Vásárhelyi Ujság, 1927. január-március (7. évfolyam, 2-73. szám)

1927-01-04 / 2. szám

Előfizetési díj: Helyben egy hóra 2 pengő (25.000 K), negyedévre 6 pengő (75.000 K). Vidékre postán küldve egy hóra 2 pengő 40 fll. (50.000 K), negyedévre 7 pengő 20 fll. (90.000 K) Gazdák független politikai napilapja. Főszerkesztő: LÁZÁR DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SZATHMÁRY TIHAMÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kerület, Lehel utca 1. szám Telefonszám: 209. M Ashiwoe! 11 lítM*zi képiselő választássa! kapcsolatos ügyek nytatrést végett 1927. január 4-én kedden este 8 órakor a „Tisza" szállóban lévő pártbemesnivetb. lyijgyünkitett értekezletet tartik. Tekintettel arra, hogy az értekezleten pártunk érdekeit közvetlen érintő kérdések elméjéről lesz szó, tisztelettel kérem pártunkhoz tartozó törvényhatósági bizottsági tagokat és összes párunkét, hogy a fenti értekezleten okvetlenül, lehetőleg teljes számban megjelenni sziveskedjenek. Hazafias üdvözlettel: Dr Genersich Antal s. k. pártelnök. Dr Imre József a hmvhelyi Egységespárt főrendiházi képviselőjelöltje Szomorú dolognak tartanák, ha városunk törvényhatósági bizottságának tagjai előtt igazolni kellene azt a körülményt, hogy dr. Imre József ny. egyetemi tanár, városunk örökös díszpolgára, a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem aranydiplomás díszdoktora, a Magyar Országos Orvosszövetség jelenlegi elnöke, ki áldásokban gazdag életéből harminc esztendőt töltött el városunkban, a közegészségügy és a kultúra szolgálatában, hogy ez a Krisztusi értelemben vett igazi férfi méltó arra, hogy Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú várost a most megalakuló főrendiházban képviselje. A dr. Imre József neve,, mint a nemes lelkű emberbarát, az ideálisan gondolkozó és az önfeláldozásig lelkiismeretes orvos, az egyenes, érinthetetlen jellemű férfi s a sziklaszilárd, meggyőződéses állampolgár, a saját rajongásig szerető s e szeretetét nem szavakkal, de egy egész élet odaadó munkásságával igazoló, ízig-vérig magyar, igazi hazafi s mindezek mellett bensőségesebb, vallásos, hitbuzgó kálvinista jellem mintaképének megszemélyesítője, hogy úgy mondjuk, fogalommá vált a vásárhelyiek szivében és lelkében. Imre Józsefnek, sem nyílt, sem alattomos korteskedésre nincsen szüksége s e sorokat is csak azért írjuk, mert az ellenpárt, nem hozhatván fel egyébb kifogást dr. Imre József magasan kiemelkedő személye ellen, idegennek állítja be őt, ki állítólag nem közülünk való, ki nem ismeri, mi fáj a vásárhelyi népnek. Az ellentétek ezirányú aggodalmait kívánjuk eloszlatni jelen sorainkkal. A törvényhatósági bizottsági tagok jól tudják azt, hogy az anya számára nem lehet a fiú idegen s a hatalmassá fejlődött, a cserjéket messze túlnőtt tölgy sem szakadhat el gyökerétől. Dr. Imre Józsefnek szülővárosában, a Hódmezővásárhelyen végzett három évtizedes munkáját nem felejtheti el sem ő, sem Vásárhely népe, ezt igazolja, hogy nyugalomba vonulása óta megjelent úgyszólva minden orvosi és társadalmi munkájában, meleg szere- tettel hivatkozik a vásár-helyi viszonyokra, de ezt i i igazolja az is, hogy az ! ! egyetemi tanári tanszékre történt meghívása miatti távozása után 15 évvel Vásárhely közönsége szoborral örökítette meg nemes alakját s e szobor hirdeti a közkórház udvarán az igazi férfi hervadhatatlan érdemeit. Dr. Imre Józsefnek nincs szüksége a kitüntetésre, de Vásárhelynek van szüksége arra, hogy az ország szinejavából megalakuló főrendiházban olyan képviselője legyen, ki ezt a színig-vérig magyar várost múltjához s a nemzet jövője szempontjából sok reményt nyújtó jelenéhez képest méltóan képviselje. Ki a maga, minden hallgatót lenyűgöző, ragyogó szónoki képességével becsületet szerezzen ennek a sokszor és mélttatlanul megtépázott hir- j nevű városnak, ki halai- s más, átfogó, széleskörű tudásával, szinte páraíia- I nul gazdag lelki kincseivel s a mindennapi élet tűlé- s kedésén és vásári zaján felülemelkedett gondolkodás és érzésvilágával megtermékenyitőleg hasson a nemzet jövő fejlődésére évszázadokra kiható új főrendiház tárgyalásaira, hol nem egyes emberek aprócseprő bajait fogják intézni, nem bagatel bíró elé való pereket fognak tárgyalni, hanem egy ártatlanul meghurcolt, meggyalázott, megcsonkított, évezredes múltú nemzet új évezrede számára készítik majd elő a talajt, rakják majd le azokat az alkotmánypilléreket, melyeknek a jövő Nagy-Magyarország évszázados, nyugodt fejlődésének biztosítékául kell majd szolgálni: ebben a munkában Imre Józsefre van szüksége nemcsak Hódmezővásárhely városának, hanem ennek a sokat szenvedett szerencsétlen nemzetnek is. ___ _ _ _ ... _ Mindenki seperjen a maga háza előtt! A képviselőválasztások befejezése után becsületes őszinteséggel békejobbot nyújtottam politikai ellenfeleim felé s mint az Egységes Párt ez időszerinti elnöke tettem azt abban a reményben, hogy ezzel a polgári pártoknak a város jövő fejlődése szempontjából kívánatos együttműködésének lehetőségét s igy a közérdeket szolgálom. A túloldalon őszinte örömömre látszólag elfogadták ezt a békejobbot s ezt annál inkább tehették, mert én, mint az Egységes Párt elnöke a leghevesebb küzdelem idejében soha sem szóval, sem írásban az ellenpárt belügyeibe nem avatkoztam, a jelöltek nevét és személyét, sőt programját sem tettem kritika tárgyává, bár ezt megtenni fogom s tudja mindenki bőséges módom is lett volna. A „Reggeli Újság“ szombati számában az ipartestületi főrendiházi képviselőülésről megjelent cikk — sajnos — kiábrándított. Kun Béla képviselő úr úgy látszik nem tehetvén egyebet, nekiront a vezetésem alatt álló pártnak , ahelyett, hogy saját jelölését indokolná s érvekkel próbálná megvilágítani azt, hogy miért kell a törvényhatóságunknak az ő jelöltjét főrendnek megválasztania, kategorikusan, Caesari kegyetlenséggel kijelenti, hogy ő nem engedheti meg azt, hogy a mi pártunkban támadt egyenetlenséget Imre József nevével, mint lepedővel betakarjuk és hogy az általa is tisztelve tisztelt Imre József nevével az egység hiányára tapaszt tegyünk. Erre a kategorikus inpertinensre válaszom a következő: A képviselő úr által elfogadott és saját szeretetteljes modorában elmondott szavaival is megpecsételt becsületes, őszinte békéről nekem más fogalmaim vannak, de ettől eltekintve, kíváncsi vagyok arra, hogy milyen jogon akarja a képviselő úr megengedni, vagy eltiltani azt, hogy az Egységes Párt a főrendiházi tagságra kit, vagy kiket jelöljön, az én szerény véleményem szerint ez a pártnak annyira suverén joga s annyira tisztán belügye, hogy ezt megtiltani még egy a szempusztán vérszerződést kötő képviselőnek sem áll módjában, még akkor sem, ha egy időszaki bizottsági tagválasztásnál olyan fényes győzelmet arat is, hogy az ennek folytán felkelt nap fénye nemcsak az egész várost és csonka Magyarországot, de még a megszállott területeket is bearanyozza és megtermékenyíti. A pártunkban képviselő úr által kívánt betakarandó egységhiány, vagy egyenetlenség még inkább belügye a pártnak, amelybe beavatkozni legalább is nem ildomos, különösen nem önnek képviselő úr, ki saját beismerése szerint, állítólag jóindulatból s a mi pártunk győzelmének biztosítása érdekében szükségesnek tartotta megfelelő célzatossággal közölni pártunk egyik vezető tagjával, természetesen ferde beállításban, egy nyilatkozatomat. Ha a vélt egyenetlenségre abból következtet, hogy a hivatalos jelölő gyűlés előtt pártunk egyes csoportjaiban öt-hat olyan név is említtetett, kik alkalmasak arra, hogy ezt a nagy magyar várost méltóan képviseljék a főrendiházban, úgy itt tévedés csúszott a számításba, ez tisztelt képviselő úr, csak azt jelenti, hogy a Kunvásárhelyi Egységes Párt bővelkedik megfelelő jelöltekben s erre úgy én, mint pártunk minden tagja büszke és méltán , büszke is lehet. Hogy ebben a számításában is tévedett, azt fényesen igazolja dr Imre Józsefnek ön által meg nem engedett egyhangú jelölése. — Hogy a póttag kérdésében szavazással döntöttünk, egy alkotmányosan kormányzott országban ez sem szégyen, de nem is egyenetlenség, ezt majd fényesen fogja igazolni a választás. — Én, képviselő úr nem vagyok olyan kemény legény, ki parancsolni akarnék, iletve ítélni elevenek és holtak felett, én egy igazságos és becsületes ügynek szerény harcosa vagyok, ki mindig és mindenben készséggel hajlok meg az alkotmányos többség akarata előtt. Becsületes eszközökkel küzdök a közéletben és a közérdekért s nem magamért s mivel ezért a küzdelemért nem várok semmit, nem akarok elérni semmit, nem ijedek meg senkitől, még attól sem, aki előre és nagyokat iszik a medve bőrére s aki elfelejti azt a bizonyos jó magyar közmondást, hogy mindenki seperjen a maga háza elött! Dr Genersich Antal. A városi tisztviselők újévi tisztelgése Soós István dr polgármesternél Az új esztendő első napján délelőtt 11 órakor a város tisztviselői kara Csáky Lajos dr. polgármester vezetésével felkereste Soós István dr polgármestert, hogy jókívonatukat tolmácsolva, szeretetüknek tanújelét adják. Csáky Lajos dr h. polgármester szép beszéd keretében üdvözölte a polgármestert, aki mint hivatali elöljáró, meleg atyai szeretettel viseltetik hivatalnokai iránt. Soós István dr polgármester meghatva mondott köszönetet az üdvözlésért és a további kitartó munkára kérte a tisztviselőket. Ebben az esztönd időben — mondotta a polgármester — súlyos feladatok várnak a városra, nehezebb viszonyok között kell munkálkodni. Az eredményes munkához részben szükséges, hogy a tisztviselői kar között békesség legyen, felettes és alantas harmóniában éljen. Azonban a tisztviselői kar még nem tud teljes eredményeket elérni, ha nincs mellette a törvényhatóság megértő támogatása. Sajnálja, hogy a tisztviselők és a törvényhatóság között nincs meg a legteljesebb mértékű harmónia. Beszéde végén az összefogásra szólítja fel a tisztviselőket, hogy a nehézségeket le tudják győzni. Farsangi divatújdonságaink vételkötelezettség nélküli megtekintésére mély tisztelettel felmérjük nagyrabecsült vevőközönségünket. □ Gyakran változó kirakataink a vezető divatirány pontos képét mutatják! A szives támogatást előre is köszönjük. — Tisztelettel: KOnSÍflílÜn TCSÍVérck. ÁruházS Hat Unezövpertély—OronUZa, telefon 242. SmiwBL 1744 or Qu y !