Vadászat-Halászat Weekend-Turisztika, 1939 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-15 / 1. szám
VADÁSZAT—HALÁSZAT 303 mennyi a való és mennyi a legendás elem. Itt van például 1, a mi szent királyunknak, I. Istvánnak kora. Ez már csak erősen benne van a történetírás korszakában. és mégis meg tudott képződni Imre herceg legendája a visegrádi vadkannal, amennyire mind bizonyosabbá válik az, hogy ez a szent életű, a világ zajától elvonult királyfi nem is volt vadász, aki nem a vadkan agyarainak, hanem a trón körül folyt gyalázatos intrikáiknak, aljas politikai gyilkosságnak lett az áldozata. Ezt a legendát a kereken négyszáz esztendővel korábban élt Hubert hercegnek, Martell Károly korttársának legendája, előzi meg, aki mint Kittiein püspök hittérzéssel szerzett érdemei és méréséül szentté avattatván, a vadászok védszentje lett. Ezt a királyfit, a Merovingek véréből valót, szintén szentéletűvé lett vadászt, a nagypénteki vadászaton neki megjelent látomány, a keresztes agancsa szarvas, hódította meg a kereszténység számára. Itt is a történelmi valóságot látjuk összeházasítva a legendával, de, hogy ez a legenda mikor keletkezett és hogy ki tette meg a szentté avatott pap-herceget minden vadászok ivatrónusává, erről semmi közelebbit hitelesen nem tudunk. Az ő korában, csak úgy, mint utána is még századokig, a dákos, vagy gerely képezi a vadász fegyverzetét s az erdei vadászatokat az azóta végkép kiveszett nagyképességü szines, — fehér és fekete — vérebeik teszik rendkívüli mozgalmasakká. Ezeket a legedáshitű vadászebeket a vadászati kultúrában beállott hatalmas fejlődési fázis, a kézi lőfegyver felfedezése tette tárgytalanokká és vonta maga után e rettenthetlen bátorságos állatoknak a XIX. század legelején bekövetkezett teljes eltűnését a föld színéről. A kézi lőfegyver beállítása tökéletesen megváltoztatta a vadászat képét. Ili korszak éled, melyben uj módszerek, uj szokások, uj rend, szellem és erkölcs képződnek. Előtérbe nyomul a vizsla szerencése, kiképződik a mai értelemben vett új véreb (Schwteissmind) hivatásköre és módosul a hajtókopó szerepköre is. A sólymászati kultúra a magasba tör és ledönti a vadászatnak, eladdig érvényben volt igen primitív beosztását, t. i. a vadászható állatoknak (die jagdbaren Tiere) az emberi életre veszélyes és veszélytelen volta szerint való kettős osztályozását. Ennek helyébe lép az erkölcsi értékelés rendszere, a különféle vad nemieknek két értékkategóriába, egy magasabb és egy alacsonyabb rangban való csoportosítása, s ezzel a vadászatnak két azonos értelemben vett osztályra való felosztása. Az értékesebb elem a nagyvadászat (die Holbejagd), akevésbbé számottevő vad a kisvadászat (die Niederjigd) rangsorába kerül. A nagyobb érték képzi ki a nagyvad, a kisebb a kisvad fogalmát. Testméret szerint való csoportosításról itt szó nincs, mert hiszen ha így volna, akkor a kiskócsag, a sólymok és a nyírfajd nem szerepelhetnének a nagy vadászat előkelőségei között a medvével stb. egy sorban. Valamikor, a régi némzet szakirodalomban élénk eszmecsere folyt a körül, hogy a farkas megéri-e azt, hogy a „nagyok“ között szerepeljen. Nálunk Hőnig István 1889-ből való munkálata nagyvadnak veszi, Bérczi Károly, tudtommal, kihagyta a nagyvad listájából. A fácán is kiesett ebből, ellenben az őzet barátai átcsempészték a kisvad rangsorából a nagyvadéba. Ma oda számít, holott olyan időszaka is volt, amikor a nyírfajddal és fácánnal együtt a középvadászat (die Mittenjagd) osztályát képviselte. Ez a közbeékelt rangosztály azonban nem tudott gyökeret verni, hamarosan megszűnt. Ma már senki sem beszél róla. A nyírfajd megtartotta régi pozícióját, a fácán, nagy elterjedtségénél fogva lecsúszott a kis vadászat, értékei közé, kivévén az ezüstfácánt, amely joggal tart számot a megkülönböztetésre. Szóval, a lővadászattal uj kultúra keletkezik, amely a régmúltak hagyományait is tisztelve ,nagyra nő és csodaszép tudományt fejleszt ki. Ennek romjai felett siránkozik az öreg vadász, akár csak Palmüra romjai felett is ma már a sakál is hiába üvölt. Mikép a sakál rajongása nem éleszti fel a romokból a nagymnultű város hajdani fényét, mi sem vagyunk képesek a vadászatot romjaiból feléleszteni és az ő nagyszerű múltjához visszavezetni. Mindössze egyetlen módszere van a vadászatnak, mely változatlanul a legősibb simli szerint bonyolítódik le, ez azonban teljesen kívül esik a nemes lővadászat keretein, ez az ugarászat. Tárgya a mezei nyúl, szintere a mezőség. Ez a vadászási forma, az agarat konzerválja ősi típusában, amennyire kétségtelen, hogy az ősagárnak, mint ragadozónak működési terét a sík föld képezte s itt a nyulféléknek mandatorikus tized előjelként érvényesült. E mellett bizonyit, hogy az agárnak az orra rossz, minélfogva csak „szemre hajt“ s igy csupán nyílt térségeken használható. Tehát mint ragadozónak csak itt lehetett adva tere. Ilyeépen az agarászat nem is emberi invenció, mert azt az agár hozta át az ősmúltból a jelenbe . Nem régen egy német vadászlapban igen merész elmefuttatást olvashattunk a házikutya eredetéről. Lőtt vadat minden mennyiségben legmagasabb napi áron vásárolunk Magyar Cötivackkiviteli Sszövetkeszet a „HANGYA“ kötelékében Budafok, Gömbös Gyula--út 7. szám Telefon 269-605 Levélcím Budafok 1. Postafiók 47. Vasúti küldeményeket Budafok Szövetkezet Hűtőház, vagontételeket Budafok Városi iparvágány címre kérjük feladni. A beküldött vadak vételárát átvétel után azonnal kiegyenlítjük s előre is biztosíthatjuk a legelőnyösebb átvételről. Közvadászok előtt, valamint uradalmi tételek átvételére kérjen feltétlenül ajánlatot. Nagyobb teríték átvételére saját költségünkre küldünk átvevőt a helyszínére. Vidéki gyűjtőtelepeink : Nyíregyháza, telefon : 398, Kaposvár, telefon : 232, Székesfehérvár, telefon : 274, Szentes telefon: 21, Békéscsaba, telefon : 417, Kecskemét, telefon: 366, Törökszentmiklós: Hangya baromfitelep és hűtőház, Magyarkeresztúr: Hangya baromfitelep és hűtőház, Debrecen : Hangya baromfitelep és hűtőház, Sarkad: Hangya Fogyasztási Szövetkezet, Pered: Hangya baromfitelep és hűtőház, telefon : 6.