Ujság, 1941. június (18. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-21 / 139. szám
Szombat, 1941 junius 21 ÚJSÁG VÁNDOR KÁLMÁN: Tizenhétomszázszor csókolom a szádat... Bácskában, a Duna partján, 1941. június. Az égen millió csillag. Halk sustorgás, lágy csobbanás. A varázslatosan szép júniusi éjszakában a Duna habjai csókolgatják a partot. Közvetlenül a Duna partján, melynek tükrében a csillagok remegnek, hosszú x-lábú asztal. Rajta három petróleumlámpa. Az asztalok mellett férfiak, tiszti, városi úri és falusi paraszti öltözetben. Valahonnan a homályos háttérből rőzselángok világítanak meg egy hatalmas kondort, egy csillogószemű asszonyi arcot. Készül a halpaprikás. A Bácskával visszatért Gombos község paraszti népe látja vendégül huszonkét év után először Budapestet, e pillanatban Budapest megszemélyesítőjeként a budapesti sajtó képviselőit. Az asztallal szemben káprázatosan szép ruhákban parasztlegények, parasztleányok. Egymással összefogózva hosszú sorban állnak, szemük valahova a csillagok közé vész el s ajkukról halkan, ősi monotonsággal száll a gyönyörű nóta: Kimentem a rétre ibolyát kaszálni... A nóta száll az éjszakában a busongó parasztlegény babájáról, aki nem megy kaszáló párjához, aztán felcsattan a hang: Tizenhárom kasza mind egyszerrevágott. Tizenháromszázszor csókolom aszádat... A hosszú asztal vendégei szótlanul, maguk elé tekintve ülnek egymás mellett. Arcukon villódzik a petróleum meg-megremegő lángjának fényeárnya s ebben a felejthetetlenül ősi, méla, fájdalmasan szép pillanatban mellettem halkan megszólal egy kistermetű paraszti ember. A bíró. — Úgy vót, hogy hadifogságba estem. Huszonegybe kerültem viszsza. Mikor Varsóba érkezett a vonat, bennünket, magyar hadifoglyokat odavezettek egy nagy tábla elé, a táblán ott volt Magyarország térképe. Csak nagy vörös vonalak vótak benne, meg idegen szavak, hogy Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia. Oszt nézze meg mindenki jól, hogy most hova tartozik? Gombos odaesett a hon az a szó vól, hogy Jugoszlávia. Huszonkét év múlott el azóta ... Az egybefogódott párok ajkáról ismét bánatosan száll a hang: Ibolya, viola, őszi szellő fújja, Ibolyalevélből lesz a koszorúja... Kicsit értelmetlen szöveg. Az ibolya a koratavasz virága, őszi szellő sohase fújja. De ki hallja a szavakat a megejtő éjszakában? A biró hangját hallom csendesen, Suhajda József, nincs benne semmi aggresszivitás, nincs benne szemrehányás, gyűlölet. — Négyszer vetettek tömlőcre a szerbek. Most ötödször vittek volna. Kint bujdostunk az erdőben, amig a honvédek gyüttek . .. A dal duruzsoló szárnyra kap. Az álmodó csöndben, a hosszú asztal mellett már mindenki dúdolja a dalt, befelé magának, mégis szétszakíthatatlan összetartozással. Tizenhárom kasza mind egyszerrevágott. Tizenháromszázszor csókolom aszádat... De az asztal mellől felugrik egy ember. Az ugrás torz, az ember sánta. Hatalmas hallószerkezet a fülén, nemcsak sánta, süket is. Hadirokkant, százszázalékos. Úgy hívják, hogy Tamaskó József. A hangja átsüvit az éjszakán. — Legények, lányok, félre a busongással. Magyarok vagyunk ! Nézem a különös embert, aztán a bíróhoz fordulok: — Ki ez? A bíró rámnéz. — A szerbek úgy tudták, hogy méhész. Méhészeti újságíró. Húsz éven át járta a magyar falukat, azt mondta, hogy a méhekről tart előadást. De amikor senki se figyelt, akkor régi magyar nótákra tanította a legényeket, leányokat, az öregeknek azt mondta, hogy nem marad ez igy. Tartotta a lelket. Egyszerre felcsattan a cigánybanda pikulája. A legények, lányok táncra sorakoznak s aztán egyszerre vad erővel a Duna partján, a csillagos ég alatt megdobbannak a lábak. A szemek lángra gyulnak, egekig csapkod a hegedűk húrjából kizengő hang, ezeresztendős magyar tánc dobbanása alatt remeg az öreg föld. „Tüsköm.“ A legősibb magyar tánc. Ideát mifelénk nem is igen tudják. Gombosi hősök még az Etelközből hozták, jellegét a nevében hordja: tüsköm. Ezeréves tűztánc. Etelközi magyarok ropták a tűz körül, a végtelen pampák szélén. Aztán a dobbanás elhallgat. A legények, lányok kipirultan állnak s az ember szive egyszerre dagadni kezd. Csupa paraszt, földhöz tapadt, akinek a kezébe ásón, kapán kívül szerszám sohasem volt. Nincs az a kitenyésztett arisztokrata, amelyik Szebb lenne náluk. A lábuk karcsú, mint egy uridámáé, az ujjaik mintha valamennyi grófnő volna s az arcukon virul a rózsa, olyan bőr, amilyet száz évben egyszer, ha látsz. Egyszerű parasztok s mindmegannyi gróf. De nemcsak a külsejük. A modoruk is. A mozgásuk is. Az égen apró felhőfoszlányok úsznak. Néha eltakarják a csillagokat. A vad tánc után támadt sűrü csendben egyenként halljuk a Duna minden loccsanását. Ülünk az asztalok mellett, szemben ezek a gyönyörű magyar parasztok, nincsen hang, egy szó sem esik és talán soha az életben nem éreztük olyan nagyon, hogy magyarok vagyunk és mit jelent az, magyarnak lenni__ Aztán az asztal végén egyszerre egy duruzsoló hang. Átveszi a másik, a harmadik, a tizedik, a huszadik, a szemek befelé fordulnak álmodásra s halkan újra még egyszer felcseng a dal. Tizenhárom kasza mind egyszerrevágott, Tizenháromszázszor csókoloma szádat . . .* Mit is akartam inni? Azt hiszem, Nem fáradt, hanem felfrissült... A déli időben gyakran fellépő fáradtság ellen kitűnő szer az ODOL. Öblögessen ODOL szájvízzel és nyomban megszűnik a fáradtsága. Az ODOL szájvizet orvosok ajánlják fogbetegségek és megfázás megelőzésére. Elpusztítja a bomlasztó baktériumokat— a fogak között éppen úgy, mint a szájüregben. Aki ODOL szájvízzel ápolja magát, üde és gondozol lesz. semmit. Csak ezt a felejthetetlen éjszakát ott a millió csillag alatt, a sustorgó bácskai Dunapartján. Jobbra hajts, balra előzz! Vidéken július 6-án hajnalban kell áttérni az új közlekedési rendre. Budapesten és környékén novemberben kerül sor a „jobbra hajts“ bevezetésére Évek óta halljuk már a hozzánk érkező külföldi vendégek Magyarországot őszintén dicsérő szavait, ugyanakkor azonban minden idegen panaszolja az Európa szemében furcsa, elmaradott különlegességet: a „balra hajts“ irányú közlekedést, mert az európai szárazföldön kivétel nélkül mindenütt jobbirányú közlekedés van már, csak nálunk nem. Nyugat és Kelet közt talán sohasem, játszott még az ország olyan fontos gazdasági és összekötő szerepet, mint ma s régi közlekedési rendünk már érezteti hátrányos hatását a nemzetközi forgalom szempontjából. Ezért határozta el a kormány, hogy a hajtási irányt megváltoztatja és a régi „balra hajts, jobbra előzz" helyett a „jobbra hajts, balra előzz“ elvét vezeti be. Vidéken lesz az új közlekedési rend premierje Bevált külföldi példák szerint nálunk is először vidéken rendelik el a jobbra hajtást. A fővárosban csakkésőbb kerül erre sor. Vidéken ugyanis aránylag kevés akadályba ütközik a most már sürgetően esedékes áttérés s így jóval előbb végrehajtható, bár az országutakon, a városokban és falvakban is igen sok átalakítást kell végezni. Viszont Budapesten a bonyolult villamosvasúti hálózat, a nagyszámú autóbusz és a komplikált forgalmi berendezések átépítése legalább további 4—5 hónapot vesz igénybe a Vidéken, vagyis általában az egész országban, tehát július 11-án hajnali 3 órától kezdve már a „jobbra hajts, balra előzz“ lesz kötelező. Az áttérés időpontjául azért választották éppen a vasárnapi hajnalt, mert — egyes kirándulóhelyektől eltekintve — vasárnap van mindenütt a legkisebb forgalom, hajnali három 3 órakor pedig az előző napi éjjeli forgalom már elcsendesedett, a reggeli közlekedés meg alig indul még. Aki gyalogos, kerékpáros, szekeresgazda, teherautó vagy személygépkocsi ebben az időpontban mégis az utakon akad, baloldalról egyszerűen áthajt majd az út jobb oldalára. A napi közlekedés pedig csak fokozatosan árad el az utcákon és így lassanként, menetelesen könynyebben megtalálja majd mindenki új közlekedési irányát a jobb oldalon is. Remélhető, hogy ilyen módon az áttérés első nehézségei nem okoznak komolyabb fennakadást. Budapesten és környékén novemberig a régi rend érvényes Budapest és közvetlen környéke azonban csak november 9-én illeszkedik be az új közlekedési rendbe. Budapest környékén azok a községek, amelyeken belül a régi rend marad érvényben, a következők: Újpest, Budakalász, Szentendre, Pilisszentlászló, Pilisszentkereszt, Pilisszentiván, Nagykovácsi, Máriaremete, Budakeszi, Budaörs, Törökbálint, Diósd, Érd, Szigetszentmiklós, Tököl, Szigetcsép, Szigetújfalu, Ráckeve, Makád, Szigetbecse, Dunakisvarsány, Alsónémedi, Újpéteri, Vecsés, Maglód, Pécel, Isaszeg, Gödöllő, Fót, Dunakeszi. Mire kell ügyelni az új közlekedési rendnél? Ezek a helységek a határai annak a területnek, amelyen belül a régi közlekedési rend marad érvényben továbbra is, kívül azonban már a jobbra hajtó, balra előző rendszer szerint kell közlekedni. Természetes, hogy a közlekedésnek ilyen megváltozott rendje igen sok kérdést vet fel. Közönség és járművezetők egyaránt egész sereg új feladattal találják magukat szemben. S az átalakítás és annak megszokása nem is mehet máról-holnpra. Alaposan át kell ezért gondolni, mi mindenre kell majd vigyázni. Mert „vigyázni“ kell elsősorban, óvatosságra és megfontoltságra van szükség legfőbbképpen, hogy a nekünk szokatlan, új forgalmi irányba beleilleszkedjünk. Érdekel is mindenkit és tudnia is kell mindenkinek már előre, hogy hogyan fest majd ez az átmeneti probléma, micsoda átalakulásokkal találkozunk mindenfelé, amerre járunk, milyen új szabályokat kell szem előtt tartani és általában, mire kell leginkább figyelnie majd a közönségnek és járóműsvezetőknek, különösen a megosztott rendszerű átmeneti időszakban. Ezeket a fontos kérdéseket a következőkben sorra mind megvilágítjuk az Ujságban, hogy a közönségnek ezzel is lehetőleg megkönnyítsük a nehézségeket, amelyekkel kétségkívül eleinte meg kell majd küzdenie. Meghosszabbítják a zárórát A kormány az elmúlt év decemberében — mint ismeretes — záróra korlátozó rendelet adott ki. A rendelet szerint minden nappal nyitvatartó szórakozóhelyet, vendéglőt és kávéházat éjfélkor kell bezárni, azoknak az üzemeknek zárórája pedig, amelyek nappal nincsenek nyitva, éjjel két óra. Ugyancsak éjjel két óra a zárórája a kluboknak és kaszinóknak is. A zárórarendeletet december óta a villanyáramfogyasztással való takarékoskodás végett legszigorúbban alkalmazták és a belügyminisztérium a legritkább esetekben adott csak egy-egy kivételes engedélyt a záróra meghosszabbítására. A vendéglátóipari érdekeltségek több izben fordultak a kormányzathoz, a szigorú zárórarendelet enyhítését kérve. Arra hivatkoztak, hogy nyári évadban a nappali nagy melegben az emberek inkább otthon tartózkodnak és főleg este veszik igénybe a szórakozóhelyeket. Hivatkoztak az ipari alkalmazottak érdekeire is. A legújabb hírek szerint az iparügyi minisztériumban elkészült a decemberi zárórarendelet módosítása. A záróra-enyhítő rendelet értesülésünk szerint úgy szabályozza a zárórát, hogy a vendéglők és nyári alkalmi szórakozóhelyek, így az Angolpark is, éjjel egy óráig tarthatnak nyitva, a kávéházak és mulatók zárórája pedig éjjel 3 órakor lesz. A már teljesen kész rendelet az iparügyi minisztériumban van, a közeljövőben terjesztik minisztertanács elé jóváhagyás végett. 5 FŐVÁROSI HÍREKÉrt TÖBB KÖZSÉGI GIMNÁZIUM új vezetőt kapott. Szendy Károly polgármester felmentette Erődi Kálmánt a reáltanoda utcai Eötvös József-gimnázium, Lenkey Lehelt a Horánszky utcai Vörösmarty Mihály-gimnázium, Párkányi Norbertet a práter utcai Zrínyi Ilona-leánygimnázium, vitéz Ghymes Béla a Szemere-utcai Ráskay Lea leánygimnázium vezetése alól. Ugyanekkor Ghymes Bélát a reáltanoda utcai gimnázium, Hittrich József dr.-t a Horánszky-utcai gimnázium, Farkas László dr.-t a práter utcai gimnázium és Grabits Lajost a Szemere-utcai leánygimnázium vezetésével bízta meg. Hittrich, Farkas és Grabits tanárok egyúttal helyettes igazgatókká léptek elő.* TÖBB KÖZSÉGI TOVÁBBKÉPZŐ (ismétlő iskola) megszűnik. Ezek a következők: II., Marcibányi-tér, 111., Kiscelli-utca, III., Vörösvári-út, HL, Szentendrei-út, V., Pannónia-utca, VI., Szinyei Merse-utca, VII., Dob-utca, VII., Murányi-utca, VIII., Jázmin-utca, Vili., Dugonics-utca, IX., Szvetenay-utca, IX., Tűzoltó-utca, IX., Soroksári-út, IX., Gyáli-út, X., Százados-út, X., Ihász-utca, X., Kada-utca, X., Maglódi-út, XL, Horthy Miklós-út, XII., Diana-út, XIII., Váci-út, XIII., Szent László-utca, XIII., Tomori-ut, XIV., Tatai-út, XIV., Egressy-ut, XIV., Angol-utca és a XIV., Álmos Vezér-tér. MELEG ünneplésben részesítette a XII. ker. elöljáróság tisztviselői kara Garancsy László dr. kér elöljárót abból az alkalomból, hogy most töltötte be hivatali szolgálatának 30. évfordulóját. A tisztviselői kar élén Horváthy Gála dr. főjegyző, elöljáróhelyettes köszöntötte a közszeretetben álló jubiláns elöljárót. AZ ÚT- ÉS CSATORNAÉPÍTÉSI BIZOTTSÁG Morvay Endre dr. alpolgármester elnöklésével tartott ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a XI., Maglódi-útnak a Somlói-út és Citadella-út közötti szakaszát 20.000 pengő költséggel rendezzék. A Gyáli-útnak a Zombori-utca és Füteki-utca közötti részén 50.000 pengőért átépítik a csatornahálózatot. Ezenkívül még több csatornázást, átrendezést, stb. határoztak el, majd odaítélték az útépítéshez szükséges kőanyagszállítást. K. Császár Ferenc sürgette, hogy a Lenkenelnét levő vasúti töltésen a gyalogosok részére aluljárót létesítsenek. Vitéz Becske Kálmán tanácsnok elismerte, hogy az „égető szükség" volna aluljáróra. A probléma megoldása azonban részben a MÁV-ra tartozik. A KÖZSÉGIPAROSTANONCISKOLÁKAT a polgármester átcsoportosította, egyben megszabta elhelyezésüket, illetve azt hogy melyik épületben milyen szakirányú iskola működik a jövőben.