Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. július (17. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-31 / 168. szám

« Hódmezővásárhely, 1921 július 31. vasárnap. Ura 2 korosa: XVII. évfolyam 168 szám VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben: Egész évre 500 K Fél évre 250 K vidékre. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő s Főszerkesztő és laptulajdonos­­ Társszerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF____________________________KUN BÉLA ________ _______GRAVÁTZ FERENC Megjelenik a kora reggeli órákban. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth­ tér. Telefon szám: 87. » s NiC utca N a*P­N ©» tíw *1 5» 3 © to« K ©-› © •fl oj a© ■K© © CB»© Egész évre 600 K Fél évre 300 K Egy szám ára 2 K a .3 *C3 ) Cfl 3 FT 3* P­ 01 N0 a.O* :©•3* ©0t1 ro 3*z ¡ I? a‘o cn p9* ao* £ ‘S3 o­;© . M•3£ .a • •+ p hP .3©i *© A to' es w NO • P‚ ■n U)0 3' “I .P 3*‘3 U Nr© .­­•» „Ml:© P* 4© r © 1 ©-1 »[S :a © 5 9 ' £ ^2. t T rg­j 2. r*« 1 O P* 3­ * ©· 4 N©- 3 09 ©­PNa p ) B r elejét oly „olcsón“ s vájjon oda­add-e felemelt pénzért ami még megmaradt, mert nem lesz-e még jobb ára is ? ... Leégtünk, lepusz­tultunk. Vagyonunk üszkös romjain elővesszük a bőrtarisznyát. Van benne kenyér, van benne élet bő­ségesen s nem tudjuk, mit tegyünk vele. Nem tudjuk, hogyan osszuk el, hogy mindenkinek jusson be­lőle. Egy éhes világ vetette rá ma­gát a kenyérre s millió ember, ki soha nem törődött a földdel, az ekével, a verejtékes szórással és az ezer aggodalommal, most ebből akar vagyont szerezni s megélni. Valamikor, nem is olyan régen, a kicsi madár látta cipóból, abból a szárazból jutott egy karély az isko­lásnak, egy morzsa az éhezőnek, egy darab kenyérhaj még a pulinak is. Most elég bőségesen adott az Isten belőle. Nagyot, hasadtat, fe­héret. De éppen azért, mert sok a bábája, jól vigyázzunk, hogy ebek harmincadjára ne kerüljön az me­gint, mint tavaly s hogy jusson be­lőle mindenkinek. Kézcsókot ne várjunk, az nem divat ma, még a pulinál sem. Fődolog, hogy hűsé­ges sáfárkodással bánjunk a ke­nyérrel, mely egyesegyedül maradt meg, mint egyetlen kincsünk a kol­dustarisznyában I J­’dI v 3ncn I? ©W potOB NO B•t te *•© ■» | Si* “Nr« P” : 3 i * ri£L i o ©­­tii.P* Tg „O­kkor az m mi mikor hajléka, vagyona üszkös rom­jain elkeseregte és jól kikáromkodta magát, észreveszi, hogy valami hi­ányzik az életéből. Nem a­­ háza, hiszen az majd meglesz valahogy s annak hiánya nem fáj a toroknak. Hanem a gyomor kezdi követelni jussát. Mikor ez megkorog, felszá­radnak egy percre a könynyek, el­múlik a harag, elül a gyűlölet ma­dara. Az ember egy szilaj gesztus­sal felemeli a kenyeres kosár tete­jét, kihúzza az asztalfiókot, vagy ha más nincs,előre rántja a csikóbőr ta­risznyát és elkezd kutatni benne. Öklömnyi karéj madárlátta kenyér­ből letör egy darabot s odaadja a szipogó iskolásnak. Lába előtt ül a pulikutya, nem vakkant, csak hűsé­ges szemével néz részvéttel, odaadó hűséggel s vár. Összefut a vigyázó két szeme s vár egy szót, egy biz­tató tekintetet. Dühös még rá is az ember, de nem rúg, hanem oda­dobja neki a kenyér haját. Ne ! De a hangjában már felolvadt a harag ; ha nem érezné, el sem fogadná azt a kegyelem-falatot az az oktalan állat, melynél hűségesebb barátot ezen a kerek világon nem találsz. Ha bánatod van, veled busul, ha örülsz, veled nevet. Ha falatot vetsz felé, hálásan néz reád. Ha felrúgod, szűkölve jön vissza, megcsókolja a durva kezedet. S ha meghalsz, rá­fekteti sírodra az állat s ott pusz­tul el éhen a kutyahűségben. Ha ajnározod, ha ütöd, mindig kéz­­csókkal felel. Mint valamikor régen te is cselekedtél a földdel. Ég ál­dásának nézted a falatot s akármi­lyen fekete volt is kenyered, felvet­ted az elejtett darabját s megcsó­kolva tetted az asztalra. Azzal alud­tál el, azzal ébredtél. Altató éneked a mi mindennapi kenyerünkért való hála volt, ébresztő fohászod ezt kérte az égtől. Szent volt a kenyér, az Istennek örök áldása. Világnak közös kincse, mint a levegő, vagy a forrásnak üdítő tiszta vize, mely­ből jut minden szomjúhozónak egy korty, minden éhezőnek egy falat. A világzivatar megtépett nagyon , leégette házadat, hazádat s most ülsz romjain az üszkös falaknak. Kikeseregted, kikáromkodtad maga­dat és szilaj lendülettel nyúlsz a tarisznya után. Van benne kenyér, de nem a régi, nem az a madár­látta. Idegen kezek fogdosták össze. Idegen kezek szedik a markukba, méregetik, tépik, tördelik s adják tovább száz láncszemen át. Tépik ki a hombárodból, ígérve érte egy­másra licitálva, hogy szinte a fejed fő bele. Ha odaadod ezerkétszázért, már öt perc múlva rálicitálnak. Ma­gad sem tudod már, hol a határ, hol fog ez megállani és hogy mit tegyél. Álmatlan éjszakán töprengsz magadban, miért vesztegetted el az «*3* k­+ f N lg* Alapittatott 1878. Interurban telefon 134. Aranyoklevéllel kitüntetve 1904. KISS BERTAL­­JW disztemetési intézet© Szentesi-utca 4. száma alatt. A legolcsóbb napi áron ajánlja koszorú, gyászruha és gyászfejszendő különlegességeit. Egyszerű temetéseket teljes ellátást bele­nbr 1OOO koronáért is rendez a legnagyobb kegyeletnek meg­­felelően. Kenyeret kér a város az ellátatlanoknak. Mint ismeretes, a közélelmezési kormány az idén az ellátatlanok listáját nagyon megrostálta s nem vette föl abba sem a mezőgazdasági, sem az ipari munkásokat. Ily címen Vásárhelyről 1­2 ezer olyan család maradt ki az ellátatlanok közül, amelyek egyrészt mint keresetnélküli kisiparosok, vagy munkanélküli ipari munkások, másrészt mint részből kimaradt földmivesek rászorulnak a kedvezményes ellátásra. Vásárhely város tanácsa a kimaradottak érdekében tegnap sürgős felterjesztést intézett a földmi­­velésügyi minisztérium közélelmezési osztályához, hogy a közrend és köznyugalom ér­dekében az arra rászoruló ipari és gazdasági munkásokat pótlólag a hatósági ellátásra jogosultak listájába vegye föl. Pusztát kérek a pusztói kapitányságért. Ma egy hete kézi értekezlet volt a pusztán, a Baraczkosi olvasókörben, a testvér egyletek bevonásával. A baraczkosi elnökségen kívül, melynek vezetője Égető Imre, jelen volt Kardoskut Fehér Antallal, Tatársánc Pusztai Józseffel, Fecskéspart Jankó An­tallal az élén, azonkívül Pecércés képviselői s mintegy 60 pusztai magyar. Kimon­dották, hogy a hely kérdésébe egyelőre nem szólnak bele, csupán elvileg s arra kérik a várost, hogy a szervezés előtt hallgassa meg az ő véleményüket is. Segélyt kapnak az elhalt foglyok hozzátartozói. A kormány a Szibériában elhalt hadifoglyok hozzátartozói részére végkielégítést ad. Ez ügyben a városi tanács az alábbi felhívást bocsájtotta ki: „A Szibériában hadifogságban elhaltak ínségben levő özvegyei és árvái a hon­védelmi minisztérium részéről némi azonnali segélyben részesülnek. Felhivatnak az illetők, hogy azon igazolványokkal, melyekkel bizonyítani tudják, hogy férjök, illetve atyjuk valóban Szibériában halt el, s hogy ők ínségben vannak, 1. évi augusztus 15-ig a hadigondozó hivatalnál jelentkezzenek. — Hódmezővásárhely, 1921 julius hó 5-én. — Városi tanács.“ A városok vagyonváltsága. Szádeczky képviselő levele. Megírtuk, hogy a magyar váro­sok kongresszusa tiltakozott az el­len, hogy a vagyonváltsággal kap­csolatosan még külön a városokat is megadóztassák. Tiltakozott azért, mert a városok külön megadózta­tása a polgárok kétszeres megdézs­­málását jelentené, amennyiben a városok vagyona az összpolgárságé s amikor a polgárokat külön-külön megadóztatják, akkor lehetetlenség az összvagyon újabb meglincselése. A kongresszus határozatából ki­folyólag küldöttség kereste fel a pénzügyminisztert és a miniszterel­nököt, kik ígéretet tettek, hogy a városok­­megadóztatását a lehető­ségig kerülni fogják. A kongresszuson való tiltakozás kifejezésére a városi tanács Szá­de­c­z­kisy Lajos dr képviselőnket szólította fel, ki tegnap érkezett le­vele­n jelzi, hogy a tiltakozó gyű­lésen részt vett s ott volt abban a küldöttségben is, mely e tekintetben a pénzügyminisztert és a­ miniszter­­elnököt felkereste. Hány ellátatlan van Vásárhelyen ? A tanács a földmunkásokért. A közellátási hivatal már egy hete, hogy összeálltotta az ellátatlanok névjegyzékét s ez jelenleg közszemlére van kitév a célból, hogy ha netán valakit, alá jogosult,­­ fel nem vettek volna, módjában álljon orvos­lást keresni. Az összeállított névjegyzékből kitűnik, hogy Hódmezővásárhelyen a leg­újabb rendelet szerint 4750 egyén szerepel ellátatlanként, illetve 47­0 olyan lélek van, aki hatósági lisztre tarthat számot. Természetes dolog, hogy ez a szám il­­luzórius, amenyiben az aratási munkála­tokkal kapcsolatosan százakra megy azok­nak a földmunkásoknak száma, akik az aratásból önhibájukon kívül kimaradtak és akik a magas búzaárakat megfizetni kép­telenek. A városi tanács legutóbb tartott gyűlé­sében foglalkozott ezzel a kérdéssel s fel­iratot intézett a földmivelésügyi kormány­hoz, hogy az aratási munkálatokból kima­radt földmunkások kedvezményes lisztel­látásáról valamiképen gondoskodjanak s ne tegyék ki a közigazgatási adminisztrá­ciót a hamarosan bekövetkező kuncsor­­gásnak. Hisszük, hogy a városi tanács felterjesz­tése illetékes helyen meghallgattatásra fog találni s hamarosan intézkedni fognak arra nézve, hogy az aratásból kimaradt föld­munkások is bekerüljenek az ellátatlanok névjegyzékébe. Nem locsolják a házak elejét. Szigorú ellenőrzés lesz. Lapunk egyik közelmúlt számában meg­írtuk, hogy A­j­k­a­y Miklós dr rendőrtaná­csos a szabályrendeletre való hivatkozás­sal felhívást bocsájtott ki a háztulajdono­sokhoz, hogy gyalogjárdáikat a reggeli és esti órákban locsolják fel. Megállapítást nyert, hogy a kibocsájtott­ rendelet pusztába kiáltott szó maradt, a tisztelt háztulajdonosok nagy részének eszébe se jut, hogy gyalogjárdája felöntözése iránt intézkedjen. Utca­hosszakat lehet elmenni, hogy egyetlen ház előtt se locsolják fel a járdát, pedig ez ebben az irtózatos, rek­­kenő hőségben elsőrangú közegészségügyi érdeket képez. A rendőrség nem fogja tovább nézni a háztulajdonosok indolenciáját; a rendőrök utasítást kaptak, hogy a rendelet be nem tartott személyválogatás nélkül jelentsék fel. Most, amikor a kihágási büntetéseket is tízszeresére emelték fel, bizony érzékenyen fog hatni a büntetések kirovása. Remélhető, hogy a fenti figyelmeztetések után a háztulajdonos urak mégis csak rá­szánják magukat a locsolásra, különben büntetésben lesz részük. Emelkedik a lovak­éra. A magyarországi lóvásárokon az áresés február elején kezdődött. Oka a hirtelen áresésnek a valuta gyors javulása volt. Nehéz nyugati fajta igás kocsilovak, mu­raközi lovak 180—220000 koronás árából 50—60 ('százalékot engedtek el az eladók, a magyar ló 50—60 százalékkal, a hintés­lovak 50 százalékkal és a vágólovak 70 százalékkal estek február elején. Az áresés egészen júniusig, az új ma­gyar államjegy kibocsájtásáig tartott. Pá­ronként ekkor a muraközi lovak ára 50— 60000 korona volt, a magyar lovaké 40— 58000 korona, míg a vágólovak kilogrammja élősúlyban 5—10 korona volt. A lóárak most újra emelkednek, amennyiben igen sok kereskedőnek kiviteli engedélye van és a magyarországi lóvásárokra megjöttek a németek is, akik Berlinbe, Drezdába és Münchenbe szállítják a muraközi lovakat páronként 90—160000 koronás áron Szerencsétlenség a Szegedi-úton. Lezuhant a kocsiról. Súlyos szerencsétlenség történt a napok­ban a Szegedi-úton Pataki Mátyás Gorzsa­­tanya 144 szám alatti lakossal. A szeren­csétlenségről tudósítónk az alábbiakat je­lenti : Pataki Mátyás Gorzsatanya 144 szám alatti lakos f. hó 26-án délelőtt kocsin a Szegedi-uton ment. Útközben a lovak valamitől megbokrosodtak s magukkal ra­gadták a kocsit. Pataki minden erejét ösz­­szedve próbálta megfékezni a megvadult lovakat, de nem sikerült ; a lovak a kocsit neki vitték egy kerékvetőnek, minek következté­ben az felborult s Pataki oly sze­rencsétlenül zuhant ki, hogy borda­töréseket és mellén súlyos sérülé­seket szenvedett. Patakit a szerencsétlenség után behoz­ták a városba, hol Czakó Lajos dr kerü­leti orvos részesítette első­segélyben. Az orvosi vélemény szerint a gyógyulás hete­ket fog igénybe venni. Az esetből kifolyólag a rendőrség is megindította a vizsgálatot, hogy terhel-e valakit felelősség. — Az iparosasszonyok választmányi gyűlése ma, vasárnap d. u. fél 6 óra­kor lesz. Kedves asszonytársaimat pon­tos megjelenésre kérem, Kovács Jó­­■­­zsefné elnöknő.

Next