Vállalkozók Lapja, 1941. január-június (62. évfolyam, 1-26. szám)
1941-04-03 / 14. szám
4. oldal. VÁLLALKOZÓK LAPJA: VÍZHATLAN beton I RICOSAl NORMÁI VIZALATTKÖTŐ BETON 1NICOSAL S I ИМ1^Д»ЯЛИВ^«»жд«1ИИ1-Ж-4дг1Ц ■ RICOSAl 5Ш ВETON EDZŐ ILIAT GYÁRTJA: Т шоТшш TOAPEST V KOSSUTH L. TÉR 4 l== TELEFON :116-106 == Törvény tervezet) 100.000 falusi ház építésére A képviselőház indítványkönyvébe Csoór Lajos országgyűlési képviselő indítványt jegyzett be. A törvényjavaslat tervezetben azt indítványozza, hogy a kormány a Nemzeti Bank útján 100 milliós hitelkeretet biztosítson falusi házépítkezésekre. A törvénytervezet indokolásában előadja, hogy a magyar falvaikban 50—100 esztendős házak vannak. Ezek túlnyomórészt egészségtelen, vályogból vagy vertfalból készültek és legnagyobb részük padozatban. A telepítési törvény házhelyeket igyekszik adni a lakosságnak. Az 1920. évi házhelyépítési akció óta húsz év telt el és még mindig igen sok üres házhely van, holott a FAKSz a rendelkezésére álló pénzt teljes egészében házak építésére fordítja. Csoór Lajos képviselő az előadottak alapján 100 milliós hitelkeret megállapításában látja a falusi házépítés kérdésének megoldását. A falusi házépítési kölcsönt a kölcsönvevő részére kamatmentes legyen, a kamatot a Nép- és Családvédelmi Alap terhére pedig az állam viselje. A törvénytervezet révén 100.000-nél több falusi ház építése válna lehehetővé és ugyanannyi magyar ember juthatna fedél alá. Nagyvárad beruházási tervei Nagyvárad, a közeljövőben nagyarányú beruházásokat szándékozik végrehajtani. Elsősorban helyre akarják hozni a rossz állapotban levő utakat. Ezek a munkák 4.060.000 pengőt tennének ki. Miután ilyen nagy összegre nincs költségvetési fedezet, a város azzal a kérelemmel fordult a kormányhoz, hogy ebből az öszszegből legalább egy millió pengőt államsegély formájában utaljanak ki, míg a többi költségeket kamatmentes kölcsön formájában biztosítsák. Ugyancsak lépéseket tesz a város a középítkezések megindítása érdekében. A város felterjesztéssel fordult a közoktatásügyi miniszterhez, kérve, hogy a románok által felépített 1 emeletes iparostanonciskola építkezését a magyar állam fejeztesse be és adja át rendeltetésének. Ugyancsak kéri a város, hogy a Tanítók Háza befejezetlen munkálatait sürgősen fejezzék be. Ezeket a munkálatokat még a románok kezdték meg, de befejezetlenül hagyták. Ugyancsak be akarja fejezni a város tavasszal a harmadik félben maradt középület, a tűzoltólaktanya munkálatait is. Ezt az épületet a város nem erre a célra fogja felhasználni, hanem a városi üzemek székházául és a régi tűzoltólaktanya helyén építi fel az új tűzoltólaktanyát. Erdélyi építőmesteri helyi csoportok megalakulása A visszacsatolt keletmagyarországi és erdélyi részek építőmestereinek részvételével legelőször Nagyváradon alakult helyi csoport, majd Marosvásárhelyen tartották meg az építőmesterek alakuló ülésüket, elnöknek Csiszár Lajost, társelnöknek, aki egyben a jegyzői teendőket is ellátja. Farkas József építőmestert választották meg. Egybenelhatározták, hogy a szászrégeni, Csíkszeredai és palotailvasi kartársakat is körzetükbe vonják. Novemberiben alakították meg az iparengedéllyel rendelkező kolozsvári mérnök-építészek és építőmesterek az általános Ipartestület keretén belül az építőmesterek szakosztályát. Egyhangú határozattal elnöknek Rátz Mihály építőmester, felsőházi tagot, ügyvezető elnöknek dr. Nimán Lajos építőmestert, jegyzőnek Egyed Lajos építőmestert, pénztárosnak Demény Lajos építőmestert, számvizsgálókul Devecseri Emil és Simon László mérnök-építőmestereket és Újvárosi Sándor építőmestert választották meg. BElIKEZilEK mmmm. jtSflflIÉSEK KON B‚MSUMfflffll' мштйшад падивсшm г** KAN KÖZÚT alapítva 1?26 ВU DAРЕП TELCFOn. 11V96B. V.;llO lVlD'n18. 1ШК10Ш, JÉTÜLLMI ICLÜLVIZ^filVTi ftiZTOWfl 5-IO tvft Шй1а1Ш0П0«!ЩШВДДО Építési anyagok a Vásár építkezéseinél Az alatt a másfél évtized alatt, amióta a magyar kiállítási építészet szemünk előtt a semmiből felfejlődött, nemcsak a formanyelv tekintetében alakult ki teljesen, hanem az alkalmazott anyagok és ezeken keresztül az építési költség racionalizálása is elérte a legelőnyösebb helyzetet. A vásáron két-háromhetes élettartamra kell építkezni és így csak az olyan megoldás a legolcsóbb, ami legkevesebb anyagveszteséggel jár és a bontás után is minél több és értékesebb anyagnak kell visszamaradni, így jutott el a kiállítási építés technikája a faszerkezetek és deszka-térelzárásokhoz, hogy azonban mégis legkisebb költséggel kőszerűséget mutathasson, a homlokzati nyers, deszkafelületeket gipszes festékkel bevont, egész vékony jutaszövettel húzták be. Az épületek belsejében a kiállított tárgyak részére szintén burkolt, sima felületeket kellett létesíteni. Bevonási anyag céljára itt a jutaszövet szerepelt, mint legolcsóbb, a felülvilágításos mennyezeteknél ,pedig elkerülhetetlen volt a minél vékonyabb és a fényt átbocsátó, de jól szűrő molinó. Ami ezután következett a kikivitelnél, az már a dekorációs anyaghoz számítható, mert a juta a tervező ízlése szerint hol nyersen maradt, hol eredeti állapotban vegyileg került festésre. A háborús anyagkorlátozások következtében egész új helyzet áll elő. A kormányzat intenciói szerint a fásáraolt textilanyagokat új állapotban felhasználni egyáltalán nem kívánatos. Milyen anyagok állnak tehát rendelkezésre és ezek felhasználásánál mire kell gondolni a tervezésnél? Egy kétségtelen, hogy az építkezések az új anyagok alkalmazásával szolidabbak lesznek, viszont az építési költség legalább 20—25 százalékkal emelkedni fog az esetben, ha a felhasználandó anyagok közül ismét azokat vesszük számításba, amelyekkel legtakarékosabban lehet építkezni. A pavillonok alapszerkezete és térelzárás céljára változatlanul a fa és deszka fog megmaradni. Padlót sem lehet olcsóbbat fektetni, mint az eddigi deszkapadlót, mert a Vásár nagy tömegei ugyanis felismerhetetlenné járnak két nap alatt mindenféle más padlóburkolatot. Szóba kerülhet, hogy a deszkázás és vakolás-nádazás helyett esetleg nádpallók, Magor-lemezek vagy egyes külföldi származású egyéb burkolati anyagok fognak feltűnni. Ezen megoldások költsége természetesen tetemesebb az először említettnél, viszont egészen más masszivitást és anyaghatást lehet velük elérni. Homlokzati burkolás céljára a sutát, mint legolcsóbb megoldás, a színezett nádazás és vakolás helyettesíti. Itt azonban számolni kell a burkolati anyagnak a jutával szemben való sokkal nagyobb súlyára, továbbá az állványozási és esetleg esős időjárás okozta nehézségekre. Belső burkolatoknál szintén a fa helyezhető előtérbe a textiliákkal szemben. Lesznek tervezők, akiknek sikerül még használt molinóval és jutával a belső burkolást valahogy megúszni, de az objektumok zöménél mint következő legolcsóbb falburkolási anyaggal, a rétegelt lemezzel kell számolni. Természetes, hogy ennek a költsége is jóval nagyobb a jutáénál még akkor is, ha a jutaburkoláshoz az aládeszkázás költségét is hozzászámítjuk. A tervezők szembenállnak tehát azzal a problémával, hogy miként tervezzék meg az épületet a felsővilágítás elmaradása miatt, oldalvilágítást adjanak-e vagy egész terjedelmében mesterséges világítással fognak dolgozni. El kell határozniuk magukat, hogy oldalvilágítás esetében kis fesztávokat kell majd tervezni, ha nem akarják túlságosan magasra méretezni a jó világítás miatt a belső teret vagy pedig annyira keskenyre tervezzék a pavillont, hogy csak az egyik oldalon lesz látnivaló és a szemben levő oldal kizárólag világításra fog szolgálni. Kétségtelen, hogy a magyar építészek fmozgékony gondolkozása, ötletbősége könnyedén át fogja segíteni a kiállítási építészetet az anyaghiány okozta zökkenőn, ők voltak eddig is azok, akik évről-évre nagyobb változatosság elérésére törekedtek, de nagyon sokszor a vásári részvétel előirányzott költségeinek szűkreszabott volta miatt gondolataiknak nem tudtak testet adni Most ehhez őket kénytelenségből a külföldi anyagok korlátozott felhasználási lehetősége fogja hozzásegíteni. Jóva il több lesz a felhasználásra, kerülő magyar anyag, miként a fa, nád, vakolat, stb. és annyira szolidabbak lesznek az építkezések, hogy önkéntelenül fel fog merülni megint annak a gondolata, hogy helyes-e az, hogy ennyi anyag, munka és költség használódik fel ilyen rövid élettartamra, akkor, amikor ugyanezek az épületek, ugyanilyen kivitelben 5—10 éves fennállást is kibírnának költségesebb helyreállítás és átalakítás nélkül. Erre csak az a felelet, hogy a kiállítási építkezések célja elsősorban a reklám, vagyis a feltűnni vágyás és csak másodsorban az, hogy mint épület védelmet kell adnia a kiállítási anyagnak. Az ipar a legteljesebb mértékben kihasználni igyekszik még azokat a reklámlehetőségeket is, amelyeket az építészet nyújt az ő elvont formanyelvével és megér minden költséget neki az a phsichológiai tény, hogy amit a látogató a Vásáron felépítésben lát, ezt a Vásárvárost sohasem látta és a jövőben sem fogja soha többé látni. Ez egy álomváros, egy gyorsan pergő film,, amelyből a lepergés után az ipari ismeretgyarapításon kívül csak a jó eső visszaemlékezés érzése marad meg, ami azután lassan kint helyt ad a következő évi vásár utáni érdeklődésnek és kíváncsiságnak. KanizsMiklós, építészmérnök, Szeged városrendezési tervének tárgyalását megkezdte a városrendezési bizottság. A terv részleteinektárgyalására egy szűkebbkörű bizottságot küldtek ki. Ez a bizottság sorozatos üléseken fogja letárgyalni a tervezett részleteit. A tanoncotthonok kérdésének intézményes megoldását kérte a kormánytól az Erdélyi Gazdasági Tanács. A Tanács kívánatosnak tartja, hogy ezekben az otthonokban fejleszthesse a szakmai tudást a székely ifjúság. Az erdélyrészi tanoncképzés megszervezését az érdekelt kereskedelmi és iparkamarák, továbbá az önállósílási Tanács együttműködése mellett kívánják megszervezni. Szarvason rövidesen felépül a Zöldkeresztes egészségház. Az előzetes tervek szerint az épületben helyet fog kapni a szülőotthon, a csecsemőotthon és tüdőgondozó is. Nagykárolyban két mélyfúrású kutat létesítenek. A város a kutak fúrásához 1800 pengővel járul hozzá. A szolnoki tanyákon 3 iskola építését tervezik. Amennyiben a város megfelelő telket biztosít az iskolák céljaira, akultuszminisztérium államsegélyt folyósít a tanyai iskolák megépítésére. A Magyar Építőmesterek Egyesülete közgyűlését április 8-án, kedden este 6 ás fél órakor tartja a Magyar Építőmesterek Házában (Iránya u. 17.). Határozatképtelenség esetén a közgyűlést április 22-én, este fél 7 órakor tartják a tagok számára való tekintet nélkül. A közgyűlés keretében meg fognak emlékezni Alpár Ignác halálának 13. évfordulójáról. Az ünnepi Szónoki Sz.,ő 11 -se , Elemér egyesületi alelnök lesz. Az építőipari vasszerkezetek, gépek és eszközök bejelentésének mentesítését kérte az Építőmesterek Ipartestülete az iparügyi minisztertől. A miniszter most leiratában közölte az ipartestületet, hogy miután a termelési eszközök igénybevétele nincs tervbe véve, nem szükséges az építőipari vasszerkezetek, gépek és eszközök bejelentésére külön rendelkezés kiadása. A műhelyfelmondások korlátozását kérik az iparosok. A Budapesti Szerelők Ipartestülete beadványt intézett az iparügyi miniszterhez és rendelet kiadását kérte, amellyel megszüntetnék a műhelyek korlátlan felmondási lehetőségét. A memorandum rámutat arra, hogy a légvédelmi építkezések jogcíme alatt a háztulajdonosok tömegesen mondanak fel a műhelyt bérlő kisiparosoknak, de nemcsak a pinceműhelyeket igyekeznek felszabadítani, hanem a földszinti műhelybérlőknek is felmondanak. DIESEL-MOZDONYOK 600—1000 mm-es átállítható nyomtávokkal. ML 15 jelű gyártmány. Mezei vasutak számára. 15 lóerő állandó teljesítménynyel és 175 lóerő csúcsteljesítménnyel. Szállítható 42—5 tonna szolgálati súllyal. Háromféle, 4*5—95—13 ” km, óránkénti sebességgel. A DEMAG Diesel mozdonyok többjáratú meghajtással működnek, rugalmas kapcsolással. A gyorsaságot a motorok forgásszámának változtatásával igen nagy határok között lehet variálni. Az egyszerű kezelés miatt, bármelyik betanított munkás könnyen kezelheti a mozdonyt. Képviselet: DÜRR ADOLF okt. gépészmérnök Budapest, II., Árvácska u. 1/b. Telefon: 154-063. ELŐFIZETÉSI NAPTÁR Április 1 Meg kell nyítanom előfizetésemet Mészáros László Edgárné Fiatalon, élete virágjában hunyt el, hosszú és nehéz szenvedés után özv. Mészáros László Edgárné, szűk Lakatos Klára, a Tér és Forma című építőművészet folyóirat társkiadója. — A főváros műszaki társadalmában sokan ismerték és tisztelték az elevenszellemű, kitűnő judiciumú, európai műveltségű és nemesizlésű úriasszonyt, aki hosszú évek óta, tudással, ízléssel és asszonyi erőit meghazudtoló energiával segített fenntartani és a nehéz viszonyok között is mindig a legelőkelőbb műgond nívóján tartani a legszebb magyar építőművészeti folyóiratot, a Tér és Formát. Évekkel ezelőtt a Vállalkozók Lapjának is munkatársa volt és most e szerkesztőség meghatott kegyelettel emlékezik a szellemes, mindig életvidám, de a munka robotjában is mindenkor a kötelességteljesítés maximumát mutató kedves kolleganőre, aki nemcsak egy munkaközösség kirótt feladatot teljesítő tagja, hanem a közös munkát mindenki számára megkönnyítő és felderítő bajtárs és az igazi magyar úriasszony emelkedett szellemét sugárzó egyéniség tudott lenni. A sors kemény rendelése nehéz és fájdalmas betegség után korai halált parancsolt számára, ami őszintén és mélyen megrendítette nagyszámú tisztelőit. Temetése rendkívüli részvét mellett április hó 2-án, a Kerepesi úti temetőben történt meg a református egyház szertartása szerint, ahol a megjelentek bensőséges részvéttel fordultak az elhunyt úriasszony testvérbátyjához, Lakatos Mihályhoz, lapunk főszerkesztőjéhez. Nagyarányú építkezések Indulnak meg Pécsett Pécs polgármestere az elmúlt napokban Budapesten tárgyalásokat folytatott a kultuszminisztériumban a mezőgazdasági középiskola építkezési ügyében. A kultuszminiszter, mint a polgármesterrel közölték, úgy határozott, hogy mezőgazdasági középiskola helyett építőipari középiskolát létesít Pécsett. Az építkezés ügyét a kultuszminisztérium még ebben az évben elő is készíti. Ugyancsak közölték a polgármesterrel, hogy a középiskolai rangra emelt pécsi fémipari szakiskolát villamossági szakkal bővítik ki és ez az új szak már 1941 szeptemberében megnyílik. Tárgyalásokat folytatott a polgármester a régebben tervbe vett pécsi Tanítók Háza ügyében is. A kultuszminisztériumban ennek az építkezésnek ügyét már úgy előkészítették, hogy rövidesen ki fogják írni a tervpályázatot. Tárgyalásokat folytatott még a polgármester az iparügyi minisztériumban a kereskedelmi iskola továbbépítésének ügyében is. Megállapították, hogy a fontosabb ipari munkák elvégzésére, még 250.000 pengőre volna szükség. Ennek az összegnek kiutalását sürgősen kérni fogják a pénzügyminisztertől, s minden remény meg van arra. hogy a kérést teljesítik is. Ugyancsak megkezdik Pécsett az úgynevezett Megyeri Kertvárosban az OTI által építendő 100 kislakás építkezési munkálatait is. Egymillió pengőt fordít közmunkákra Újpest Újpest város legutóbbi közgyűlésén több nagyjelentőségű közmunka megindítását határozta el. Elkészítteti a város a csatornázási terveket, melyekre 25.000 pengőt irányoztak elő. Kiírják a közeljövőben a versenytárgyalást a tűzoltólaktanya és légvédelmi központ megépítésére. Ezekre a munkálatokra több, mint 500.000 pengőt irányoztak elő. Rendezik a Szent István téri piacot, ahol 30 üzlethelyiséget építenek 280 ezer pengős költséggel. Ugyancsak rendezik 2ч ezer pengős előirányzattal a Széchenyi téri piacot is. A Baross utcai ínségtelepen 16 lakásos bérházat és az ínségeseket foglalkoztatóműhelyt létesítenek. A bérházépítésre 120.000 pengőt, a műhely költségeire pedig 21.500 pengőt irányoztak elő. Ezek a beruházások közel 1 millió pengőt fognak kitenni. Debrecen is kéri a Duna-Tisza csatorna megépítését Debrecen törvényhatósági bizottságának legutóbbi közgyűlésén elhatározták, hogy Csanád, Arad és Toromtál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék kérelméhez csatlakozva, feliratban kéri a kormánytól Debrecen városa is a Duna-Tisza csatorna építésének még ebben az évben való megkezdését. Felépítik Abonyban az új tanyai iskolákat. Ugyancsak felépítik még ebben az évben a nagyközségben a közvágóhídat is. Az iparhatóságok is elfogadják az okiratokat másolatban. A zsidótörvény végrehajtásáról kiadott egyik rendelet értelmében az ügyvédi, orvosi, mérnöki, színművészeti és sajtókamarához benyújtott bejelentésekhez mellékelt okiratokat, ha azokról az eredeti okmányokkal együtt felmutatott másolatok is készültek vissza kell adni, de a másolatok megőrzendők. Most már több más hatóság is ugyanezt az eljárást követi s a kereskedelmi miniszter az iparhatóságoknak is megengedte, hogy ugyanezt a gyakorlatot kövessék.