Vadászat-Halászat Weekend-Turisztika, 1939 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-15 / 1. szám

VADÁSZAT—HALÁSZAT 303 mennyi a való és mennyi a legendás elem. Itt van például 1, a mi szent királyunknak, I. Istvánnak kora. Ez már csak erősen benne van a történetírás korsza­kában. és m­égis meg­ tudott képződni Im­re herceg­ le­gendája a visegrádi vadkannal, amennyire mind bizo­nyosabbá válik az, hogy ez a szent­ életű, a vil­ág zajá­tól elvonult királyfi nem is volt vadász, aki nem a vadkan agyarainak, hanem a trón körül folyt gyalá­zatos intrikáiknak, aljas politikai gyilkosságnak lett az áldozata. Ezt a legendát a kereken négyszáz esz­tendővel korábban élt Hubert hercegnek, Martell Ká­roly korttársának legendája, előzi meg, aki mint Kit­tiein püspök hitt­ér­zéssel szerzett érdemei és­ méréséül szentté avattatván, a vadászok védszentje lett. Ezt a királyfit, a Merovingek véréből valót, szintén szent­­életűvé lett vadászt, a nagypénteki vadászaton neki megjelent látom­ány, a keresztes agancsa szarvas, hó­dította meg a kereszténység számára. Itt is a törté­nelmi valóságot látjuk összeházasítva a legendával, de, hogy ez a­ legenda mikor keletkezett és hogy ki tette meg a szentté avatott pap-herceget minden va­dászok ivatrónusává, erről semmi közelebbit hitelesen nem­ tudunk. Az ő korában, csak úgy, mint utána is még századokig, a dákos, vagy gerely képezi a vadász fegyverzetét s az erdei vadászatokat az azóta végkép kiveszett nagyképességü szin­es, — fehér és fekete — vérebeik­ teszik rendkívüli mozgalmasakká. Ezeket a legedáshitű vadászebeket a vadászati kultúrában be­állott hatalmas fejlődési fázis, a kézi lőfegyver fel­fedezése tette tárgytalanokká és vonta maga után e rettenthetlen bátorságos állatoknak a XIX. század leg­elején bekövetkezett teljes eltűnését a föld színéről. A kézi lőfegyver beállítása tökéletesen megváltoz­tatta a vadászat képét. Ili korszak éled, melyben uj módszerek, uj szokások, uj rend, szellem és erkölcs képződnek. Előtérbe nyomul a vizsla szeren­cése, ki­­képződik a mai értelemben vett új véreb (Schwteiss­­m­ind) hivatásköre és módo­sul a hajtókopó szerepköre is. A sólymászati kultúra a magasba tör és ledönti a vadászatnak, eladdig érvényben volt igen primitív be­osztását, t. i. a vadászható állatoknak (die jagdbaren Tiere) az emberi életre veszélyes és veszélytelen volta szerint való kettős osztályozását. Ennek helyébe lép az erkölcsi értékelés rendszere, a különféle vad ne­mieknek két értékk­ategóriába, egy magasabb és egy alacsonyabb rangban való csoportosítása, s ezzel a vadászatnak k­ét azonos értelemben vett osztályra való felosztása. Az értékesebb elem a nagyvadászat (die Holbejagd), a­­­kevé­sbbé sz­ámottev­ő vad a kis­vadászat (die Niederjigd) rangsorába kerül. A na­gyobb érték képzi ki a nagyvad, a kisebb a kisvad fogalmát. Testméret szerint való csoportosításról itt szó nincs, mert hiszen ha így volna, akkor a kis­­kócsag, a­ sólymok és a nyírfajd nem szerepelhetné­nek­ a nagy vadászat előkelőségei között a medvével stb. egy sorban. Valamikor, a régi némzet szakiroda­lomban élénk eszmecsere folyt a körül, hogy a farkas megéri-e azt, hogy a „nagyok“ között szerepeljen. Nálunk Hőnig István 1889-ből való munkálata nagy­vadnak veszi, Bérczi Károly, tudtommal, kihagyta a nagyvad listájából. A fácán is kiesett ebből, ellenben az őzet barátai át­csempészték a kisvad rangsorából a nagyvadéba. Ma oda számít, holott olyan időszaka is volt, amikor a nyírfajddal és fácánnal együtt a középvadászat (die Mittenjagd) osztályát képviselte. Ez a közbeékelt rangosztály azonban nem tudott gyökeret verni, hamarosan megszűnt. Ma már senki sem beszél róla. A nyírfajd megtartotta régi pozíció­ját, a fácán, nagy elterjedtségénél fogva lecsúszott a kis vadászat, értékei közé, kivévén az ezüstfácánt, amely joggal tart számot a megkülönböztetésre. Szóval­, a lővadászattal uj kultúra keletkezik, am­ely a régmúltak hagyományait is tisztelve ,nagyra­­ nő és csodaszép tudományt fejleszt ki. Ennek romjai felett siránkozik az öreg vadász, akár csak Palmüra romjai felett is ma már a sakál is hiába üvölt. Mikép a sakál rajongása nem éleszti fel a romokból a nagy­­mnultű város hajdani fényét, mi sem vagyunk képesek a vadászatot romjaiból feléleszteni é­s az ő nagyszerű múlt­jához visszavezetni. Mindössze egyetlen módszere van a vadászatnak, mely változatlanul­ a legősibb simli szerint bonyolító­­dik le, ez azonban teljesen kívül esik a nemes lő­va­dász­at keretein, ez az­ ugar­ászat. Tárgya a­ mezei nyúl, szintere a me­zőség. Ez a vadá­szá­si forma, az agarat konzerválja ősi típusában, amennyire kétség­­telen, hogy az ősagárnak, mint ragadozónak műkö­dési terét a sík föld képezte s itt a nyulféléknek man­­datorikus ti­zed előjelként érvényesült. E mellett bizo­­nyit, hogy az agárnak az orra rossz, minélfogva csak „szemre hajt“ s igy csupán nyílt térségeken használ­ható. Tehát mint ragadozónak csak itt lehetett adva tere. Ilye­épen az agarászat nem is emberi invenció, mert azt az agár hozta át az ősmúltból a jelenbe . Nem régen egy német vadászla­pban igen merész elm­efuttat­ást olvashattunk a házikutya eredetéről. Lőtt vadat minden mennyiségben legmagasabb napi áron vásárolunk Magyar Cötivackkiviteli Sszövetkeszet a „HANGYA“ kötelékében Budafok, Gömbös Gyula--út 7. szám Telefon 269-605 Levélcím Budafok 1. Postafiók 47. Vasúti küldeményeket Budafok Szövetkezet Hűtőház, vagontételeket Budafok Városi iparvágány címre kérjük feladni. A beküldött vadak vételárát átvétel után azonnal kiegyenlítjük s előre is biztosíthatjuk a legelőnyösebb átvételről. Közvadászok előtt, valamint uradalmi tételek átvételére kérjen feltétlenül ajánlatot. Nagyobb teríték átvételére saját költségünkre küldünk átvevőt a helyszínére. Vidéki gyűjtőtelepeink : Nyíregyháza, telefon : 398, Kaposvár, telefon : 232, Székesfehérvár, telefon : 274, Szentes telefon: 21, Békéscsaba, telefon : 417, Kecskemét, telefon: 366, Törökszentmiklós: Hangya baromfitelep és hűtő­ház, Magyarkeresztúr: Hangya baromfitelep és hűtőház, Debrecen : Hangya baromfitelep és hűtőház, Sarkad: Han­gya Fogyasztási Szövetkezet, Pered: Hangya baromfitelep és hűtőház, telefon : 6.

Next