Vállalkozók Lapja, 1941. január-június (62. évfolyam, 1-26. szám)

1941-04-03 / 14. szám

4. oldal. VÁLLALKOZÓK LAPJA: VÍZHATLAN beton I RICOS­Al NORMÁI VIZALATTK­ÖTŐ BETON 1NICOSAL S I ИМ1^Д»ЯЛИВ^«»жд«1ИИ1-Ж-4дг1Ц ■ RICOSAl 5Ш В­ETON EDZŐ ILI­AT GYÁRTJA: Т шоТшш TOAPEST V KOSSUTH L. TÉR 4 l== TE­LEFON :116-106 == T­örvény tervezet) 100.000 falusi ház építésére A képviselőház indítványkönyvébe Csoór La­jos országgyűlési képviselő indítványt jegyzett be. A törvényjavaslat tervezetben azt indítvá­nyozza, hogy a kormány a Nemzeti Bank útján 100 milliós hitelkeretet biztosítson falusi ház­építkezésekre. A törvénytervezet indokolásában előadja, hogy a magyar falvaikban 50—100 esz­tendős házak vannak. Ezek túlnyomórészt egészségtelen, vályogból vagy vertfalból készül­tek és legnagyobb részük padozatban. A telepítési törvény házhelyeket igyekszik adni a lakosságnak. Az 1920. évi házhelyépí­­tési akció óta húsz év telt el és még mindig igen sok üres házhely van, holott a FAKSz a rendelkezésére álló pénzt teljes egészében há­zak építésére fordítja. Csoór Lajos képviselő az előadottak alapján 100 milliós hitelkeret meg­állapításában látja a falusi házépítés kérdésé­nek megoldását. A falusi házépítési kölcsönt a kölcsönvevő részére kamatmentes legyen, a ka­matot a Nép- és Családvédelmi Alap terhére pe­dig az állam viselje. A törvénytervezet révén 100.000-nél több falusi ház építése válna lehe­­hetővé é­s ugyanannyi magyar ember juthatna fedél alá. Nagyvárad beruházási tervei Nagyvárad, a közeljövőben nagyarányú beru­házásokat szándékozik végrehajtani. Elsősorban helyre akarják hozni a rossz állapotban levő utakat. Ezek a munkák 4.060.000 pengőt ten­nének ki. Miután ilyen nagy összegre nincs költségvetési fedezet, a város azzal a kérelem­mel fordult a kormányhoz, hogy ebből az ösz­­szegből legalább egy millió pengőt államsegély formájában utaljanak ki, míg a többi költsége­ket kamatmentes kölcsön formájában biztosít­sák. Ugyancsak lépéseket tesz a város a köz­­építkezések megindítása érdekében. A város fel­­terjesztéssel fordult a közoktatásügyi minisz­terhez, kérve, hogy a románok által felépített 1­ emeletes iparostanonciskola építkezését a ma­gyar állam fejeztesse be és adja át rendelteté­sének. Ugyancsak kéri a város, hogy a Tanítók Háza befejezetlen munkálatait sürgősen fejez­zék be. Ezeket a munkálatokat még a románok kezdték meg, de befejezetlenül hagyták. Ugyan­csak be akarja fejezni a város tavasszal a harmadik félben maradt középület, a tűzoltólak­tanya munkálatait is. Ezt az épületet a város nem erre a célra fogja felhasználni, hanem a városi üzemek székházául és a régi tűzoltó­laktanya helyén építi fel az új tűzoltólaktanyát. Erdélyi építőmesteri helyi csoportok megalakulása A visszacsatolt keletmagyarországi és erdé­lyi részek építőmestereinek részvételével legelő­ször Nagyváradon alakult helyi csoport, majd Marosvásárhelyen tartották meg az építőmes­terek alakuló ülésüket, elnöknek Csiszár Lajost, társelnöknek, aki egyben a jegyzői teendőket is ellátja. Farkas József építőmestert választották meg. Egyben­­elhatározták, hogy a szászrégeni, Csíkszeredai és palotailvasi kartársakat is körze­tükbe vonják. Novemberiben alakították meg az iparenge­déllyel rendelkező kolozsvári mérnök-építészek és építőmesterek az általános Ipartestület kere­tén belül az építőmesterek szakosztályát. Egyhangú határozattal elnöknek Rátz Mihály építőmester, felsőházi tagot, ügyvezető elnöknek dr. Nimán Lajos építőmestert, jegyzőnek Egyed Lajos építőmestert, pénztárosnak Demény La­jos építőmestert, számvizsgálókul Devecseri Emil és Simon László mérnök-építőmestereket és Újvárosi Sándor építőmestert választották meg. BElIKEZilEK­ mmmm. jtSflflIÉSEK KON­ B‚­MSUMfflffll' мштйшад падивсшm г** KAN KÖZÚT alapítva 1?26 ВU DAРЕП TELCFOn. 11V96B. V.;llO­ lVlD'n18. 1ШК10Ш, JÉTÜLLMI ICLÜLVIZ^filVTi ftiZTOWfl 5-IO tvft Шй1а1Ш0П0«!ЩШВДДО Építési anyagok a Vásár építkezéseinél Az alatt a másfél évtized alatt, amióta a ma­gyar kiállítási építészet szemünk előtt a semmi­ből felfejlődött, nemcsak a formanyelv tekinte­tében alakult ki teljesen, hanem az alkalmazott anyagok és ezeken keresztül az építési költség racionalizálása is elérte a legelőnyösebb hely­zetet. A vásáron két-háromhetes élettartamra kell építkezni és így csak az olyan megoldás a leg­olcsóbb, ami legkevesebb anyagveszteséggel jár és a bontás után is minél több és értékesebb anyagnak kell visszamaradni, így jutott el a kiállítási építés technikája a faszerkezetek és deszka-térelzárásokhoz, hogy azonban mégis legkisebb költséggel kőszerűséget mutathasson, a homlokzati nyers, deszkafelületeket gipszes fes­tékkel bevont, egész vékony jutaszövettel húz­ták be. Az épületek belsejében a kiállított tár­gyak részére szintén burkolt, sima felületeket kellett létesíteni. Bevonási anyag céljára itt a jutaszövet szerepelt, mint legolcsóbb, a felül­­világításos mennyezeteknél ,pedig elkerülhetetlen volt a minél vékonyabb és a fényt átbocsátó, de jól szűrő molinó. Ami ezután következett a ki­kivitelnél, az már a dekorációs anyaghoz számít­ható, mert a juta a tervező ízlése szerint hol nyersen maradt, hol eredeti állapotban vegyileg került festésre. A háborús anyagkorlátozások következtében egész új helyzet áll elő. A kormányzat intenciói szerint a f­ásáraolt textilanyagokat új állapotban felhasználni egyáltalán nem kívánatos. Milyen anyagok állnak tehát rendelkezésre és ezek fel­­használásánál mire kell gondolni a tervezésnél? Egy kétségtelen, hogy az építkezések az új anyagok alkalmazásával szolidabbak lesznek, vi­szont az építési költség legalább 20—25 száza­lékkal emelkedni fog az esetben, ha a felhasz­nálandó anyagok közül ismét azokat vesszük számításba, amelyekkel legtakarékosabban lehet építkezni. A pavillonok alapszerkezete és térelzárás cél­jára változatlanul a fa és deszka fog megmarad­ni. Padlót sem lehet olcsóbbat fektetni, mint az eddigi deszkapadlót, mert a Vásár nagy töme­gei ugyanis felismerhetetlenné járnak két nap alatt mindenféle más padlóburkolatot. Szóba ke­rülhet, hogy a deszkázás és vakolás-nádazás he­lyett esetleg nádpallók, Magor-lemezek vagy egyes külföldi származású egyéb burkolati anya­gok fognak feltűnni. Ezen megoldások költsége természetesen tetemesebb az először említettnél, viszont egészen más masszivitást és anyaghatást lehet velük elérni. Homlokzati burkolás céljára a sutát, mint leg­olcsóbb megoldás, a színezett nádazás és vako­lás helyettesíti. Itt azonban számolni kell a bur­kolati anyagnak a jutával szemben való sokkal nagyobb súlyára, továbbá az állványozási és esetleg esős időjárás okozta nehézségekre. Belső burkolatoknál szintén a fa helyezhető előtérbe a textiliákkal szemben. Lesznek terve­zők, akiknek sikerül még használt molinóval és jutával a belső burkolást valahogy megúszni, de az objektumok zöménél mint következő leg­olcsóbb falburkolási anyaggal, a rétegelt lemez­zel kell számolni. Természetes, hogy ennek a költsége is jóval nagyobb a jutáénál még akkor is, ha a jutaburkoláshoz az aládeszkázás költsé­gét is hozzászámítjuk. A tervezők szembenállnak tehát azzal a prob­lémával, hogy miként tervezzék meg az épüle­tet a felsővilágítás elmaradása miatt, oldalvilá­­gítást adjanak-e vagy egész terjedelmében mes­terséges világítással fognak dolgozni. El kell határozniuk magukat, hogy oldalvilágítás eseté­ben kis fesztávokat kell majd tervezni, ha nem akarják túlságosan magasra méretezni a jó vilá­gítás miatt a belső­ teret vagy pedig annyira keskenyre tervezzék a pavillont, hogy csak az egyik oldalon lesz látnivaló és a szemben levő oldal kizárólag világításra fog­ szolgálni. Kétségtelen, hogy a magyar építészek fm­ozgé­­kony gondolkozása, ötletbősége könnyedén át fogja segíteni a kiállítási építészetet az anyag­hiány okozta zökkenőn, ők voltak eddig is azok, akik évről-évre nagyobb változatosság elérésére törekedtek, de nagyon sokszor a vásári részvé­tel előirányzott költségeinek szűkreszabott volta miatt gondolataiknak nem tudtak testet adni Most ehhez őket kén­ytelenségből a külföldi anyagok korlátozott felhasználási lehetősége fogja hozzásegíteni. Jóva il több lesz a felhasz­nálásra, kerülő magyar anyag, miként a fa, nád, vakolat, stb. és annyira szolidabbak lesznek az építkezések, hogy önkéntelenül fel fog merülni megint annak a gondolata, hogy helyes-e az, hogy ennyi anyag, munka és költség használódik fel ilyen rövid élettartamra, akkor, amikor ugyanezek az épületek, ugyanilyen kivitelben 5—10 éves fennállást is kibírnának költségesebb helyreállítás és­ átalakítás nélkül. Erre csak az a felelet, hogy a kiállítási építkezések célja első­sorban a reklám, vagyis a feltűnni vágyás és csak másodsorban az, hogy mint épület védel­met kell adnia a kiállítási anyagnak. Az ipar a legteljesebb mértékben kihasználni igyekszik még azokat a reklámlehetőségeket is, amelyeket az építészet nyújt az ő elvont formanyelvével és megér minden költséget neki az a phsichológiai tény, hogy amit a látogató a Vásáron felépítés­ben lát, ezt a Vásár­várost sohasem látta és a jövőben sem fogja soha többé látni. Ez egy álom­város, egy gyorsan pergő film,, amelyből a­ le­­pergés után az ipari ismeretgyarapításon kívül csak a jó­ eső visszaemlékezés érzése marad meg, ami azután lassan kint helyt ad a következő évi vásár utáni érdeklődésnek és kíváncsiságnak. Kanizs­­Miklós, építészmérnök, Szeged városrendezési­ tervének tárgyalását megkezdte a városrendezési bizottság. A terv részleteinek­­tárgyalására egy szűkebbkörű­ bi­zottságot küldtek ki. Ez a bizottság sorozatos üléseken fogja letárgyalni a tervezett részleteit. A tanoncotthonok kérdésének intézményes megoldását kérte a kormánytól az Erdélyi Gazdasági Tanács. A Tanács kívánatosnak tartja, hogy ezekben az otthonokban fejleszt­hesse a szakmai tudást a székely ifjúság. Az erdélyrészi tanoncképzés megszervezését az ér­dekelt kereskedelmi és iparkamarák, továbbá az önállósílási Tanács együttműködése mel­lett kívánják megszervezni. Szarvason rövidesen felépül a Zöldkeresztes egészségház. Az előzetes tervek szerint az épü­letben helyet fog kapni a szülő­otthon, a cse­csemő­otthon és tüdőgondozó is. Nagykárolyban két mélyfúrású kutat létesí­tenek. A város a kutak fúrásához 1800 pengő­vel járul hozzá. A szolnoki tanyákon 3 iskola építését terve­zik. Amennyiben a város megfelelő telket biz­tosít az iskolák céljaira, a­­kultuszminisztérium államsegélyt folyósít a tanyai iskolák meg­építésére. A Magyar Építőmesterek Egyesülete közgyű­lését április 8-án, kedden este 6 ás fél órakor tartja a Magyar Építőmesterek Házában (Irá­nya u. 17.). Határozatképtelenség esetén a köz­gyűlést április 22-én, este fél 7 órakor tartják a tagok számára való tekintet nélkül. A köz­gyűlés keretében meg fognak emlékezni Alpár Ignác halálának 13. évfordulójáról. Az ünnepi Szónoki S­z.,ő 11 -­se , Elemér egyesületi alel­­nök lesz. Az építőipari vasszerkezetek, gépek és esz­közök bejelentésének mentesítését kérte az Építőmesterek Ipartestü­lete az iparügyi minisz­tertől. A miniszter most leiratában közölte az ipartestületet, hogy miután a termelési eszkö­zök igénybevétele nincs tervbe véve, nem szük­séges az építőipari vasszerkezetek, gépek és esz­közök bejelentésére külön rendelkezés kiadása. A műhelyfelmondások korlátozását kérik az iparosok. A Budapesti Szerelők Ipartestü­lete beadványt intézett az iparügyi miniszterhez és rendelet kiadását kérte, amellyel megszün­tetnék a műhelyek korlátlan felmondási lehe­tőségét. A memorandum rámutat arra, hogy a légvédelmi építkezések jogcíme alatt a ház­tulajdonosok tömegesen mondanak fel a mű­helyt bérlő kisiparosoknak, de nemcsak a pinceműhelyeket igyekeznek felszabadítani, ha­nem a földszinti műhelybérlőknek is felmonda­nak. DIESEL-MOZDONYOK 600—1000 mm-es átállítható nyomtávokkal. ML 15 jelű gyártmány. Mezei vasutak számára. 15 lóerő állandó teljesítmény­­nyel és 17­5 lóerő csúcsteljesítménnyel. Szállítható 4­2—5 tonna szolgálati súllyal. Háromféle, 4*5—9­5—13 ” km, óránkénti sebességgel. A DEMAG Diesel mozdonyok többjáratú meghajtással működnek, rugalmas kapcsolással. A gyorsaságot a motorok forgásszá­mának változtatásával igen nagy hatá­rok között lehet variálni. Az egyszerű kezelés miatt, bárme­lyik betanított munkás könnyen kezelheti a mozdonyt. Képviselet: DÜRR ADOLF okt. gépészmérnök Budapest, II., Árvácska­ u. 1/b. Telefon: 154-063. ELŐFIZETÉSI NAPTÁR Április 1 Meg kell nyítanom előfizetésemet Mészáros László Edgárné Fiatalon, élete virágjában hunyt el, hosszú és nehéz szenvedés után özv. Mészáros László Edgárné, szűk Lakatos Klára, a Tér és Forma című építőművészet folyóirat társkiadója. — A főváros műszaki társadal­mában sokan ismerték és tisztelték az eleven­­szellemű, kitűnő judiciumú, európai művelt­ségű és nemesizlésű úriasszonyt, aki hosszú évek óta, tudással, ízléssel és asszonyi erőit meghazudtoló energiával segített fenntartani és a nehéz viszonyok között is mindig a leg­előkelőbb műgond nívóján tartani a legszebb magyar építőművészeti folyóiratot, a Tér és Formát. Évekkel ezelőtt a Vállalkozók Lap­jának is munkatársa volt és most e szerkesz­tőség meghatott kegyelettel emlékezik a szel­lemes, mindig életvidám, de a munka robotjá­ban is mindenkor a kötelességteljesítés maxi­mumát mutató kedves kolleganőre, aki nem­csak egy munkaközösség kirótt feladatot tel­jesítő tagja, hanem a közös munkát mindenki számára megkönnyítő és felderítő bajtárs és az igazi magyar úriasszony emelkedett szelle­mét sugárzó egyéniség tudott lenni. A sors kemény rendelése nehéz és fájdal­mas betegség után korai halált parancsolt szá­mára, ami őszintén és mélyen megrendítette nagyszámú tisztelőit. Temetése rendkívüli rész­vét mellett április hó 2-án, a Kerepesi úti te­metőben történt meg a református egyház szertartása szerint, ahol a megjelentek ben­sőséges részvéttel fordultak az elhunyt úri­­asszony testvérbátyjához, Lakatos Mihály­hoz, lapunk főszerkesztőjéhez. Nagyarányú építkezések Indulnak meg Pécsett Pécs polgármestere az elmúlt napokban Buda­pesten tárgyalásokat folytatott a kultuszminisz­tériumban a mezőgazdasági középiskola építke­zési ügyében. A kultuszminiszter, mint a pol­gármesterrel közölték, úgy határozott, hogy mezőgazdasági középiskola helyett építőipari kö­zépiskolát létesít Pécsett. Az építkezés ügyét a kultuszminisztérium még ebben az évben elő is készíti. Ugyancsak közölték a polgármester­rel, hogy a középiskolai rangra emelt pécsi fémipari szakiskolát villamossági szakkal bőví­tik ki és ez az új szak már 1941 szeptemberé­ben megnyílik. Tárgyalásokat folytatott a polgármester a régebben tervbe vett pécsi Tanítók Háza ügyé­ben is. A kultuszminisztériumban ennek az épít­kezésnek ügyét már úgy előkészítették, hogy rövidesen ki fogják írni a tervpályázatot. Tárgyalásokat folytatott még a polgármester az iparügyi minisztériumban a kereskedelmi is­kola továbbépítésének ügyében is. Megállapítot­ták, hogy a fontosabb ipari munkák elvégzé­sére, még 250.000 pengőre volna szükség. En­nek az összegnek kiutalását sürgősen kérni fog­ják a pénzügyminisztertől, s minden remény meg van arra. hogy a kérést teljesítik is. Ugyancsak megkezdik Pécsett az úgynevezett Megyeri Kertvárosban az OTI által építendő 100 kislakás építkezési munkálatait is. Egymillió pengőt fordít közmunkákra Újpest Újpest város legutóbbi közgyűlésén több nagy­­jelentőségű közmunka megindítását határozta el. Elkészítteti a város a csatornázási terveket, melyekre 25.000 pengőt irányoztak elő. Kiírják a közeljövőben a versenytárgyalást a tűzoltó­laktanya és légvédelmi központ megépítésére. Ezekre a munkálatokra több, mint 500.000 pen­gőt irányoztak elő. Rendezik a Szent István téri piacot, ahol 30 üzlethelyiséget építenek 280 ezer pengős költséggel. Ugyancsak rendezik 2ч­ ezer pengős előirányzattal a Széchenyi téri pia­cot is. A Baross utcai ínségtelepen 16 laká­sos bérh­ázat és az ínségeseket foglalkoztató­műhelyt létesítenek. A bérházépítésre 120.000 pengőt, a műhely költségeire pedig 21.500 pen­gőt irányoztak elő. Ezek a beruházások közel 1 millió pengőt fognak kitenni. Debrecen is kéri a Duna-Tisza csatorna megépítését Debrecen törvényhatósági bizottságának leg­utóbbi közgyűlésén elhatározták, hogy Csanád, Arad és Toromtál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék kérelméhez csatlakozva, feliratban kéri a kormánytól Debrecen városa is a Duna-Tisza csatorna építésének még ebben az évben való­ megkezdését. Felépítik Abonyban az új tanyai iskolákat. Ugyancsak felépítik még ebben az évben a nagyközségben a közvágóhíd­at is. Az iparhatóságok is elfogadják az okiratokat másolatban. A zsidótörvény végrehajtásáról kiadott egyik rendelet értelmében az ügyvédi, orvosi, mérnöki, színművészeti és sajtókama­rához benyújtott bejelentésekhez mellékelt okiratokat, ha azokról az eredeti okmányokkal együtt felmutatott másolatok is készültek vissza kell adni, de a másolatok megőrzendők. Most már több más hatóság is ugyanezt az eljárást követi s a kereskedelmi miniszter az iparhatóságoknak is megengedte, hogy ugyan­ezt a­ gyakorlatot kövessék.

Next