Unitárius Élet, 1995 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1995-01-01 / 1. szám
életben, a munkálkodás mezején. Munkája nyomán van néki mindennapi kenyere, mely csak akkor jóízű, ha másokkal is megosztja. A szelíd lelkiségnek ellentéte a feldúlt lélek, a gőgös és a csak magának élő lélek, a testvériséget nem tisztelő lelkűlét. Szeretett testvéreim, kedves unitárius atyámfiai! Szelíd lelkülettel, ami egyúttal Istenben bízó lelkületet is jelent, szelíd lelkülettel járjuk életünk útjait ebben az új esztendőben. Sohase feledkezzünk meg arról, hogy itt a magyar hazában unitáriusnak lenni nehéz, de egyúttal szépséges feladatvállalást is jelent. Egyeknek kell lennünk erdélyi magyar testvéreinkkel. Vállalnunk kell céljaikat, beszélnünk kell azt a szépséges magyar nyelvet, amely oly csodásan zeng ajkaikon. És bíznunk kell abban, hogy olyan Istenünk van nekünk, aki reájuk is, reánk is áldást osztó szeretettel vigyáz!! Boldogok a szelídek - nekik van jövőjük! Ámen. Kívánok néktek, kedves unitárius testvéreim, boldog új esztendőt! Budapest, 1995. január 1-én. Bencze Márton püspök Újévi pásztorlevél Szeretett Híveim, kedves Atyámfiai! Esztendőfordulóhoz érkeztünk. Isten jóságából beléptünk az 1995. esztendőbe. Hitünket és emberségünket próbára tevő, öntudatunkat csiszoló, nehéz évet hagytunk magunk mögött. Sokat éltünk át, nagy erőfeszítéssel és sok áldozattal tudtunk megmaradni és ösvényt taposni az előrehaladáshoz. És most itt vagyunk megpróbáltan, tépetten, de edzetten, és készek az újabb küzdelmekre. Amikor a jövőt faggatjuk, mi Pál apostolnak ma különösen időszerű felhívására figyelünk: „Vigyázzatok” benne cseng Pál apostol hozzánk szóló intése: ma hívő emberekre, erős férfiakra és nőkre van szükség jobban, mint bármikor, mert a feladatok is nagyobbak, mint bármikor. A vigyázás embervoltunkkal együttjáró felelősségvállalást jelent. Benne van az élet megpróbáltatásaiban való helytállás, az éberség, a remény, az emberi élet minden szépségének igenlése. Egyben benne van a figyelmeztetés is, hogy minden ember mindenkiért és mindenért felelős, amit Istentől kapott. Pál apostol figyelmeztetése magában foglalja az ember lelki életének és a közösség együttélésének két legfontosabb feltételét: a hitet és a szeretetet. A hit Isten ajándéka; Jézus tanítása szerint hegyeket mozgató erő. Tárgya: Isten és ember életközössége, mely szerint Isten szereti az embert, elősegíti felemelkedését, hogy munkatársává nemesítse. A hit valláserkölcsi életünk forrása és központja. Ha nincs hitünk abban, hogy a szorgalmas és becsületes életnek meg lesz a jutalma; hogy az Istenben való bizalomnak meglesz az eredménye, akkor szomorú lélekkel mennénk neki az új esztendőnek. De nekünk hinnünk kell az igazság Isten jóságában, és hinnünk kell azt is, hogy mindannak teljesednie kell, ami összhangban áll az Ő akaratával. Olyan időket élünk, hogy az élet egyszerű leöléséhez is hívő, erős emberekre van szükségünk, akik nem ismerik a meghátrálást, hanem amíg lélegzenek, remélni tudják a felemelkedést, az újrakezdést és a győzelmet. Az apostol felhívásának konklúziója a szeretet, mely éltető, összetartó, kozmikus erő, melyből kisarjad minden, és amelyben az ember megvalósíthatja önmagát. Jézus új parancsolata is erre utal: „Szeressétek egymást!”. Pál apostol legnagyobb értéknek tartja a szeretetet, mely „soha el nem fogy”. Szuárd meggyőződésem, hogy a nehézségek, megpróbáltatások elmúlnak. A legnehezebb helyzetekben is, bármilyen sötétek a kilátások, minden reménytelenség ellenére is, felkel az igazság napja. Csak legyenek hívő, bátor férfiak és nők, akik nem futnak el a kötelességek elől, hanem azokat törekednek becsülettel teljesíteni. Fájlaljuk és hiányoljuk a közülünk eltávozottakat. Szeretnénk, hogy mindenki szülőföldjén maradhasson, itthon találja meg a tisztességes megélhetést, lássa biztosítva saját maga és gyermekei jövőjét. Az unitárius öntudat, Isten és ember szolgálata, az áldozatvállalás terén nagy feladatok várnak mindnyájunkra. Ezeknek megvalósítása szorgalmas munkát, bátor kiállást, felelősségvállalást és sok balázs ferenci apostolkodást követel minden egyháztagtól. Az új esztendőben példát kell adnunk arra, hogyan lehet vállvetve, együtt, céltudatos munkával egyházunkat fenntartani, belső és külső építését folytatni, épülő templomainkat - baróti, sepsiszentgyörgyi, székelykeresztúri - tovább erősíteni. Legyen 1995 egyházunk és népünk hűséges szolgálatának esztendeje. A gondviselő Isten segítsen mindnyájunkat nemes céljaink megvalósításában. Gyülekezeteinknek, lelkészeiknek, gondokaiknak és híveiknek, valamint minden jóakaratú embernek, áldott, békés újesztendőt kívánok. Atyafiságos üdvözlettel és szeretettel Dr. Erdő János püspök 2 UNITÁRIUS ÉLET