Városi Szemle – 12. évfolyam – 1926.
Gárdonyi Albert: A szab. kir. városok az 1848 előtti törvényhozásban
Az 1402. évi országgyűlésből kiadott dekretum bevezetéséből (Nos praelati, barones, proceres, nobiles et civitatenses regni Hungáriáé) megállapítható, hogy a határozatok meghozásában a városi követek is résztvettek. Ugyanaz állapítható meg az 1405. évi dekretum 3. §-ából, ahol a megyei és városi követek összehívásáról s a határozathozatalban való részvételéről van szó. Kovachich Miklós nem fogadta el ugyan e magyarázatot,2) okfejtése ellen szól azonban a már idézett 1402. évi dekretum. Az 1445. évi dekretum bevezetősoraiból (Nos universi praelati, barones, milites, nobiles ac civitatenses regnicolae regni Hungáriáé) és azonos szövegű záradékából) ismét kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy az országgyűlésen a városi követek is megjelentek és a határozathozatalban résztvettek. Az egyedüli komoly érv, mely a városi követek országgyűlési szerepe ellen felhozható, a Zsigmond király uralkodása idejében készült Ofner Stadtrecht, mely a budai polgárok összes jogait és kiváltságait felsorolja s a követküldési jogról még sem emlékezik meg. Ez azonban abban találhatja magyarázatát, hogy a gyakorlat a jogkönyv szerkesztése idején még nem lett törvényes szokássá. Amint Hajnik Imre nagybecsű akadémiai székfoglalója is arról győz meg bennünket, hogy a vármegyei követküldési jog is századokon fennállott már, amikor még mindig divatban voltak az egész nemesség résztvételével tartott országgyűlések. Eszerint Mária királyné 1385. november 8-ra már úgy hívja össze az országgyűlést, hogy minden megye négy előkelőbb nemest (quatuor potiores nobiles) küldjön fel Budára. Ezzel szemben Miksa király 1572. június 23-án kelt meghívólevele az augusztus 15-én tartandó országgyűlésre még mindig fejenként (viritim et per singula capita) hívja meg a megyei nemességet, ami ellen Sáros megye mozgalmat indított azon indokolással, hogy a szegényebb nemesség nem bírja a költségeket. Ezóta nem hivatott fel többé a nemesség közvetlen részvételre az országgyűlési tárgyalásokra, hanem megelégedtek a kiküldött követekkel. Amikor a köznemesség politikai befolyásának emelkedése következtében egyénenként vett részt az országgyűlésen, a városokat figyelmen kívül hagyták. Amikor azonban követekkel képviseltette magát a megyei nemesség, a városok is ugyanannyi követ küldésére voltak jogosítva. A már idézett 1830. évi különvélemény ezt többek között azzal bizonyítja, hogy Mátyás király Bártfa városához intézett 1445. évi országgyűlési meghívólevelében két követ küldésére szólította fel a várost s viszont 1478-ban Kőrös vármegyét is két követ küldésére utasította. A küldendő követek száma Suppl. ad vestigia I. k. 295 1. 2) Notitiae praeliminares 110 1. 3) Suppl. ad vestigia II. k. 9 és 36 1. *) A nemesség országgyűlési fejenként való megjelenésének megszűnése. Bp. 1873.