Vásárhelyi Ujság, 1922. április-június (2. évfolyam, 75-147. szám)

1922-06-24 / 143. szám

2 és ezt beszámítják az öt százalékos íté­leti illetékbe. A földművelésügyi miniszter meghall-­­­gatta az érdekeltségek kivonságait és a rendeletet ennek megfelelően fogja a napokban kibocsátani. Ami pedig a jövő évi mezőgazdasági haszonbérleti szerze­teket illeti, ezeknek a szabályozásáról a földművelésügyi miniszter az igazság-­­­ügyminiszterrel egyetértőleg törvényja­vaslatot nyújt be annak idején a nem­zetgyűlésen, mire­ a kivételes hatalom­ról szóló törvény hatálya júliusban meg­szűnik.­­ A haszonbérleti szerződésekről most kibocsátandó rendelet nem vonatkozik a kisbérletekre. A kisbérletek meghosszabbításáról ugyanis külön rendelet fog intézkedni, amelynek­­ az a lényege, hogy azokban a községek-­­­ben, ahol a földreformot még nem­ haj-­­­tették végre, a kisbérletek maguktól meghosszabíttatnak egy esztendőre. Nem lehet rézgálicot kapni.­­ Fölszájgerolták az árakat. A földmivelésügyi mi­nisztérium hetekkel ezelőtt szabaddá tette a rézgálic kivitelét. Ennek első és vár­ható következménye az volt, hogy a rézgálic ára hirte­­len felugrott és ma már a 200 koronát is meghaladja a kilogramonkénti ára.Emiatt a kormányzópártban akció indult meg és interpellálni is fognak, mert a hihetetlen magas árak miatt a gazdák részére szinte hozzáférhe­tetlenné vált a rézgálic, mely a szöllő permetezésénél igen fontos szerepet játszik. Negyedével csökkent a magyarság szaporodása. Huszonnégyezer házasságot kötöttek ez év első negyedében. Csonka-Magyarországon az 1922. év első negyedében 23 920 házasságot kö­töttek. Ezer lélekre tehát 12 házasság esik. Törvényhatóságonként vizsgálva ,Zala é­s Somogy vármegyéket találjuk az első helyen. Legtöbb, mint mindig, ezúttal is a római katholkusok és reformátusok közt kötött házasság (2143). Keresztény­­zsidó házasságot ebben a negyedben 237- et kötöttek. A születések száma ebben az évne­gyedben örvendetesen emelkedett. Élve született e negyedben 64.336 lélek. A halvaszülöttek száma 1752 volt. Szomorú eredményeket mutatnak a ha­lálozási számok. Az 1921. évi I. negye­dében 38.549 lelket vesztettünk, míg a folyó év ugyanazon időszakában 51.664 halottunk volt. Tizenhárom ezernél is több tehát az emelkedés. A fertőző betegségekben elhaltak adatai sem vigasztalóak. Vörhenyben, szamár­­hurutban, hasihagy­mázban elhal­tak száma pl. szintén jelentékenyen emelkedett a múlt év ezen időszaka alatt elhaltakéval szemben. De különösen gondolkodóba ejthet mindenkit a tüdővészben elhaltak száma. E betegség három hónap alatt 7678 emberrel ritkította meg népessé­günket. Emelkedett — sajnos — a cse­csemőhalandóság is.­­E negyedévben az egy éven alul elhaltak száma 14.770 volt. E körülmények szaporodási számunkra nem maradhattak hatás nélkül és múlt évi 8,8 szaporodási arány leesett 6:4-re. ”*1 ....- '...'— .......... A pesti gabonaárak. A tőzsdetanács mai hivatalos jegy­zése a következő volt: Tiszavidéki búza 4050—4108, dunántúli 4050—4075 pest­­megyei 4050-4075, rozs 3325-3350, takarmányárpa 3600—3650, sörárpa 8650-3800, zab 3500-3600, tengeri 8700—3750,korpa 2200—2250 korona száz kilogrammonként Budapesten. Vásárhelyi Újság Az ellenzék magatartása új drágulást okoz. A kormány nyilatkozata a követelésekre. Az a tanácskozás, amelyre a kormány meghívta az ellenzék vezetőit, hogy őket az indemnitás átengedésre rábírja, — mint ismeretes — jelentősebb enged­mény nélkül végződött. Az ellenzék ve­zetői a felhatalmazás átengedését az úgynevezett „atrocitások“ megtorlásá­­sától, egy új választójogi törvény­­javaslattól és a főrendiházi reform elodázásától tette függővé. Az ellenzék magatartásával, illetve a tegnapi értekezlettel kapcsolatban az Egységes Pártból a következő informá­ciót adták : — A kormány azzal, hogy az ellen­zéket tanácskozásra hívta össze, kétség­kívül tsm­jetét adta lojális maagatartásá­­nak. A kormány az indemnitést minden körülmények között biztosítani akarja, mert az ellenzék ennek tárgya­lása során felborítaná a parla­menti rendet, ez megdöntené a külföldnek a magyar konszoli­dációba vetett bizalmát, káro­san hatna a közeljövő pénzügyi és kereskedelmi reformjaira, ez­által újabb drágulást idézne elő. Nyilvánvalóan az ellezéknek is inkább az volna érdeke, hogy gazdaságpolitikai eredményekre törekedjék, ne pedig köz­jogi és gravaminális politikát csináljon. Az egységes pártnak köszönhető az is, hogy az antir­­ociális 5 százalék őrlési adót eltörölték. Ami az ellenzék három követelését illeti, ez állítólagos atrocitások tekinteté­ben a kormánynak az a felfogása, hogy amennyiben voltak atrocitások, akkor az ellenzék nyitott ajtót zörget, mert ezeket amúgyis meg fogják torolni Természete­­sen a képzelt atrocitások megtorlásáról szó sem lehet. Ami a választójogi kérdést il­leti, a kormány a választójogi rendeletre nézve az indemnitás keretén belül döntést fog pro­vokálni s a fölmentését kéri az elrendelt intézkedésekre nézve. Egy új választójogi reform megalko­tása a gazdaságpolitikai feladatok mellett most nem időszerű, a felsőház reform­­jára azonban okvetlenül szükség van, mert az egykamarás renszerről át kell térni a kétkamarásra még az ősz előtt. Nyilvánvaló tehát, hogy az Egységes Párt minden megtesz egy esetleges parlamenti harc elkerülésére. A döntés most az el­lenzéken áll. Az uj gabonarendelet főbb intézkedései. A gabonát nem lehet kivinni. — Az ipari munkások el­látását a gyárosok viselik. —­ A szocialisták a gazdákat akarják nyúzni. A minisztertanács — behatólag fog­lalkozott a drágaság kérdésével .3 köz­­élelmezési miniszternek több olyan javas­latát fogadta el, melyekkel a drágaság elleni küzdelem megindítását akarják be­vezetni. A miniszteranács határozatairól illetékes helyen az alábbi formációt is kaptuk: — A minisztertanács elfogadta a ga­­bonarendeletet olyan formában, amint azt Tőry Béla miniszter előterjesztette, vagyis, hogy az új termésn­évben is mindenki ellátatlan, aki mosta­­nig benne volt az ellátatlanok listájában. Az ipari munkások kedvezményes ga­bonaellátásának költségeit azonban az állam áthárítja a munkaadókra.­­ Az őrlési adó leszállítása folytán előálló differencia fedezéséről a földadó aránylagos felemelésével fog gondoskodni a kormány. A tegnapi minisztertanács intézkedéseinek legnevezetesebb része az, mely kimondja, hogy gabonát nyers állapotban ezu­tán sem szabad kivinni az or­szágból. A nullás liszt kivitele azonban meg van engedve. A nullás liszt után fizetendő kiviteli illetéket ezentúl készpénz helyett buziban kell leróni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezentúl a kiviteli illeték­kel mindenkor kellő módon szabályozni lehet a gabona belföldi árát. Mert ha a gabona belföldi ára túlságosan emelked­nék, akkor természetszerűen a kiviteli illeték pénzértéke is emelkedik és ezáltal mintegy visszatartani igyekszik a lisztet az ország belső fogyasztása számára.­­ A minisztertanács hozzájárult a gabonában fizetendő kiviteli illeték esz­edének megállapításához is. Minden száz kiló nullás liszt után például ötven kiló búzát kell le­rónia az exportőrnek.­­ A kiviteli illetéknek gabonában való lerovása régebbi eszméje Törfi miniszternek és Bod János államtitkár­­nak, akik a Közélelmezési Tanács ülésein többször felvetették az eszmét, de kívü­lük eső okok miatt edé­g nem lehetett m­egoldani. A „Népszava“ című szocialista tűz­­okadó foglalkozik a gabonarendelettel és azt írja, hogy az ellátatlanok kataszterét ki kell ugyan terjeszteni, ellátásukat biz­tosítani kell, de az olcsóbb kenyér- és lisztellátásból folyó áldozatokat a gazda­­közönségre kell áthárítani. Mi már több cikkünkben kifejtettük, hogy a gyáriparosok kötelessége gondos­kodni ellátatlan munkásai megélhetéséről. Vagy megfizetik a munkásoknak azt a bért, amelyből megélhetnek, vagy pedig az olcsó gabonaakcióhoz járulnak hozzá azzal az összeggel, amelyet országosan fizetett alacsony munkabéreken meg­takar­ítanak. A nagybirtokok megterhelését magunk is követeljük, de mégis különösnek tart­juk a szociáldemokrata gondolatmenetet. Mert amíg a gabonaellátás kérdésében állandóan támadják a gazdatársadalom szervezeteit. Origet, kisgazdát sűrűn em­legetnek és minden áldozatot a gazdákra akarnak áthárítani, gyanús módon, mély­ségesen hallgatnak a Gyoszról és társairól. Ezekről szó sincs a mérges förmedvényben. Rendőri riportok. Ismét egy tyúklopás. — Baleset munka közben. — Elvesztette a pénzét. — Eltűnt kovácsinas. Tegnap újabb tyúklopásról tettek je­lentést a rendőrségen. Szél Jánosné szü­letett Vörös Juliánna Ki­vr­c’ utca 20 szám alatti lakos panaszolta el a ren­dőrségen, hogy ismeretlen tettesek a teg­napi napra virradóra a tyúkólból két tyúkot vittek el 400 korona­ értékben. A rendőrség a tyúktolvajok után erélyes nyomozást indított.* A „József* Alföldi Gőzmalom és Fű­­részgyár Borz­ utca 78 szám alatti tele­pén tegnap reggel fél kile­n óra tájban könnyebb baleset érte Szénák Gyula 55 éves Jókai­ utca 108 szám alatt lakó bognársegédet. Ugyanis Szénák a bognár és asztalos műhelyben ácsbaltával egy emelőrudat faragott. A balta faragás köz­ben félrecsúszott és a jobb lába szárát térden alul a csontig behasította. A szerencsétlenül járt embert első­segélyben Nagy Dezső dr részesítette. A sérülés tíz-tizenöt nap alatt gyó­gyul be. * * * özvegy Juhász Józsefné szül. Szap-Jtanos Lidia Tanya 1253 szám alatti okos tegnap reggel 8 órakor, amikor az Újvilág utcán a zöldség piacra ment, elvesztette Kis Juhász József nevére szóló munkakönyvét, amelyben ezer ko­rona készpénz volt. A munkakönyv egy fehér zsebkendőbe volt bekötve. Kéretik a becsületes megtaláló, hogy a pénzt és a munkakönyvét vigye be a ren­dőrségre. I­m­o­l­y­a László Makói­ utca 76 szám alatti kovácsmester bejelentette a rendőr­ségen, hogy Kovács Ferenc nevű 17 éves kovácstanonc, aki régebb óta nála volt alkalmazásban, tegnap lakásáról el­távozott és azóta nem tért vissza. A rendőrség az eltűnt kovácstanonc után megindította a nyomozást. A piac árai. A­ tegnapi piac meglehetősen nagy forgalmú volt. Az árakban annyiban van változás, hogy az élőjószág valamivel emelkedett, a borját azonban a helyben­ mészárosok alig vették. Egyébként hivatalosan a következő árakat jegyezték fel: koronáért kell kilónként. A választási malac darabjáért 300—500 koronát fizettek. A tojás darabjáért a szedők 8­50 koronát fizettek. A baromfipiacon­­ hízott liba 200, a kacsa­­180—200, tyúk 120, koronáért kelt kilónként. A rántani való csirke párját 180 220 koronáért vették. hízott sertés sovány sertés marha bárány juh borjú 140-150, 80-85, 52-60, 85 —95, 56-60, 85—95 A Gazd közli A Gazdaság terű A Gazdasá tősége a gaboni­tosan N­e­kem is kell hirdetni, úgy is tudja mindenki, hogy gyapjút, tollat és bőröket mindenkor a legmagasabb napi áron állandóan veszek Skhilfsinger Ulfs Szentesi utca 18. szám. SZÍNHÁZ. Szombat : Hollandi. (Operett) B) bérlet. Vasárnap d. u. : A k­i­s G­r­i­z­e 11 e. (Operett) Bérletszünet. Vasárnap este : Ho­ll­a­n­d­i. (Operett). Bérletszünet. A „Lengyelvér“ előadásáról. Csü­törtökön este a „Lengyelvér“ című bájos zenéjű operettet mutatta be Andor Zsigmond társulata. Az előadás nívós volt, történt azonban egy hiba; az tudni­illik, hogy Bellák Miklós, aki a maga zsánerében föltétlenül elsőrangú művészi erő,­­ nem neki való szerepet játszott s bár hogyan is igyekezett érvényre jut­­tatni azt, még neki se sikerült a igy a közönség nem tudott fölmelegedni. Vida Ilus tökéletes alakítást nyújtott, táncai és énekszámai elragadók voltak. A kisebb szerepekben Bellák Aranka és Gulyás igen ügyesek voltak, sok tapsot is kaptak. Örömmel tapasztaljuk, hogy a felvonásközök rövidülnek. A budapesti állatvásár. Június 2 a Mikrocsok 2 órakor a nél, délután Kutasi olvai A fenti helyei Dezső, dr. L­é­n­i Imre. Ugyancsa órakor Kai deákszélen, rongyoson­­ A fenti helyei István, Csáki Imre József. Ugyancsak a Nagyszig 2 órakor körnél, dél kopáncsi . A fenti helyei Sándor, Gaeri Ödön. Junius 29 Gyulaparto parton és s­tély feketék Ide kimennek János, G­y­e­r­n­i Ugyancsak Kökénydom délután 3 é­léseznek. Ide kimennek p­ö­s­d­y Ödön, Julius 2­0', sáncon, 11 délután 3 nék gyűlése A fenti helyei Dezső, Balog Molnár Imre. Ugyancsak órakor Bel Külső Erzs Pecercésház A fenti helye István, K­ö­p­e­s és Hegedűs Kérjük a ga­­yeken és időbi tömegesen vegy érdekük, hogy minél inkább sa Műtrágyarej előmozdítása és lasztmánya elha rendel. Felhívj a trágya szükség, jelentsék be, tr méren történik. Cséplőszén egyesületünk ta­­nyiségükhöz is tása és átvéti a Gazdasági Et (em. 8). A szé mentes, Balassa pán (Lázár-utci vételár is ott is Felhívjuk ma azok, kik a tai vetésterületekbe sodást szenvedt­ségleteiket sen jegyzés végett hivatalban (s) nemesített vető: a további inté Elnökség. A csütörtöki marhavásárra 629 dara­bot hajtottak fel. A belföldi marhák ára a következő : ökör príma 73—106, közép 41— 70, silány 38—43, bika prima 64—95, silány 44—62, tehén prima 53—70, silányabb 39—50, kicsontozni való marha 31—38, növendékmarha 42— 50 korona. A sertésvásárra 1500 darabot hajtot­tak fel. Könnyű sertés 91—170, közép 165—186, nehéz 170—180 korona volt. kg.-onként,a vásár irányzata lanyha volt Olvasók, a m­ár­ely tej 25-én kuglivers a csókást oh­a sóstóparti bálát rendezne) A mulatságo­­s a környéket

Next