Népujság, 1942. január-március (15. évfolyam, 1-73. szám)

1942-01-20 / 15. szám

Hódmezőővásárhely XV. évfolyam, 1 5. szám, 1942. január 20., kedd / NÉPÚJSÁG Felelős szerkesztő és kiadó: DURA LAJOS ERNŐ. hűséggel dolgozik azon a nagy megvalósuláson, mely előbb-utóbb Magyarország régi határait hozza meg. nak, hogy a magyar nemzet meg­értette az idők szavát és­­teljes Egy szóban: revízió sűrítettük Trianon után minden hitünket, reményünket, vá­gyunkat és követelésünket. Re­vízió: ez volt külpolitikánk alfája és Omegája, belpolitikánk közös Plattform­ja, társadalmunk varázs­­igéje, mely ledöntött minden vá­laszfalat magyar és magyar közt. Gyújtópont volt, mely körül nem­csak a csonka ország, hanem a ha­tárokon túl élő testvérek egész élete forgott. Ezért vállaltuk a vi­lágháború utáni gőg minden meg­aláztatását, tűrtük a kisantant po­litikai és gazdasági blokádját. Mint fénylő hajnali csillagra, a reví­zióra szegeztük minden tekintetün­ket a vigasztalan két évtizedes trianoni éjszakában. Nemcsak érez­tük, tudtuk, érzelmünkkel, hogy el kell jönni ennek a revíziónak és mindnyájunk szeme felcsillant, mi­kor az olaszok Ducéja, majd a né­metek Führerje egy-egy biztató mondattal megerősítette amúgy is szilárd hitünket. Azután megvaló­sult a revízió egy része, a történe­lem méltányolta fél emberöltőn át vállalt kálváriánkat, dacos önbi­zalmunkat és egységes akaratun­kat. Jutalmul véráldozat nélkül adta vissza a területeket, d­e csak a területeket. A terület még nem re­vízió, a bécsi döntések és a visz­­szatért területek bekebelezéséről szóló törvények csak előfeltételei e revíziónak, amelyet most nekünk, kell végrehajtani. A határkövek­nek és sorompóknak a Kárpátokig történt kihelyezésre csak megadta a lehetőséget a revízióra, amelyet a magunk erejéből kell elvégez­nünk. Csak a történelemben járat­lan gondolhatja, hogy a história ingyen ad valamit a népeknek, amint csak álmodozó és naív em­berek hihetik, hogy szerencsés for­dulatok révén tartós boldogsághoz juthatnak. A sors semmit sem ad ingyen, legfeljebb csak esélyt nyújt, lehetőséget ad, a többi azonban már a mi emberségünkön és mun­kánkon múlik. Megtartani valamit sokkal nehezebb, mint megszerezni Ottó istenasszony gyakran csak próbára teszi a népeket, hogy meg­győződjék: rendelkeznek-e valóban annyi erővel és hivatástudattal, amennyire magukat képeseknek tartják és bizony nem egy nemzet vallott már csúfos kudarcot ezek­nél a próbatételeknél. Itt vannak mindjárt egykori szomszédaink, akiket a történelem ugyanilyen mérlegelés alá vont, akik az akkori nagyhatalmak jóvoltából jelentős tényezői lettek földrészünknek és innen az első próbatétel alkalmával szánalmasan megbuktak. A revízió kötelességet és áldozatot jelent mindenkinek, aki az egykori hatá­rokon innen vagy túl élt. A határt elmosta a tisztító vihar, amely még egyre tombol. Egyesültek a magyar testvérek és most együttes erővel kell dolgozniok a revizión: a mu­lasztások és bűnök jóvátételén, az újjáépítésen az erők gyarapítására. Ribbentrop és Ciano gróf magyar­­országi látogatása, bizonyítéka an­ Szingapúr elé érkezett a győzelmes japán sereg Pusztulnak az angol repülőgépek Szingapúri jelentések szerint Wavell tábornok malagai és szin­gapúri inspekciós körútja után visszatért főhadiszállására. Emlí­tésre méltó körülménynek tartják, hogy benyomásairól még a szin­gapúri sajtó sem közöl részlete­ket. A lapok csak annak közlésére szorítkoznak, hogy Wavell tábor­noknak a malayai arcvonal mö­götti tartózkodási helyét japán zu­­hanóbombázógépek több ízben tá­madták. Ezt a körülményt a ki­tűnő japán hírszolgálatnak tulaj­donítják és valószínűinek tartják, hogy a brit csapatokban harcoló bennszülöttek között Japánnak számos barátja van. Égnek az olajtartályok A Szingapúr elleni legutóbbi ja­pán légitámadások igen hevesek voltak. A szombati támadás során 270 ember vesztette életét. Itteni hírek szeriint a vasárnapi támadás i­s súlyos következményekkel járt, bár a pontos veszteségi listát még nem közölték. Annyi máris meg­állapítható, hogy a vasárnapi tá­madás igen nagy rombolásokat vitt véghez. A kikötő órákon ke­resztül fekete füstfelhőbe volt bur­kolva, mert a megállapítások sze­rint a brit tengerészet üzemanyag­­raktárát három telitalálat érte. Hétfőre virradóra a japánok újabb két támadást intéztek Szingapúr katonai célpontjai ellen, óra hosszat tartózkodtak az erőd felett és bombázták a lőszerraktá­rakat. Tengah és Celeber repülő­tereit, valamint a kormányzói pa­lotát. Az angol vadászgépek igye­keztek megakadályozni a bombá­zást, de mintegy harminc gép el­vesztésével súlyos csapá­s érte őket. A vadászkötelékek megma­radt része elhagyta Tangah és Ce­­leter repülőtereit amelyek közül az utóbbi már majdnem teljesen elpusztult és Palenbag szumát­­rai légikikötőbe menekült Szin­gapúrban jelenleg nincs többé harci repülőgép. A malájföld­ legdélibb csücskén­ A német rádió közölte, hogy a Dél-Malayában több csoportban előnyomuló japán haderők tegnap este a Malájföld legdélibb csücs­kén, Johore Bahunál találkoztak és ezzel a szigeterőddel közvetle­nül szembe került. 20.000 angolt körülzártak A maláji arcvonalról érkező je­lentések szerint japán csapatok be­törve az ellenség háta mögé, vég­képpen körülzártak 20.000 angol katonát Johore Baru mellett és el­vágták ezeknek a csapatoknak min­denféle összeköttetését Szingapúr felé. A japán erők nyomása észak­ról és nyugatról egyre erősödik és harapófogóba vette a körülzárt an­gol erőket. Vasárnap 30 repülőt lőttek le Tokió. A maláji félszigetről ér­kező hírek szerint Szingapúr légi bombázása január 18-án hajnalban minden eddigi támadásnál heve­sebb volt. A japán repülőgépek két Európa sorsában most dől el a mi sorsunk is Bárdossy László miniszterelnök és báró Bánffy Dániel földműve­lésügyi miniszter vasárnap délelőtt résztvettek a kolozsvári hadtest­parancsnokság új épületének fel­­avatási ünnepségén. Utána a kor­mányelnök és a földművelésügyi miniszter az ifjúsági egyesületek vezetőit fogadták, délben pedig résztvettek az Erdélyi Párt orszá­gos intézőbizottságának ülésén. Itt gróf Teleki Béla országos pártel­nök leszögezte, hogy az Erdélyi Párt a kormánnyal szorosan együttműködve, a kormányt támogatja. Az intézőbizottság ülésén Bár­dossy László miniszterelnök is fel­szólalt és hangoztatta, hogy Er­dély problémái az egész magyar­ság problémái. — Tudom, — mondotta Bárdossy László — hogy az erdélyi magyar nép hogyan tartotta meg a nem­zeti élet színvonalán azokat az ideálokat, melyeket ezer éven át mindig szolgált. Az erdélyi magyarság a ma­gyar törzs legdúsabb ága. A Dunántúlról mindig úgy néz­tük Erdélyt, mint egy tündérker­tet. Ez a tündérkert az elmúlt hu­szonkét év alatt megváltozott, bo­zótos kert lett belőle, amelynek minden ága a magyart tépte, szag­gatta. Kötelességünk, hogy azokért a szenvedésekért — amely a mi szenvedésünk is volt — képessé­geink és lehetőségeink szerint meg­adjuk a kárpótlást. Erdély problémái égetőek s orvoslásukra megvan a lehetőség, a szándék és már intézkedések is történtek. Tudom, hogy nehézsé­gek vannak, de gondoljunk arra, hogy nehéz küzdelemben állunk és ebbe bele kell vetnünk minden, erőnket, mert egész Európa sor­sában most dől el a mi sorsunk is. Szembe kell néznünk ezzel a tény­nyel. Bárdossy László miniszterelnök így fejezte be felszólalását: — Ti új életformát alakította­tok ki s ezt mi most bele akar­juk építeni a magyar életbe. Ez az új életforma két komponensből te­vődik össze. Az egyik a hatalom­­mal harcolva, a nép felé fordul és a nép erejét akarta megtar­tani. A másik a hatalom felé fordul, mondván, magyar vagyok és ma­gyar maradok. A miniszterelnök szavait vihar­­ros tetszéssel fogadta az Erdélyi Párt intézőbizottsága. Keltel Vilmos vezértábornagy Budapesten Budapestről jelentik: Keitel Vil­mos vezértábornagy, Hitler vezér első katonai tanácsadója ma Buda­pestre érkezik. A német birodalom nagy hadvezérét a magyar fővá­rosban ünnepélyesen fogadják. ­Miniszteri elismerési hanon­ Simkó főispánné Ismeretes az a nemes akció, amelynek élén hosszú idők óta Simkó Elemér dr. főispán felesége áll. A főispánné tiszta hevülettel karolja fel azoknak a szegény gyer­mekeknek sorsát, akik nélkülözést szenvednek, akik ruhátlanul és láb­beli nélkül dideregnek a fagyos télben. Az akció, amelyet Simkó Elemérné elindított, rengeteg nyo­morütötte sebet gyógyított és na­gyon sok szegény család részére tette elviselhetővé az időjárás zordságát. A főispánná karitatív munkáját felsőbb helyen is észre­vették és méltányolják. Mint a hi­vatalos lap mai számában olvas­suk, a vallás és közoktatásügyi mi­niszter a szegénysorsú iskolás és Különleges gondos­sággal összeváloga­tott megkapóan ízlé­ses női fehérnemű anyagok Zsebkendők Még ma is kiváló minőségű vászonáruk damaszt asztalnemű kávés és csürkésztelek­­—NOVAK szőnyeg- és vászonház —► Sezlonterítők Tökéletes anyagok­ból ízlésesen elkészí­■ s­ütitakarók tette (autó és kocsiplédek) pehely-­ flanelltakarók paplanok. Ára 10 fillér

Next