Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1885-07-19 / 29. szám

tával és könnyű világos zöld koronájával tündérkert­ként tűnik elő és a nézőnek pompás látványt nyújt. 4. „Kilátás a szigeten“, ezen részlet az által gyakorol a nézőre nagy hatást mert a termé­szetnek egész képe a kristály tiszta víztükörben vis­­­szatükrödzik és ez alakban kétszeresen becsessé te­szi az egészet. B. „A szikla híd“, ez egy rendkívül sike­rült regényes vad részlet. A szikla hídról lát az ember egy igen kiterjedt víztükröt, és a legszebb táj részleteket, melyek együtt a nézőnek gyönyörű képet nyújtanak és bámulatra ragadják. 6. „A kilátás a szi­klahídon“, ez kevés változással ugyanaz mint az előbbi. 7. „A kastély, nézve a fenyves hegy­től“, a kastélyt óriási bokorkoronától környezve tünteti elő, a háttérben a kilátás a kígyósi és hár­tyás hegylánczal és szőllőhegygyel végződik. 8. „A tartalék kert és növényház“ ezen terület körülbelül egy holdat tesz ki. A növény­ház és a meleg ágyakon levő üveg 1000 [1 méternyi tér foglal el. Azon kívül ezen terület legnagyobb­­ részt rózsákkal és különféle növényekkel van beplán­tálva nyáron át. A cserép növényzet is itt állíttatik ki. A tartalék kert egy kis patak által van a park­tól elválasztva. 9. „A pálmacsoport“, ez a kastély északi oldalán van magas fák által környezve, magában foglalja a legritkább példányokat nagy mennyiségben és ez valóban királyi növény csoport. 10. „A vízesés“, ez a parknak a legszebb pontja és oly természetimen van alkotva, hogy nincs ember a­ki távolról is sejthetné, hogy ez emberi kéz alkotása. A lezuhanó víz mennyisége a­mely meglehetős magasságról esik igen jelentékeny. A vízesés partjai és környéke kőfalból vannak építve, melynek hasadékai különféle szikla növé­nyekkel vannak kirakva és a természetet híven áb­rázolják. 11. „A kastély északi oldala“, ezt igen emeli az előre tolt erkély és számos tornyocska stb. ennek falai felváltva felfutó rózsákkal és vad szőllővel vannak behálózva az előre tolt részek és a kastély közvetlen környéke rózsákkal sűrűn van be­plántálva. 12. „A kastély főlátképe“, ennek elő és oldal terein hatalmas fenyőfa csoportok láthatók, maga az épület vegyes stílusba van építve gyönyörű verandával és erkél­lyel melynek mindegyike ékes nö­vényekkel és virágokkal van díszítve és felfutó nö­­­vényekkel gazdagon bevonva. 13. „Kilátás a sziget hid­járól“, legin­kább a nagy plánta szőnyegre a mely a kastély előtt terül el és főkép a tóra való kilátásra a nagy szi­getre és ennek környékére terjed. Igazán érdemes e tündérkert a megtekintésre. Városi és vidéki hirek.­ ­ A szabadságh­arczban elvérzett hon­védekért pénteken reggel a hét kápolnában Mai­lár kanonok ur­­ végezte a gyászistentiszteletet. A közönség daczára a heti vásárnak egészen megtörté a templomot. A gyászmise után a honvédemlék köré gyülekezett, a közönség hol a dalkör a „Szózat“ és „Isten áldd meg a magyart“ dalokat elénekelte, mi­nek végeztével a nagy közönség eltávozott. Az emlék­beszéd ezúttal elmaradt, mivel lapunk szerkesztője rekedtség miatt meg nem jelenhetett a gyászisteni­­tiszteleten. = Hangverseny: A váczi „Lőegylet“ ma július hó 19-én (saját helyiségében) az egyleti pénz­tár javára több fővárosi vendég közreműködésével czitera hangversen­nyel egybekötött zártkörű táncz­­vigalmat rendez. Kezdete esti 1/2 8 órakor. Belépő dijak: Lőegyleti tagoknak személyjegy 80 kr. — Családjegy 2 személyre 1 frt 50 kr. — Több sze­mélyre 2 frt. — Nem tagoknak személyenkint 1 frt. Hangverseny után táncz. — A hangverseny műsora: 1. „Hangversenymű,“ Umlauff Károlytól. 3 cziterán előadják: Kauzál Anna k. a. Valnitsek Béla és Sturm Ferencz urak. 2. „A gesztenye liget­ben,“ Idyll. Schnabltól. 2 cziterán előadják Albrecht Amália k. a. és Sturm Ferencz. 3. „Egyveleg“ Bánk bán operából Erkel Ferencztől. Sturm ur. 4. „Szent János bogárkák,“ 3 cziterán Albrecht Amália k. a. Sturm Mária úrnő és Sturm Ferencz ur. 5. „Kettős Norma“ cziriű­ operából. 2 cziterán Kauzál Anna k. a. és Sturm Ferencz ur. 6. „Az árva leány,“ költe­mény Petőfitől. Szavalja: Bogner Mariska k. a. 7. „Alla stella,“ olasz románcz. 2 cziterán Valnitsek Béla és Sturm Ferencz ur. 8. „Egyveleg,“ Verdi Troubadour cziriű­ dalművéből. Sturm Ferencz ur. 9. „Szabad kérnem?“ Polka Frangaise. 5 cziterán Albrecht Amália k. a., Kauzál Anna k. a., Sturm Mária úrnő, Sturm Ferencz és Valnitsek Béla urak. = Prinn­czia. Révész István újonnan föl­szentelt áldozár városunk szülötte első miséjét jövő vasárnap Anna napján fogja tartani a kegyesrendiek templomában. ( Eljegyzés: Heinisch Rikárd ké­ményseprő mesterünk a napokban jegyezte el M­á­­rik Mariska kisasszonyt. — Táncz a lóh­ázban. Múlt vasárnap a ló­­házban szép számú közönség lévén jelen, fiataljaink tánczot rögtönöztek, azonban hölgyeink egy pár táncz után eltávoztak, a mi tánczra mindig kész fia­taljainkra igen levegőleg hatott.­­ A választók kiigazított névjegyzéke 1. évi julius hó 10-étől julius 30-ig közszemlére van kitéve a városház irodájában, hol d. e. 8—12-ig meg­tekinthető, d. u. 2—4 óráig lemásolható. Felszólalások e hó 20-ig nyújthatók be. A felszól­amlások ellen észrevételek 30-ig írásban nyújthatók be a város elöl­járóságánál. = Sétatérzene. A „Rákóczi sétatéren“ július 23-tól kezdve minden csütörtökön este fél 8 órától fél 10 óráig sétatérzene lesz, amely alkalommal Mar­­czi zenekara fog közreműködni. A zenekar díjazásá­nak fedezésére a résztvenni óhajtó családok vagy urak által­­ írtnak az egész időre leendő befizetésére aláírási iv köröztetik. A sétatérzene annyi csütörtöki estén fog tartani, a­mennyire a befolyt pénz a zene­kar díjazására elégséges leend. Az első sétatérzene f. hó 23-án csütörtökön este fél 8 órakor kezdődik. Azok, akiknek kezébe az aláírási ív tévedésből nem jutott, szíveskedjenek ez iránt Aczél Béla királyi országos fegyintézeti irodavezető úrhoz fordulni. = Új káplán. Az alvárosi plébániánál ürese­désbe jött kápláni állásra Kubinyi András czeglédi segédlelkészt nevezte ki püspökünk Ő Exja. = Hlarica betegség. Városunkban a szarvas­­marhák közt a száj és körömfájás ragályos betegség­e hó 15-én fellépvén s ennek járványszerű volta kon­­statáltatván az egész város területére nézve , a vész­­gyanus udvarok szoros zár alá vételét, a marhaállo­mány számbavételét és az összes szarvasmarhák istállóztatását rendelte el hatóságunk. Elszomorító jelenség ez, mert épen hordás idejében lépvén fel mező­gazdáinknak a legnagyobb aggodalmakat okozza. = Városi közgyűlés. Városi képviselő testü­letünk ma f. hó 19-én délután 3 órakor Vácz város­háza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy: 1. Endl Adolfnak vízvezeték építési engedély megadása iránti kérelme ügye köztérség átengedése iránt.­­ A csehek ma reggel 7 órakor utaztak ke­resztül városunkon. Közönségünk mozsárlövésekkel üdvözölte őket, reggalistáink pedig a Büki szigetig eléjük mentek. = Márffy Ede pénzügyi titkár adófelügyelő helyettes városunkban időzik s hétfőn reggel fogja a múlt havi fagy­károkat felvenni. A Gyászhir. Majthényi Péter földbirtokos s váczi háztulajdonosnak leánya Izabella e hó 17-én Budapesten elhunyt. — A váczi izraelita hitközségben, tegnap püspökünk­­ exczellencziája egészségéért ünnepélyes istentiszteletet tartottak héber és magyar nyelven. = Egy elaggott 48-as honvéd, Penczről egy Szerzsen nevű elaggott honvéd szomorú helyzeté­ről tudósítanak. Szerzsen a váczi csatában nehéz se­beket kapott. A lábait keresztül lőtték s mellét szu­ronynyal átszűrték, mindazáltal miután testének ne­mesebb részei mentek maradtak, hosszú gyógykezelés után nagy és iszonyú szenvedések között Szerzsen életben maradt. Azonban nem koldult soba, mint sok más, hanem csekély sző­kéjét mivelte s térden állva mivelt meg minden tőkét. Most azonban már elaggott a csonka honvéd, s földjét nem művelheti; és be ke­­lett következnie azon időnek, melyben a könyörületre s embertársai segedelmére szorult. A szegény csonka honvéd mostani elhagyott súlyos helyzetét igen rész­vétteljesen ecsetelte lapunk múlt évi folyamában az odavaló tanító , Takács Lajos úr. — Felkérjük tehát városunk lelkes fiait, hogy ennek a derék honvédnek, ki a hazáért annyit szenvedett, legyenek szívesek segíteni csekély adományaikkal nehéz helyzetén. A penczi elöljáróság szívesen fogja közvetíteni az ado­mányokat, melyek lapunk utján is nyugtáztatni fog­nak. Mi ezennel megindítjuk dicső szabadság­har­czunk ezen áldozatának részére a gyűjtést 1 írttal­ hírt = A gazdaköz­önség figyelmébe. Nagy fontosságú közölhetünk a hazai gazdaközönséggel. A 60-as és 70-es években oly híressé vált Vidats féle ekék és gépek, melyek az egész országban annyira el vannak terjedve, hogy alig van gaz­daság, a­mely ilyennel nem bírna, legközelebb új kézbe mentek át. A Schi­lile- féle gyár gazdasági osztálya ugyanis megvásárolta a csődtömegtől az összes Vidats- féle mintákat (Modelle) s ezen­túl a saját gyárában azokat is fogja gyártani, úgy hogy a híres Vidats-ekék, egyéb Vidats féle gépek és azok összes pótrészei, ezentúl az eredeti Vidats- féle minták szerint készítve csak a Schlick gyárban Budapesten lesznek kaphatók. van, hogy feléje igyekezem, előzékenyen szaladt elém és sapkáját levéve, alázatosan kérdé: — Parancsol valamit, nagyságos úr ? — Nézze kérem, — kezdettem, — nekem önnel, mint a kézi furmányos egyesület elnökével volna dolgom . . . — Mint elnökkel, — szólt ő és sapkáját föl­csapta. — Az más. Hallom. — Tehát, — folytatom — tegnap költözködvén, azon tagja az egyesületnek kinek bárczáját itt fel­mutathatom, nekem nagy károkat okozott. Én tehát panaszt teszek ellene és az egyesülettől kártérítést követelek barátságos után. Az „elnök úr“ nagy halcsont pápaszemet dugott a füle mellé s az átnyújtott bárczát nézegette. Nem telt bele tíz percz sem s már kisütötte, hogy hánya­dik számról van szó, az igaz, hogy a szám a kis bárcza közepére ökölnyi betűkkel volt felirva. — Ahá, — szólt aztán, — az a Szepi ! Hisz egy nagy korhely, — miért tetszett ahhoz fordulni? Mindig iszik s akkor mindent összetör. Különben jó fiú, nem tehet róla, hogy mindig szomjas. De máskor csak engem tessék hivatni. — Jó, jó, — mondottam, — hisz most nem arról van szó, hanem, hogy nekem kártérítést adjanak. E szavak ismét visszatérn­ek az elnök urat hiva­talos állásának magaslatára. — No igen, — szólt s feltolta a pápaszemet homlokára, — az egyesület „szavatol,“ amint itt ki kell nyomtatva lenni ezen a czédulán. De hát az a választmánytól függ, ott mint szavattolnak, sok sza­vat tolnak, végre aztán megszavatolják, hogy fize­tünk e vagy sem. De mindig azt szokás szavatolni, hogy nem fizetünk. — Ez mindenesetre szép és okos dolog, — vá­laszoltam, — de ez nekem aligha lesz elég. Jöjjenek el délután vagy holnap, amikor tetszik, becsüljék fel a kárt s aztán intézkedjenek. — Az nem szükséges, — felelt az „elnök úr,“ mi sohase szoktuk fölbecsülni a kárt, nem kell az. De hát akkor, hogy állapítják meg az ősz­elnök úr, — legyen nyugodt, barátom. Majd az egye­sület szavatol, magának is szavatol. Csak adja be írásban a panaszát. — írásban ? — kérdem.— Mi az ördögnek írásban ? — No, hát csak nem gondolja, hogy nem tudunk olvasni? - kérdé sértődve az elnök úr. — Csak írásban kell beadni, hogy elolvashassuk. Tudunk mi ott mind olvasni, én is tudom a nyomtatott betűket­­— ahol-e, a mai lapot is olvastam már — s a sza­vakkal egy képes nép lapot húzott elő. — Jól van, — szóltam —hát önnél kell benyúj­tani a folyamodványt ? S mennyi bélyeget kell rátenni ? — Bélyeg nem szükséges rá, — a nélkül is tu­dunk mi szavatolni. — Igen helyes mondottam — jöjjön tehát ön délután a lakásomra s odaadom a folyamodványt. — Azzal nem tartozom, azt minden fél maga tartozik hozzám hozni. — Jó, jó, de én megfizetem önnek a hordárdijt, amért ön elviszi. — Oh, igenis, nagyságos úr, — szólt hirtelen megváltozva, az más, csak tessék parancsolni velem. 8 a büszke elnök urból hirtelen újra az 527. számú alázatos kézi furmányos lett, ki sapkáját le­véve kérdé. — Hány órakor tetszik parancsolni, hogy elmen­jek, nagyságos úr ? — Jöjjön 4 órakor, — mondottam — lakásom Imre utcza 6. szám, nevem Balázay Bogumil. Isten megáldja. — Igenis, nagyságos ur, alázatos szolgája ! A dolog egy darabig húzódott aztán, úgy látszott nem lehet elég választmányi tagot összegyűjteni, kik „szavatolnának.“ Végre egy reggel nyájasan ál­l­t be hozzám újra az elnök ur. — Kérem alássan, nagyságos ur, elhoztam a végzésünket abban a bizonyos ügyben, — mondá nagy alázatossággal. — Adja hát, — szóltam, érte nyúlva. — Harmincz krajczár jár hordárdijul, — szólt az elnök ur. Átadtam s átvettem a végzést, mely szabályszerű hátirattal igy hangzott: N­y­i 11­­1 é­r. — Fekete selyem merveilleux (tiszta selyem) métere 1 frt 50 krtól 8 frt 60 krig. (16 kü­lönféle minőségben) egyes ruhákra, valamint egész véggel bérmentesen házhoz szállítva kapható Henne­­berg Gr. (kir. udvari és a német császárné udvari szállítója) selyem gyári raktárában Zürichben. Minta kívánatra ingyen. Levelek bérmentesítése Schweiczba 10 krba kerül.­­ Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Varázséji Gusztáv. Kiadó : Mayer Sándor. „Folyamodó keresetével a rendes polgári perutra utasittatik.“ Alulirva valami macskakaparás : „mint elnök.“ — Ez szép dolog — mondottam s hát mivel in­dokolják ? — Tetszik tudni, — felelt az elnök úr, — a Szepi nem tehet róla, hogy mindig szomjas. A tisz­telt folyamodó maga oka a kárnak, minek hitta a Szépít. Igaza volt az elnök urnak s még inkább igaza lett akkor, midőn a kézi furmányos egyesületet be­­pöröltem a kártérítésért a bagatell-biroság előtt. Védő gyanánt a 794. számú kézi furmányos szerepelt, ki­ben fölismertem egy silenciumba tett ügyvédet. A mostani képesítési törvények óta, istennek hála, ezen­túl a hordársághoz is jog végzettség és tudori oklevél szükséges. A 794. szám igy allegált: — Ad 1., a milói Vénus fejét illetőleg, melynek karjai úgyis hiányzottak, felperesnek be kell látnia, hogy azzal, ha az alaknak feje is hiányzik, az becs­ben csak nyer, mert így még antikabb lesz. Ad 2. A Rembrandt-másolatot az átbökés folytán ha tulaj­donosa kifoltoztatja, most már eredeti gyanánt ad­hatja el, s így ez is csak tiszta haszon. Ad. 3. Az eltörött Pompejibeli urna megragasztására kitűnő hideg enyvet lehet kapni, — soha többet az ott nem törik. Egy üveg ára 30 krajezár, erre az urnára alig megy rá 2 krajezár áru. Ennyi a kártérítési összeg. — Ellenben, folytatá a 794. szám, — felperes „szemtelen“-nek nevezte a kézi furmányos egyesület egyik érdemes tagját, mely becsületsértésért kérem tíz forint birságban, nem fizethetés esetére — még újabb tíz forint bírságban elmarasztalni. A tárgyalás vége az lett, hogy a káromra még rá kellett fizetnem. Amint megyünk kifelé a bevégzett tárgyalás után, mellém szegődik az egyesületet némán képviselő elnök úr. — Nagyságos úr, — szólt — sajnálom a dolgot. Most csak tessék megfizetni a bírságot, de máskor hurczolkodásra ne a Szépít tessék hívni, hanem en­gem, mert én csak félannyit török mindig össze. Ez 50 perczent nyereség. No, majd megcsináljuk, —szólt biztatólag az szeget V

Next