Vásárhelyi Ujság, 1925. július-szeptember (5. évfolyam, 66-134. szám)
1925-06-02 / 66. szám
2 lyozni a régi, nagy Magyarország visszaszerzésében sem az oláh, sem a rác, sem a cseh szurony s akkor bizhatunk és büszkén mondhatjuk el a költővel: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszekMagyarország feltámadásában! Ámen. A Gazdasági Egyesület nevében Kovács Sebestyén Zoltán alelnök tartott mély, tömör gondolatoktól áthatott beszédet. A külországokban — úgymond — végig felépítették a hősi halált halt katonák emlékének megörökítésére az emlékműveket. Mennyivel inkább szükségünk van nekünk az ilyen emlékművekre. Kint járt több gazdatársával Olaszországban. Örömmel lehet megállapítani, hogy a hivatalos körök mindenütt elismerik a mi igazságainkat. S ígéretet is tettek arra nézve, hogy a mi irredenta törekvéseinket mindenkor támogatni fogják. Utána a Külsőerzsébeti Olvasókör nevében Aczél László tanító tartott tartalmas, izzó hazaszeretettől áthatott beszédet. A Külsőszerházi Olvasókör és Ifjúsági Egyesület nevében Kardos Bálint tanító mondott megható beszédet s helyezte el koszorusukat. A Héjjadalmi Gazdálkodók Köre nevében Varga Sándor elnök tette le tiszteletük és hálájuk csokorját. A Kardoskuti Olvasókör rózsacsokorját ifj. Ciregus Máté elnök helyezte el kegyeletes szavak mellett. A Kardoskuti Fogyasztási Szövetkezet nevében Németh Bálint, a Belsőszerházi Olvasókör nevében Deák Mihály elnök, az Ifjúsági Egyesület nevében ifj Győri József helyezte el a kegyeletük virágkoszorúját. A bajtársak nevében Herczeg Ferenc mondott beszédet. A Gazdasági Egyesület koszorúját Szathmáry Dezső G. E. titkár a következő szavakkal helyezte el: Megdicsőült magyar hősök! A Gazdasági Egyesület hervadó koszorúját azzal a szent ígérettel helyezem el a soha el nem hervadó emléketekre hogy mig itt a nagy rónaságon magyar szó hangzik, magyar dal zeng, addig dicső emléketek élni fog és példáitok követésére mindig készek leszünk. Imre Sándor Kovács Jenő tanító versét szavalta el hatást keltően. Knapecz Rózsika és Surinya Juliska kedves szavalatai után a vegyes kar énekelt egy hazafias darabot. Megható jelenet volt, midőn Békési Balázs és Szegfű János kis hadiárvák mondták el verseiket édesapjuk, illetve testvérük emlékénél. Végül Kmetykó Károly tanító átvette az emlékművet s tett arra fogadalmat, hogy az iskolában a gyermekeket mindig a hősök szellemében fogja nevelni. Az ünnepség a Hymnus éneklésével ért véget. Az emlékművet a Kriván-testvérek készítették. A törzsoszlopa előtt egy honvéd szakaszvezető áll természetes nagyságban, kezében a hősök nevei előtt meghajtott zászlóval. Az emlékműre az alábbi elesett hősök nevei vannak felvésve: Kiss Ernő, Imre Sándor, Széll Pál, Széll Imre, Széll János, Godács János, Mészáros János, Imre Sándor, Borda István, Borda József, Nagy Lajos, Nagy László, Takács Imre, Imre Kálmán, Imre István, Szabó János, R. Balogh Imre, R. Balogh Sándor, Olasz Sándor, Böjti Antal, Kun Imre, Deák Ferenc, Békési József, R. Oláh Imre, Balogh Márton, Molnár János, Molnár József, Kun Pál, Molnár András, Karasz Bálint, Banga István, Vincze Albert, Vincze Sándor, L. Tóth József, Kárász Imre, Héjjá Ferenc, Molnár Gyula, Kotormán Sándor, Kotormán István, L. Tóth Demjén, Csáki Ernő, Lukács József, Fejes József, Imre Pál, Égető Sámuel, Bereczki Sándor, Petrecz Lajos, Cs. Szűcs Ferenc, L. Tóth Sándor, Imre Ernő, Imre Lajos, Varró Sándor, Fejes József, Olasz Bálint, Takács Bálint, Nagy Bálint, Juhász N. Károly. Az ünnepély után bankett következett, amely alatt Kmetykó Károly tanító Horthy Miklós kormányzóra mondott köszöntőt s javasolta, hogy táviratilag üdvözöljék, vitéz Vedres Gyula alezredes a tanitónéraés a tanítóra mondott köszöntőt. A Kenyeretéglási Olvasókör üdvözletét pedig Tárkány Szűcs Ferenc körelnök tolmácsolta meleg szavakban. Köszöntőt mondtak még Kun Béla képviselő, Márton Árpád ref. lelkész, Gally János róm. kath. káplán, Rostás István, a róm. kath. egyház gondnoka. A kardoskuti ünnepélyre meghívta a vendégeket Német Bálint a Fogyasztási Szövetkezet elnöke. A bankett után műkedvelői előadást tartott az ifjúság igen szép számú közönség jelenlétében, melynek végeztével a hazafias érzelmeiben gyarapodva hagyta el az ünnepély színhelyét a nagyszámú közönség. Vásárhelyi Újság 1925 június hó 3. Ufa élményeim Németországból. (Tapasztalataim az 1924. évi magyarnémet csereakcióban való részvételem alkalmával a megvett útról, az ott látottakról, a német népről és kultúráról.) Irta: Juhász Nagy Vilmos. Fogyasztási szövetkezeteik nemcsak a legelsőrendű árukat tartják raktáron, hanem emellett olcsóbban is tudják árusítani. Pedig valamikor ők is a kezdet kezdetén sokszor ráfizettek a saját szövetkezeteik áruira. De most már busásan visszatérült a szövetkezeteikbe helyezett tőke kamatai. Mert azt ők is tudták, hogy egyszerre mindent úgy sem lehet nyélbe ütni és csak ernyedetlen szorgalommal dolgoztak tovább. És ma már nemcsak, hogy kibírják, de le is tudják törni a konkurenciát. Ilyen szövetkezeti úton van megoldva az értékesítés is. Említésre méltó ilyen intézményeik a tejszövetkezetek, a termény- és állatértékesítő helyek, burgonyafeldolgozó gyárak, cukorgyári és sörgyári szövetkezetek. Nagyban elősegítik a gazdasági téren való boldogulást még a különböző gazdasági szaklapok járatása, amelyek egy gazda asztaláról sem hiányzanak. Oda, ahol voltam, járt 3 gazdasági szaklap, 1 kertészeti, 1 baromfitenyésztési és 1 méhészeti szaklap, ezenkívül 3 politikai lap, 1 bélyeg és 1 képes újság. Ezek egy 36 holdas kisgazdához jártak. De másutt is igen csak úgy volt. Vájjon nálunk hány kisgazdának jár csak egy helyi gazdasági lap is? Bizony nem soknak. Így azután a nagyon jól értesült kereskedők úgy veszik meg termelvényeinket, ahogy csak akarják. És mégsem akarunk szövetkezni, vagy legalább is a meglévőt támogatni. Pedig akkor még, hej, de,akszor meg fogjuk vakarni a liba, pulyka eladásnál a fülünk tövét, mint a múlt év végén. Máskülönben a németek igen józan életet élnek. Vasárnap egész délután elüldögélnek egy-egy pohár sör mellett, fontos mezőgazdasági kérdések vitatása közben. Részeg embert meg egyáltalán nem volt alkalmam látni. A falubeli korcsma csendjét sohasem veri föl duhaj lárma. Ez leginkább idegenek befogadására, táncvigalmak tartására szolgál. Étkezésük sokkal gyengébb mint a miénk, de ha megszokjuk, meg lehetünk vele elégedve, mert a gyengébb minőséget bőségesen kárpótolja az, hogy naponta ötször étkeznek. Napközben tízórait és ti tonnát a munkába, letelepedve,az elmaradhatatlan cukornélküli feketekávéval fogyasztották el. Barna rozskenyeret sütnek. Sütemény és hús nem sokszor kerül az asztalra. Annál sűrűbben a főzelékek. A főtt burgonyát sokszor kenyér helyett használják szalonát, tojást, halat, vajat esznek vele. Gyakori eledelük a hering valami nyelvféle alakban, a vaj, a sajt, az édesített gyümölcs- és zöldségfélék. Főételük a kitűnő »burgonya.« készítenek az áfonya összetört bogyóiból jól megcukrozva egy igen finom csemegét, ami az ember fogát tökéletesen úgy befogja, mintha tintát ivott volna. Júniusban meglátogatott a barátom. Én kimentem elébe az állomásra. Persze elkerültük egymást, mert közbe én egy finom gyümölcsű cseresznyefára akadtam, ami igen lekötötte a figyelmemet. Mikorra hazaértem, barátomat már jól tartották német szüleim áfonyával, amiről még ezideig nekem halvány fogalmam se volt, hogy micsoda Mikor megláttam őt a fekete fogakkal, először nem akartam megismerni, azután meg mindég azzal gyötörtem, hogy minek ivott tintát. Ez csak addig tartott, míg én is be nem laktam ez ördöngös ételből, hogy azután egymás fekete fogán mulassunk. (Folyt, köv.) Tervek és remények. Előbbi két cikkemben rámutattam arra, hogy az ország különböző állású vezető férfiai mennyire bíznak a magyar nők hazaszeretetében s ettől a hazaszeretettől mily sokat várnak. Némelyik beismeri, hogy oly sok az, amit ma a magyar asszonyoktól kívánnak, miszerint azt elvégezni csak a családjukért, hazájukért önfeláldozásra, lemondásra kész, saját magával, saját személyével semmit nem törődő oly egyének képesek, akikből a magyar nemzet aszszony tábora . A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége áll, — eltekintve attól a kevés önző, komoly munkára képtelen csoporttól, aki a mai válságos helyzetében is nemzetének sorsával nem, csak a saját szórakozásával törődik csupán. A Mansz közművelődési szakosztálya minden kedden délután összejövetelt tart, melyeken már most előkészítik az őszi hazafias szórakoztató délutánok műsorát. Sorra kerülnek itt az időszerű kérdések tárgyalásai, úgymint: Mi a magyar asszony kötelessége a nemzet mai válságos korában. Milyen Isten csapása a kommunista uralom. Mit tett nálunk és mivé sülyeztette a hajdani nagy hatalmas magyarságot. A cserkészet hatása a nemzet erősödésére. Rabságban élő magyarok emberfeletti küzdelme magyarságukért. És sok más fontos közérdekű tárgy ismertetése. Egyelőre ezek azok a tervek, melyek által a Mansz vásárhelyi szervezete reméli, hogy nemcsak tagjai, de a többi sok vidéki szervezetek között is számottevő tagja tud lenni a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének. Reméljük, hogy ennyi komoly munka Szép a bőre s Szebb lesz, ha szappant, pudert, arckrémet Fáry Bélától veszi. Hófehély lesz a fogsora, ha fogport, fogkrémet, szájvizet ugyanott szerez be izzadás ellen használjon hintőport, kölni vizet s mindezt a legjobb minőségben és legjutányosabban beszerezheti Fáry Béla drogériájában IV. Andrássy utca 5. szám. tervbevevésének láttára, érdemesnek tartják a város azon asszonyai is a Mansz munkájában való részvételt, kik eddig nem találtak itt elég nagy és fontos munkakört hazaszeretetük és tudásuk részére. Reméljük, hogy a keddi összejövetelek látogatottak lesznek. Hozza ide Vásárhely minden asszonya, ha eleinte csak hallgatag érdeklődését, de később bizonyosan lelkes gondolatait és eszméit is. A Mansz közművelődési (kultur) szakosztályának vezetősége nevében Demeter Istvánná. Népművelési Tájékoztató. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr az iskolán kívüli népművelés tartalmi egységének létrehozása és biztosítása érdekében megállapította a népművelés körében tartozó ismeretanyagot s azt tárgykörökbe csoportosítva Népművelési Tájékoztató címen — 17.000-VIII. a. 1925. sz. alatt — kiadta, s elrendelte 32.292- 1925. sz. a., hogy ezen Népművelési Tájékoztatóban foglaltakat a törvényhatóság a népművelés irányításánál tartsa szem előtt és alkalmazza, s kimondta, hogy a jövőben csak az olyan tevékenységet fogja »népművelésnek tekinteni«, amely ezen rendeletben foglaltaknak megfelel. A Népművelési Tájékoztató beszerezhető Budapesten. V. ker. Báthoriucca 12. földsz. 1. sz. alatt a minisztérium Diapozitív Központjában 8.000 koronáért. Minthogy a népművelési, szabadoktatási tevékenység iránt érdeklődő, nemesen gondolkozó polgárság—olvasókörök, egyesületek, intézetek, intézmények vezetőségei tagjai, stb. — körében, lehetnek esetleg számosan is olyanok, akik a Tájékoztató eredeti példányának beszerzésére időt nem fordíthatnak, éppen azért elhatároztuk, hogy a Népművelési Tájékoztató főbb fontosságú anyagát itt ismertetni fogjuk. Az iskolán kívüli népművelés tartalmát alkotó ismereteket a Tájékoztató tizenegy tárgykörbe csoportosítja, ekképen: Az egyes tárgykörök s azok tartalma : Az ember lelki és erkölcsi világa. Vallásosság. Igazságosság. Mások életének, szabadságának, hírnevének, vagyonának tiszteletben tartása. Becsület. Szeretet. Szülőföld és hazaszeretet. Józan életmód. Mértékletesség. Kötelességtudás, önuralom stb. Műveltség, önművelés, önismeret.