Ujság, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-14 / 156. szám
SZERDA, 1943 JÚLIUS 14 ÚJSÁG Leírás Szicíliáról A GYÜMÖLCS nem hamisítható és nem pótolható semmiféle mitrostos anyaggal. De nem igényel semmiféle ízesítőt, fűszert, cukrot, mert mindez megvan benne, sőt, a mai kor egyik legdivatosabb és legtöbbet emlegetett, titokzatos vegyülete, a vitamin is maradéktalanul fellelhető nedvdus sejtjeiben. A gyümölcs úgy élvezhető, ahogy rádmosolyog a maga vérbő piros nevetésével, ahogy begygyeszkedik nagy gőgösen és sárgán a kirakatok üveglapjai mögött s ahogy ijesztgeti zöld fintoraival a gyanútlan szemlélőt. Hála Istennek, Magyarországon a gyümölcs kultusza a gazdatársadalom mind mélyebb rétegeit mozgatja meg s a városokban is mind nagyobb és nagyobb körben terjed élvezete. Mégis: a tempót túlságosan lassúnak tartjuk. Nem csupán a termelés szempontjából — bár ezen a téren is szívesebben látnánk a gyümölcsöskertek nagyobb terjeszkedését —, de az értékesítés és propaganda szemszögéből is. A gyümölcsevés kultusza ugyanis körülbelül ugyanazt az utat rója, amit a műveltség terjedése s amit a napfény fut be. Először a városok szabad, levegős és verőfényes villanegyedeiben ütötte fel sátrát, aztán, jóval később bevonult a városokba is, először természetesen a széles, forgalmas útvonalak bérpalotáinak nagylakásaiba, aztán lassanként terjedt a perifériák felé, de a pincelakásokba és a városok peremén lapuló proletárházakba még ma sem jutott el bőségesebben. Miért nem? Talán azért, mert hiányzik a felvilágosító szó: a gyümölcs maga az egészség? Részben — jóval kisebb részben — ezért is. Mert ismerjük csak el: bizony, ma sem csinálnak még a gyümölcsnek olyan komoly, országos propagandát, mint kellene. Ki ne látott volna olvasóink közül már olyan híradót, mely külföldön, a narancs-, alma-, citrom-, vagy szőlőszüret alkalmával pergeti képeit s az ünnepség egészen monumentális: feldiszitett autók, rajta felcicomázott leányok, zenekarok, mitológiából előcseppent szörnyek s mindenütt a sok narancs, citrom, alma ... Mindez persze a gyümölcs leghathatósabb és legnagyobb arányú propagandája. Elsősorban növelni kellene a termés mennyiségét. Azután, helyesebben már ezt megelőzőleg, ki kellene nyitni a választó sorompókat a külvárosok szegénynegyedei felé is, ami másként nem képzelhető el, csak az árak redukálásával. Drága a gyümölcs. Hiszen nagyon jól tudjuk, milyen sok baja van vele a gazdának. A legtöbb fát gondodozni kell, metszeni, permetezni, az alját művelni. Magasak a napszámbérek is s a gyümölcs! Szedése is pénzbe kerül, de nem szállít ingyen a vasút sem. És amíg a vasúthoz ér! Az is külön fuvar. Aztán ne is beszéljünk arról: egyik évben van gyümölcs, másikban nincs. Megesik, hogy két rossz esztendő után elveri a termést a jég.. Egyszóval nagyon is tisztában vagyunk a termelő minden kockázatával és ellenérvével. S mégis hangoztatjuk, hogy olcsóbbá kell tenni a gyümölcsöt, tömegesebb termesztése révén, mert így lesz több kínálat belőle. És kedvezményes vasúti tarifákkal. Mert gondoljuk csak meg: a nap azért érleli pirosra a mosolygó cseresznyét, az eső azért öntözi a duzzadt őszibarackot és a föld nedve azért táplálja a sápadt körtét, hogy a dolgozó ember elfogyassza. Ez a lényeg. S ehhez kell igazodni minden másnak, elsősorban az áralakulásnak. A 25.460 négyzetkilométernyi kis terjedésű Szicília a Földközi-tenger legnagyobb szigete. Helyzete már csak azért is figyelemreméltó, mivel a Földközi-tenger centrumában fekszik. Messina egyenlő távolságban van a Gibraltártól, Szueztől és Odesszától. A távolság Tunisz és és Messina között 145 km Az olasz szárazföldtől csak 3 km választja el, úgyhogy nem annyira szigettel- régű, mint Szardínia. Szicília földrajzi képét vad hegyvonulatok jellemzik, s már ez önmagában nehézzé teszi a szigeten való áthatolást. Tengerpartja meglehetősen meredek, csaknem mindenütt sziklaszirtek védik és csak igen kevés helyen nyitott, ahol aránylag könnyebb lenne az ellenéges erők partraszállása, így pl. Cataniánál, a Monaci-folyó mentén és a Caltagironetől Geléig terjedő partrészeken. Ez a mély bevágás geológiailag elválasztja a déli szigetcsücsköt a tulajdonképpeni hegyvidéktől. Ezenkívül Trapani és Marsala között van még egy ilyen mély sík, tehát éppen azon a vidéken, amelyet az angolszászok különösen intenzív módon bombáztak. Ezenkívül sík vidéknek nevezhető még a Castella Mareiöböl. A tengerszint feletti közepes magasság 44 méter, számos hegycsúcs azonban eléri a kétezer métert is, az Etna pedig 3000 méterre emelkedik ki a tenger színe felett. Szicília enyhe éghajlatáról nevezetes. Az átlagos évi hőmérsékleti fok, vagyis két fokkal több, mint Nápoly átlagos évi hőmérséklete, négy fokkal több, mint Rómáé és tíz fokkal több, mint Milánóé. A nyári hónapokban nem jelentős a hőmérsékletingadozás. Az átlagos júniusi hőmérséklet 26—28 fok. Az évszázad elején fokozott tempóban építették ki a vasúthálózatot, ezzel szemben az úthálózat kevésbbé fejlett. A szigeten kereken 4 millió ember lakik, ami az olasz királyság összlakossága egytizenegyed részének felel meg. A sziget sokkal sűrűbben lakott, mint az olasz szárazföld, négyzetkilométerenként körülbelül 151 ember él, míg az olasz királyság egész területén a népsűrűség 133 négyzetkilométerenként. A sziget legnagyobb városai a következők: Palermo 400.000 lakossal, Catania 230.000 lakossal és Messina 180.000 lakossal. A lakosság főleg földmiveléssel foglalkozik, csak egyhatodrésze dolgozik a gyáriparban, ez a gyáripar azonban szoros kapcsolatban áll a földmiveléssel és az olívaolaj termeléssel és a halászattal. Faji szempontból talán Szicília Európa legkevertebb lakosú része. Az idegen uralmak során különböző fajok jutottak érvényre. A szigetet már a régebbi kőkorszak óta lakják. Legrégebbi lakosai az úgynevezett sziklyaiak és a sikáriaiak. A történelem folyamán föníciaiak, rómaiak, bizánciak, arabok, normannok, németek, franciák és spanyolok kerültek a szigetre. Az évszázados arab uralom rányomta bélyegét a szigetre és az akkori időkből származó építmények még ma is magas kultúráról tanúskodnak. Lépten-nyomon feltalálhatók az arab kultúra nyomai a nép nyelvében és életében egyaránt. Az olasz irodalom Szicíliát a hősök földjének nevezi. A szicíliai Garibaldi volt az, aki innen indult el Olaszország egységesítésére. (TP) a Szicília szigetjellege nem domborodik annyira ki, mint a Földközitenger többi szigetéé, mert az olasz félszigettől csupán a három kilométer széles messinai tengerszoros választja el. A sziget háromszögalakú, amelynek csúcsai: északkeleten a Faro, nyugaton a Boco és délen a Passaro-fok. Északon hegylánc húzódik végig rajta, amely az Appenninek folytatása, mert a sziget valamikor kétségtelenül az olasz félszigettel összefüggött. A hegyláncolat a Pelerstan-hegységgel kezdődik, amely nyugaton a Nebrodi hegyekben folytatódik, míg a hegylánc további részének a neve La Madonne. Ezután következnek a Palermo körüli hegyek, majd távolabb nyugat felé egyes hegycsoportok egészen a Monte San Giuliano csúcsig, amelynek oldala Trapaninál meredeken halad a tenger felé. Ez volt az ókori Ergr-hegy A sziget nyugati csücske Trapani és Marsala kikötőkkel lapos vidék és az ellenséges betörések mindig ezt használták fel kapuul. Itt szálltak partra a punok is a karthagói háborúban és itt vetette meg lábát Garibaldi a Szicília felszabadítására vezetett hadjárata idején. A déli partvidék felé a hegyvidék lejt és már csak hat-hétszáz méter magas. A sziget belsejében gazdag kén- és sóbányák vannak ezen az oldalon. Délkeleten önálló hegyrendszer van: az Iblei-hegyek. A sziget legnagyobb hegyén az Etna vulkán hatalmas kupolája, amely 3279 méter magas. Síkságok az említett nyugati parton kívül csak a Cataniai-öbölnél és kisebb arányban a déli partvidéken vannak. Számos folyó is van a szigeten, amelyek az esős évszakban kiáradnak, de nyár középén kiszáradnak. Az ókorban a sziget Itália gabonakamrája volt, az erdők kiirtása következtében azonban a termékeny talaj eltűnt. . Városai magukon viselik a sziget mozgalmas történetének nyomait. Az őslakók, a szikusok után görögök, karthagóiak, rómaiak, szaracénok, germánok, spanyolok és franciák vették birtokukba Szicíliát és évszázadok folyamán, amíg végleg olasz kézre került. A déli és keleti partvidék mentén találni a régi görög gyarmatvárosok: Taormina, Siracusa, Agrigentos, stb. nyomait. A sziget nyugati része a karthagóiak birtokában volt sokáig és Palermo ispán alapítású város Éppen a kulturális emlékművek sokfélesége adja meg Szicília különleges varázsát. A sziget vasúthálózata annyira süni, amennyire csak a hegyes terep megengedi. A fő vasútvonalak mind a tengerpart mentén haladnak: Messinából Siracusa és Palermo felé, Palermóból Agrigenti és Trapani felé.. A sziget belsejében csak egy fő vasútvonal vezet, amely Cataniát Enna és Termini városokkal köti össze. A jelentős kikötőket, Palermót, Porto Empedoclet, Messinát és Marsalát békében kitűnően kiépítették, mivel a sziget mindig nagy gazdaságijelentőségű volt. (NST.) A cukrászsütemény és a fagylalt új árai A hivatalos lap mai számában jelent meg a közellátásügyi miniszter 36.300/1943. K. M. számú rendelete a cukrászsütemények árának újabb megállapítása tárgyában. Az édességek kedvelői nem nagy örömmel veszik tudomásul ezt az újabb áremelést, de be kell látniok, hogy az általános drágulásból a cukrászüzemeik is kénytelenek kivenni a részüket. Ez a rendelet a cukrászdákat három kategóriába sorozza és aszerint állapítja meg a süteményfajták árait. A teasütemények például elsőosztályú cukrászdában kilogrammonként 14.— pengőbe, a másodosztályú cukrászdákban 13-ba, a harmadik kategóriájú cukrászdákban pedig 12.— pengőbe kerül. Az úgynevezett mignonok darabonként 36, 34 és 28 fillérbe formázták fel árukat. A nagy sütemény, tortaszeletek, linzerfélék, pitefélék, vajastészták és az úgynevezett kávésütemények az elsőosztályú cukrászdákban darabonként 60 fillérbe, a második osztályúban 54 fillérbe, a harmadik osztályúban pedig 50 fillérbe kerül. Azok a cukrászsütemények, amelyek a rendeletben külön körülírt alapanyagok mennyiségénél kevesebbet igényelnek, mindhárom csoportba tartozó cukrászdákban valamivel olcsóbbak és pedig a teasütemények 10 pengőbe, a mignonok darabonként 20 fillérbe, a nagysütemények és tortaszeletek 46 fillérbe, a vajastészták 44 fillérbe stb. kerülnek A rendelet részletesen meghatározza a cukrászsütemények készítéséhez felhasználható alapanyagok mennyiségét, azután intézkedik arról is, hogy milyen cukrászdák tartoznak a különböző kategóriákba. Az első csoportba azok tartoznak, amelyeknek a cukrászipartestület javaslata alapján a miniszter erre engedélyt adott, a második csoportba tartozó cukrászdákat Budapest területén a közellátásügyi miniszter, a vidéki városokban pedig a polgármester jelöli ki. Ugyanebbe a csoportba tartoznak a gyógyfürdők cukrászdái is. A többi cukrászda a harmadik csoportba tartozik. Egyidejűleg jelent meg a közellátásügyi miniszter 36.400/1943. K. M. számú rendelete a fagylalt árának újabb megállapítása tárgyában. A fagylalt legmagasabb viszonteladói ára 4,50 pengő. Cukrászdák, espressok, fagylaltozók és utcai fagylaltárusok részéről kiszolgált fagylalt legmagasabb ára 28 cm-es tölcsérbe adagonként 24 fillér, 40 cm-es kosárban vagy tölcsérben adagonként 32 fillér, 56 cm-es kagylóban adagonként 44 fillér. Ülővendég részére deciliterenként az elsőosztályú cukrászdákban 1.30 pengő, a második osztályúban 1.10 pengő és a harmadik kategóriába tartozó cukrászdákban pedig 44 fillér. Nem hinnék, hogy az élet keserűségét az édességeknek ez újabb áremelése elviselhetővé tenné, igaz ugyan, hogy a nyár örömeihez hozzátartozott a fagylaltozás is, de még mindig jobb, hogy nem kell lemondanunk teljesen a fagylaltozásról és ha kevesebbszer is, de hozzájuthatunk olykor-olykor a hűsítő édességhez. A fuvardíjak új megállapítása A hivatalos lapban megjelent rendelet szerint az állati erővel folytatott teherfuvarozó iparra vonatkozólag újból szabályozták a Budapesten és környékén felszámítható legmagasabb díjakat. A rendelet hatálya kiterjed Budapesten kívül (I. körzet) a környékre, éspedig Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest, Albertfalva, Cinkota, Csepel, Csillaghegy, Mátyásföld, Pestújhely, Rákosszentmihály, Sashalom (II. körzet) területére is. A fuvarozásnak napidíj ellenében történő elvállalása esetében a legmagasabb fuvardij forgalmi adóval a következő: kétlovas fogatnál egésznapi fuvardij I. körzetben 65, II. körzetben 58, félnapi fuvardij 38.35, egylovas fogatnál egésznapi fuvardij 48.44, félnapi 28.26 pengő. A megállapított legmagasabb egésznapi fuvardíjért teljesítendő fuvarozási idő tíz óra, félnapi fuvardíjért öt óra. Fuvarnak tíz órát meghaladó időtartamra történő igénybevétele esetén a főváros területén óránként legfeljebb 4, a környéken óránként 3 pengő túlóradíjat kell fizetni. A tüzelőanyagok fuvarozásánál számítható legmagasabb egységfuvardíjakat a következőképpen állapították meg: aprított fa, szén, koksz és brikett fuvarozásáért 30 mázsán felüli teljes fuvarnál 100. ow# Jugo. és MboAtiALztt&\,stack víg,játéka: DFF—Léna-film Ma premier! tjCOA&a \mmnmo katedrán s kg-ként Budapesten 96, környéken 86 fillér. Harminc mázsán aluli menyiségnél (és a gázművek óbudai telepéről történő fuvarozásnál 30 mázsán felüli teljes fuvar is) Budapesten 100, környéken 90 fillér, osztott fuvarnál az egy címre 10 mázsát meg nem haladó mennyiség fuvarozása esetén 100 kg-ként Budapesten 105, környéken 95 fillér. Daraszén és darakoksz fuvarozásáért 30 mázsán felüli teljes fuvarnál 100 kg-ként Budapesten 72, környéken 65, 30 mázsán alul 75, 68, hasáb vagy dorongfa fuvarozásáért 30 mázsán felül teljes fuvarnál 80, 70, 80 mázsán alul 84, illetve 74 fillér 100 kilogrammonként. A legmagasabb fuvardíjhoz a következő pótdíj számítható: magaslati és hegyvidéki pótdíj 50 fillér; távolsági pótdíjak 30—50 fillér. Napidíj ellenében történő fuvarvállalásnál a főváros területén a napidíjhoz egy izben hozzászámítható legmagasabb pótdíj: elfogatnál 4 pengő, mélytalajnál szintén 4 pengő 200 méter távolságig, 500 méter távolságig mélytalajnál 8 pengő. A rendelet ma lépett életbe. Vezetők kellenek a népnek Czapik Gyula egri érsek, mint az veszprémi egyházmegye apostoli adminisztrátora főpásztori szózattal fordul papságához és híveihez. — Mindnyájan olyan vezetőket szeretnénk az élen látni — mondja a főpásztori szózat —, akik amellett, hogy példát adnak a népnek, ugyanakkor bennük a lelkipásztor megértő támaszait és apostoli munkatársait találja meg az egyházközségi és minden katolikus ügyben. Papságunknak a jó közéleti vezetőkre és munkatársakra irányuló óhajtásának teljesítését csak akkor várhatjuk, ha elégséges számú katolikus diákotthonban mi magunk nevelhetjük magunknak a vezetőket. Magyarország a kalffildi sajgóban RÓMA: A Telegrafo „Budapest és a háború“ címmel Italo Mattei tollából Mines leírást közöl Budapestről. — A mindennapi élettel — amely ugyanolyan, mint régebben — párhuzamosan bontakozik ki a háború, amely minden nap egyre jobban kimutatja a maga jeleit — írja a lap. A cikkíró a magyar katonáról szólva megállapítja, hogy a Margitszigeten lévő sebesült katonák a látogatónak gondolatába idézik azt a háborút, amelyet Magyarország méltóságteljes és határozott elszántsággal, törhetetlen bizalommal, példás nyugalommal küzd végig. Gayda a Giornale d’Itália hasábjain foglalkozik Nagy Gyula fiatal magyar festőművésznek a firenzei Palazzo Strozziban rendezett kiállításával. Nagy elismeréssel nyilatkozik a fiatal magyar festőről és végigkíséri művészi fejlődését egészen a kiállításig. * SZÓFIA: A Szlovo július 12-i számában Bojadzsiev, a lap tudósítója hosszú, fényképfelvételekkel díszített cikket közöl „1943 Budapestjéről“. Többek között a következőket írja: — A városban történt legnagyobb változás a sötétség, amely este tíz órától elborítja Budapestet. A régi fény ugyan elveszett, de helyébe a romantikus hangulat lépett, különösen nyári estéken. A város élete 1943-ban is nagyjában változatlan. Az embereket elsősorban az élelmezés érdekli, aminek elosztása — a cikk szerint — jobb, mint bárhol másutt. A sok szórakozási lehetőség mellett a figyelem nagyban az irodalom felé fordul: Budapesten soha annyit nem olvastak, mint ma. A cikkíró végső következtetése: Bár Budapestről különbözők lehetnek a vélemények, kétségtelen, hogy egyike a legszebb városoknak. Szépségéből pedig semmit sem vesztett. Rendeletek a hivatalos lapban 52.00011943. F. M. sz. rendelet a tó értékesítéséről kiadott rendelet módositása tárgyában. 166.100lem. 85—1948. sz. rendelet vendéglátó ipari üzemekben honi légvédelmi készültség idején belső irány fények használatának újabb szabályozása tárgyában. 86.80011943. K. M. sz. rendelet a cukrászsütemények árának újabb megállapítása tárgyában. 36.40011943. K. M. sz. rendelet a fagylalt árának újabb megállapítása tárgyában.