Valóság, 2011 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2011-01-01 / 1. szám - SZÁZADOK - KÖVENDY KATALIN: "Nyírábrány koronázatlan királya" (Családtörténet Kövendy Gyula önéletrajzi írása alapján)

KÖVENDY KATALIN: „NYÍRÁBRÁNY KORONÁZATLAN KIRÁLYA” 59 JEGYZETEK 1 A tanulmány a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, a Nyíregyházi Főiskola Történettudományi Tanszéke, a Jósa András Múzeum, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület helytörténeti pá­lyázatán 3. díjat kapott.­­ A huszárságról, a magyar lovas huszár történeté­ről, mentalitásáról, az ún. huszárszellemről lásd Nagy Kálmán: A magyar huszár születése, dicső harcai és történelmi jelentősége. (A Jósa András Múzeum huszártörténeti konferenciáján elhang­zott előadás szerkesztett változata.) In: http://jam. nyirbone.hu/rendez/huszartortenet/NagyKalma­nHuszarsagTortenete.html; Strausz Péter: Tisza István és a 2. honvéd huszárezred. In: www. tiszaistvan.hu/docs/Strausz_Peter.rtf: Bene János: A Nyíregyházi huszárok /Jósa András Múzeum ki­adványai, Nyíregyháza, 1991), In: http://mek.niif. hu/07900/07936/07936.pdf Uő.: Nyíregyháza, a katonaváros In: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/ data/telepulesek_ertekei/Nyiregyhaza/pages/014_ ny_a_ katonavaros.htm (letöltés: 2010. július 27.) 3 Magyarország a XX. században I. (Főszerkesztő: Kollega Tarsoly István, Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-2000) Politika és társadalom, hadtörténet, jogalkotás II. Honvédelem és hadügyek. Balla Tibor, Szijj Jolán, Dombrády Loránd: A magyar honvédség az első világháborúban, 294-339. In: http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/ 54.html; Julier Ferenc: 1914—1918 A világháború magyar szemmel (Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1933). In: http://mek.oszk.hu/02200/02221/html/; Pintér Tamás-Rózsafi János-Stencinger Norbert: Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmé­ben (Hibernia Nova, 2009); Bencze László: A Piave-front (Hadtörténelmi Levéltári Kiadványok, Sorozatszerkesztő: dr. Szijj Jolán, Múlttal a Jövőért Alapítvány, Hadtörténelmi Levéltár, Paktum Nyomdaipari Társaság, 2003) In: http://mek.oszk. hu/05000/05005/html/index.htm (letöltés: 2010. július 25.)­­ A II. világháborúban aktívan már - két viszonylag rövidebb idejű behívást leszámítva - nem vett részt. Horthy Miklóstól viszont őrnagyi rangot kapott a korábbi, az I. világháborúban végrehajtott dicső haditettei miatt. 1940 májusától Munkácson teljesített szolgálatot, mint behívott ny. h. őrnagy, majd 1941 tavaszán ismét behívták, s akkor Szombathelyen a pályaudvar parancsnokaként teljesített szolgálatot kb. 10 hónapig, majd a fel­mentésére irányuló kérelmét elfogadták.­­ Az unitárius egyházról és tanításairól, Dávid Kiss Ferencről lásd Dr. Erdő János: Az Unitárius Egyház történetének rövid áttekintése. unitárius káté (Erdélyi Unitárius Egyház), In: http://www. unitárius.org/data/eue/show.aspx?pageid.44. Kénosi Tőzsér János-Uzoni Fosztó István: Az Erdélyi Unitárius Egyház története, 1-11. (ford. Márkos Albert, Balázs Mihály, Hoffmann Gizella, Kovács Sándor és Molnár B. Lehel. Kolozsvár, 2005-2009). Ebben több helyen szerepelnek a századok folyamán az unitárius egyházban te­vékenykedő Kövendi­y ősök. Unitárius témájú digitalizált könyvek linkgyűjteménye található az egyház honlapján: http://tudastar.unitarius.hu/in­­dex.html (letöltés: 2010. július 24.) . Az elnevezések a székely székeket és Erdély 1869-es, 1880-as és 1910-es közigazgatási beosz­tását tükrözik.­­ A székelyekről és a társadalomról: Hóman Bálint- Szekfű Gyula: A rendi társadalom szervezete. In: Magyar történet (Budapest, 1928. Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft. 2003.) In: http:// mek.oszk.hu /07100/07139/html/0002/0003/0003- lac.html. Szádeczky Kardoss Lajos: A Székely Nemzet története és alkotmánya. V. fejezet: A székelyek három nemzetsége és a rendek A rendi­ség kialakulása a XV.-XVI. században. (Budapest, 1927) In: http://szekelyivadekok.tripod.com/sze­­kely_tortenelem.pdf; Balogh Judit: A székely ne­messég kialakulásának folyamata a 17. század első felében (Erdélyi Tudományos Füzetek, 254, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2005) In: http://vmek.uz.ua/03100/03187/03187.htm. Kordé Zoltán: A székelykérdés története (Múzeumi Füzetek 4., sorozatszerkesztő: Zepeczaner Jenő, Székelyudvarhely, 1991) In: http://mek.oszk.hu/ 02200/02254/02254.htm#14 (letöltés: 2010. au­gusztus 8.); Imreh István: Székelyek a múló időben (Budapest, Magvető, 1987) ; Kelemen Lajos: Kőváry László: A magyar unitári­usok története a XVIII. és XIX. században, emlék- és életíratokban, recenzió, In: Erdélyi Múzeum 1900. 17. évf. 2. sz. Irodalmi Szemle 104-106. In: http://www.epa.oszk.hu/00900/00979/00120/ pdf/EM-1900_17_02_104-106.pdf. Itt az unitá­rius vallást megmentő, az egyházközi patrónus családokról írtaknál olvasható, hogy „az ara­nyosszéki kövendi Nagyok egyik ága pedig Maros-Tordában, Vadadon Kövendy név alatt szerepel, s tagjai a XVIII. és XIX. században a vadadi egyház főgondviselői.”. Kelemen Lajos: Születtem Marosvásárhelyt. Önéletrajzi feljegy­zések (Gaal György szerkesztésében és jegy­zeteivel, Komp-Press, Kolozsvár, 1993) 30-31. In: http://www.korunk.org/konyvek/letoltkony­vek/KelemenLajos_Szulettem_Marosvasarhelyt_ W.pdf (összes letöltés 2010. július 24.) Itt „Erdély

Next