Vadászat, 1919 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1919-01-05 / 1. szám

sára. Hogy is mondta csak a Miniszter Úr ? Vegyük szépen sorba minden mondatát : « Tel­jesen méltánylom Magyarország vadállomá­nyának nagy értékét, és szeretném a vadállo­mányt minden módon megmenteni». Ha már mondja, azt elhisszük neki, hogy méltányolja a vadállomány nagy értékét, de azt egészen bizonyosan tudjuk, hogy az érték nagyságát nem ismeri s így azzal sincs tisz­tában, hogy micsoda káros következményeket von maga után a vadállomány pusztulása. Hogy sejtelme legyen arról a mérhetlen kincsről, amit a vadállomány képvisel, ide iktatjuk, hogy még annál, az emberi elmének elképzelhetlen összegnél is nagyobb, amit a kormány és mellékkor­mányai egy hó alatt elköltöttek. A fáma azt rebesgeti ugyanis, hogy ez kerek ezerötszáz millió korona. Azt azonban már nem hisszük el a Miniszter úrnak, hogy a vadállo­mányt­ «minden mó­don» megmenteni sze­retné, mert akkor már régen visszaszívta volna a galileisták népszerű­sítését célzó rendeletét a vadászati és erdészeti kihágási eljárások meg­szüntetéséről és rende­leti úton kimondotta volna már, hogy a vad és hal nem uratlan jószág. Mást nem is kívánunk tőle egyelőre csak ezt a kettőt, a többit a minden módon való megmentést, elengedjük. «De van egy sürgősebb dolgunk is, — foly­tatja a Miniszter, — meg kell menteni Ma­gyarországot». Én Istenem, hát mióta lett olyan sürgős az ország megmentése ennek a Deus ex machina kormánynak? Miért nem igyekeztek akkor menteni az országot, mikor lehetett volna, és lett volna mivel? miért oltották a több milliós hadseregbe a bomlás baktériumát azzal a ren­delettel, hogy el kell dobni a fegyvert és fe­gyelmet? És mondják meg nekünk, az ezeréves Ma­gyarország határait sirató magyaroknak, hogy mivel akarják megmenteni az országot? Talán Jászioszkáriádákkal ? Képtelen, magyarnak ide­gen ideákkal?, amelyek talán alkalmasak arra, hogy az eddig vezető magyarságnak megássák a sírját, és a zsidó nép jármába kergessék; de a Kárpátoktól övezett Magyarországot nem is akarják, de nem is tudják vele visszaállí­tani. Eső után köpönyeg, ez a nagy igyekezet. Miniszter úr, de még nem is igazi köpönyeg, mert nem is igyekeznek komolyan visszaállí­tani. Kuruzsló szerektől, hókuszpókuszoktól nem támad fel nagy Magyarország. Ezt csak erős, vasfegyelmű hadsereggel lehet újraterem­teni, amit respektálni fog ellenség és barát egyaránt. Ha nem bomlasztották volna fel, ön­magukat féltve, a hadsereget, fegyelmet, most nem ülne az ország nyakán a cseh, oláh és szerb és a fegyverszüneti — meg békefelté­telek is egész mások lettek volna. Egész más­ként bánnak egy országgal ha van hadserege ! És a hadsereget még­sem akarják megcsinálni! Mennyi ezer katonatiszt jelentkezett karhata­lomnak, amely rendet csinált volna mindenütt, nyomatékot tudott volna adni a katonai behívó rendeleteknek és vissza tudta volna állítani az akcióképességhez ok­vetlen szükséges fe­gyelmet! Nem kellett! Sőt a magyar Bartha hadügyminisztert és az aradi vértanú vérét Batthyány belügymi­nisztert is kiüldözték, akik erőltették a rendet, a hadsereg felállítását. Az intéző körök nagy körültekintéssel még arról is gondoskodtak, hogy a behívott 5 leg­fiatalabb korosztályból valahogy ne legyen cse­lekvőképes haderő: fe­gyelem helyett oda vetették nekik a bizalmi­­férfirendszert ... És ugye mégis «mi» nem akarjuk megmen­teni Magyarországot, csak a vadállományon siránkozunk ?... «és nagyon különösnek talá­lom, hogy mikor veszendőben van az egész országunk és a végső pusztulás réme áll mö­göttünk, akkor egyeseknek nincs egyéb gondjuk, mint azon siránkozni, hogy a nép pusztítja az ország vadállományát» mondja a miniszter. Ezt a szép, hazafias gondtól duzzadó mon­datot olvasva lehetetlen,hogy eszünkbe ne jusson az a példabeszéd , amit címül is írtunk hogy: bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű. Mert lám, mi meg azt «találjuk nagyon kü­lönösnek, hogy mikor veszedelemben van az egész országunk» és az önök leszerelési rende­lete miatt támadt «végső pusztulás réme áll felettünk», hogy mikor azt sem tudjuk lesz-e egyáltalán Magyarország és ha lesz, mekkora lesz: a kormánynak és mellékkormányainak «nincs egyéb gondjuk» sürgősebb elintézni valójuk, minthogy ki lesz az úr ezen a lesz­­nem lesz országon: a magyar Károlyi-párt,vagy két jó háromszéki hatosbak elölről. Lőtte és fényképezte: Ziegler Albert. (Lásd: «Háromszéki levél» szöveget.)

Next