Vásárhelyi Ujság, 1924. január-március (4. évfolyam, 1-39. szám)
1924-03-28 / 38. szám
Hódmezővásárhely, 1924 március 28 péntek Gazdasági Egyesület és a Gazdasági Egyesület Hitelszövetkezete hivatalos lapja. Mezőgazdasági szaklap. mi Megjelenik hetenként háromszor . Főszerkesztő: LÁZÁR DEZSŐ Szerkesztőség és kiadó hivatal: Gazdasági Egyesület titkári hivatala Telefonszám : 71 IV. évfolyam 38. sz M Németországi csereakció. A gazdaifjaink németországi csereakciójával kapcsolatban dr. Tölgyes István a M. Gazda Szövetség titkára és Bazsó András fogalmazó jöttek le tegnapelőtt városunkba. Lejövetelük fő célja az volt, hogy ne csak itt bent a városban ismertessék a gazdaszövetségnek állásfoglalását, hanem kint a külterületen, így Kutasra, mint a külterület egyik legfejlettebb központjára, mentek ki. A Gazda Egyesület részéről Lázár Dezső elnök vett részt a kutasi kiránduláson, ahol a szövetkezet helyiségében várták a kutasi és környéki gazdák a vendéket. Az egybegyült gazdák nevében K. Tóth Bálint üdvözölte Lázár Dezső újból megválasztott G. E. elnököt, úgyszintén a jelenlévő Gregus Máté újonnan megválasztott alelnököt, meleg, igaz szeretetből áthatott szavakban kívánván kitartást s kérte, azok azok az igazságtalan támadások, amelyek a vasárnap megtartott közgyűlésen érték, el ne keserítsék, haladjon tovább is azon az úton, amelyen eddig a Gazdasági Egyesületet oly szépen felvirágoztatta. Biztosította úgy őket, mint Gregus Mátét a Kutasiak s általában a pusztaiak őszinte bizalmáról. Ugyancsak szép szavakban üdvözölte a Gazda Szövetség fent már említett kiküldötteit. Kérte őket, hogy Bernáth István, a Gazda Szövetség elnökének és dr. Czettler Jenő igazgató ur őméltóságának tolmácsolják meleg üdvözletüket s hazánk e két kiváló közgazdászát a kutasiak szeretetéről és ragaszkodásáról biztosították. Ezen üdvözlő szavakat elsősorban Lázár Dezső elnök köszönte meg. Hosszabb beszédében különös képen az alföldi gazdák helyzetét világította meg és hogy a csereakcióra, amelyet dr. Tölgyes István titkár úrral még a múlt év ősze folyamán tervbe vettek, miért van szükség. Kifejtette, hogy a mi gazdáink, akik szorgalom tekintetében a világ összes gazdáival szemben első helyet foglalnak el, gazdasági rendszerünkkel csak azért vannak elmaradva, mert a múltban senki sem törődött azzal, hogy a tudásukat gyarapítsák. Az alföldet évtizedekkel ezelőtt is elhanyagolták és a régi szép nagy Magyarország nemzetiségekkel lakott széleire vittek minden kultúrát. Alföldünk meg van fosztva minden olyan intézménytől és kelléktől, amely mezőgazdaságunk fejlődését intenzívebbé válását lehetővé tenné. A háború és összeomlás óta gazdaifjaink nélkülözték azokat a mezőgazdasági iskolákat, amelyek a gyakorlati tudásukat elméleti tudással egészítené ki. Gazdaifjainknak a németországi kintlétüktől olyan sokat vár, amit egyelőre meg sem tudnánk állapítani, a nagyon előrehaladott német mezőgazdaság mellett hiszi és reméli, hogy gazdaifjaink a hatalmas nagy egységes Német nemzettől meg fogják tanulni azt a fajszeretetet, amely fajszeretet ösítette a németekbe azt a hihetetlen szorgalmat, türelmet és kitartást, amely sajnos a szalmalángként lobbanó magyar emberben nem volt meg. Igaz örömmel tölti el, hogy Hódmezővásárhely gazdái ezt a nagyfontosságú csereakciót oly szeretettel fogadják, hogy 22 gazda ifjú jelentkezett Egyesületünknél. Hiszi, hogy a kutasi gazdák gyermekeiket ki fogják küldeni, hogy azok tapasztalatban és tudásban gyarapodva térjenek haza öt hónap múlva. Úgy magunknak, mint családjuknak és sokat szenvedett hazánknak értékes alkotó munkásai lehessenek. A magyar gazdaszövetség tisztviselője Bazsó András, Bernáth István és dr Csettler Jenő Őméltóságainak üdvözletét tolmácsolta, majd utánna dr Tölgyes István hosszasan beszélt s a jelenlévő gazdák érdeklődése mellett kifejtette a mezőgazdaságunk jövőjét s jelenlegi képét. Jázmes megkapó képekkel tárta elő Németország óriási mértékben előre haladott kultúráját. Majd kérte a gazdákat, hogy ugyanolyan megértéssel legyenek a kutasiak, mint a központban levő gazdák. Ragadják meg az alkalmat, hogy gyermekeiket kiküldhetik Németországba, mert fiaik ott meleg családi otthont kapnak, mint hiszi és reméli, hogy a cserébe jövő német ifjú gazdákat hagyományos magyar vendégszeretettel fogadják s igazi családtagokét tekintek. Munkaerőben sem éri veszteség gazdáinkat, mert a német gazda ifjaikat fel kell, hogy használják a munkában, mert a németek is fel fogják használni a mi fiainkat a gazdaságukban. Végül jelzi, hogy április 30-án lesz Hunvásárhelyről az indulás a reggeli gyorsvonattal. Délután indulnak a Budapesten országunk minden részéből összejött gazdaifjak. Külön kocsit eszközül ki a Gazda Szövetség ifjainknak, hogy minden átszállás nélkül megérkezhessenek az előre megállapított városba. Budapestről való elindulás alkalmával a magyar Gazdaszövetség részéről ünnepségek keretében lesz az elbúcsúzás, amely búcsún a nagyszámú képviselőkön kívül a minisztérium majdnem minden tagja C jelen lesz, úgy az után a kalauzolást, valamint a németországi elhelyezést dr. Tölgyes István fogja elvégezni. Aki azt a beosztást, hogy melyik ifjú melyik németországi városba kerül, néhány nap múlva elkészíti. Ugyancsak tájékoztatja a gazdákat, hogy úti költség 6 q búza lesz s azonkívül B—4 q búza ára szükséges zsebpénznek. Útra egy öltöző ünneplő ruhát is vigyenek s reméljük, hogy ez a ruha, magyaros jellegű lesz, (csizma, csizmanadrág, zsinóros ruha,) 2 munkaruhát és 4 váltás fehérneműt kell még vinni. Gregus Máté megköszönte az ottani gazdák nevében K. Tóth Bálint üdvözlését. Amikor az alelnökséget elfogadja, reméli, hogy egymást megértő és támogató munkában a vezetőség ezen mostani összetételében a vásárhelyi közönség érdekében nagy, hatalmas építő munkát fog teljesíteni. Állítja, hogy még a mostani szerencsétlen megcsonkított állapotban is oly sok értéke van országunknak, amely biztosíték arra, hogy az ország el nem veszhet, csak ez a maroknyi magyarság régi átkától, a széthúzástól szabaduljon meg s helyette az egymást megértő munkát Magyarország építésére, nagy egységes országunk visszaszerzésére fordítsa. Nagy beruházásokat akar az ármentesítő, sok pénzre van szüksége. Kimélyítik a hódtói csatornát. Lapunk múlt számában megírtuk, hogy Fejérváry Bertalan tanácsnok és Vörös Sándor adótiszt Szentesre, a Kőrös-Tisza-Maros Ármentesítő társulat igazgatóságához utaztak, hogy ott Vásárhely közönségét érdeklő ármentesítési járulékokról tárgyaljanak az igazgatósággal. A tárgyalás eredményéről az alábbiakban informálta tudósítónkat Fejérváry Bertalan tanácsnok : Az ármentesítő társulatnál folytatott tárgyalásoknál a számvevőség vezetőin kívül jelen volt Palasovszky Béla tanácsos is. Előadták a kiküldötteknek, hogy a Pusztafensik és K. T. M. egész kivetési lajstromát revízió alá vették s az adókulcsokat úgy állapították meg. Ezen adókulcsokat Fejérváry tanácsnoknak át is adták, aki magával hozta s ezen kulcsok alapján a kivetés helyességét, vagy helytelenségét ellenőrizni lehet itt helyben. A Pusztafensikot az ártéri jámlék megállapítása végett 4 kategóriába sorozták a felszín magassága szerint. A Kőrös-Tisza-Maros ármentesítői járulékok kivetésével még nincsenek készen s előre láthatólag május hó vége előtt nem is lesz meg teljesen. A kulcsok igen magasak, különösen itt Vásárhelyen, de itt fordult elő a legtöbb panasz a vadvizek ellen. Most ha ezen kulcsok alapján megállapított adó befolyik, akkor elegendő pénz áll rendelkezésére s gyökeresen tudják orvosolni a panaszokat. Ha a kirovás ellen valakinek panasza merül fel, az felvilágosításért az adóhivatalhoz fordulhat. Forgalmi adót kötelesek fizetni a tenyészapaállattartók. Tegnap délelőtt a gazdasági ügyosztálynál megjelent a forgalmiadóhivatal kiküldötte, aki a tenyészapaállattérték névsorát kérte a hivatal számára. A miniszteri rendelet értelmében ugyanis forgalmi adót kötelesek fizetni mindazok a tenyész apaállattartók, akik akár mént, bikát, kost vagy kan disznót tartanak azon célból, hogy másoknak bérért fedeztessenek. Felhívjuk gazdatársaink figyelmét a fentiekre annyival is inkább, mert a forgalmiadó ellenőrök most már az apaállattartók névsorát megkapták s mindenkihez ki fognak menni ellenőrizni. Ha valaki a forgalmiadót nem fizette be, bírságolni fognak. Újítások a kereskedelmi és iparkamarai illeték kiszabásánál. A kereskedelmi és iparkamarai illetéket ezideig teljesen az 1868 évi VI. tc. alapján szabták ki. Most azonban szabályozták s a kategóriákat kiegészítette az uj rendszer az eddigiekkel szemben. Iparkamarai és keresk. illetéket tartoznak fizetni aközségek, és városok azon üzemei után, amelyek társulati adó alá esnek, ugyancsak ezen illeték alá esnek ezek napi biztosai. Az illeték kiszabásánál adóalapul szolgálnak: általános kereseti adó, jövedelem adó, társulati adós jutalékok utáni különadók alapján. Az adókulcsokat a kamarák költségvetésük tárgyalása alkalmával teljes ülésükben állapítják meg. Az így megállapított kirovást jóváhagyás végett a minisztériumba felterjesztik. Jóváhagyás után a városok polgármestereinek leküldik a további eljárás s a behajtás foganatosíttatása végett.