Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. augusztus (16. évfolyam, 171-195. szám)

1920-08-01 / 171. szám

­édomővásárhely, 1920 augusztus 1. vasárnap Ára­d korona. : '*Bijiaaawny K­ije­ jüweacíWw.aBMyw’TMpji£MieíS?ifv:'5*i?i!5sweoaHaMBBnoVi.'i'n Biiweiiiii i' otsimbh jjXVI. árfolyam lit. tánc., Felelős sz­erk­esztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerk­esztőség és kiadóhivatal : Koss­­itti-tér. VÁSÁRHELYI ELŐFIZETÉSI ÁR HELYBEN . Egész évre — - - it. Fél évre . . . — K. VIDÉKRE : Fél évre . . — K. Főszerkesztő és laptulajdonos : KUN BÉLA. telefonszám 87 s Fürdetések­ és elő­fizetések felvétele délelőtt 8 órátől délelőtt IS óráig. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Két ital szí csendül a fülünkbe. Mind akettőt nagy Németország mondja. Az az ország, melyben hetven millió ember beszél egy nyelv ,db, s imád egy Istent. Melyen rettenetes orkánjával szintén átsöpört a vihar. Melynek büszke sas madara a Turmnal együtt járta be a világégés tüzének lángtengere fölött a komor füstös eget, és szórta ötödféléven át le a bámuló világra a diadal vakítóan szik­rázó színes rakétáit. Melynek­­ büszke saskeselyűje a turuli madárral együtt bukott le szár­­f­nyaszegetten tépett tollakkal. Nagy Németország. Az a dol­gos műhelye a világnak, a­melyiknél nem a címben van a nagyság üres jelzője, hanem a melyet a germán őserő de­lejes árama tesz nagggyá, melynek tengeréből fog merí­teni életerőt egy dolgozó, be­csületes, tiszta uj világ.Minden romlásunknak, pusztulásunk­nak rákfenéjét a balhiten négy­száz esztendeig velünk élt Ausztria keblére ölelte s ajná- I rozta tovább, mint egy vesze­­­­delmet rejtő förtelmes méreg­­■ virágot. Kohn Kun Bélát, a ki­­ fertőbe taszított zászlót, hazát, 1 fénylő keresztet, hitet, egyéni­­ becsvágyat s ki úrrá tette a J jók felett a poklok fenevadait,­­ Ausztriában meleg fészket ta­ 3 fáit. Az akasztófavirág csak a­­ távolságot kicsiny lette s uj­j- hordákat akart uszítani reánk,­­ ezért akart tovább szökni. Né­­g­yetorszagon keresztül át ki i' Muszkaországba.Rajta vesztett. 14 A lábadozó büszke sas reá­t­ csapta acélkörmeit s most ki­adja nékünk. Nem teketóriáz, 59 hanem segít bennünket, hogy is háborgó lelkünk végre tecsil- ig lapocjék. Vártuk tőle. Nem­­ csalódtunk. Ez az egyik. A­z0­ hosszú rabságból fáradtan, ronc­se­gyosan, tépett lélekkel haza­ér, térő magyar foglyok Német­­or­országon keresztül jöttek haza. 40 Külön expressz vonatot adott le nekik ez a nagy nemzet. Út­lé­ e közben mindenütt tisztelettel, 576 megilletődéssel és meleg ba- 77­rátsággal fogadták őket. A fsír­ kormány megbízottja így üd­vözölte őket: „Vigyék haza Magyarországba baráti üdvöz­li létünket. Megtépve se csüg­gedjen a magyar. Mi a háború alatt mint fegyvertársat cso­dáltuk, mint hűséges bajtársat becsültük s megszerettük. Sze­retjük változatlanul s állunk mellette minden barátságunk­kal és erőnkkel !“ Nagy­­németországon át száguldott a foglyokkal a vonat. Mintha egy óriási gyárváros lenne az egész ország, telve buja virá­gos és gyümölcsös kertekkel. Mindenütt rend és mindenki dolgozik. Mintha itt nem is dúlt volna háború s nem viharzott volna forradalom. Ez a nemzet már él és erősödik. Tépett fe­jét büszkén emeli már a porosz sas és testvéri üzenetet küld a turul madárnak! Uj hit, uj bizalom kapui tárulnak elénk s újra reménykedünk ! Fel a fejjel magyar! Hsad i ntkatt fa faun* linzit A pénilebélye­zés alkalmával a hidfrokksalaktól, özvegyektől, lrváktól és más hadsaegi­yenektől visszatartott kis pénzeket az állam visszaadta. Erre vonat­kozólag a város 10609-920 az. a. kiadta az alábbi hivatalos hirdetményt: A pépn­ebélyegzés alkalmával a vagyontalan hadirokkantaktól, hadiözvegyektől, hadiárváktól és hadi segélyben részesülőktől vissza­tartott összegek, különös méltánylást érdemlő esetben, 3000 koronáig a pénzügyminiszter által vissza lógnak utolvfoyoatatói. A vagyontalan hadirokkantak, hadiözvegyek, hadikrvák kérvé­nyei a városháza eraleet 19 ajtó az. alatt augusztus hó 6-10 napjain, a hadisegélyesek kérvényei a városháza földszint 16 ajtó­szám alatt augusztus hó azon napjain, amelyeken hidrsegélyeiket felveszik, díjta­lanul szerkesztetnek meg, ha a vissza­tartott összegre vonatkozó pénztári elismervényt felmutatják. A kérvényre szükséges egy koronás okmány bélyeget azonban mindenki tartoaik magával hozni. A lenti hivatalok a bélyeggel ellátott kérvényeket és pénztári elismervényüket .Sar­a nem tarthatják, hanem ként levélbelilénkai pórára való feladás céljából az illetőknél nyomban kiszolgáltatják. — Hunvhely, 920 jul. 31. FARAGÓ tanácsnok, katonaügyi előadó, sárgak­on­.—Vizfird.—Oitímna látta. A héten több nagyfontosságú rendelkezés történt, melyek exisztenciálisan érdeklik Vá­sárhelynek különösen tanyai polgárságát. Mivel igen sok gazdaember egész héten a tanyáján volt elfoglalva s igy a híradás hozzá el nem jutha­tott, összefoglalóan itt tájékoz­tatjuk a rendelkezésekről olva­sóinkat. Az adógabona körül van a legtöbb félreértés, ezzel kezd­jük, beleszővén mindazt, ami a gabona körül tudni való. Az adógabona az a rész, melyet az ellátatlanok részére törvény alapján rótt ki a város. Ezt az adógabonát, búzát és rozst minden gazda sürgősen szál­lítsa be a gyűjtőhelyre. Ilyen gyűjtőhely a Tóth malom, a Bauer malom, a kutasi és kar­­doskuti szövetkezeti boltok. A gyűjtéssel az állam részéről egyedül az Áruforgalmi rész­vénytársaság van megbízva és felhatalmazva. Senkinek másnak joga nincs a gyűj­téshez. A városi tanács megállapí­totta, hogy a gazdaközösség nagyon gyéren szállította eddig az adógabonát. A tanács ezért felhívásban fordul a polgár­sághoz, hogy hazafias köteles­ségét minél előbb teljesítse mindenki, mert a késedelmes­­kedőkkel szemben a hatóság­nak kell eljárnia, ami pedig felesleges költséget von maga után. Hangsúlyozza a tanács, hogy a gyűjtéssel egyedül az Áruforgalmi van megbízva. Te­hát a közönség ne üljön föl a külterületen járó illetéktelen egyének szavának. A­ki teheti, vásárolja meg egész évi gabona­szükségletét. Az a gazda, aki az adógabonát beszállította, gabonafeleslegé­vel szabadon rendelkezik. Ad­hat el búzát és rozsot a vá­rosnak, vagy ellátatlanoknak, körülbelül olyan mennyiségben, amennyi az illető családnak kell. Az adógabona árát az átvételnél nyomban kifizetik. Búzáért 500, rozsért 400 ko­rona jár. A­kinek vízkárja volt, s azt a kárbecslő bizottság meg­állapította, nemcsak adóelen­gedést fog kapni, hanem a reá kirótt adógabona beszol­gáltatása alól is mentesítve lesz teljesen, vagy olyan arány­ban, amilyen kárja volt. Az ilyen káros ember jelentkez­zék a városi adóhivatal 23-as sz. szobájában, hol jegyző­könyvbe veszik törlési kérel­mét és törlik adógabonáját. Sok dohánypalántát találtak a kertekben, melyek nincsenek bejelentve, melyekért tehát szi­gorú büntetés járna. Eddig ti­zenkétezer ilyen dohányző van felvéve. Mivel a dohány köz­kincs, a kormány olyan am­nesztia formát hozott a be nem jelentett dohányra, amennyi­ben nem kívánja az illető tu­lajdonos megbüntetését, csu­pán az illetékeket szedi be pótlólag. Senki tehát ne bántsa s ne pusztítsa ki a be nem jelentett palántáját. Tájékoztató az ébredő magyarok czéljairól. A „Hazánk“ lap, — melynek erős keresztén?1 ée nemied szel* lem* példaszerű, — hr]a legutóbbi számában az Ébredő Magyarok Egyesületének hivatalos rosztá* ban az ügyvezető titkár tollából.* Tájékoztató : A nagy cél el­érése tahitién megkövetelt, hogy ez ország egész keresztény lakos­­ságának egy táborba való tömö­rítése a legrövidebb időn belül megtörténjék. A magyar nemzet blfogait, óhajét és kívánságait kel­lően csak úgy dokumentálhatjuk, de a nemzet szervezetünkban úgy helyezkedik el hogy egységes so­rompóba állva, gépszalag pontos­sággal mozog, egy akarattal védi mag­a keresztény érdekeket, k­létve egy emberként emal óvást, ha annak mellőzését tapasztalja. Szer­vezési munkálatainknál főleg a fővárosban szükséges, lábát az o­­kozott fegyelem, a napi sajtók­ban mindenkor hirdetett tájékoz­tató én propaganda gyűlések szorgalmas látogatása, a köz­­biztosiéinak úgy teatülati, mint egyéd­ megvédése. A fóvárosi tagh­isinknek éppen ezért különös kö­­telesszilvá tesszük, hogy főleg a keresztény morál igazságának bit bizonyítására fürkésző szemmel vizsgálják és jelentsék be az eset­leges utcai rendellenessé­gek okozóit, hogy szén ágait provokatőrökkel szemben a leg­szigorúbb vizsgálatot megindít­hassuk. A vidéki szervező munkákban segítséget kérünk. Propaganda­­bizottságoiek nem győzik az cset­­vidék folytonos látogatását; tart* sasiak a vidék! csoportok saját kebelükben népgyüliseket. A környékbeli kisebb csoportok szer* vésését, ha sz még nem tollai volna­, azonnal kezdjék meg. Hsa* sseak cd?, hegy s nemzeti gon­ddal egységessé váljék, heg? as

Next