Üvegipar, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XH. ÉVF., 1. SZÁM AZ ÜVEGIPARI MŰVEK DOLGOZÓINAK LAPJA ÁRA 1 50 FORINT 1980. JANUÁR A minőséget javítva a veszteségeinket is csökkentjük Tanácskozott a szocialista brigádvezetők vállalati küldöttértekezlete A Salgótarjáni Öblösüveggyár Kossuth Művelődési Házának nagytermében december 19-én került sor az Üvegipari Művek szocialista brigádvezetőinek küldöttértekezletére. Ezt a vállalati fórumot azzal a céllal hívták össze, hogy megvitassa és jóváhagyja a vállalati munkaverseny 1980. évi célkitűzéseit. Tóth Kálmán, a vszb. titkára nyitotta meg a tanácskozást, amelynek elnökségében ott volt Gyöngyösi István, az építők szakszervezetének főtitkára, Trefil István, az ÉVM építőanyag-ipari főosztályának vezetője, Medved Károly, az MSZMP Salgótarján városi Bizottságának titkára, ifj. Nagy József, az építők szakszervezete Nógrád megyei bizottságának titkára, Kadlót Sándor, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa közgazdasági osztályvezetője. Az ÜM 1980. évi munkaverseny-célkitűzéseinek írásban előterjesztett anyagához Czina Sándor vezérigazgató fűzött szóbeli kiegészítést. — Nagyon komoly erőfeszítések szükségesek ahhoz — hangsúlyozta —, hogy az Üvegipari Művek tőkésexportjával elérje a 2 it millió dolláros árbevételt és a szocialista piacokon is maradéktalanul teljesítsük kötelezettségeinket. A kiadott anyag tartalmazza vállalatunk munkaverseny-célkitűzéseit, mindazokat a terveinket, amelyeket a gyárakban a munkahelyekre lebontva kell konkrét munkaprogrammá formálni és megvalósítani. Munkánk körülményei megváltoztak, szigorúbb követelményeknek kell megfelelnünk 1980-ban. Ezért különösen fontos a terveknek a munkahely szintjére való konkrét lebontása, a feladatok részletes megtárgyalása minden szinten, hogy amit elhatározunk, elfogadunk, az teljesíthető is legyen. Az új követelmények mellett csökken a nyereségünk és ez együtt jár a jövedelem növelésének nehezebbvel. Az a munka, feltételeiamellyel 1979-ben 5 százalékos bérszínvonal-növelést produkáltunk, 1980-ra kevésnek bizonyulna. A nagyobb feladatok elvárják tőlünk, hogy jobban dolgozzunk, jobban megszervezzük a munkánkat. Ez a követelmény nemcsak 1980-ra, hanem a hatodik ötéves terv egész időszakára is vonatkozik majd. Ismeretes, hogy 1979-ben javult a népgazdaság egyensúlyi helyzete, de még nagyon sokat kell tennünk azért, hogy rendbehozzuk. Ehhez nekünk a gyárakban az Üvegipari Művek célkitűzéseit kell ütemes munkával, maradék nélkül megvalósítanunk. Érdeke mindenkinek, hogy gazdaságilag fejlődjünk, életszínvonalunkat javítsuk. — Mit kell tennünk ennek érdekében? — tette fel a kérdést a vezérigazgató, majd a tervekből adódó súlyponti fel latokat ismertetve mindjárt a választ is megadta: — Nem kell többet dolgozni, csak ott, ahol eddig nem végezték el a munkát. Minőségileg kell jobb munkást végezni! Ez olyan tartaléka üzemeinknek, amely a mennyiségi eredmények növekedését is gazdaságosan biztosítja. • Vállalatunk termelésének 25 százaléka exportra kerül. Munkánkat megmérik a külföldi szigorúan piacokon. Ott nincs és nem is lesz elnézés.. Ezért a legfontosabb, hogy a termékek minőségének javítása az első helyen szerepeljen a vállalásokban. A minőséget javítva selejtez, s ezzel a veszteségeinket is csökkentjük. — Sokkal jobban kell takarékoskodnunk az energiával — folytatta Czina Sándor. — Ennek értéke nagyon megváltozott a világpiacon, s nekünk a hazai energiáinkat, a saját földgázunkat is ugyanúgy kell számolnunk. — Rendkívül fontos az anyaggal való takarékosság is. Ezt a kérdést minden munkahelyen fel kell tenni: nem lehetne kevesebb anyagból? A termékek előállításához annyi és olyan anyag szükséges, ami a jó minőséghez kell. Ha ennél többet használunk fel, az pazarlás, amit nem engedhetünk meg magunknak. — A legértékesebbel, munkaerővel is takarékoskodnunk kell. Ennek érdekében ott lehet és kell is végezni a szervezést, ahol a munka folyik. Fel kell tennünk kérdést, hogy nem végzünk-e a felesleges tevékenységet? Mert felesleges és elfecsérelt munka, ha egy gépet rosszul javítunk ki. Felesleges munkára kényszerülünk akkor is, ha nem biztosítjuk a termék folyamatos kiszállítását. Ebben feltétlenül javulást kell elérnünk, mert az átrakások, átcsomagolások törési veszteségeket és többletköltségeket okoznak. Kollektív feladatunk, hogy minden területen erélyesen lépjünk fel a pazarlás ellen. — A fegyelem megszilárdításában is nagyon sokat várunk szocialista brigádjainktól. Aki fegyelmit kap az üzemben, azt lehet, hogy már a negyedik szigorú megrovás „hőssé” avatja. De, ha a brigádja közösíti ki, az már nagyon fájdalmas... Az már erősebben hat minden más fegyelmi eszköznél. Anológiai fegyelemben is techfokozott követelményeknek kell megfelelnünk. egészen apró műszaki Sokszor hiba is gátja lehet a jobb gyártási teljesítménynek. Munkánk egész menetét átvizsgálva a gyenge pontokat kell feltárni és ezek kijavítására kell fordítani a nagyobb gondot. Vállalatunk vezérigazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy csak a saját munkánktól várhatjuk eredményeink, élet- és munkakörülményeink, kereseti lehetőségeink javulását. Semmilyen tartalék támogatásra, preferenciára sem a vállalatnak, sem a népgazdaságnak nincs lehetősége. Az exporttámogatás is, amely 20 százalékos mértékű volt 1979-ben — tovább csökkenés csak 10 százalék lesz 1980-ban. Ez több 10 millió forintos kiesést jelent, s változatlan jövedelmezőséget csak lényegesen jobb munkával biztosíthatunk. — Tegnapi munkáért — tegnapi bér jár. Ez is alapkövetelmény 1980-ban. Csak a magasabb színvonalon végzett termelésért tudunk, több bért fizetni. S ezt a magasabb színvonalat nem elég ígérni, ezt tettekkel kell bebizonyítani! Nagyon san differenciálva kell gondofelhasználni a rendelkezésre álló szerény bérfejlesztési lehetőséget. Hatékonyabb munkánkkal kell megtermelnünk a bérfejlesztés fedezetét, • így csak az kaphat többet, s aki többet is teljesít. Olyan követelmény ez, amely minden becsületes dolgozó érdeke, amivel mindenki egyetérthet. Szocialista brigádjainktól függ, hogyan tudjuk terveinket teljesíteni. De eredményesebb munkájukhoz jobb feltételek is kellenek — ez nyilvánvaló, de az is világos, hogy ez már vezetési feladat. Gyenge anyagellátás, technológiai hibák és szervezetlenség közepette nem lehet jobb munkát végezni. A brigádok, amikor megteszik vállalásaikat, kritikusan tárják fel munka- és anyagellátás gyenge pontjait. Segítsék ezzel a vezetést, mert ez az útja saját munkájuk hatékonyabbá tételének is. Szépek a brigádnaplók, de mit érnek, ha csak a jót írjuk be azokba? — tette fel a kérdést a vezérigazgató. — Olyan őszinte légkört kell kialakítani, hogy a selejt növekedése, vagy egyéb probléma is bekerüljön a naplóba. De írjuk be azt is, mit tesz azután a brigád, vagy akire tartozik, az adott hiba kijavításáért. A problémák megoldása érdekében feltétlenül kritikusabb légkört kell teremtenünk. Csak így szüntethetjük meg munkánk fogyatékosságait. Ha nem többet, de az 1979. évi munkánk veszteségeinek 50 százalékát meg tudjuk szüntetni, azzal már lényegesen javulna vállalatunk helyzete. A XII. pártkongresszus, amelyre most készülünk, olyan szakaszt zár le és a fejlődés olyan perspektíváját nyitja meg előttünk, amire munkánk alapján lehetőség van. Munkánkkal segítsük elő, hogy a pártkongresszus jó eredményekről számolhasson be és a fejlődés jelentős távlatait szabja meg egész népünk számára — hangsúlyozta befejezésül Czina Sándor vezérigazgató. A vitában elsőként Albert Ottó, a Salgótarjáni Síküveggyár szocialista brigádvezetője szólalt fel és arról számolt be, hogy 1979-ben több , mint 11 millió négyzetméter síküveget termeltek és hosszabb idő után várhatóan a nyereségtervüket is teljesítik. A jobb minőség tette lehetővé, hogy az exportban közel 600 ezer dolláros túlteljesítést érjenek el. 1980-ban a vállalati célkitűzésekkel összhangban, tovább növelik a termelés és a gazdálkodás hatékonyságát. Kiemelt feladatnak tekintik, hogy az új síküveg-feldolgozó mielőbb beváltsa a hozzá fűzött jogos reményeket. A vállalati célok megvalósíthatók. Nagyon fontos, hogy a gyári brigádvezetői tanácskozáson alaposan megvitassanak minden kérdést és ’•’a brigád konkrét vállalással segítse a közös munkát. Györke Dénes, a Orosházi Üveggyár II. számú gyáregységében dolgozó Dózsa húzóüzemi szocialista brigád vezetője a minőség javítása érdekében tett erőfeszítéseikről számolt be. Megfelelő minőségben oldotta meg a 10 mm-es vastag üveg gyártását is. Brigádjával 200 munkaórát ajánlottak fel a IV-es huta beszakadt tetőszerkezetének rendbehozásához. Jövőre is a minőséget tekintik a legfontosabbnak, s arra törekednek, hogy a napi 30 ezer négyzetméter húzott síküvegnek legalább 30 százaléka „A” minőségű legyen. Kiemelt feladatuk a járműprogram teljesítése, hogy hosszabb távon az import teljesen megszüntethető legyen. Portálüvegből 15 ezer négyzetmétert gyártanak. Új gyártósor beállításával növelik Orosházán a ragasztott hőszigetelő üveg termelését is. Balya Istvánná, a Salgótarjáni öblösüveggyár Tyereskova Szocialista Brigádjának vezetője arról számolt be, hogy a feldolgozóüzem mind a 16 szocialista brigádja túlteljesíti exportfeladatát. Brigádjával az eddigi magas teljesítmény megtartásával vállalja a minőség további javítását. Az elmúlt évi munkával elnyerték a „Vállalat kiváló brigádja” címet, de van lehetőségük a brigádmunka színvonalának további emelésére. Különösen fontosnak tekintik az export ütemesebb teljesítését. A terhes anyák részére létrehozták a „kismama”-üzemet, ami bevált, mert jó körülményeket biztosít a kismamák részére és a termelési feladatok megoldását is segíti. Beszámolt kulturális és egyéb társadalmi vállalásaik eredményes teljesítéséről. Medved Károly, a Salgótarján városi pártbizottság titkára a XII. pártkongresszus előkészületeiről, s azokról a legfontosabb feladatokról szólt, amelyek ma és következő tervidőszakban hányulnak minden minden szocialista dolgozóra, brigádra. Gazdaságpolitikánk céljai nem változtak, de változott a környezet, nehezebb feltételek mellett tudjuk csak megvalósítani céljainkat. Részletesen szólt az ezzel kapcsolatos feladatokról, kiemelve a tőkésexport gazdaságos növelésének alapvető jelentőségét. Többet, kevesebb ráfordítással és jobban! — Ez a legfontosabb, amelynek elérését szolgálják az új szabályozók. Felhívta a brigádvezetők figyelmét a tanulás és a közéleti aktivitás fontosságára is. Harik Józsefné, a Sajószentpéteri Üveggyár Tyereskova szállító szocialista brigádjának vezetője beszámolt munkájuk eredményeiről. November végéig 103,2 százalékot teljesített és 300 óra jár(Folytatás a 2. oldalon) Czina Sándor vezérigazgató, a szóbeli kiegészítőt tartja Gyöngyösi István, szakszervezetünk főtitkára Albert Ottó, a Salgótarjáni Síküveggyár brigádvezetője A tanácskozás résztvevőinek Györke Dénes Balya Istvánná egy csoportja Medved Károly