Vadászujság, 1943 (3. évfolyam, 1-36. szám)

1943-09-25 / 27. szám

VADÁSZUJSÁG pedig nem volt velem iránytű. De hát az ösztön se utolsó valami. Hosszú órákig tartó, kétségbeesett harccal mégis kiverekedtem magamat a gyilkos hó­tengerből és eljutottam az óceán partjára. Most már könnyebb volt a vándorlás. Belegázoltam a parti homokba és annak szélén vonszoltam magamat tovább. A homokra kirajzó hullámsorozatok percenkénti fürdője nem volt ugyan kellemes, mert jegesen hideg volt és néha a melle­mig másztak fel az ostorcsapás élességű hullámok, de a járás mégis könnyebb volt, mint a hasig érő puha hóban. Néhol kilométereken át elfogyott a part ho­mokja. Ilyen helyeken hatalmas sziklatömbök, me­redek szírtfalak hevertek rakáson egymáson keresz­­tü­l-kasul, szeszélyes összevisszaságban. Ezeket meg kellett kerülni, meg kellett mászni, ami szintén nem volt az élövezetek elsői közül való. A durvaélű, sima sziklákat vastag hó borította és felkapaszkodni rá­juk ugyancsak emberfeletti fáradságba került. De mégis legyőztem mindenféle akadályt. Elér­tem a kis kunyhót. Legelső dolgom volt tüzet rakni. Szerencsére bőven volt fa a kunyhó mellett és percek múlva hatalmas lángok aranysárga csóvái ágaskodtak az egyre omló hóhullás közé. Pontosan három hétig éltem az elhagyatott, távoli vidéken. Teán éltem főleg és azon, amit a dübörgő tenger kidobott magából. A végén már ko­molyan kezdtem félni a m­egőrüléstől. A folytonos magány, a félelmetes egyedüllét, a vadító csend ki­kezdték az idegeimet. Az erőtlen táplálkozás pedig elgyengített. Már-már a végső ponton voltam, amikor a véletlen megmentett, kis bálnavadászhajó bolyongott a part közelében és eszeveszett lövöldözésemre csó­nakot küldött értem. Megmenekültem. Vége volt a nyomorúságnak . ..* Vadászat közben ha árkot ugrasz, a töltényeket vedd ki puskádból, mert elbukhatsz és agyonlőheted magadat vagy előtted lévő társadat. Danger, amikor befejezte egykori kalandjának előadását, csak elnyúlt a fedélzet deszkáján. Az emlék eleven hatása leverte a lábáról és félig eszméletlenül terült el a csörömpölő, zakatoló, dübörgő vén hajó szutykos padlóján. Csak az orra alá tartott viszki illatára pattant fel. De ezt aztán olyan fürgén cselekedte, hogy egy süldő ifjúnak is becsületére vált volna . . . Az ország legrégibb szarvasbőrgyára Őz-, szarvas­dámvadbőröket, kesztyű-, ruházati-, bútor- és mosóbőrre, vaddisznó-, róka-, vadmacska- és egyéb vadbőröket szőrmére kikészítésre elvállal mentsenmin­t Gyula moauster fejér andrás finombőrgyára TATATÓVÁROS (250 x) Legmagasabb napi áron veszek: őz-, szarvas-, dámvad-, vaddisznó-, farkas-, róka-, Alapítva: borz-, vadmacska-, vidra-, nyest-, hörcsög-,1786. pézsma-, görény- és kutya-bőröket. 424 1943 szeptember 25. Turulsólyom(Falco rusticolus altaicus). Irta : Dr. Hagy Jenő. Hartert, 1936. Falco rusticolus altaicus. Német neve: Altai Gerfalke, Turulfalke. Román neve: sóim turul. Szlovák neve: sokol turul. Ruszin neve: turul. Szerb neve: soköl turul. Horvát neve: soko turul. Jegyei: Legjobban hasonlít a mi hazai Ráró­­sólymunkhoz (azelőtt Kerecsen volt a hivatalos ma­gyar neve), azonban a hasi oldala jóval világosabb, kevesebb sötét folttal. — Lásd a 14 színes táblát! — Ha kézben van, akkor a csűd tollazatánál van a különbség a Norvég vadászsólyom nemzetségbe tar­tozó Turulsólyom és a Rárósólyom között. Ugyanis a vadászsólymok csűdje kétharmad hosszúságban tollas, és a csűd hátsó oldalán csak keskeny csupasz sáv van, addig a Rárósólyom csűdje csak félig tollas és a hátsó oldalon, sőt oldalt is széles csupasz sáv található. A mi Ráró­sólymunktól még abban i­s kü­lönbözik, hogy a Turulnak a pofája, torka, hegye, hasa majdnem fehér s a hegytől kezdve lefelé egyre nagyobbodó sötétbarna lefelé álló nyílhegy alakú foltokkal van tarkítva. Méretei: Sz. 35—42 cm. Életjeg­yei: Röptében, életmódjában megegyezik a Norvég vadászsólyommal, gyors, száguldó röpte, hosszú farka valamennyi Vadászsólyomnak jellemző tulajdonsága. Élőhelye: Magashegyvidéki­ madár, amely ott is fészkel a magasabb régiókban, a meredekebb helye­ken lévő sziklapárkányokon, akár a mi Vándor­­sólymunk. 3—5 tojást tojik, amely bizonyára nem­ különbözik a Norvég vadászsólyom tojásaitól. A tojá­sok átlag 54,5X42,5 mm. nagyok. Táplálkozási terü­letei azonban főképen a költés után bizonyára a hegységek lábainál elterülő síkságok. Táplálkozása Apróbb emlősök, fajdok és vizi­­madarak. Oly bátor és vakmerő, hogy még a legna­gyobb vizimadarakat, mint a hattyúkat, hidakat darvakat és a még hatalmasabb túzokokat is meg­támadja. Ezért használták és becsülték annyira a régi ázsiai vadásznépek a Toghrult, a Turult. Elterjedése. Hazája a Turáni és Szibériai Alföl­det délről szegélyező nagy hegységek, mint a Tien- San, Altai, Száján és Jablonovi hegyvidékek maga­sabb régiói. Télen mindenesetre a síkságok vizeihez húzódnak le, mert ott a nagy tömegekben áttelelő TVT ¥7 ¥¥ ¥ ¥7 ¥7 ¥¥ ¥7 TVT . ' ,, Fegyver,lőszer, javítások jutányosan , pilSkaillOVCS Távcsövek, dúvadcsapdák, bőráruk Budapest, VIII., Baross­ utca 17. Telefon: 134-475, nagy választékban (9-12)

Next