Vásárhelyi Hírlap, 2015. szeptember (9. évfolyam, 168-189. szám)

2015-09-17 / 180. szám

41 VÁSÁRHELYI HÍRLAP AKTI­VÁI­A 2015. SZEPTEMBER 17, CSÜTÖRTÖK Emlékezésre szánt parkot építettek Nyárádgálfalván Díszhely az ünnepekre Európai közösségi források lehívásával készült zöldövezet Nyárádgálfalva központjában. Az önkormányzat és a lakosság szerint szükség volt erre a beruházásra. A napokban adták át azt a kis parkot, amely a tele­pülés központjában, az egykori leventeotthon közelé­ben kapott helyet. A később kul­­túrotthonként szolgáló épületet az unitárius egyház visszakap­ta egy bizonyos területtel, azon­ban az egykori udvar alsó része telekkönyvileg is az önkor­mányzaté, ezért ezt jelölte meg helyszínül. A beruházásra a községvezetés a nyárádmenti LEADER-program keretében nyújtott be pályázatot. A par­kocska létrehozásának célja, hogy olyan díszhelyet alakít­sanak ki, ahol a március 15-ei nemzeti ünnep vagy akár más rendezvény alkalmából össze­gyűlhetnek a helyiek, hiszen eddig vagy a templomban, vagy az iskola udvarán ünnepeltek. Ez nem azt jelenti, hogy ezután csak az új helyszínen lehet ün­nepelni, de úgy gondolták, szük­ség van egy olyan helyre, ahol bármikor bármilyen ünnepet meg tudnak tartani - fejtette ki lapunknak Karácsony Károly polgármester. Emlék- és pihenőhely Az önkormányzat pályázatát sikeresnek minősítették, így 30 ezer euró támogatást nyert a megvalósításra. A munkálatot májusban kezdte el a kivitelező cég, augusztusban fejezték be, hogy az iskola-évfordulós ün­nepségre hazatérő gálfalvi vén­diákok is láthassák. Aki arra jár, az csodálja és dicséri, hi­szen gyönyörű - nyugtázta elé­gedetten a polgármester. A parkocskát szép, kor­szerű fakerítéssel vették kö­rül, a főutca felőli oldalon pedig egy székely faluhoz il­lő székelykaput építtettek egy székelyföldi mesterrel. En­nek kiskapuja kisebb, nagy­kapuja nagyobb rendezvények esetében áll majd nyitva. A te­rületen padok, szemetes ku­kák, napelemes világítótestek és természetesen dísznövény­zet is helyet kapott. Az 1990-es évek derekán a falu határában megtalálták Szentiványi Jó­zsef 1848-as honvédhadnagy sírkövét, amelyet valakik le­döntöttek. Ezt beszállították az önkormányzat udvarára, mert úgy gondolták, ennek mél­tó helyet kell találni, hiszen a Szentiványi családnak sokat köszönhet a falu, többek kö­zött az iskolát is. Bár sírkőről van szó, úgy gondolták, hogy az új zöldövezetben helye van ennek, hogy emlékhellyé is te­gyék ezt a közterületet, ahol a közösség is megemlékezhet. Szép és szükséges A beruházást a lakosság is helyesli és elismeréssel be­szél a szép kivitelezésről. Csí­ki Albert szépnek találja a parkocskát, így a néhány éve elhagyatott tér most kiemel­kedik környezetéből. Aszalós Matildnak is nagyon tetszik az új megvalósítás, főleg a székelykapu. Szerinte is szük­ség van egy ilyen helyre, ahol pihenni, lazítani is lehet, de a hely arculatát is megváltoztat­ta, kiemelte a teret GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ A helyieknek tetsző, a hely arculatát megváltoztató zöldövezetet építettek FOTÓ: GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ Rhédey Napot tartanak Erdőszentgyörgyön A település talán legismer­tebb szülötte és szemé­lyisége, Rhédey Claudia születésnapja (szeptember 21.) apropóján vasárnap a városi önkormányzat Rhédey Napot szervez. Ennek célja, hogy minél szé­lesebb körben megismertes­sék a Rhédey-családot, és minél több tapasztalatot szerezzen az érdeklődő közönség is az épí­tett örökségről és megőrzéséről - tudtuk meg Menyhárt István szervezőtől. Mivel Rhédey Claudia - aki az angol királynő, II. Erzsé­bet ükanyja - élete és halála az erdőszentgyörgyi templom­hoz és kastélyhoz kötődik, ezen a két helyen szervezik a vasár­napi műsorokat. A délelőtti is­tentisztelet után a templomot, történetét és a Rhédeyekkel, il­letve az angol királyi családdal való kapcsolatát mutatják be, ezt a baróti Kájoni Consort együt­tes régizenéje színesíti. A kas­tély időszakos kiállítótermeiben Makovecz Imre grafikáiból, lát­ványterveiből, Magyari Hunor műemlék templomokat ábrázo­ló légifotóiból és Sándor János erdélyi nemesi és fejedelmi cí­merek fába faragott másaiból tartanak tárlatot. Délután a kastélyban tudo­mányos ülésszakot szerveznek. Mivel az épület felújítása lassan befejeződött, most keresik an­nak legjobb kihasználási mód­ját, ezért olyan előadókat hívtak, akiknek tapasztalata van az épí­tett örökség területén. Hegedűs Csilla volt kulturális miniszter, a Transylvania Trust munkatár­sa értekezik az épített örökség­ről, Farkas András az erdélyi, Vajda András a Maros men­ti kastélyokról beszél, Csibi At­tila polgármester pedig a helyi kastély környezetének rende­zési látványterveit mutatja be. Vajda András arról is értekezik, hogy egy helyi értéket miként le­het közkinccsé tenni, majd Szé­kely Ferenc mutatja be nemrég megjelent könyvét, amely Ká­roly herceg erdőszentgyörgyi látogatását örökíti meg. Késő délután Hegyi László Rhédey Claudia életét, Szabó Ferenc pe­dig a kastélyt mutatja be rész­letesen az érdeklődőknek, de olyanok jelenlétére is számíta­nak, akiknek új ismereteik is vannak ezekkel a témákkal kap­csolatban. A délutáni előadások közben a Kájoni Consort barokk korabeli palotazenét játszik. A tudományos jelleg mel­lett kulturális tevékenysége­ket is szerveznek: délután a Százfonat néptáncegyüttes kéz­műves műhelybe hívja a gyere­keket a kastélypincébe, a helyi diákszínjátszók két színdara­bot is bemutatnak, majd a gyere­kek számára moldovai táncokat tanítanak, és a felnőtteknek is szerveznek táncházat. Mivel Rhédey Claudia fér­je, Württemberg Sándor herceg nevét viseli a helyi huszárcsa­pat, ők sem maradhatnak ki a programból: a gyerekek a kas­tély előtti téren a huszárokkal ismerkedhetnek meg és lovagol­hatnak is. G.R.L. A kisváros temploma és kastélya a Rhédeyek nevéhez kapcsolódik FOTÓ: GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ Harminchét fát vágtak ki Kakasdon Közeleg a hideg évszak, ilyenkor a fatolvajok igen­csak aktivizálódnak, hogy még idejében pénzre tegye­nek szert a téli időszakra. Csak kedden két jelentős mennyiségű falopásra de­rítettek fényt az erdészeti bűncselekmények vizsgá­latával megbízott rend­őrségi szakosztályok. Ismeretlen tettesek ellen in­dított hivatalból eljárást kedden a maroskeresztúri rendőrség, mivel a kakasdi erdőből 37 fát vágtak ki engedély nélkül, tá­jékoztatott a megyei rendőr-fő­­kapitányság szóvivője, Andreea Pop. Amint a vizsgálatok során kiderült, négy kakasdi lakos vágta ki a gyertyán-, tölgy- és mezei juharfákat, amelyeket aztán különböző személyek­nek adtak el tűzifaként. Egyelő­re nem tudni, mennyi a kivágott fák értéke, ugyanis a marosvá­sárhelyi erdészeti hivatalnak még csak ezután kell felérté­kelnie a kivágott famennyisé­get. Hasonló bűncselekményt derítettek fel a brassói terü­leti erdészeti és vadgazdálko­dási felügyelőség és a megyei rendőr-főkapitányság erdésze­ti bűncselekményeket vizsgáló csoportjának rendőrei ugyan­csak kedden. Dédabisztrán, az ilyenkor szokásos ellenőr­ző körútjuk során a két rend­őrhatósági csoport tagjai egy erdei úton megállítottak egy te­herautót, amely fenyőrönköket szállított. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a gépjármű ve­zetője semmilyen hivatalos ira­tot nem tud felmutatni a 47,72 köbméter fenyőrönk eredetét illetően, ezért 5 ezer lejes bír­ságot róttak ki rá. A rendőrök elkobozták a közel 48 köbmé­ter, összesen 15 000 lej érté­kű fenyőrönköt, s azt megőrzés végett átadták a ratosnyai erdő­­kerületnek BAKÓ ZOLTÁN A mezei juhar fájából konyhai esz­közöket, szerszámfát készítenek, ezért értékesnek számít

Next