Vásárhelyi Friss Ujság, 1928. január-március (1. évfolyam, 1-75. szám)
1928-01-03 / 2. szám
I. évfolyam 2. szám Ára 10 fillér. 1928 január 3. kedd VÁSÁRHELYI Megjelenik napontai délután 4 órakor. Lapzárta d. u. 3 órakor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dura Lajos könyvnyomdája Deák Ferenc utca 15. Telefon 254. KIőfizetési árak: Helyben, házhoz kihordva negyedévre 6 pengő, félévre 12 pengő. * Vidékre postán küldve negyedévre 8 pengő, félévre 16 pengő. Mit vrhetne az új esztendőtől? A belpolitikában konszolidálunk további megerősödését, közgazdasági és hiteléletünknek megszilárdulását, a felekezeti súrlódások végleges liquidátióját, az erőteljes beruházási programmnak keresztülvitelét, államiságunknak, a közigazgatási reformban tervezett, talán évszázadokra kiható megalapozását. A külpolitikában? Itt egyelőre semmi pozitívumot sem látunk, miután az 1928-dik év Anglia, Franciaország és a Német Birodalomban megejtendő általános választásoknak az éve. Mind a három országban megindultak a választásokat megelőző előcsatározások és ha a jelek nem csalnak, ezeknek a választásoknak várható eredményei, a világpolitikában gyökeres eltolódásokat hozhatnak. Így mindenekelőtt Angliában, hol úgy látszik, hogy a legutóbbi választáson hatalomra jutott konzervatív párt talaja megingott, s vagy a liberális pártnak, nagyobb valószínűség szerint a munkáspártnak vannak győzelmi esélyei. Franciaországban a szélsőbalpártok hirdetnek a nationalista ellen irtó hadjáratot. És Németország is arra készül, hogy a monarkhista pártokkal végleg leszámoljon. Mindezek a dolgok minket magyarokat csupán abban a tekintetben érdekelnek, hogy mit és egyáltalán remélhetünk-e valamely jót a megnevezett nagyhatalmak életében bekövetkezhető politikai változásoktól? Ha sorra vesszük, úgy például Angliában, az irántunk jóindulatú, de a revíziós kérdések tekintetében ridegen elzárkózó , konzervatív britt politikának bukása, akár a liberális, akár a munkáspárt szerezzen többséget, minthogy ezen pártok közelebb állanak az angol nép tömegeinek érzéseihez — a revíziónak megvalósulását csak közelebb hozhatja. Viszont a franciaországi választásoktól, bármint üssenek ki azok, jóformán semmit se várhatunk. Nem, mert az Európában hatalmi túlsúlyra jutott Franciaország, imperialista törekvéseiben, a kommunista párttól eltekintve — valamennyi párt egyformán telítve van a győztesnek gőgjével s a letiport ellenfelek iránti gyűlölettel. A Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt január elsején tartotta meg vacsoráját a Tisza szálló éttermében, melyet erre az alkalomra zsúfolásig megtöltött a párthívek impozáns serege. A résztvevők soraiban többek között ott láttuk Soós István dr. polgármestert, Lázár Lajos gazd. főtanácsost, Szathmáry Tihamér ny. főispán th. biz. tagot, Fejérváry Bertalan dr. tanácsnokot, Telek Andort, a Kereskedelmi Testület elnökét, Földes Béla közjegyzőt, Reich Ede műszaki főtanácsost, Molnár Imrét, a Csókási Olvasókör elnökét, dr. Halász Manó, Weisz Miklós th. biz. tagokat, Kis Albertet, Kamocsay Gábor gazd. tanácsost, Faragó Sándor ny. tanácsnokot, Mucsi Pál dr.-t, Szentkirályi Zsigmond dr. főorvost, Krazslitz Flóriánt, Weisz László, Balassa József th. biz. tagokat, Janáky Gyulát, Dietrich Lajost, Kovács L. Aladárt, stb. A gazdatársadalom reprezentánsai tekintélyes számban voltak jelen, egy hosszú asztalnál alig fértek el. Nyolc óra után néhány perccel érkezett meg a vacsorára Mokcsay Zoltán dr. főispán, akit a terembe való belépésekor viharos éljennel üdvözöltek a jelenvoltak. A vacsora során az első köszöntőt Genersich Antal dr. egészségügyi főtanácsos, a párt elnöke mondotta Mokcsay Zoltán dr. főispánra, abból az alkalomból, hogy először jelent meg a párthívek körében. — Ha az emberiség történetének utolsó pár ezer évét vizsgáljuk, lépten-nyomon kiváló nagy emberek, tudósok, államférfiak, hadvezérek, költők és művészek neveivel találkozva arra gondolunk, hogy az emberi nagyság végérvényesen biztosítva van, — kezdette beszédét Genersich Antal dr. — Olyan az emberiség története, mint az égbolt, telehintve napokkal és csillagokkal. S ha visszanézünk a távolabbi ezredévekbe, ott ugyanolyan nagyképességű vezéreket, kiemelkedő alakokat látunk. Ennek az óriási távolba néző emberi kultúrának sok kiváló alkotása fennmaradt, nagy része azonban megsemmisült, porrá és hamuvá változott. Eszünkbe ötlik a kérdés, vájjon a mostani kultúra is ugyanúgy meg fog szűnni, alkotásai ugyanúgy a föld alá kerülnek? Mi az az ok, amely miatt az évezredek alkotása elenyészik, s mi az az erő, ami az alkotásokat századokról-századokra, nemzedékről-nemzedékre fenntartja, megőrzi? Minden géniusz, minden zsenialitás semmivé válik, ha nem tartja fenn egy mindent átfogó, nagy erő, a szeretet! A szeretet az, amely az emberi nagyság eredményeit megőrzi az évezredek számára. Erről a szeretetről kell megemlékeznünk, mikor a főispán úr ő méltóságát (zajos éljenzés) először van szerencsénk pártunk körében üdvözölni. A főispán úr az, aki a mi lelkünkben a szeretet magvait hintegeti, aki azon munkál, hogy a mi szíveink megértő közelségbe jussanak egymáshoz. Hogy az elhintett magok fogékony talajra hullottak s termékeny csirákba szökkentek, ennek bizonysága a mai összejövetel is. A főispán úr őméltósága nehéz viszonyok közt vállalta el misszióját, azonban mélyen érző meleg szívével, kötelességtudásával és igazságérzetével máris megmutatta, hogy a súlyos feladatot nem hiába vallatta el. Hitem és reménységem, hogy a most talán még sivár közélet rövidesen virágoskert lesz, s a boldogabb magyar jövőt csakhamar együttmunkáljuk a magyar szívek viruló kertjében. A felszólalásra Mokcsay Zoltán dr. főispán a következőkben válaszolt: — Hálásan köszönöm azokat a szép és meleg szavakat, amelyeket a pártelnök úr személyemmel kapcsolatban mondott el abból az alkalomból, hogy első ízben jelentem meg a Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt körében. Ha átgondolom, úgy érzem, több tisztességet hárított rám, mint amit megérdemeltem. Egy ilyen nagy város, mint Hódmezővásárhely, nagy erdőhöz hasonlít, amelyben nehéz, nagyon nehéz utat vágni a célhoz, melynek én is felesküdött katonája vagyok. A feladat, amelynek elvégzésére vállalkoztam, nagy tapintatot és körültekintést igényel. Szerfölött örülök, hogy a mai napon alkalmam volt megjelenni a párt körében s úgy érzem, hogy ez is elő fogja mozdítani feladatom sikeres elvégzését, az eredményes munkásságot. Engedjék meg azért, hogy kifejezésre juttathassam érzéseimet s számot adjak Önök előtt politikai meggyőződésemről. Három csoportra oszthatom ezt az én önvallomásomat. 1. Annak idején mért csatlakoztam én Bethlen István (éljenzés) politikájához ? 2. Mért maradtam meg mellette hűen? Harmadszor Röviden érinteni fogom azt is, mert akarok kitartani zászlaja alatt az élet minden viharán át. — Hogy az első kérdésre megfeleljek, vissza kell nyúlnom azokba az időkbe, mikor megszállott, s most már — fájdalom — elszakított területen ettem életem legkeserűbb kenyerét. Amikor látnom kellett, mint semmisülnek meg egymás után az ezeréves magyar lét pillérei, s amikor végig kellett néznem, mint pusztítják idegen nációk durva hadai a magyar föld legdrágább kincseit. „I Bethlen Istvánt a kakasszóra megtagadja, aki nemzetépítő munkája elé gátat emel, annak a nevét a részrehajlatlan történelem lapjain nem fogják babérral övezni" mondotta a Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt vacsoráján Mokcsay Zoltán dr. főispán, akit a pártkörben való első megjelenése alkalmából viharos tüntetéssel ünnepelt Vásárhely hazafias polgársága. Legszomorúbbak a kilátásaink volt szövetségesünknél, Németországban. A birodalom jelenlegi urai u. i. a magyar kérdésben a nemtörődömség álláspontján vannak. Hideg közönnyel nézik kínos vergődésünket s ha sikerülni fog az a tervük, mely szerint a köztársasági államformába belenyugodni nem tudó nationalista pártokat letörjék, akkor a németek támogatásáról egyszer és mindenkorra le kell mondanunk, így áll a helyzet. Egyfelől okunk van hinni, hogy igazságaink elismerését átvihetjük a világ közvéleményének minél szélesebb rétegeibe, másrészt olyan erőknek összecsapását, amelyeknek mikénti eldőlése pedig országunk helyzetére is döntő befolyással bír , a nélkül kell szemlélnünk, hogy a küzdelembe beleszólhatnánk. LOPOKROCOK LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKÜLÉS ÉS LÁBTAKARÓK, FINOMABB GYAPJÚPLAIDEK, FLANELLTAKARÓK AGYTERÍTŐKÉSZLETEK .. u .a,... VERSENYENKIVÜLI HOMArti JÓZSEF szabott áraki ÁRUHÁZÁBAN.