múlt évben életbe léptetett rendszabályokat az idén is fenn­tartják. Az eddigi becslések szerint a cseresznye­termés kisebb lesz, míg körtéből exportfeles­legre van kilátás. Ruszinszkóban igen nagy alma- és szilvatermésre számítanak. HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMOK Devizák: Amsterdam 231.30—232.50, Belgrád 10.03—10.13, Berlin 135.80—136.60, Brüsszel 79.80—80.30, Bukarest 3.43—3.51, Kopenhága 114.30—115.10, London 20.93—21.13, Milano 29.26—29.46, Newyork 50.00—574.00, Oslo 104.20—105.00, Paris 22.33—22.47, Prága 16.97 —17.05, Szófia 4.08—4.19, Stockholm 107.20— 108.00, Varsó 64.10—64.50, Zürich 110.80— 111.40. Valuták: Angol font 21.05—21.45, belga 79.70 —80.30, cseh korona 17.00—17.10, dán korona 114.10— 115.10, dinár 9.98—10.10, dollár 570.50 —573.50, francia frank 22.30—22.50, holland fr. 231.10— 232.50, lengyel zloty 64.00—64.50, lei 3.46—3.56, ieva 4.06—4.19, líra 29.16—29.46, német márka 135.70—136.50, norvég korona 104.00—105.00, svájci frank 110.70—111.40, svéd korona 107.00—108.00. TERMÉNYPIAC Búza 5—10, rozs 10—15, tengeri 10 fillérrel olcsóbb, árpa 25, zab 10—20, korpa 15—20 fillérrel drágább Az amerikai piacok irányzata tovább lanyhult. Chica­góban a kanadai és külföldi jelentések hatása alatt lik­­vidációk és eladások lanyhítottak. Zárlat előtt fedezések javulást idéztek elő, de a zárlat lanyha maradt. Ten­geri a gyenge kereslet folytán gyengült, de zárlat felé javulás állott be. Winnipegben a kedvező belföldi és argentínai vetésjelentések lanyhítottak. Exportőrök vé­telei zárlat felé javulást idéztek elő. Washingtonból jelentik, hogy az alsóház agrárbizott­ságának egyhangú határozata értelmében a Vöröskeresz­ 11 Vegye meg ön is mert nem nélkülözhette !: kánikula öltönyét: ‘HOLLYWOOD: Tárté­k, könnyű, nem gyű­rűdik,­­ mindig elegáns, mert itibíta­ni kiállítása tökéletes! ÜVT Ára 60 pengő 8 K 1 z­á­r­ó­l­a­g tü­rk férfiruhaáruházábanH Rákóczi-út 15 hol a legszebb és legolcsóbb fel­­n­ök­ök, vaglánok, legdivatosabb­­ öltönyök készen és mérték után­­ óriási választékban kaphatók! | Mindenki nézze meg világvárosi kirakatait! ! !T Leszállított áraki TK&­­gj­ ­et fogják megbízni, hogy a Farm Board készleteiből 40 millió bushet gabonát és 500 ezer bál gyapotot a szükséget szenvedők között osszon szét. Winnipegből jelentik, hogy a kanadai pool likvidálá­sáról elterjedt hírek miatt a vezetőség nevében Mc.­Farland cáfolatot adott ki, melyben azt mondja, hogy a kanadai búzákat külföldön világpiaci árakon helyezik el és eladásaik méreteit a jövőben is az illető országok beviteli szükséglete fogja meghatározni. A piacon mégis bizonytalanság uralkodik és a kedvező belföldi vetés­jelentések a nagy spekulációt egyelőre renkívül tartóz­kodóvá teszik. Javulást az utolsó napokban csakis a készárueladásokkal kapcsolatos fedezési vásárlások okoztak. Berlini jelentés az első kézben lévő németországi gabonakészleteket május közepén a gazdasági tanára megállapításai­ szerint főleg a rozsnál rendkívül ki­csinyre becsüli és 550 ezer tonnát mond a tavaly ilyen­kori 890 ezerrel szemben. Búzában 270 ezer tonna a ta­valyi 180 ezerrel szemben. Téli árpa alig van, nyáriból 190 ezer tonna a készlet, ami 90 ezerrel több, mint ta­valy. Zab 1.8 millió tonna, csaknem annyi, mint tavaly. A burgonyakészletek 5.4 millióval 3.41 millióra csökken­tek, majdnem annyi, mint tavaly ilyenkor. A másod­kéz készleteinek nincs jelentőségük és az első kéznél található gabonából e hó végére elméletileg számítva alig marad. Az orosz mezőgazdasági helyzet hivatalos közlés sze­rint május végével ,noha csak 75.132.000 hektár van bevetve a tavalyi 75,4 millióval szemben, általában so­kat javult, úgy mint eddig is, az ukrániai rész állása kedvezőtlen, m­íg a közép Volga-vidék rendkívül meg­javult. Az időjárás most kedvező. A gabonatőzsdén a búza irányzata élénkebb forga­­­lomban gyenge volt. Liverpool első búzakurzusai is pennyvel drágábbak voltak. Jobb kínálattal szemben a kereslet is jó volt, de a malmok csak alacsonyabb ára­kon vettek. Elkelt mintegy 35 vagon. Új búzában gyen­­gülten augusztusra 77 kilósat származás megjelölése nél­kül 11 pengő körül, új rozsot júliusra 10.75, augusztusra 10.55 pengőn kötöttek. A rozs igen csekély forgalomban gyenge és olcsóbb volt. Az árpát keresték és igen kis üzletben megszilárdult. A zab hasonlóan drágább volt. A tengeri jobb kínálat és gyengült kereslet jobb forgalomban olcsóbb volt. A köles, repce, bab és­ a magvak nem változtak. Az őrlemények piacból.­Alcsit, igen csekély helyi forgalomban nem változott. A Tiorpa kis üzletben drágább volt. A haláridőpiacon a júniusi búza 7 fillérrel emelke­dett és zárlatig ugyanennyivel olcsóbbodott. Júniusi rozsban egy kötés volt. Júliusi tengeriben is egy kötés történt. Az augusztusit 17 fillérrel magasabban, majd 7 fillérrel olcsóbban kötötték. A májusi 6 fillérrel ma­gasabban indult és 10 fillérrel drágult. Felmondottak 7200 g búzát. Júniusiakban az utolsó felmondási nap 15-én lesz és 20-án mutatják ki a még fennálló kötele­zettségeket. MAI KÖTÉSEK* Búza: h. pár. 79 kg felsőtiszai 12.50, 80 kg dunánt. m. sz. ab áll. 12.25, Szarvas 13.30. Makó 13.30, 13.25, Mezőtúr 13.10. Makó 13.25, 13.30, Orosháza 13.40, Szol­nok m. sz. 791/1 kg 12.80, Rozs: h. pár. 12.50. Tengeri: h. pár. 16.90, 16.85. Hatvanon át 16.85. HIVATALOS JEGYZÉSEK*. Búza: Tiszavidéki 77 kg 12.30-12.50. 78 kg 12.45— 12.60. 79 kg 12.60-12.80. 80 kg 12.70—12.90; különleges 80 kg 13­00—13.10. Felsőtiszai, jászsági, fejérmegyei, dunántúli, pestvidéki, bácskai 77 kg 12.25—12.40. 78 kg 12.35-12.50. 79 kg 12.50-12.65. 80 kg 12.55-12.70. Rozs: pestvidéki 12.40—12.50, más 12.40—12.50. Árpa: zak.­la 15.75-16.25, közép 15.25-15.75. Zab­­la 17.20-17.70, közép 16.50-17.00. Tengeri: tiszavidéki 16.80—16.90. Korpa: 12.00—12.25. 8-as tak. liszt: 15.75—16.25. Köles: vörös 17 00—19 00; egyéb 15.00—18.00. I. rendű lenmag 21.75-22.25; II. r. 21.00-21.50. I. rendű tökmag 30.00— 32.00; II. r. 28.50-30.00. Kék mák 90.00-92.00. Csillagfürt, 1 lapos 15.50—16.00. Muharmag 22 00—23.00. Fehér szokványbab 16.00—17.00. Fürjbab, gömbölyű 27.00— 28.00; hosszú 25.00—27.00. Szárított répaszeret 12.50-13.00. HATÁRIDŐS ÁRAK* Fiz. nap Juniu* 11. Búza jun. 12.90, 97. 90, zár. 12 90—92. Rozs jun. 12.90, zár. 12.85—90. Tengeri jul. 16.42, zár. , aug. 15.77. 70, zár. 15.70-72, máj. 11.60, 70, zár. 11.70-72. TÁJÉKOZTATÓ ARAK* Lisztárak (június—júliusra): Búzaliszt: Dara 40.00— 41.00, Ogg 39.00—39.50, Og 39.00-39.50. 2-es 38.50-39.00, 4-es 37.50-38.00, 5-ös 35.50-36.00, 6-os 33.50-34.00, 8-as 16 50—16.75. Korpa: 11.75—12.25. Rozsliszt: 0-ás 39.00— 39 50, 0—1-es 38.00-38.50. 1-es 37.00-37.50, Ha 29.00— 29.50. Takarmány: 17 00. Korpa: 13.50. Elsőrendű tiszai nagymalmok: Búzaliszt Ogg 40.00— 41.00, Og 39.50-40.50. 2-es 38.50-39.50. 4-es 37.00-38.00, 6-os 35.50-36.50. 7-es 28.50-29.50. 8-as 17.00—17.50. Tiszai kismalmok (prompt sconio nélkül): Buzaliszt Ogg 36.00-36.50, Og 36 00-36.50. 2-es 35.00—35 50. 4-es 34.00— 34 50. 6-os 31.00—31.5. Um­anuiki kismalmok (prompt, sconto nélkül): Búza­liszt: Ogg 34.75-35.50. Og 34.50-35.50, 2-es 33.50- 34 50, 4-es 32.50-33.50. 6-os 29.00-2950. Takarmánycikkek: Árpakorpa 13.00, gabonamoslék, szárítva 16.50. búzakonkoly 12 50. cirok 14.00. konkoly­­dara 13.00. lenmagpogácsa 18.00 mákpogácsa 14 00 malála­­csk­a 13.00. melasz 6.00. bükköny malomáru 15.00. napra­forgópogácsa 15.00. repcepogácsa 13.00. rozskonkoly 13 00. rozskorpa 12 50. extrahált szójadara 22 00 tokmacnacársa 20.00. húsliszt, vérliszt 49.00, rétiszéna 9.50-10.20, Ila széna 8­.00—9.00, lucernaszéna, uj 7.00—8.00, búzasz­alma 3.60—4.00, rozsszalma 4.50—5.00 pengő. iMezi Ili­a Rimozás a nikiacesei Kereskedelmi mamm­a valamennyi tagozatán. A felső kereskedelmi iskola első osz­tályában a beiratási díj 36.— pengő Az egész évi tandíj 144.— pengő. A többi évfolyamokban a tandijleszál­­lítás évenként fokozatosan történik. V., Alkotmány­ u. 11. Tel.: 20­5-47

Next