Vásárhelyi Ujság, 1926. július-szeptember (6. évfolyam, 145-220. szám)
1926-07-01 / 145. szám
Hódmezővásárhely, 1926 julius 1. Csütörtök. Ara 1000 Kel-ik évfolyam, 145-ik szám, Jásárhnyi Ilisse Gazdák független politikai napilapja. Előfizetési díj: Helyben egy hóra 25.000, negyedévre 75.000 korona. Vidékre postán küldve egy hóra 30.000, negyedévre 90.000 korona. Főszerkesztő: LÁZÁR DEZSŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kerület, Virág u. I. Erdei-nyomda. Telefonszám: 209. mbbdián mu—niitiumra Tegnap délelőtt tartotta meg városunk törvényhatósági bizottsága június havi közgyűlését A közgyűlést dr Soós István polgármester egynegyed 10 óra után néhány perccel nyitotta meg, bejelentvén, hogy dr Aigner Károly főispán Budapesten való elfoglaltsága miatt a közgyűlésen nem vehet részt. Kéri a bizottsági tagokat, hogy a napirenden levő tárgyakat a helyzet komolyságához mérten tárgyalják. A közgyűlés megnyitása után a május hóról szóló polgármesteri jelentés ismertetése következett. Mi van a város gazdaságával ? A polgármesteri jelentéssel kapcsolatban Bodrogi Bálint bizottsági tag szólalt fel. Többen panaszkodtak neki a közönség részéről, de maga is meggyőződött róla, hogy a város gazdálkodása nem mintaszerűen folyik, mert dacára, hogy közel van a föld, mégis most szántották és vetették be. A vályoggödröknél pedig nem úgy történik a terület kihasználása, mint eddig, hogy egy méter mélyen hordták el a földet, hanem csak a föld színét hordják és már több mint két holdról, ahol most szántás volt, elhordták a földet. Javasolja, hogy az állapot megvizsgálására küldjenek ki egy bizottságot, melynek olyan emberek legyenek a tagjai, mint Lázár Dezső és Lázár Lajos gazdasági főtanácsos urak. A városnak négy lova állandóan kint van az egyik tanyán, ahol nincs kút, itatni mindig be kell hozni őket a városszéli kúthoz, ahol mindenféle betegségeket megkaphatnak. Czuczi József bizottsági tag hasonló tartalmú felszólalása után dr Juhász Mihály tanácsnok válaszolt. A cigányéri vályoggödröket s a körülötte levő szántóföldet Petróczki József bérelte néhány éven keresztül, azonban a bért nem fizette, ezért el kellett venni tőle. A közgyűlés határozata alapján újból bérbeadták, hogy a bérlő miképen használja, a városnak beleszólása nincs. Ami a földhordást illeti, az a megjegyzése, hogy jogában áll mindenkinek ingyen földet hordatni akár bel-, akár külterületre. A szántás és vetés azért maradt ilyen későre, mert a föld vizes volt és eddig bemunkálni nem lehetett. A lovakra vonatkozólag pedig bejelenti, hogy tényleg van ott a városnak négy lova már évek óta azért, mert a város istállójában nem férnek. A kutat ott nem lehet használni, mert a vize egészségtelen és óhatatlan. Bodrogi Bálint ismételt felszólalása után a közgyűlés tudomásul vette a polgármesteri jelentést. Dr Soós István polgármester kéri a bizottsági tagokat, hogy ilyen kicsinyes ügyekkel ne foglalják le szinte órahosszáig a közgyűlés idejét, mert ezt a dolgokat bármikor el lehet rövid úton intézni a szaktanácsnokkal, vagy ővele, a polgármesterrel. Ősszel adják ki a vadászterületeket. Ezután dr Szomor Dezső bizottsági tag azon indítványának tárgyalása következett, mely szerint az indítványt tevő azt javasolja, hogy a vadászterületeket október hó második felében adja ki bérbe a város. A tanács elfogadásra ajánlja az indítványt. Dr Genersich Antal bizottsági tag 10 évre való bérbeadást javasol, mert ezáltal nagyobb befektetéseket eszközölnének a bérlők. Balogh Sándor, Hős Nagy Kálmán és Bodrogi Bálint bizottsági tagok a 6 évre való bérbeadást javasolják. Soós István dr polgármester hozzászólása után a közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el, így tehát ősszel 6 évre kiadják a vadászterületeketés ugyanakkor rendezik a tilosított területek ügyét is. Státusrendezés, szolgálati pótlék ügye. A státusrendezés véglegezése ügyében tett tanácsi javaslatot dr Bereczk Pál h. tanácsnok ismerteti. Ezzel kapcsolatban dr Mónus János bizottsági tag szólalt fel, kérdést intéz a tanácshoz, hogy van-e arra nézve miniszteri rendelkezés, hogy az újonnan választott tisztviselők egy fizetési osztállyal lejebb sorozandók, de a jelenlegi állapotmegtartandó azokra nézve, akik a rendelet megjelenésekor már magasabb fizetési osztályban voltak. Dr Medveczky Imre h. főjegyző ismertette az idevonatkozó miniszteri rendeletet. Dr Mónus János ismételt felszólalásában a szolgálati pótlék ügyét tette szóvá. A méltányosság alapján való megoldás mellett van. Majd előterjeszti a bizottság javaslatát, mely a következő:. A mindenkori polgármesternek érintetlenül maradna a most élvezett szolgálati pótléka, a többi sablonos állásokban levő tisztviselők pedig a jelenlegi fizetési osztály és a következő magasabb fizetési osztály közötti különbözetet kapnák szolgálati pótlék fejében, ez azonban a nyugdíjba nem számítható be. A behelyettesített tisztviselők szolgálati pótlékban nem részesülhetnek. Ha valamely tisztviselő magasabb fizetési osztályba lép elő, abban az esetben az eddig élvezett szolgálati pótlékot kapná mindaddig, amíg ebben a magasabb fizetési osztályban is eltölt annyi időt, hogy a szolgálati pótlék megillesse, akkor az előzőleg élvezett fizetés be fog olvadni a magasabb fizetés után járó szolgálati pótlékba. A tisztviselőknek be kell látni, hogy a város nem bírja a magas szolgálati pótlék fizetését, nincsen földje, a kiadásait az adók 90 százalékából kell fedezni. Békés elintézést akar a törvényhatóság, csak a tisztviselők mutassanak engedékenységet. Lázár Dezső gazdasági főtanácsos bizottsági tag felszólalásában kifejti, hogy a bizottságot összehívatta azért, hogy a törvényhatóság és a tisztviselők között a szolgálati pótlék miatt felmerült ellentéteket közös megegyezés alapján elintézze. Egy kérése van a tisztviselőkhöz és pedig az, hogy minden nagyobb beszédek nélkül fogadják el a dr Mónus János által előterjesztett javaslatot. Kun Béla nemzetgyűlési képviselő ugyancsak a békés megegyezés mellett van. Javasolja, hogy a polgármester 5 percre függessze fel a gyűlést, ezalat elkészülnek a tisztviselők a javaslatra vonatkozó válasszal. Lázár Dezső gazdasági főtanácsos ismételt felszólalásában rámutat arra, hogy a törvényhatóság mindig méltányos volt midőn a tisztviselők javadalmazásáról volt szó. Balogh Sándor bizottsági tag a dr Mónus János által tett előterjesztés elfogadását javasolja. Dr Csáky Lajos mint helyettes polgármester szólt hozzá, az oláh megszállás óta a helyettes polgármesterséggel meg van bízva, soha fizetésemelést nem kért, pedig ez a tisztség anyagilag is terhes reá. Aknamunka következménye az, hogy a szolgálati pótlékot megállapító közgyűlési határozat ellen az effektuálás után megindult a hajsza. Kitör a vihar. A főügyész ezen szavaira dr Mónus János bizottsági tag oda kiálltja: Félrevezették a törvényhatósági bizottságot. Dr Csáky Lajos tiltakozik az ellen úgy a maga, mint a tanács részéről, hogy félrevezette volna a tanács a közgyűlést. Lázár Dezső: Igenis félrevezették a közgyűlést. (Óriási zaj minden oldalon.) Kun Béla : Elvégre mi sem vagyunk cselédjei a tanácsnak. A zaj csillapultával ismét Lázár Dezső gazdasági főtanácsos emelkedett szólásra. A közgyűlést megelőzőleg a bizottsági tagok — akiket Lázár Lajos gazdasági főtanácsos, mint a városi polgári párt elnöke szokott öszszehívni — értekezletet szoktak tartani, hogy a napirenden levő ügyeket megbeszéljék, hogy minél simább lefolyása legyen a közgyűlésnek. Azon alkalommal is volt értekezlet s ott 23.000 aranykorona volt, mint a szolgálati pótlék összege ismertetve, éppen az előadó tanácsnok részéről. Valakinek tudni kellett már akkor, amikor ezen összeget kimutatta, hogy mennyi pénz szükséges a tervezett szolgálati pótlék kifizetésére. Kun Béla : Bereck Pál dr tanácsnok belevitte a tanácsot a slamasztikába, most húzza ki belőle. Dr Bereck Pál d. tanácsnok: Az okmányok szerint tényleg 23 ezer aranykoronáról volt szó, de nem ő állította össze, kéri a fegyelmi megindítását. Lázár Dezső gazdasági főtanácsos : Koncedálja azt, hogy nem szándékosan történt a tanácsnok részéről a téves informálás, de koncedálja azt is, hogy mégis csak történt mulasztás valaki részéről, mert másképpen nem következhetett volna be az, hogy a 23.000 aranykorona a kifizetés alkalmával még egyszer annyi összegre emelkedjen. Dr Mónus János bizottsági tag felszólalásában ismerteti, hogy György Henrik miniszteri kiküldöttel érintkezésbe lépett és kérte, hogy a pénzügyi tanácsnoktól és a főszámvevőtől kérjen felvilágosítást a szolgálati pótlékra vonatkozólag. Dr Bereczk Pál: Tőlem nem kért semmi felvilágosítást. Kun Béla: Ha előbb felfüggesztették volna a közgyűlés tárgyalását, akkor nem következett volna be ez az általa is sajnálatos esemény. Ezek után dr Bereck Pál h. tanácsnok a szolgálati pótlék történeti részét ismerteti részletesen. Balogh Sándor: Javasolja, hogy mondja ki a közgyűlés, miszerint a 6/1925. közgyűlési határozatot megváltoztatja, mert tévedésben volt a törvényhatóság, amikor megalkotta. E tárgy fölött majd újból fog határozni. Dr Genersich Antal túlzott önérzetességnek és büszkeségnek tartja dr Csáky Lajos tiszti főügyész kijelentéseit. Lencse Ernő bizottsági tag Balogh Sándor indítványát fogadja el. Dr Soós István polgármester miután több felszólaló nem volt, feltette a kérdést a státusrendezés véglegezésére vonatkozólag. A tanácsi javaslat újbóli ismertetése után a státusrendezés véglegezésére vonatkozó előterjesztést a közgyűlés elfogadta. Tíz percre felfüggesztik az ülést. A szolgálati pótlék végleges rendezése előtt Soós István dr polgármester 12 órakor 10 percre felfüggeszti ülést. A tíz perc egy kissé elnyúlt, mert egy óra előtt 10 perccel nyitotta meg újból a közgyűlés tárgyalását dr Soós István polgármester. A tisztviselők részéről adandó választ Bereczk Pál dr. tanácsnok ismertette, mely a következő: A mindenkori polgármester megkapja a most élvezett szolgálati pótlékot. A Vl-ik fizetési osztályban lévő tisztviselők az egy fizetési rang különbözetét kapják, de ezen összeg a nyugdíjba be nem számítható. A behelyettesítettekre nézve hasonló elbánást kérnek. A jövőre nézve szabad kezet ad a tanács a törvényhatóságnak. Ezen szolgálati pótlék a jogerőre emelkedés utánni elsejétől kezdve esedékes. Tizenegy év alatt kapják meg a teljes különbözetet, mert 5 év után 50%, 3 év után 25% és 3 év után 25%. Dr Mónus János elfogadja a tisztviselők ajánlatát. Balogh Sándor: A behelyettesített tisztviselők részére nem helyesli a szolgálati pótlék folyósítását. Javasolja, hogy írjon fel a törvényhatóság a belügyminisztériumba, hogy az üresedésbe lévő állásokat betölthessék. Dr Soós István : Törve szabályozza a betöltés módját, szükségtelen a felirat. A közgyűlés elfogadta a tisztviselők ajánlatát s ezzel a több mint egy év óta vajúdó szolgálati pótlék ügye végleg megoldást nyert. Miután az idő már nagyon előrehaladt dr Soós István polgármester a tárgyalást délután fél 4 óráig felfüggesztette. Megszavazták a helypénz szabályrendeletet a részleteiben is. Négy óra előtt néhány perccel nyitotta meg újból a közgyűlés ülését dr Soós István polgármester. Endrey Béla tanácsnok és társai, valamint Székely János tb. aljegyző részére ideiglenesen folyósított pótlékokat a közgyűlés véglegesnek mondta ki. A csendőrség és államrendőrség elhelyezése céljából vásárlandó épület vételárához 100—100 millió korona hozzájárulást szavazott meg a közgyűlés. Ezután a helypénzszedési szabályrendeletnek a részletekben való tárgyalására került a sor. Dr Bereck Pál h. tanácsnok ismerteti a kiküldött bizottság által javaslatba hozott helydíjakat. Balogh Sándor szól hozzá elsőnek. Nincs kifogása az útépítés ellen, mert arra szükség van, de a helypénzből nem tartja az útépítést megvalósíthatónak, mert ötven százaléka rá megy az adminisztrációra s a közönséget pedig zaklatásoknak teszik ki. Javasolja, hogy a helypénz szabályrendeletet egyszers mindenkorra vegye le a napirendről a közgyűlés. Bodrogi Bálint: Se testemnek, se lelkemnek nem kell a helypénz. Ellene szavaz a helypénznek. Hős Nagy Kálmán: Csak a kisembereket sulytja a helypénz. Balogh Sándor javaslatát fogadja el. Dr Genersich Antal a helypénz elfogadását javasolja. Dr Halász Manó hosszabb beszédben sorakoztatja fel érveit az útépítés és a helypénzszedés elrendelése mellett itt zaklatásoktól — úgymond — csak az olyanok félnek, akik ki akarnak bújni a törvényes következmények alól. Elfogadásra ajánlja a tanács javaslatát. Gregus Máté, Lencse Ernő és Kun Béla a helypénz ellen szólalnak fel a napirendről való levételt javasolják. Dr Mónus János azt állítja, hogy a helypénzből nem lehet az utakat kikövezni. A bírságból több befolyna, mint a helypénzből. Dr Soós István hozzászólása után Lázár Dezső szólalt fel. Nem akart hozzászólni, mert már unásig beszéltek a helypénzről. A helypénzszedés, illetve az utak kiépítése nemcsak a gazdák, hanem az iparosok és kereskedők érdeke is. Népszerűségét — úgymond — nem akarja felhasználni, hogy embertársait a sötétségben tartsa, hanem azt akarja, hogy tudásával meggyőzze és felvilágosítsa őket. Más városban szívesen megfizeti a helypénzt csak itt sajnálnák. A lelkes éljenzéssel és tapssal fogadott beszédét azzal fejezte be Lázár Dezső, hogy aki marad az elveszett. Ezután dr Soós István szavazásra teszi fel a kérdést s a közgyűlés 29 szavazattal 20 ellenében a tanács javaslatát fogadta el, így most már egy évi próbaidőre életbe lép a helypénz. A bírságot 1—10 pengőben állapították meg. A többi tárgyak elintézése után negyed 8 órakor Soós István d. polgármester a közgyűlést bezárta. A törvényhatóság júniusi közgyűlése. Ősszel adják ki a vadászterületeket, megegyezés a szolgálati pótlék ügyében, egy évre életbe lép a helypénzszedés.