Vásárhelyi Független Ujság, 1946. február (1. évfolyam, 1-23. szám)

1946-02-01 / 1. szám

1946. február 1. péntek ■ HÍREK Híd és tanyák ... Jeges dűlőkön, hópaplan alatt ál­modó búzatáblák között, messzi út­ról jöttem Hozzád s kopogtatok most ablakodon. Kebled melegével töröld le a jégvirágot s nézzünk egymás szemébe. Hogy vagytok ? Kérdezem. Olyan jó így elbeszél­getni. Hogy hol jártam? Tele volt utasokkal a vonat, kegyetlen tél hi­dege marta tagjainkat s egyszerre ismerős nőt látok. Éppen az ütközőn kapaszkodott fölfelé. Talán 5 éve, még fülembe cseng akkori szava, úgy mondta , „nem szeretek utazni, a múltkor sem kaptam az I. osztá­lyon ablak mellett helyet, végezetül háttal ültem a menet felé, ezt pedig nem bírom !* Ónagysága most 25 fokos hidegben boldog tud lenni a vonat tetején. Vállait hátizsák húzza. Mintha só volna benne. Csakugyan só van. Cserébe hozza. Valószínű­leg nem kertisöprűt, nem tökgyalút, nem is traktort akar. Ikrás zsírt, eres szalonnát, vagy kendermagos, pettyegetett tyúkot. S amint mond­ják, újesztendő óta harmadszor for­dul. Erős ember sokat kibír. Aztán jöttek a kis csapáson, a Tisza tara­jos vize felett. Tülekedő, egymást taposó menet. Mennyi feketeség. S az egykor büszke vashídnak halott karjai s mégis mily csodás, milyen felemelő szépség tud feltűnni a szo­morú romokon. A híd pillérein, magas vasakon emberek dolgos, al­kotó keze kopogtat. Egész légiós ők bírják a 27 fokos hidegben, s írják a legszebb hőskölteményt. Amott lejebb fejszék csattognak, a parton fatönköket raknak szekérre. Valami összeszorítja a szemlélő szivét s ön­kéntelenül hallja a próféta szavait. a viharokon, tűzesőben megtisztult népek zsoltára ez: „Akik bíznak, azoknak erejük mindennap megújul. Lelkük szárnyakat kap s szállanak, mint a saskeselyü. Dolgoznak, fut­nak, de fáradságot nem ismernek soha...* Lent egymást taposó né­pek rohannak s rendeznek verseny­­futást a könnyű pénz és könnyű élet után, fent pedig izmos kezek­ben koppan az acél, parancsára az emberi tudásnak, melybe teremtő erejéből maga az Isten adott köl­csön. Lent csempészárut s top ki a törtető had. Egyik még most fut, a másik már megrakott. Feljebb a so­ron csapkodnak a fejszék. Isten er­dejéből, didergő emberekre vág él­tető takarót a segítő kéz s rak zuz­­marás lovak mögé szekérre. Mily nagy különbség ott a magasban fenn s a gyaloghídon itt alant. Két kü­­lönvilág. Egy korhadt, kívénhedt, letűnt, mely dülledt szemekkel li­hegve tör az élet után. S a munkás­sereg, mely hidat épít, fát írt, tüzet készít fázós testek számára, ott, ahol a gyevi partot mossa a Tisza, vagy feljebb és ezer helyen az ország­ban, ahol átkozott két magyar szív ereit vágta keresztül. Ott a híd te­tején, bent a rokka mellett, dülővé­­gén és műhelyekben, vagy posztján az életnek, melyet számukra sor­suk, elhívatásuk, kipróbált hűségük kijelölt. Kis fehér házakban, akácos tanyákon, munkára hívó mezőkön lakók, kik soha el nem fáradva ké­szítik elő mindnyájunk kenyerét. Kik szép lányt nevelnek és szép jószágot. Nem rohamgárda, hanem több. A hősök könnyebben szület­nek. Ott a magasban feltámadás himnuszát zengi a kalapács. S az a szárazkenyér, melynél többet ezért a munkáért nem tud juttatni az édes anyaföld, tiszta, mint az, mely a Názáreti kezében megtöretett, de amely Golgotán keresztül legszebb áldozócsütörtökhöz vezetett. A fel­támadásnak szent légiója ez . . . Mint áldozati szent szimbólum száll­ig felé a füst köde, talán ima is száll vele együtt s ezt meglátja Isten, ja a hidat, a vizek partjait, a hí­­r­műhelyeket, a jószándéko­son­kat és a jószándékú embereket, útja és eljön. Haragvó ökle kinyi­­k, szelíd tenyerével végigsímít föld­ön és népeken. S ettől a simítás­ig kizöldülnek a kenyérmezők, édes gyümölcsnek ígérete fakad rügyekbe. Benépesednek az udvarok. Megtel­nek az életesházak és a lelkek. Mo­soly virága nyílik csüggedt arco­kon, életöröm csillan fel szemekben s kihűlt szívekben új tűz gyűl föl... VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN ÚJSÁG ! 1946. február 1. A Magyar Köztársaság kikiáltása Tildy Zoltánt ma köztársasági elnökké választja a magyar nép A magyar nemzetgyűlés ülésén Sulyok Dezső kisgazda­­párti képviselő ajánlotta elfogadásra pártja nevében a Magyar Köztársaságról szóló törvényjavaslatot. Ennek a javaslatnak az elfogadásával — mondotta — meg kell szűnnie a feszültségnek a pártok között, mert a köztársaság a demokrácia lényeges megerősödését jelenti. Révai József (kommunista) bejelentette, hogy az összefogás érdekében a munkáspártok elállnak kisebbségi véleményüktől. Ilyen pártközi egyetértés mellett a február elseji ünnepé­lyes demonstráció valóban a pártok egységes akaratát és han­gulatát jelenti. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt érte­kezletén Nagy Ferenc országos elnök megnyugvással állapította meg, hogy a köztársasággá való átalakulást a nemzet belső zavarok nélkül, mély lelki felelősségérzettel tette meg. A párt egy része őt kívánta köztársasági elnökké jelölni, ő azonban Tildy Zoltánnal szemben nem vállalta a jelöltséget, mert Tildy a közéletnek olyan nagy vezéralakja, akinél többet a magyar nemzet senkinek sem köszönhet a ma élő államférfiak között. Minden körülmények között megnyilvánuló hallatlan önmérséklete, bölcsesége biztosítja a nemzetet, hogy igazságos, kiegyensúlyozó államfő lesz. Nagy Ferenc után Tildy Zoltán szólalt fel, megemlékezett Bajcsy-Zsilinszky Endre mártír haláláról, majd kijelentette, hogy a köztársaságban is meg fogják a Függetlenségi Front párt­jai őrizni a koalíció egységét. Mint Budapestről jelentik, február 1-én a köztársaság kikiáltása után mindjárt közfelkiáltással választják elnökké Tildy Zoltánt, aki nyomban le fogja tenni az esküt. Ezután Nagy Ferenc, mint a nemzetgyűlés elnöke, a parlament erké­lyéről jelenti a nagy eseményt a Kossuth Lajos­ téren fel­vonuló és ünneplő budapesti népnek. Ez az esemény körülbelül 11 órakor lesz, é­s ugyan­ebben az órában az ország valamennyi helységében nagy pártközi gyűléseken kiáltja ki a nép a Magyar Köztársaságot és közfelkiáltással elnökké választja Tildy Zoltánt. * Hódmezővásárhelyen a magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban egyesült pártok tagjai péntek délelőtt 10 órakor a sa­ját párthelyiségeikben gyülekeznek és onnan testületileg vonul­nak fel a Fekete Sas nagytermébe, ahol 11 órakor lesz az ünnepi nagygyűlés. Az ünnepi beszédet Márton Árpád elnök­lelkész, a vásárhelyi Nemzeti Bizottság elnöke mondja, utána pedig a pártok szónokai szólalnak fel. Felhívjuk tehát a Kisgazdapárt tagjait, hogy péntek délelőtt 10 órakor jelenjenek meg a párt központi helyi­ségeiben a lehető legnagyobb számban, hogy ünnepélyes felvonulásunk a nagy történelmi eseményhez méltó legyen. Endrey Antalt felmentette a Népbíróság Az igazoló bizottság Endrey Antal volt felsőházi tagot, aki hóna­pokon át a vásárhelyi internálótábor­­ban volt,­­ a Népbíróság elé utal­ta. A Népügyészség háborús bű­nösséggel vádolta azon a címen, hogy mint volt törvényhozó, nem tiltakozott a hadüzenet ellen, bár arra módja lett volna. A vásárhelyi Népbíróság Csaba­­tanácsa január 22-én tárgyalta ezt az ügyet. A tárgyaláson bizonyítást nyert, hogy a Szövetséges Nemze­teknek történt hadüzenet hamarább történt, mint az a törvényhozás két Házában bejelentést nyert. Bizonyí­tást nyert az is, hogy Endrey Antal dr. a néppel való érintkezés­ben demokratikus magatartást tanú­sított. A vád és védelem meghallgatása után a Népbíróság Endrey Antalt felmentette. Az ügyész fellebbezést jelentett be. Rablóbandák egy romvárosban A háború, főleg a bombázá­sok, a szászok ősi fővárosát, Drezdát csaknem teljesen el­pusztították. Drezda romvárossá lett s a romok zugaiban cseh, lengyel és német rablóbandák tanyáznak. Az UNRRA főmegbízottja Budapesten A nemzetközi segélyzőbizott­­ság (UNRRA) főmegbízottja szerdán Budapestre érkezett. Itt is felállítják ezt a példátla­nul nagyarányú segélyező szer­vezetet. A főmegbízott már tár­gyalt is a közellátási minisz­terrel s kijelentette, hogy a legfontosabb táp- és gyógysze­rek hatvan napon belül meg­érkeznek Budapestre. Megalakul az agrárszö­vetkezeti központ Pécsről jelentik : J­ó­c­s­i­k Lajos államtitkár a pécsi szö­vetkezetek gyűlésén bejelen­tette, hogy rövidesen megjele­nik a rendelet a magyarországi mezőgazdasági termelő szövet­kezeteknek egy agrárszövetke­zeti központba való tömörülé­sére érdekében. Ugyancsak megalakul a fogyasztó szövet­kezetek központja is. Vásárhelykutason a „Füg­­getlen Újságot“ Kiss Antal újságosnál lehet előjegyez­­tetni. Karpov őrnagy látogatása a Kisgazdapártban Peter Mihajlovics Kar­pov, a győzedelmes Vörös Hadsereg őrnagya, helyettes városparancsnok, szívélyes ba­ráti szándékú látogatást tett a vásárhelyi Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt­ban. Vele jött a párthelyiségbe a mindig kedves és előzékeny tolmács, Gyürky Bertalanná. A pártirodájában Karácso­­n­y­i Sándor pártigazgató és a vezetőség több tagja fogadta a vendégeket, de jelen voltak az ügyes-bajos dolgaikban el­járó földműves gazdák közül is igen sokan. Karpov őrnagy örömét fejezte ki a Magyar Köztársaság ki­kiáltása fölött­i reményét, hogy a demokrácia ezáltal is meg­erősödik az itt-ott mozgolódó reakcióval szemben. Érdeklő­dött az őszi vetések állapota felől , hogy lesznek-e akadá­lyai a tavaszi szántás teljes végrehajtásának. Kisgazdáink elmondták, hogy az idén is még üzemanyag és kenőolaj hiányától félnek, de a vasúti szállítás is szinte egészen meg van bénulva. Az őrnagy ezt a panaszt följegyezte, azzal, hogy a szállítást illetőleg megoldást kísérel meg. Lapunk címe, a Független Újság szószerinti jelentése iránt érdeklődött ezután. Meg­magyaráztuk, hogy a magyar függetlenség gondolata négy évszázados küzdelmet je­lent a német-osztrák hatalmi politikával szemben s megala­kulása óta a Kisgazdapárt volt az egyedüli hordozója ennek az életet jelentő nemzeti esz­mének. Most hordozza az újság is, a kisgazdák, földmunkások és polgárok újságja, mert ez a fogalom jelenti minden nemzet életében az igazi szabad­ságot, ami nélkül elképzel­hetetlen a demokrácia. Karpov őrnagy még szeren­csét kívánt pártunk vezérének, Tildy Zoltánnak köztársasági elnökségéhez és lapunk indí­tásához, majd egy jól eltöltött óra hangulatával eltávozott Qyürkyné társaságában. Örömünkre szolgál egyéb­ként, hogy mint Karpov őrnagy, ugyanúgy Dimitrij Dimitri­­jevics Csevjakov őr­nagy, városparancsnok is több­­ízben melegen érdeklődött gaz­dáink és a vásárhelyi föld sorsa és termelési állapotaink felől. Bíró Imrét igazolta a Nép­bíróság. A vásárhelyi igazoló bizottság Biró Imre baromfi­kereskedőt nem igazolta és úgy döntött, hogy iparigazolványá­tól is megfosztja. Fellebbezés folytán a Népbíróság elé került az ügy. A Népbíróság felleb­bezési tanácsa az igazoló bi­zottság ítéletét hatályon kívül helyezte és Biró Imrét igazolt­nak jelentette ki. A fellebbezési tanács döntésében megállapí­totta, hogy a Schwimmer-féle kereskedés tollkészletének el­árverezése pénzügyigazgatósági segédlettel történt és annak kö­vetkezményeiért az árverésen résztvevőket felelősség nem ter­heli. A napilapok új ára. A lapkiadók szindikátusa országos érvénnyel 1945. február 1-től a napilapok árát 2ooo pengőben állapította meg. A heti előfizetési díj február 4-től kezdve 10 ezer pengő. Pápai követ jön Ma­gyarországba. Rómából meg­érkezett a magyar kormány­hoz a Szentszék üzenete, mely szerint a közeljövőben pápai nundius jön Magyarországba. A pápa minden valószínűség szerint Monsignore Angelo R­o 11 - t küldi ismét hozzánk a Szentszék követeként. Földmívelésügyi kineve­zések. A földmivelésügyi mi­niszter Bán Dezső állami gaz­dasági főfelügyelővé, P­o­ko­r­­á­n­d­y Imrét pedig felügye­lővé kinevezte. Kinevezés. A miniszterel­nök a pénzügyminiszter előter­jesztésére Molnár János mű­szaki főtanácsost, kiváló földün­­ket, akinek bölcsőjét Újvároson ringatták, miniszteri tanácsossá nevezte ki. A Szent István plébánia közli, hogy szentmise lesz február 2-án, Gyertyaszentelő ünnepén 10 órakor Csomorkányon, vasárnap 10 órakor ugyancsak Csomorkányon és Má­tyáshalmon.­­ Február 10-én 10 órakor pedig Belsőszerháton és Rác­­úton tart szentmisét. Szeretettel hívja a részvételre híveit. A pápa a gyermekekért. XII. Pius pápa felhívást inté­zett a háború sújtotta országok éhező gyermekeinek érdekében. Többek között ezt mondja: „Meg kell nyitni a szívek ajtaját és gyors segítséget kell nyújtani a városok és falvak utcáin kó­borló, éhező és fázó gyerme­keknek«. A Magyar Parasztszövetség feb­­ruár 3-án délelőtt 10 órakor a Gaz­­dasági Egyesület földszinti termébe szervező taggyűlést tart, amely­ tagjait tisztelettel meghívja és pon­tos megjelenésre kéri Kereszte Tamás alelnök, nemzetgyűlési kép­viselő. Eltemették K. Szabó Pált. Nagy résztvéttel kísérték utolsó útjára e szerdára virradó éjjelen elhunyt K. Szabó Pált tegnap délután 2 órakor. A boldogult éveken át tagja volt a város törvényhatósági bizottságának és igazgatósági tagja a Hódmező­vásárhelyi Népbanknak. A budapesti gyermekeket befogadó nevelőszülőket értesíti az intézőség, hogy a január 19-én érkezett gyermekek rend­őrségi és közellátási bejelenté­sét elintéztük. A gyermekek családtagnak számítanak, ke­nyér, zsírjegyet (őrlelést) kap­nak. A jegyeket azonban min­denkinek magának kell kérnie. — Kérjük a nyári akcióból itt maradt, vagy egyenként leho­zott gyermekek nevelőszülőit, hogy a Kisgazdapártban a gyermekekre vonatkozó ada­tokkal jelentkezzenek. — A kö­vetkező gyermekvonat érkezé­sét és az igénylők neveit ide­jében közölni fogjuk. Hirdetmény a kenyér új áráról A városi tanács határozata alapján értesítem a város kö­zönségét, hogy február 1-től kezdve Hódmezővásárhelyen a kenyér kilogramja 2.700 pengő. Hunvásárhely, 1946. jan. 31. ÁBRAHÁM IMRE dr. közellátási hivatal vezető. 3i

Next