Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1918. szeptember (14. évfolyam, 188-212. szám)
1918-09-01 / 188. szám
Hódmezővásárhely, 1918. szeptember 1. vasárnap. Ara 10 fiHár XIV. évfolyam 588. szám. Vidékre ! Fél évre . . .i. K.~ Hirdetések és előfizetésért felvétele délelőtt 6 órától 0-ig. VÁSÁRHELYT felelős szerkesztő és kiadó - laptulajdonos i | KUI BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth-tér. ; Telefon szám: 37. _ 1 Egyes szám ára 16 fit. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP előfizetési ár helyben: Egész évre . . 32 K.— Fél évre . . . tp K.— apflKSSwcr.rrt«**. ■* 3 'LEGÚJABB. Y __ 8 A JAPÁN JELENTÉS: a Tokió, aug 29. Hivatalosan jelentik : A Halmi -- kovo-osztag, amely Szibériában a Ruzonoska közelében állott, aug. * 20-án túlerőben lévő ellenségesj csapattól megtámadtatva, visszaél vonult. A cseheket is visszavonulásra kényszerítették. Egy japán 7- osztag Suijagino közelében egyesült a hátrálókkal, mire Kalmikovo franciák és csehek segitségé** vel elfoglalta Suisaginót. A japán nők a visszavonulás fedezésénél némi veszteséget szenvedtek. z. Н e iO ltt iY 150 «• 58 ■b )S u. 34 50 — 3- VEZÉRKARUNK JELENTÉSE. ‚s Vezérkarunk jelenti: Olasz harcu- tér: A Judikáriákban eredmé* — nyes felderítő harcok voltak. Ai Montemaro tegnap átmenetileg az ellenség birtokában volt. Több -mint két órás tüzérségi és aknatűzzel árasztotta el az ellenség g. védőrségünket, mire az olaszokéinak sikerült árkainkba behatolni. A 3-as tiroli császári vadász ezezred és a császári rohamzászlóalj 75 azonnal ellentámadásba mentek e.át és a császári vadász hadosztály ütegeivel, valamint a 40-es honvéd tüzér ezred hatásos támoogatása mellett az ellenséget rövid idő alatt, elkeseredett harcok után , kiűzték az állásokból. A 20-as és bersegleri ezrednek ezen kudarctól jal végződő vállalkozása több mint kétszáz halottjába és 100 — fogoly elvesztésébe került. k' Albániában nincs különösebb os esemény.Iu. 35 m sa 3-a S vé ,iö és tál ite 59 keos 38 38 — ,ra »23 — SO ÁLLAMFÉRFIAK A BÉKE 165 LEHETŐSÉGÉRŐL. Stockholm. A stockholmi Tigridblad tudósítója beszélgetést folytatott Schwartz Róbert Cecillel, aki mb a béke eshetőségéről a követemuira :e-02 vő ás en '.22 hasárast lónál és144 as fáért 165 é ny tek árt. 223 Idő 265 d miniSZTER TANÁCS VOLT ■«- MA BUDAPESTEN. :e- Budapestről telefonálja tudósig tónk . Ma délelőtt tiz órakor a 16 miniszterelnöki palotában Wekerále Sándor miniszterelnök elnökén lete mellett minisztertanács volt, — melyen részt vettek a kormány a Budapesten tartózkodó tagjai. Daiszpirenden igen fontos politikai és jó közélelmezési kérdések megoldása tál volt. *44 . — AZ OSZTRÁK MINISZTER IM- ELNÖK BUDAPESTEN. *65 Budapestről telefonálja tudósítónk, Hussarek báró osztrák miniszterelnök ma reggel Budapestértre érkezett. kezeket mondotta: Valótlan azaz állítás, hogy vezető államférfiaink nem hisznek a német vereség lehetőségében. A németek gyakran hangoztatják azt a meggyőződésüket, hogy az egyik fél sem érheti el a fronton való nyereséget. Ez kétségkívül áll Németországra, az ententera nem. Az entente nem akarja magát a német népen megbosszulni, vagyis Németország jövendő létét megfenyegetni, de el van határozva annak a kikényszerítésére, hogy Németország teljes elégtételt adjon a bűnökért, amelyeket elkövetett elsősorban Belgiumnak. Amíg a német nép nem mutatja, hogy elítéli ezt a politikát, addig az entente nem fogja idejét vitatkozásokkal tölteni. Tisza már megint cikket írt Gróf Tisza István ezredesről amióta a lapok híradása szerint a piavei offenzíva után átvette huszárezredének parancsnokságát, a harctéri jelentésekben még egy rövid sorocskát sem olvastunk ugyan, de őtőle magától éppen azóta több újságcikket volt szerencsénk végigélvezhetni, mint amenynyit a szürke civiléletben — mint szolgálaton kívüli miniszterelnök — írni szokott, mindenesetre megnyugtató a magyar anyákra, akiknek fiai az olaszokkal ádáz harcokat vívnak, hogy az ezredes már ráér cikket írni. Akkor hát nem lehet ott a harctéren valami nagy csetepaté, bár a szegény katonák csak nagyon rövid értesítéseket tudnak hazaküldeni, ami azt a benyomást kelti, mint akáplár Kovácsot mégis csak jobban elfoglalnák a harc rémségei, mint óbester Tiszát. De hát ez így van helyén, mert amíg káplár Kovács a szembenálló ellenséggel foglalatoskodik, addig óbester Tisza ráér hátrafelé lövöldözni, a szent haza területén a nemzeti megpróbáltatásokból élősködőkre. Ezek alatt az élősködők alatt az óbester úr szerint természetesen nem az árdrágítókat, nem a háború vámszedőit, hanem azokat a politikusokat és azokat a milliókat kell érteni, akik a békét akarják, követelik és munkálják. Ezek az óbester úr Tisza ellenségei, mert ellenségei a vérontásnak, a háborúnak. Ezek ellen harcol Tisza még a harctéren is. Cikkei lángszórójával ezekre fúj tüzet, míg katonái vérrel verejtékeznek. És uszít ellenünk és uszít a háborura olyan vaksággal, amilyennel kevés embert vert meg az Isten azok közül, akik magukat jó hazafiaknak tartják. Olyan dühös, olyan ingerült ez a Tisza, mintha még ma is csak azt a kórust hallaná, amely heteken át rúgta a fülébe ezt a megbocsáthatatlan szót: «gazember!» amikor végzetes rést tört a magyar alkotmányon, mikor pavlikokkal és darabont palotaőrökkel vezette ki a képviselőházból azokat, akik a magyar nemzeti hadsereget és népjogokat követelték. Természetes, hogy ilyen lelkiállapotban okosan inni nem lehet. Úgy igyekszik háborús kedvet kelteni, hogy rémítget bennünket azokkal a felhívásokkal, amelyeket olasz repülők dobálnak le a magyar katonák közé. Másnak nem volna szabad elárulnia, hogy ellenségeink a cseh-tót állam függetlenségét, a délszláv állam felállítását és Oláhország határainak magyar területekkel való kikerekítését tekintik hadicéljaiknak. Ebből persze minden higgadt agyvelejű ember arra a következtetésre jut, hogy mivel a fegyveres döntésre semmi remény sincsen, a felhívásokban jelzett magyar veszedelmeket a megegyezéses békével kell rólunk elhárítani, de hát ezt a józanságot nem kívánhatjuk Tiszától, aki cikkeit bizonyára kézitusa közben, gázmaszkkal arcán, gránátok pukkanása és golyók süvítése közben írja. Ám, ha ezt belátjuk, arra kérjük: az Isten szerelmére ne írjon a harctéren újságcikkeket mert a magyar anyák és hitvesek idehaza aggodalommal telnek el, ki viseli gondját fiaiknak, férjeiknek, ha az ezredesük a penna szárát rágja és körmondatok kikerekitésén töri a fejét ott, ahol a parancsnok egy félrenézése ezrek végzetét jelentheti. Vagy jöjjön, haza és itthon hadakozzék hát a haza ellenségeivel ha tudja, hogy vannak. Jöjjön haza és zengje el itthon faluról falura harcra tüzelő és az első háborús év lelkesedését ma is követelő felhívásait. A SOMME-mENTI PUSZTASÁGON KELL KITELELNI AZ ANTANTNAK. Berlin, augusztus 30. (Hivatalos) Eső és szél mellett 28-án az Aillette és Aisne között ismét elkeseredett harcok fejlődtek ki. Augusztus 28-án reggel 5 órakor a legerősebb pergőtűz kezdődött. Fél órával később francia gyalogság ötszörös nagy erőkkel végrehajtott táma-dásai következtében a német vonalak valamivel engedtek, úgy, hogy az ellenség elérte Chavigny falut. Erőteljes ellentámadással ismét megtisztították e helységet. A passyi magaslatok ellen nagyszámú tankkal támogatott rohamokat intézett az ellenség egész délelőtt. Támadásaik teljesen meghiúsultak a rendíthetetlen védelmen. Sok tankot, gépfegyvert szétlőttek. A Sommetől északra az angolok a reggeli órákban sűrű sorokban, zárt oszlopokban folytatták a támadást. A foglyok kijelentik, hogy az angol katonák elborzadtak an nak a lehetőségén, hogy a Somme-menti pusztaságban esetleg hónapokat kell eltölteni. Jogot és mezőgazdaságot tanulnak a jövőben a közigazgatási tisztviselők. Zichy János gróf kultuszminiszter rendelete. — Szoros kapcsolat létesült a gazdasági akadémiák, az egyetemek és a jogakadémiák között. — Budapesti munkatársunktól — Budapest, 1918. augusztus 31 Mezőgazdasági körökben régóta érzik a szükségét annak, hogy a közigazgatási pályára lépő tisztviselőket a mezőgazdaságban is kiképezzék. Többféle terv merült már fel e cél elérése érdekében. A szempont mindig az volt, hogy olyan nemzedéket kell nevelni a közigazgatásnak, amely a jogi tudás mellett a mezőgazdasági ismeretekkel is rendelkezzék. Eredetileg a magyaróvári gazdasági akadémiát akarnak kapcsolatba hozni a pozsonyi egyetemmel, úgy hogy a Magyaróvárról kikerülő ifjak tanulmányaikat a pozsonyi egyetemen folytathassák, itt gazdasági diplomát és államtudományi doktorátust nyerhessenek. Ez a diplomat azután a közigazgatási állások betöltésére nem csak képesített volna, de a megyei közigazgatásnál és a földművelésügyi minisztériumban egyenesen előnyt nyújtott volna azoknak, akik ilyen diplomával rendelkeznek. Ez a terv eddig nem vált valóra, most azonban Zichy János gróf vallás és közoktatásügyi miniszter kiadott rendeletében nemcsak magáévá tette ezt a tervet, hanem kiegészítette a régi tervezetet az