Ujság, 1943. június (19. évfolyam, 123-145. szám)
1943-06-10 / 130. szám
\ SZABADELVŰ NAPILAPA fŐSZERKESZTŐ: MAKAY- PETROVICS GYÖRGY dr. XIX. évfolyam, 150. szánt SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: VI., Aradi utca 8. TELEFON: *120—757, 120—756, 120—755, 120—754 Budapest 62., postafiók 282. 1 CIÓKKIADÓHIVATAL: KÖNYVTÁR (Telefon: 180-674) ÚJSÁG UTAZÁSI IRODÁJA V. kerület, Gróf Tisza István utca 6. szám. kivételével minden nap. SBSI Telefon: 181—004 és 181—674 Budapest, 1945 június 10. csütörtök ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra • ••« *•*••• • 4.— pengő Negyedévre ••«•**»•«**•» 11.60 pengő Egész évre «•«»»...««••» 46.40 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon hétköznap 16 fillér Vasárnap ...................................... 30 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok ai rovatunki A TUDOMÁNY Külföldi regényünk: JULES CLARETIE 14«““” I » *■ oldalim Mi történt szerdán Az olasz lapok a Stefani-iroda jelentése szerint egyöntetűen hangsúlyozzák: a tengelyhatalmak készen állnak minden támadás elhárítására. Az invázióval kapcsolatban a Stampa megjegyzi: A tengelyhatalmak hadserege és népei nem becsülik le az ellenség erejét, de most az ellenségen a sor, hogy hozzáfogjon terveinek lebonyolításához. Pantelieria szigetét — miként római illetékes helyen hangsúlyozzák — kizárólag fascista milicia védi. Az olasz főhadiszállás közlése szerint Pantelieria szigetének helyőrsége visszautasította az angolszászoknak a sziget átadására vonatkozó felszólítását. Inén atörök államelnök beszédének nagy visszhangja van a világsajtóban. Churchill miniszterelnök amerikai és északafrikai útjáról jelentést tett a királynak. Az új argentin kormány megtartotta első minisztertanácsát. Kétórás tanácskozás után közölték a sajtó képviselőivel, hogy a kivételes állapotot azonnal felfüggesztik, mert az országban "általános a nyugalom. Montenegróban súlyos harcok folynak a partizánok ellen. A partizánok egyik csapatrésze Niksics városka ellen akart előretörni a boszniai hegyekből, de az olasz csapatok útját állták. Egy másik partizáncsapat Albánia felé igyekezett egérutat nyerni, de egy másik olasz csapattest heves harcokkal ezt a szándékot is megakadályozta. A partizánokat most már minden oldalról körülzárták. Salasar portugál miniszterelnök fogadta Campbell brit nagykövetet. Dünkirchen és Calais között a La Manchecsatornában csatározás folyt le brit gyorsnaszádkötelékek és egy német hajókaravánbiztosító tengeri erői között. Török gazdasági bizottság utazott Svájcba az új török-svájci kereskedelmi szerződés megkötése céljából. Az USA és Brazília állampolgárainak katonai szolgálatára vonatkozólag egyezményt írtak alá. Pantelleriát megadásra szólították fel, a helyőrség nem is válaszolt ■ ■ _______ ♦ Törökország óvja jogait és érdekeit — Német vélemény a légi csaták hevességének csökkenéséről — Megszakadtak az amerikai szénbányászok tárgyalásai AZ ÁLTALÁNOS KATONAI HELYZETET ma is az angolszász támadási erővonalak expanziója jellemzi az afrikai támaszpontokról északi irányban. Már szerdai összefoglalásunkban rámutattunk arra, hogy Lampedusa olasz támaszpont angolszász részről történt megtámadása után előreláthatólag hamarosan sor kerül Pantelieria elleni akcióra is. Feltevésünket, illetve érzékeltetésünket teljes egészében igazolja a szerdán megjelent olasz hadijelentés, amely szerint pantelteria szigetének, illetve ennek az olasz támaszpontnak védőrségét az ellenfél felszólította a sziget átadására. Az olasz védőőrség ezt a felszólítást visszautasította. A Lampedusa, majd Pantelieria elleni angolszász akciók továbbra is arra engednek következtetni, hogy az angolszász hadvezetőség megkezdte az inváziós hadműveletek bevezetőjét, éppen az útjában álló olasz támaszpontok leküzdésére irányuló harci cselekményekké. Tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy ezek a mai napig nem végződtek sikerrel. " Lampedusa és Pantelieria, e két olasz támaszpont legközelebb esik a bizerta—tuniszi térségből Itália felé vezető hadműveleti irányvonal kiindulópontjaihoz. Ezzel magyarázható meg az angolszász hadvezetőség igyekezete, hogy e két szigetet, illetve olasz támaszpontot elfoglalja. A KELETI HARCTÉREN nyugalom volt. Ny. O. búvárnaszádok a fő gondjuk. Csapongó képzelettel a hármas egyezmény hatalmainak közeledő katasztrófáját emlegette, de kijelentette, hogy nem vállalhat ezért az állításért garanciát és nem szabad túlzott reményeket fűzni az ellenség összeomlásához A német kommentárok bőségesen foglalkoznak Churchillnek a Szovjettel kapcsolatos kijelentéseivel. Churchill elismerte, hogy a legnagyobb terhet a Szovjet vette át a háborúban és ezért az angolszászoknak segítségére kell lenniük. A németek megállapítják, hogy még az alsóház előtt is kénytelen volt a kudarcról megemlékezni, amennyiben nem sikerült a washingtoni tárgyalásokra sem Sztálint, sem megbízottját odahívni. Német részről azt látják ebben, hogy minden ellenkező állítás ellenére Sztálin diktálja szövetségeseinek az iramot és nem enged módszereiből. Vitába szállnak a német kommentárok Churchillnek azzal a kijelentésével is, hogy a német foglyok vallomásai szerint Tuniszt augusztusig tartani akarták. Ez az állítás semmi egyéb — mondják a Wilhelmstrassén —, mint olyan kísérlet, amely a tengelycsapatok tényleges hadászati sikerének kisebbítését célozza. Sokat foglalkoznak a tengeralattjárókról és a légi bombázásokról tett kijelentésekkel is. Churchill ugyanis azt mondotta, hogy a búvárhajók májusi eredménye Amerika hadbalépése óta sohasem volt ilyen kevéssé kielégítő és június első hete volt a tengeralattjárókra a legvégzetesebb, de hozzátette, hogy ebből nem lehet arra következtetni, hogy az angolszászoknak ezt a legnagyobb veszedelmét legyűrték volna. Oktalanság volna feltételezni — jelentette ki —, hogy egyetlen hónap kedvezőbb eredményei a jövőre vonatkozólag biztosítékot nyújtanának. Elismerte, hogy rengeteg tengeralattjáró harcol az óceánban és elkerülhetetlen, hogy a karavánok ne találkozzanak velük. A légi támadásokkal kapcsolatosan tett kijelentéseit a Német Távirati Iroda diplomáciai tudósítója a legjellegzetesebbeknek mondja. Churchill a tudósító szerint beszédében gúnyosan nevezte magát e barbár eszköz kezdeményezőjének, amelyet az egész ellenséges hadviselés alapjának tett meg. Göbbels dr. már legutóbbi beszédében nem hagyott fenn kétséget — ismétli a tudósító —, hogy a megtorlásban azt a mértéket fogják alkalmazni, amelyet Churchill és a hozzá hasonlók bűnös cselekedeteik folyamán követnek. Az olasz lapok azt írják, hogy Churchill makacsul reméli, hogy a városok bombázásával és a polgári lakosságra árasztott géppuskatűzzel előidézheti Olaszország összeomlását, amire Anglia fegyveres erejével hiába törekszik. Az elmúlt világháborúban, írja a Gazetta del Popolo, Churchill Gallipolinál hasonló csökönyösségről tett tanuságot, amikor katonái tízezreit áldozta fel céltalanul. Most az angol-amerikai légierők javát uszítja Olaszországra. A Stampa ezt írja: — A tengelyhatalmak hadserege és népei nem becsülik le az ellenség erejét, de most az ellenségen a sor, hogy hozzáfogjon terveinek lebonyolításához. Mindaddig természetesen elsietett minden invázióról szóló híresztelés. Az ellenségnek módjában áll, hogy partraszállási kísérletet tegyen, de nem szabad elfeledni, milyen különbség van egy partraszállás és egy esetleges invázió között. Svájci kommentárok megállapítják, hogy Churchill keddi beszédében szónoki képességeinek magaslatán állott. Szónoki hatást elérendő, különös hangsúlyozással emelte ki, hogy a háború után következő béke megnyerésének két fölötte fontos tényezője van. Az egyik a parlamentáris demokrácia, amely Nagy-Britanniában változatlanul életerős és tekintélyes s amely olyan alkotásnak bizonyult, hogy sem az ókor, sem az ujikor nem tudja túlszárnyalni. A másik a brit—amerikai testvériség, amely nemcsak a háborúra szól. Az alsóház tetszéssel fogadta a beszédet. A képviselők nem is, várták, hogy hadműveleti részleteket közöljön. Tartózkodó, tömör és józan volt a szónoklat, amelyben pátosz akkor jelentkezett, amikor Churchill bejelentette, hogy a légibombázások fegyverétől nem áll el , amikor beszéde végén a jövő béke két alappilléreként a parlamentarizmust és az angolszász testvériséget említette meg. Churchill beszéde Churchillnek az alsóházban mondott beszédéről kiadott terjedelmes német és olasz kommentárok azt bizonyítják, hogy a feszült érdeklődéssel várt beszéd nemcsak az angolszász közvéleményben tette meg hatását, hanem a tengelyállamok számára is bizonyos irányú útbaigazítással szolgált arra vonatkozóan, mire kell felkészülni a közeljövőben. Churchill beszédében megemlítette, hogy a háború az angolszászok részére offenzív szakaszához ért. Nagyszabású, különösen bonyolult, igen nehéz és veszedelmes hadműveletek állanak küszöbön vizen és szárazföldön — mondotta —, de hozzátette, hogy a jövőről, különösen a legközelebbi jövőről nem kíván nyilatkozni. Megemlékezett a washingtoni tárgyalásokról is és közölte, hogy azokon a háború minden összefüggését szemügyre vették. Bejelentette a legintenzívebb erőbevetést és az Afrikában történtekről azt mondotta, hogy ott az események gyorsabban peregtek le, mint ahogy gondolták s ebből arra következtetett, hogy a háborúbefejezésének időpontját nem azok szabják meg, akik a háborút megindították. Igen érdekes a svéd sajtónak a véleménye a beszédről. Egységes a svéd sajtó abban, hogy Churchill kijelentéseiben rendkívül óvatos volt, de optimista hangot ütött meg. A Dagens Nyheter szerint a beszéd jelenti a tengelyhatalmak ellen indított idegháború csúcspontját. Kétségtelen — a lap szerint —, hogy a szövetségesek támadást terveznek a legközelebbi időben, de a beszédből nem lehet pontosan megállapítani, milyen erejű lesz az, bár Churchill szerint nagyarányú támadások következnek a tengeren, a szárazföldön és a levegőben egyaránt. A Svenska Dagbladet megállapítja, hogy bár a támadás időpontja kétséges, nem lehetetlen, hogy a legrövidebb időn belül megindul, de az sem lehetetlen, hogy a nyár derekán, vagy ősszel kerül reá a sor. Egyöntetű azonban — a lap szerint — Londonnak az a véleménye, hogy a legvéresebb és a legnehezebb harcok következnek. Ez lesz Nagy-Britannia legnagyobb katonai feladata, amelyet történelme során meg kellett oldania. A harcba minden bátorságát, ügyességét és anyagkészletét be kell vetnie. Illetékes német részről úgy ítélik meg a beszédet, hogy az hűt képe az amerikai kongresszusban előadott fejtegetéseknek s ezért a beszéd részletesebb taglalását feleslegesnek tartják. A beszédben érdekes az — jegyzik meg a Wilhelmstrassen, hogy Churchill ebben az esetben ismét aggodalmasan kitér politikai problémák tárgyalása elől. A Német Távirati Iroda diplomáciai tudósítója azt írja, hogy Churchill céltudatos derűlátással egyfelől hallgatói elé varázsolta a láthatáron már kirajzolódó győzelmet, másfelől azonban"1 .utalt a fennálló különféle katonai és politikai nehézségű kérdésekre, amelyek nem zárnak ki meglepetéseket. Dicsekvéssel szólott a már legyőzött tengeralattjáró veszélyről, de hozzátette, hogy Angliának a Ára 16 fillér Mérleg a kubáni harcokról Német hadijelentés Berlin, június 9. A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: A keleti arcvonalon kedden sehol jelentős harc nem zajlott le. Az elmúlt két héten a kubáni hídfőnél vívott harcokban, amelyek során a szovjet 13 lövészhadosztályt, három lövészdandárt, hat páncélosköteléket és erős légi kötelékeket vetett harcba, az ellenség súlyos ember- és anyagveszteséget szenvedett. 100 szovjet páncélos és 350 repülőgép semmisült meg. Kő