Városi Szemle – 12. évfolyam – 1926.

Gárdonyi Albert: A szab. kir. városok az 1848 előtti törvényhozásban

Az 1402. évi országgyűlésből kiadott dekretum bevezetéséből (Nos praelati, barones, proceres, nobiles et civitatenses regni Hungáriáé) meg­állapítható, hogy a határozatok­­ meghozásában a városi követek is részt­vettek. Ugyanaz állapítható meg az 1405. évi dekretum 3. §-ából, ahol a megyei és városi követek összehívásáról s a határozathozatalban való részvételéről van szó. Kovachich Miklós nem fogadta el ugyan e magyará­zatot,2) okfejtése ellen szól azonban a már idézett 1402. évi dekretum. Az 1445. évi dekretum bevezetősoraiból (Nos universi praelati, barones, milites, nobiles ac civitatenses regnicolae regni Hungáriáé) és azonos szövegű záradékából­) ismét kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy az ország­gyűlésen a városi követek is megjelentek és a határozathozatalban résztvettek. Az egyedüli komoly érv, mely a városi követek országgyűlési szerepe ellen felhozható, a Zsigmond király uralkodása idejében készült Ofner Stadtrecht, mely a budai polgárok összes jogait és kiváltságait felsorolja s a követküldési jogról még sem emlékezik meg. Ez azonban abban talál­hatja magyarázatát, hogy a gyakorlat a jogkönyv szerkesztése idején még nem lett törvényes szokássá. Amint Hajnik Imre nagybecsű akadémiai székfoglalója­­ is arról győz meg bennünket, hogy a vármegyei követ­küldési jog is századokon fennállott már, amikor még mindig divatban voltak az egész nemesség résztvételével tartott országgyűlések. Eszerint Mária királyné 1385. november 8-ra már úgy hívja össze az országgyűlést, hogy min­den megye négy előkelőbb nemest (quatuor potiores nobiles) küldjön fel Budára. Ezzel szemben Miksa király 1572. június 23-án kelt meghívólevele az augusztus 15-én tartandó országgyűlésre még mindig fejenként (viritim et per singula capita) hívja meg a megyei nemességet, ami ellen Sáros megye mozgalmat indított azon indokolással, hogy a szegényebb nemesség nem bírja a költségeket. Ezóta nem hivatott fel többé a nemesség köz­vetlen részvételre az országgyűlési tárgyalásokra, hanem megelégedtek a kiküldött követekkel. Amikor a köznemesség politikai befolyásának emelkedése következ­tében egyénenként vett részt az országgyűlésen, a városokat figyelmen kívül hagyták. Amikor azonban követekkel képviseltette magát a megyei nemesség, a városok is ugyanannyi követ küldésére voltak jogosítva. A már idézett 1830. évi különvélemény ezt többek között azzal bizonyítja, hogy Mátyás király Bártfa városához intézett 1445. évi országgyűlési meghívó­levelében két követ küldésére szólította fel a várost s viszont 1478-ban Kőrös vármegyét is két követ küldésére utasította. A küldendő követek száma Suppl. ad vestigia I. k. 295 1. 2) Notitiae praeliminares 110 1. 3) Suppl. ad vestigia II. k. 9 és 36 1. *) A nemesség országgyűlési fejenként való megjelenésének megszűnése. Bp. 1873.

Next