Vadászat-Halászat Weekend-Turisztika, 1938 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-15 / 1. szám

VADÁSZAT-HALÁSZAT ____---------------­--------------ft----—-------------­ A PUSKA ÉS A CSAPPANTYÚ írta: kézdivásárhelyi Benkő Pál. A téli vadászatokon újabban igen gyakori a »csü­törtök«, melynek okát sokan a puskában, még töb­­ben pedig a csappantyúban keresik. Egy félszázad évet jól meghaladó tapasztalatom után azt mondha­tom, hogy lehet a hiba mind a kettőben, legtöbbször azonban a puskában kell keresni. Lássuk az okokat külön, külön. Az ósdi kakasos puskánál csakis akkor fordul elő olyan eset, hogy nem csapódik el a csappantyú, ha a gyújtószeg rövid. Ez azért van, mert a kakasos puska átható kakasát­ nem kell kis helyre eldugni,­ elég nagy kiterjedésű és az önsúlya is elegendő ah­hoz, hogy a normális, sőt vastagabb lemezű csappan­tyút is elsüsse. A kakasos puska kakasa magasabban ül, nagyobb lendülettel üt a gyújtószegre, mely el­süti a csappantyút. A kakasnélküli, helyesebben rejtett kakasú puska kakasa rendesen kicsiny, nem ül magasan, igen erős rugó használata mellett süti el a normális csappan­tyút. Ha a csappantyú fémanyaga kissé vastagabb,, mint kellene, vagy nem elég hajlékony, akkor kész a bántó »csütörtök«, s ez rendesen akkor történik, amikor nagyon szeretnénk a gondosan célbavett va­dat elejteni. Az enyémhez hasonló gyenge idegzet­tel­­bíró vadásznak elég egy évben egy üres, elcsattanás ahhoz, hogy a hibázások sorozata kezdődjék el.­­ Az »Anson és Deeley- rendszernél a rejtett kakas­ elég nagy tömeg, megfelelő súllyal bír, tehát lehe­tetlenséggel is ahhoz, hogy minden csappantyút el­süssön, ha megfelelő erős rugó hajtja é­s elég maga­san ül. Itt csakis akkor van csütörtökölés, ha a kakast orra letört, rövid, vagy lapos, nem bir a kívánt gömbölyűséggel. Egyes gyárak készítenek — elég­ helyteleneül — Anson és Deeley puskát úgy, hogy nem a kakas orra üt a csappantyúra, hanem külön- külön beszerelt gyújtószeg, mely igen romlékony. Az ilyen puskát nem szabad üresen lecsattogh­a­tni, míg azt amelyiknél a kakas orra a gyújtószeg, bátran, lecsattintthatjuk akár százszor is anélkül, hogy baja lenne. Simzon subli gyáros villamos gép segítségével 2000-szer csattintatja le a kakast abból a célból, hogy ha törik ott törjék és ne a vadász kezében. Az oldallakatos (Holland, Holland rendszer) pus­ka rejtett kakasa általában kisebb szokott lenni, hogy a formás oldallemezen elférjen. Kiváló puska­­művesek a kakas alá nagy, erős ütőrugót szerelnek,, hogy a kakas elég nagyot üssön a csappantyút be­nyomó gyújtószegre. Egy eredeti Purdy, vagy Hol­land, Holland oldallakatos puska jó állapotban a legkeményebb csappantyút is biztosan gyújtja. Nem így a sok gyengén sikerült utánzat. — Nekem is volt egy gyönyörű oldallakatos ferlachi puskám, mely csak jókedvében ütötte el a csappantyút, mert a kakas kicsi, az ütőrugó kicsi és gyenge volt. Az ilyen puskán — mivel szerkezeti a hiba nem igen lehet segíteni. ' / "­­ Javíthatalan hibája a puskának az is, ha a töl­tény peremháza mélyen be van fúrva. Az ilyen pus­kánál hosszabb gyuj­tószeggel szoktak segíteni, de ez nem jó megoldás, mert a závartömbből bosszant kiálló gyujtószeg a puska nyitásakor könnyen el­törik. Csak rossz puskaműves segít a csütörtöklésen úgy, hogy a gyuj­tószeget kihegyezi. A hegyes gyuj­tószeg elsüti a töltényt talán, de egy hép ki is lu­­kasztja a csappantyút s a lyukon nagymennyiségű lőporgáz tódul a szerkezetbe, gyakran leszakítja a faalkatrészt . Ezekben megismerve a puska gyakoribb hibáit röviden a csappantyúra térhetünk. Még ma is látjuk a régi kis­ csappantyúst, mely puha vörösrézből készült, s amelynek egyik főalkatrésze volt egy éles ültő, melyre ráütötte a gyújtószeg a behajlított lemezt. Füstös porhoz használták­­ abna­k idején ezt a gyenge csappantyút, mely a gyérfüstü port nem gyúj­totta. A világhírű »Eleey« angol töltényhüvelyek is legnagyobbrészt kisebb csappantyúval készültek, de ezek töltése erős vör, gyújt­otta a gyérfüstü­lőport. Ez a híres gyár minden jobb lőporhoz külön csap­pantyút készített. A német tölténygyárak a nagy »Mauser« (Berdau) csappantyút használták. Ennél is­­ülő van, de nem a csappantyúban szerelve, hanem a töltény fenekén a csappantyú fészek volt ülőnek ki­képezve. De nem akarom vadásztársaimat a sok rossz csappantyú ismertetésével untatni, rátérek a ma hasz­nált legjobb csappantyúra, a »Gewelot «-ra. Ezt tud­valevőleg a franciák­­találták fel, átvették a belgák, majd a ném­etek és mi. Az olaszok, kik a tölténygyár­­tásban az angolokat lepipálták, csak négy éve készí­tenek genelot csappantyút. A magyaróvári genelot csappantyú teljesen azo­nos méreteiben, hatásában, mint a nürnbergi VI. számú. Mióta »Synoxid«-ot használnak durrhiggany helyett nem rozsdásit sem a német, magyar, vagy — az ezekkel azonos módon készült — olasz genelot csappantyú sem. Sok ezer kísérlet eredményekép­pen állíthatom, hogy a magyar genelot csappantyú ép oly erőteljesen gyújt, mint pár német, vag­y­ olasz. Szerencsém volt december hó 5-én együtt vadászni azzal a vegyészmérnökkel, kitől Magyaróvár és az­ olaszok gyártási engedélyt vásárolták, s aki állandó­an figyeli, tanácsokkal is ellátja a gyárakat, arra törekszik, hogy az általa feltalált »Synoxid« mentés jobb legyen. KIÉRI fegyverek, lőszerek és javítések jutányos áron ki Budapest, Vili., Baross­ utca 17. írnám, Trutron, 134-475 Róka-, héjja- és pézsmacsapdák nagy választékban

Next