Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1908. szeptember (4. évfolyam, 163-263. szám)
1908-09-01 / 163. szám
10 “1 ›0 1 ■s* r-i «4 le 3 ̋ D .•› 73 uj ›0 3 a Szerkesztőség és kiadóhivatal , Andrássy utcza 17. szám alatt. VÁSÁRHELYI Hódmezővásárhely 1908. Szeptember 1. Kedr. ARAEMLIER. Negyedik évfolyam 163 szám előfizetési árak HELYBEN : negyedévre 2 k. — 1. félévre 4 k. — f. egész évre 8 k. — f. VIDÉKRE : negyedévre 4 k — egy hóra 1 k. 40 f Egy szám ára 2 fill) FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő és laptulajdonosi HIRDETÉSEK dijszabás szerint: NYÍLT TÉR petit sora 40 fil) Megjelenik a kora reggeli órákban' Telefon szám 58 KUN BÉLA. Lapzárta éjjel 12 órakor. or a . 8 S M 'S UJ ftl jS 03 5 S js '30 1 M OM •03 0 S a -i2 К 13 M › u ° S co 2 cm «J›-‚ a ba €3› cd NCO N ft‡ *-»fl 1«s S 5 3 J 1 vH I 00 1 co 105 IJ *)1 e cd m" tp »© I** xa • •03 T3 "ST X cd Lelkiismeretlen ember pusztítás. Hunrásárhely augusztus 31. Bilekben a halálra menetelt magyar fiuk sirhalmán már zöldül a fa. A hadsereg brutális munkája azóta folyton ujjal gazdagodott. Az országnak hol ezen, hol amazon a részén kínozzák halálra a katonákat. A becsületlovag, a tiszt, nem tartja becstelenségnek, hogy kardjával szúrjon meg egy regulát, azért mert az eltévesztette a lépést. A kaszárnya kegyetlenség, a katonai brutalitás nem ismer humanizmust. Az emberkínzásnak újabbnál újabb módját találják ki az aranypaszomántos urak. A legújabb, amelynek sebesültjei a kórházban, talán már a halottasházban fekszenek, az Ó Buda melletti mészárszékre kergetése az emberi testnek. Az esztergomi személyvonat vérbe gázolt, mert Mayer Ottó az ulánus osztályt vezető alezredest megszállta a katonai gőg és bár látta, hogy vonat közeledik, a veszedelem torkában is azt határozta, hogy a vonat elől ő nem tér ki, s térjenek ki a kutyák.“ A vonatvezető nem tudta, hogy megkergült az ezredes és fütyült, de nem készült a megállással. Mikor azonban látta, hogy milyen agyvelejű emberrel áll szembe, meg akarta állítani a vonatot, de nem lehetett és a mozdony beleszaladt a lovasokba. Lovak és lovasok lefordultak a töltésről véresen a rakodópartra, többen belezuhantak a Dunába és ami a legborzasztóbb, akárhányan lovastul a vonat kerekei alá kerültek és megcsonkítva kerültek elő. Nagynehezen megállították a vonatot, de akkor már teljes volt a pusztulás. Több ló halálra sebesült, a lovasok véres sebeikkel jajveszékeltek. Egy ló a rémülettől megveszett és több lovat megharapott, nekiment a lovasoknak is, úgy hogy le kellett lőni. Mindez iszonyú zűrzavart okozott, néhány pillanat alatt olyan volt az óbudai rakodópart, mint egy csatatér, ahol véres harcz után szétszórtak egy ulánus osztályt. Ez a legújabb vívmány, amelyért a létszámemelést már bizonyosan meg kell adni. Ez az összegálás fényes bizonyság arra, hogy a közös hadsereg katonai szelleme javításra nem szorul. A katonai brutalitás ma már olyan eredményeket ért el, hogy békés időben a hadgyarkolatok megkezdése előtt is halálba tudja kergetni a legénységet. Képzelhető, hogy egy hadjárat alkalmával mily eredményeket ér el ez a katonai nevelés, amely meggyűlölteti az egész katonai szellemet és az embert kínzó tiszteket. Nincs és nem is lehet bennünk semmi lelkesültség, hanem csak elkesedettség. A tisztek nagy részébe olyan szellemet neveltek, hogy ez a legénységben csak alárendelt személyzetet, holt embertömeget, sáncárok tölteléket lát és nem törődik a legénység egyéni és emberi sorsával. Az ember csak numerus a hadseregben, azért hagyják pusztulni. A legfőbb hadvezetőség csak abban látja a hadsereg javításnak eszközét, hogy a létszámot felemeljük és minél több millióval eszközöljünk anyagi beruházásokat. De azt, úgy látszik, odafönn Bécsben nem tudják, hogy csupán pénzkiadással és lelketlen embertömegek nevelésével a hadsereg erejét még nem növelik. Emberségesebb szellemet kell önteni az egész katonai nevelésbe, a lelketlen aranyzsinórosokat a vonat elé kell rakni, nehogy a legénységet ők gázoltassák el a vasbikákkal, mert csak ekkor lesz minden létszámemelés nélkül újjá és erőssé a hadsereg. 1 s -n c 05 00CM 03 CD cdNy 3 '5 w i • -*-» [ Isi ; 13 1 s i •cd 1 N ; 02 ' ^ co O LO •o"ed ■s£2.cd Ccd Nyilatkozat. Tekintetes szerkesztő Úr ! A mai napon megtartott közgyűlésünkön Kun Miksa helybeli ügyvéd vádjaival foglalkozván, az alábbi nyilatkozatot foglaltuk jegyzőkönyvbe és kérjük annak szíves közlését a közönség tájékoztatása czéljából. 1. Azokkal a vádakkal és gyanúsításokkal szemben, melyekkel Kun Miksa ügyvéd ur a kért s különösen elnökünket, Halmi Béla urat illette, szükségesnek tartjuk kijelenteni, hogy úgy ezen sorok, valamint a már előbb Halmi Béla, mint a kör elnöke aláírásával megjelent közlemény a kör tagjainak egyhangú nézetét tolmá •oT3Cca •**an32 Szántó József férfiszabó üzlete „A csinos magyar legényhez“ a régi evang. reform, gimnázium épületében. Az őszi idényre finom divatszövetek nagy választékban érkeztek raktáromra Angol lovaglónadrágokat a legjobb szabásban, ünnepi és vőlegényi diszes magyar öltönyöket a gazdaifjaknál szép kivitelben készítek. Megrendelések végett kérem üzletemet felkeresni ! Tankenpelet gimnáziumi, polgári fiú és leányiskolái, óvónőképezdei, zárdái és az összes elemi iskolai könyveket használt és új állapotban, továbbá minden emű írószereket és felszereléseket jutányos áron szerezhet be Nemes Kun könyvkereskedésében Andrássy-utcza Beregi-ház. Nyilatkoznak az ifjú. Egy jubileum epilógusa. Hunvásárhely, aug. 31. A múlt héten volt az egyetemi ifjak vásárhelyi körének 40 éves jubileuma, mely után egész parázs hírlapi vita fejlődött ki. Kun Miksa ügyvéd, mint régi tag, a Vásárhely és Vidékében czikksorozatot tett közé, mert a jubiláló ifjakat az elődökhöz való hűtlenséggel stb. vádolta meg, a miért a régi tagok érdemeit személyileg nem méltatták; Halmi Bélának pedig, az ifjak elnökének bűnéül rótta fel, hogy a jubileumba beugratta a kört tisztán szereplési viszketegből és eljátszotta a jogcímet arra, hogy egy testületnek bármikor is elnöke lehessen stb. Hogy mik voltak a Kun Miksa ügyvéd többi vádjai, azokat meglátja a közönség az ifjak alábbi nyilatkozataiból, hol a vádakra falulét foglaltatik. Mi magunk mélyebben nem avatkozunk be a parázs tollharczba, azonban újságírói kötelességünk megállapítanunk a következőket: Kun Miksa ügyvédnek feltétlenül igaza van abban, hogy a jubileum rendezésébe tényleg be kellett vonni a vásárhelyi kör hajdani tagjait, hosszan meg kelett volna emlékezni a kör alapításéról, az alapítás előzményeiről, késztető okairól s meg kellett volna hatni a kor 40 éves történetét s ha ezekre nézve írott adatok nincsenek, akkor a még élő szemtanuk előadásából kellett volna öszszeállitani kerek egész szó az egyes mozzanatokat. Nem szabad azonban feltenni iainkról azt — s itt kezdődik a Kun Miksa nem igaza, — hogy a fenti hibát rostaskaratból és hálátlanságból követték el, ez már azért is méltatlan vád, mert az ifjak az ünnepségek egész során hálával és kegyelettel emlékeztek meg az elődökről, ha személyileg nem is dicsérték ki őket. Az a vád is elesik, hogy Halmi Béla elnök beugratta a kört a jubileumba, mert hiszen a közönség tüntető rokonszenvvel vett részt az ünnepségeken s a jövedelem 1200 korona volt. Ilyen impozáns anyagi siker mellett beugratásról csak a harag beszélhet és elismerés illeti Halmi Bélát, ki napokig valósággal látott-futott a siker érdekében, elnöki tisztét becsületesen, szereplési viszketeg nélkül betöltötte s általában igen szép jövőjű szerény fiatal ember. Ami a kör 40 éves történetének megírását illeti, azt még meg lehet s meg is kell csinálni-Ezek után közöljük az alábbi nyilatokat : Válasz Kun Miksa ügyvéd úrnak. A berbeli lapok f. hó 27-iki számában a kör képviseletében, nevében és jegyzőkönyvbe foglalt egyhangú határozatából kifolyólag egy nyilatkozatban tiltakoztam a tagoknak durva megsértése és hazafias érzésük kigúnyolása miatt. Ha ön „tárgyilagosan“ itt volna , talán nem is válaszoltunk volna, de oly „szelíd figyelmeztetés“-sel szemben, mint az Öné: tiltakoznunk kellett már abból az önérzetből kifolyólag is, mely a nemes példákhoz hű, de semmi kötekedést el nem tűrő magyar ifjúsághoz ülik és a mely önérzetet mi megtagadni soha nem fogunk sem mással, sem Önnel szemben. Habár — hangsúlyozom — a kör nevében és teljes tudomásával tettem a nyilatkozatot, mégis Ön kilépve a névtelenség homályából, újból a „tárgyilagosság“ terére lép, durván személyemnek ront és az öregkor sánczaiba vonul, 30 éves közéleti múltjával takaródzva igyekszik kezemből a védekezés fegyverét kicsavarni._Ugyanis nézete szerint fiatal vagyok Önhöz és ebből kifolyólag nem vagyok feljogosítva arra, hogy Önnek azon rágalmaira, melyeket ugylátszik — az öreg kor privilégiumának tart — válaszoljak. Hát akkor nobilis eljárás öntöl nekem, védtelen egyenlőtlen ellenfélnek neki támadni ? Tisztelettel híjlok meg kora előtt és mindenesetre nagy idő 30 éves közszereplés, de ha még annyi idős volna, ha még olyan közéleti múltja volna is, sohase fogom azt jogczimül elfogadni arra, hogy valótlanul sértegethessen nálánál fiatalabb egyéneket. Hogy — enyhén fejezve ki magam — mennyire ferdít és gyanusít ön , azt majd a kör által Önnek adandó válaszból meg fogja tudni és ez azt hiszem pozdoijává zúzza összes ellenem irányított vádját. Ön elvesztette higgadtságát: én az ön méltatlan támadásai közepette is megőrzöm azt és annélkül, hogy a „fenekek oktatására“ vállalkoznék , itélje meg önmaga saját „tárgyilagosságát“ és izéje meg méltó-e egy műveit, inteligens úriemberhez az olyan sértő kifejezések, alaptalan rágalmak özöne, mint a minővel elárasztott engem, méltó-e az a kíméletlen durva hang, melyet ön velem szemben teljesen igaztalanul használt. Hogy t. i. én a kör „totum factumjának tartom“ magam, hogy „pökhendi“ módra viselkedtem, hogy „én még nem számítok semmit“, hogy „kiállítottam magamról a szegénységi bizonyítványt,“ hogy semmivel sem törődöm, mindenáron jubilálni és elnöki megnyitót akartam tartani, hogy a hatás minden eszközét felhasználtam arra, hogy önmagamat bemutassam“, hogy szereplési viszketegből beugrattam a kört“, hogy „egyszers mindenkorra eljátszottam a jogcímet arra, hogy az ifjúság vezetőjei lehessek stb. Igen tisztelt ügyvéd úr, mivel érdemeltem meg mindezt ? Most már a kör nyilatkozatából Ön is meggyőződhetik, hogy sértései, rágalma — melyeket egy pálya kezdetén levő fiatal emberre szórt — alaptalanok és azok miatt nem nekem kell pirulnom. Tarthat Ön magáról bármit: a közönség bizonyára a maga érdeme szerint fogja elbírálni az Ön mostani viselkedését. Ezzel én Önnel végeztem. Nincs elpocsékolni való időm, hogy Önnek hírlapi polémiáinál továbbra is czélpontul szolgáljak Igenis, megyek vissza „az iskola porába“, az egyetemre, megtanulni, hogy a közélet színterére, a nyilvánosság elé felemelt fővel csak az léphet, aki a mások becsületes szándékait nem igyekszik mindenáron meggyanúsítani, aki művelt úriemberhez méltón fel tud emelkedni arra a színvonalra, mely kizárja az ízléstelen személyeskedéseket és egyedül a komoly, tárgyilagos s mindamellett önérzetes érvelésnek ad helyet. Megyek vissza megtanulni, megbecsülni a hazafias érzés bárminő megnyilatkozását, a tudomány minden nyilvánulása közt is a nemzetiszinti zászlóhoz való hűséget, amit Ön nálunk profánul kigunyolt és lekicsinyelt és amely tettével alig hiszem, hogy gyarapította 30 éves közéleti tevékenykedésének sikereit. Különben legyen nyugodt ! Én sem irigykedem Önre és tőlem zavartalanul nyugodhat tovább az „ilyen“ közéleti működésével szerzett babérain. Halmi Béla, jogszigorló.