Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1940. december (36. évfolyam, 274-296. szám)
1940-12-01 / 274. szám
n nem ik »1 w .3.200—1940 rtesitem a trügyi Minem lévőban a köli. lészetes és a rendelet kban levő nyomó résztartályt, át, gépet, mely jelen 'alább egy használatjogy javi- 3, illetőleg ező §-ban bejelenteni. apján azot, amelye9 M. E. ést alapján elentés kitüzés szolarosra, máit vaslombahozó at foglalfenntartóizási válik kivételü vállalat át javitó■ és a közt üzemre ildtulajdon 50 kát. vételezettoroltakra, alá eső i éri el.t tárgyak tség mega vasrémi. : hatályba postára s vas és ipest Gr. t ajánlott :ellakása olyak mérgét, méga az önhez mellejelentő kell meg. eső vasittság enyére szaszerezheti való vármu rensulyosabbik, kiháboru idessal bűnén foglalt jelentést idelet 4. segi vagy zönségét, löny 1940 bejelentő orosháza aber 16. íy nester. ber 5-én rtestületi ügyek- V tagok •nő szakovember „Igazságosabb világrend“ Mialatt Romániában a tudott véres események történnek, a magyar közvélemény még mindig a gróf Csáky István külügyminiszter beszédének hatása alatt áll, melyet a Ház külügyi bizottságában mondott. Világos, tiszta okfejtéssel, a sokat tapasztalt diplomata éleslátásával, az igaz magyar hazafi meleg érzületével fejtette ki, micsoda nagy előnyök származnak abból reánk nézve, hogy Magyarország csatlakozott Németország, Olaszország, Japán hármas szövetségéhez. Nemcsak szoros barátság áll fenn tehát ezentúl a tengelyhatalmak közt és Hazánk között, hanem szövetség, melynek felajánlása kitüntetés reánk nézve, mert elsők voltunk s ünnepélyes formában történt a megpecsételési aktus s ha tovább megyünk a következtetésekben, egész bizonyosra lehet venni, hogy mig a tengelyhatalmak állnak s ők szabják meg Európa új rendjét — ez pedig cáfolhatatlan tény messzemessze jövendőkre, — addig Magyarországot semmi baj nem érheti, területben csak gyarapodhatik s a virágzás útja nyitva áll előtte. Meg nem támadhat senki bennünket, mert német és olasz nagy fegyveres erő áll mellettünk, a saját kitünően felszerelt, hősi tényekre képes hadseregünkön kívül. Néhány akadékoskodó ál-kuruc, ha van még ilyen az országban s a kipusztulni nem akaró csáklyás intézkedők gondoljanak csak arra, hogy mily galád fenyegetésekkel akarta terror alatt tartani az azóta dicstelenül befuccsolt és a megérdemelt pokol fenekére jutott kisantant másfél évtizeden át külpolitikánkat és minden nemzeti megmozdulásunkra, mely Trianon ellen tiltakozni bátor volt, mily undok kardcsörtetéssel és fegyveres leszámolás fenyegetésének felénk dobott kesztyűjével felelt! A külföldet, Angliát, Franciaországot, Amerikát félrevezette lepénzelt sajtócikkek hazug áradatával jogos revíziós kívánságaink méltó meghallgatásával szemben. S Németországot, Olaszországot csak 8—10 évvel ezelőtt is senki sem gondolhatta olyan erősnek, hogy minap a német propagandafőnök, Rosenberg a leigázott Franciaország Párisában mondhasson hatalmas beszédet az uj világrendről, melylyel az egykori nagy antant liberális, plutokrata, zsidókapitalista felfogása szöges ellentétben állott s Angliáé, Amerikáé áll ma is. S mi, a trianoni börtön falai közé szorított, de elszántsággal egyre több lélekzetet vevő magyarok már akkor Németországnak, Olaszországnak, a Gömbösbős Gyula által tengelynek először nevezett hatalmaknak sorsához fűztük a saját sorsunkat. Nem számító s később bevágó ügyes előrelátásból, hanem meggyőződésből, régi fegyverbarátsági hűségből Németország iránt s régi lelki kapcsolatból Olaszország iránt, emlékezvén Garibaldira, Türr Istvánra és Kossuth Lajos turini, nagylelkűen felajánlott négy évtizedes menedékhelyére a számkivetésben. Betetőzése ennek a most kötött négyhatalmi szövetség, melynek katonai reciprocitása, magyarul: viszonossága is nyilvánvaló. Ez pedig csak előnyünkre szolgálhat. Nagy védelmet jelent a jövőre, kik eddig is a tengelyhatalmak jóvoltából kerültünk el minden háborús konfliktust s a visszakapott országterületekért sem kellett omlania magyar vérnek. Mint Ribbentrop és Csáky külügyminiszterek mondották, a megkötött szövetség célja a világbéke közeli helyreállítása s összefogás lelketlen uszitóknak újabb háború-kiterjesztési terve ellen. Tehát reményünk s hitünk lehet, hogy ha napi bajok s gondok közt élünk is — mint már e helyen többször reá mutattam — és ha természeti csapások alatt roskadozunk is, de fejünk felett s fejünk felől a hajlékot nem rombolják szét zuhanó bombák, irtózatos robbanások s nem lesz romhalmaz városainkból, temetői siralom ott, hol most lüktető élet folyik. Tegye kezét minden magyar ember a szívére s gondolja meg, lássa be, hogy e tekintetben az egész Európában mi vagyunk a legjobb helyzetben. Huszonkét év előtti leveretésünk óta a háború rémét elkerültük, ma sincs portánk előtt és a feltámadás alkotásokkal jelzett útján vagyunk, temérdek további teendőnek kötelezettségével. Igaz, — mondotta külügyminiszterünk — kockázatot is vállaltunk, de mi ez a nagy előnyökhöz képest ? S tegyük hozzá, a magyar nemzet tíz évszázad tanulságai szerint sohasem ijedt meg a saját árnyékától. de a markát sem tartotta sohasem borravalóra. Ellenkezőleg: vérét áldozta nemcsak saját szabadságáért, de a nyugati civilizáció védelméért. Most is készen áll minden eshetőségre. Bízik, hogy nem lesz szükség régi hősiségének újabb megmutatására, de gyáva nem lesz soha. „Igazságosabb világrend“ képe áll e nemzet lelki szemei előtt. Erről szólt a német s a magyar külügyminiszter. Ezt publikálta sokszor maga Hitler s maga Mussolini is. Körforgásban ennek az igazságosabb világrendnek hirdetése szólal meg nemcsak a tengelyhatalmak vezetőinek s irányító más tényezőinek ajkain, hanem a háborúvesztés összeomlásából lábadozó Franciaország fórumon levő mai minisztereinek ajkain is. Emiatt kerültek ott letartóztatásba régi nagybefolyású kormányférfiak, mint Daladier, Gamelin, Leon Blum, a háborúba belelovaglás felelősségén kívül. Sőt a pro és kontra gyilkosságok szinte végnélküli sorozatában vergődő Románia is ezért az új világrendért vivődik és vajúdik. A maga módja szerint, saját fajtájának öldöklése útján és árán is. Bizonyítéka ennek, hogy Codreanu vasgárdakapitány temetésére a német nemzetiszocialista párt is elküldte képviselőit. Olasz fascista, spanyol falangista párt is. Pedig ott voltak bántatlanul azok a legionisták is, kik vérbosszúból Codreanu gyilkosait, válogatás nélkül, a parancsot adó minisztereket és a végrehajtó katonákat, csendőröket minap szintén eltették láb alól. Más és más jelzi államok szerint az eszme, a világnézet, az új társadalmi rendet formáló fogalmak érvényesítésének útját. Románia olyan fertőben volt , mint maguk a mai kormányférfiak bevallják, hogy a sikkasztókra és közpénztolvajokra skála szerint hoztak csak a minap drákói szigorúságú rendeleteket. Aki például egy millió lej összegen felül lop, vagy sikkaszt, azt halállal büntetik, azaz mimniksz-dimiksz agyonlövik. Mennyivel, összehasonlíthatatlanul más viszonyok vannak nálunk. Hibák, mulasztások lehetnek, hiszen temérdeket kellett és kell pótolni, halad is e tekintetben a munka, a liberális kartelista, nagyzsidó tőkétől fertőzött gazdasági rendnek meg vannak ma is még a féreg nyúlványai, de új és új törvényes intézkedések vezetik be az új világrendet, az „igazságosabbnak olyan erkölcsi fertő pedig nincs nálunk, mint amilyen ellen Romániában a rendeletek napvilágot látnak. A „szegedi“ program utat jelölt nálunk a „megújhodó népi, nemzeti, szociális állam feladatának, a fajvédelem fejlesztésének“. Minden téren, fegyelem, katonás szervezetek felállítása, iskolai és iskolán kívüli oktatás, ipar, kereskedelem mezőgazdaság, adóztatás, földkérés terén, sőt az alkotmánynak szociális állameszmével összhangt hozása terén is. Van tehát itt, milyen haladni lehet és kell; iráni jelző, ami mutatja hiven és biztosan a célt. S a parlamenti pártot melyek jobboldaliak, mind e gondolatkörben találták meg létalapjikát. De minden párt neve csak szt a lényeget a programm teljesítés adja. Kun Béli Hódmezővásárhely, 1940. december l. vasarnap. aaavi. evfolyam, 7/4. szám. VÁSÁRHELYI Előfizetési árak: Helyben negyedévre 6 pengő. Félévre 12 pengő. Vidékre negyedévre 8 pengő. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP .......................................................... ’««mM.mwwfHHi M| Főszerkesztő és laptulajdorros (1905 óta) Kun Béla Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. — Telefonszám: 79 in Juliin nimmai .....inni i im—insinuimaii in niniiini i i 14» sitter Német-angol tengeri ütközet Berlinből jelentik: A délangliai partvidéken a péntekre virradó éjszaka nagyobb tengeri ütközet játszódott le német torpedórombolók és angol flottaegységek között. A német rombolóhajók sikeresen szerepeltek és elsüllyesztettek egy 9000 és 3000 tonnás zsúfolásig megrakott angol hajót, azonkívül pedi megsemmisítettek három őrhajót is Megállították a görög előnyomulást Rómából jelentik. Illetékes római helyen kijelentették, hogy az olasz hadsereg a görögöket feltartóztatta. Tiranai jelentések szerint az olasz csapatoknak sikerült véres harcok után az Argyrocastr körül lévő frontszakaszon maguk a beásniuk, állásaikat szeges drótsövényekkel biztosítaniuk. Nagy pompával temették el Codreanut és társait Bukarestből jelentik . A vasgárda bukaresti temploma körül, ahol Codreanu és 13 társának ravatala állt, már a kora reggeli órákban nagy tömegek várakoztak, hogy részt vegyenek a gyászszertartáson és elkísérjék a gyászmenetet, amely az egész fővároson végighaladt a vasgárda templomától a légió székházáig. A templomot és a környező utcákat a légió színével, zöld posztóval vonták be. Az útvonalon amerre a gyászmenet elhaladt színtén mindenütt zöld zászlók lengenek. Több helyen hatalmas kandalábereket is állítottak fel. Ploestiben húsz embert lőttek agyon Bukarestből jelentik . A belpolitikai helyzet feszültsége tovább csökkent, de még mindig aggodalomra ad okot. Eddig még nem lehet megállapítani, hány esetben léptek fel a légionárus mozgalom ellenségei ellen és kik ezeknek a cselekményeknek az áldozatai. Úgy látszik, vannak közöttük politikusok, akik régebbi években a Vasgárda ellen küzdöttek, valamint rendőrtisztviselők, akik vétkesek voltak légionisták meggyilkolásában, bántalmazásában és üldözésében, különösen gyűlöletes zsidók és egyéb elemek, akikre a légionisták bosszút esküdtek. Úgy hiszik, Ploesti ezeknek az akcióknak a középpontja, ahol mindig is rendkívül tevékeny légionistacsoport tevékenykedett. Calinescu volt miniszterelnök merénylői is e csoport soraiból kerültek ki. A Ploestiban agyonlőtt emberek számát 200-ban jelölik meg. Horia Sima személyesen utazott Ploestibe és csütörtökön az Antonescu tábornokkal folytatott megállapodása alapján közbelépett további hasonló esetek megakadályozása érdekében. Közbenjárása teljes eredménnyel járt. Az Antonesei tábornok által elrendelt elővigyázatossági intézkedések egyelőre érvényben maradnak. Ezek közé tartozik a Bukarestben és az ország egyébb fontosabb városaiban levő posta-, táviró- és távbeszélő-épületek katonai megszállása. Egyelőre úgy látszik, hogy nehézségekbe ütköznék az alkalmazása az új törvénynek, amely súlyos büntetéseket szab a gyilkosságok elkövetőire és a személyes szabadság megsértésére, azokra is, akik a legutóbbi napokban saját elhatározásukból cselekedtek. A tettesek részben nem ismeretesek és bajtársaik védelmezik őket. Az a csoport, amelyik Jilavában Codreanu gyilkosait agyonlőtte, háborítatlanul részt vehetett a Codreanu koporsójánál tartott istentiszteleten, utána pedig szabadon elérhetett. A jilavai eljárást a nő helyesli. A víz elleni védekezés a kisgyűlés előtt Havi rendes ülését pénteken tartotta meg törvényhatósági kisgyűlésünk, mégpedig, mivel az elnökök más fontosdolgok miatt a fővárosban voltak elfoglalva, dr Berezk Pál polgármesterhelyettes elnöklete alatt. Napirend előtt dr Simonffy Ferenc kért szót. A vízbajokra hívta fel a hatóság figyelmét. Kijelentette, hogy a közönség tudatában van a jóslatnak, ismeri a nemes jószágot, mellyel dr Simkó vízügyi kormánybiztos, egy helyettese ifj. dr Csály Lajc ügyész ebben a tekintetben a közérdek szigorú szemetért tartsával minden lehetőt elkövetne)